nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Pálmák a Taigetoszon

Régen bezzeg nem volt ennyi „diszes” meg problémás gyerek. Tényleg nem, hülye meg lusta gyerekek voltak helyette. Balog Zoltán egy személyben megtestesíti mindazt, ami ellen boldogabb országokban már küzdeni szokás: a normalitásként felfogott átlagos többség korlátlan uralmát a deviánsként értelmezett, átlagtól eltérő kisebbség felett.

Kamrás Orsolya | 2017. június 6.
|  

Azon a napon, amikor az országgyűlés elfogadta a Taigetosz-törvényként elhíresült módosítást, én éppen a végére értem a magyarérettségik javításának. Az idei negatív rekord 84 helyesírási hibapont. Egy egyébként közepes tanuló érte el ezt az „eredményt”, aki bár nem különösebben érdeklődik a magyar nyelv és irodalom iránt, és gyanítom, hogy nem voltak álmatlan éjszakái a felkészülés miatt sem, mégis, a novellaelemzésében nem egy olyan érdekes és pontos meglátással élt, amilyennel a jó tanuló, motivált diákok esszéiben nem találkoztam. Ennek a diákomnak nincs papírja arról, hogy diszgráfiás, holott számomra egészen nyilvánvalóan többről van szó annál, hogy nem tudja a helyesírási szabályokat. Papír híján összesen 8 pontot vesztett a 100-ból azért, mert nehézségei vannak az írással.

Miután végeztem a javítással, elbeszélgettem a kolléganőmmel, aki mindkét gyerekével látta már belülről a pedagógiai szakszolgálatot, és súlyos összegeket áldozott a privát fejlesztő pedagógusokra, mert az iskolában elvileg megkapott, valójában szakember híján csak papíron létező fejlesztő foglalkozások valamiért nem igazán jártak eredménnyel. Hüledeztünk a sunyin elfogadott törvénymódosítás felett, és hálát adtunk a sorsnak, hogy velünk minden rendben, kettőnknek együtt van vagy öt diplománk meg egy pár nyelv- és szakvizsgánk, intelligensek vagyunk, beszédünk választékos. A kollegina ugyan balkezesnek született, de ezt a csorbát hamar kiköszörülték, igazán megérte azt a kis szenvedést és frusztrációt, hogy a kézírása garantáltan pacamentes, és balkezes ollót sem kell vennie.

Pálmák a Taigetoszon
Forrás: őrült.hu

A munka végeztével elmentem az autista gyerekemért az alapítványi iskolába három kerülettel odébb. Azért jár oda, mert a közelünkben sehol nem tudott az állam megfelelő autizmusspecifikus ellátást biztosítani a fiam számára. Szerencsések vagyunk, ez az iskola az ország legjobb ilyen intézménye, nemzetközileg is jegyzik az itt működő kutatócsoport eredményeit, nemcsak az ország, hanem  a világ számos pontjáról jönnek ide, hogy lássák az itt folyó munkát. Meg a balkáni körülményeket: a málladozó falakat, az adományként kapott bútorokat és eszközöket, a szűkös termeket és a maroknyi elszánt szakembergárdát, amely a fennmaradásért küzd. Az alapítványi iskolák ugyanis évek óta az oktatási kormányzat páriái, a közoktatás (pardon, köznevelés) központosításával pedig megszűnt az az együttműködés a kerületi önkormányzattal, amely az iskolai munka anyagi fedezetének jelentős hányadát biztosította. Így az iskola működése jelenleg szinte teljes mértékben a szülők, illetve a különböző civil szervezetek adományaitól, illetve az évről évre megpályázott pályázati pénzektől függ.

Az alapítványi után egy egyházi iskolába mentem a neurotipikus gyerekemért. Itt is túlterheltek a pedagógusok, és szűkös a hely, viszont nem mállanak a falak, interaktív tábla van minden teremben, és napelem a tetőn. Van kötelező reggeli áhítat, de van önismereti szakkör és művészetpedagógia is, az iskolapszichológus órarendbe épített konfliktuskezelés órát tart, az iskolalelkész pedig folyamatosan ott van a gyerekek között. Az iskola megengedheti magának azt a luxust, hogy abból a tankönyvből tanítson, amelyiket jónak tartja, és hogy olyan művészeti, tudományos vagy érzékenyítő programokat hozzon az iskolába, amiről a mi állami fenntartású gimnáziumunk csak álmodozhat.

Hazaérve hálát adtam a sorsnak, hogy egyik gyerekemnek se kell abban a közoktatásban tanulnia, aminek én magam egyre kevesebb meggyőződéssel és egyre kevesebb munkaórában ugyan, de 18 éve tolom a szekerét. (Hogy miért és hogy meddig még, azt megírtam már korábban, nem terhelném vele a kedves olvasót.)

Azon a napon, amikor az országgyűlés elfogadta a Taigetosz-törvényként elhíresült módosítást, elgondolkodtam, vajon mire megy ki ez a játék?

„Régen minden jobb volt”

Sokszor hallani, még kollégáktól is, hogy régen bezzeg nem volt ennyi „diszes” meg úgy általában véve „problémás” gyerek. Tényleg nem volt, mert „hülye” megy „lusta” gyerekek voltak helyette. Hosszú évtizedekbe került tudatosítani, hogy a részképesség-zavarok, a figyelemzavar, a hiperaktivitás, az autizmus vagy a poszttraumás stressz, az önsebzés (falcolás), az anorexia és a bulimia nem úri huncutságok, hanem jól körülírható és diagnosztizálható rendellenességek, melyek megfelelő kezelés nélkül egytől egyig még súlyosabb állapotokhoz vezetnek. Éppen ezért a megfelelő terápia nem kegy vagy luxus, hanem egyrészt emberi minimum, alapvető jog, másrészt lassan, de biztosan megtérülő, pontosan forintosítható, hosszútávú befektetés.

Pálmák a Taigetoszon
Forrás: napiboldogsag.com

Azt is sokszor hallom, és mostani módosítás mellett is ez az egyik fő érv, hogy sokan élnek vissza a könnyítésekkel. Ezzel kapcsolatban két kérdésről érdemes volna elgondolkodni.

Az első, hogy mit gondol a saját polgárairól az az állam, amelyik mindig minden szabályozást a rosszhiszemű kisebbséghez igazít a jóhiszemű többség helyett. Nem fontosabb-e az a pozitívum, amit a rászorulók szükségleteinek kielégítése jelent, mint az a jóval kisebb mértékű kár, amit az esetleges csalók okozhatnak?

A másik, jóval súlyosabb (három) kérdés: Mennyit ér az az oktatás, amiből bárkinek is érdemes csalás árán kivonnia magát? Mit gondol a saját maga által botkormánnyal irányított közoktatásról Balog Zoltán, ha komolyan attól tart, hogy tömegek próbálják majd elmismásolni? Egyáltalán mit ér az a sztenderd, amibe nem éri meg bármi áron beletartozni?

Ez utóbbi kérdés persze túlmutat a jelenen, távol álljon tőlem, hogy több évtizednyi elhibázott oktatáspolitika minden káros következményét a regnáló rendszer nyakába varrjam. Azonban Balog Zoltán miniszter, illetve az általa irányított apparátus érzékletesen szimbolizálja mindazt, ami ellen boldogabb országokban már küzdeni szokás: a normalitásként felfogott, átlagos többség korlátlan uralmát a deviánsként értelmezett, átlagtól eltérő kisebbség felett.

„Teher alatt nő a pálma”

Azok a kognitív sztenderdek amelyek mentén az oktató-nevelő munkát szervezik, nem kőbe vésett, pláne nem természeti törvények, hanem adott körülmények között létrejött konszenzusok eredményei. Például ha valakinek 130-as az IQ-ja, az nem objektíve intelligens, hanem a mindenkori átlagra belőtt 100-as értékhez képest. Ha valaki „nehezen tanul meg olvasni”, az nem objektíve lassú, hanem az érvényesített sztenderdhez képest. Ami azt is jelenti, hogy ha azt vesszük észre, hogy egyre többen kerülnek a sztenderden kívülre, akkor talán érdemes volna újragondolni az elvárásainkat.

Gyomorforgatóan álszent érv a Taigetosz-törvény mellett az, hogy a könnyítés elveszi az érintettek motivációját a nehézségek legyőzésére. Ugyanis nem elsősorban az egyéni képességek jelentik a nehézséget, hanem az, ahogyan a környezet ezekhez viszonyul. Önmagában az, hogy egy nyolcéves gyerek nem tudja összekötni a betűket, annyit jelent, hogy egy nyolcéves gyerek nem tudja összekötni a betűket. Nehézséggé attól válik, hogy ezt elvárják tőle, vagy a továbbhaladás feltételévé teszik, illetve attól, ha értékminősítést társítanak hozzá (a gyerek kézírása „csúnya”) vagy egyenesen az embert minősítik (a gyerek figyelmetlen, lusta stb.) A beilleszkedési zavarnak (pardon, nehézségnek) már a nevében is benne van, hogy nem önmagában, objektíve, hanem egy adott közösségen belül jelent problémát.

Vagyis minél több ember számára biztosítunk elfogadó és segítő körülményeket, annál kevesebb lesz a probléma. Macerás? Igen. Sokba kerül? Meglehetősen, bár egy üresen kongó stadionnál vagy kisvasútnál nem többe. Sértené a többség érdekeit? Nem. Ugyan nem tesz jót a „normálisok” felsőbbségtudatának, amikor azzal szembesülnek, hogy a „norma” pusztán értelmezés kérdése, viszont bőven kárpótol a szolidaritás megtapasztalása, és a tudat, hogy ha valamilyen okból később megszűnnék „normális” lenni, akkor sem hagynak magamra.

A fentiek szempontjából szinte teljesen lényegtelen, hogy „csak” a BTMN-s diákok esnek el a könnyítésektől, az SNI-sek nem. A kettő közötti határ ugyanis nem olyan éles, mint ahogyan azt a törvény láttatni szeretné, és a diagnózis itt sem objektív tényező, hanem emberi döntések eredménye.

Pálmák a Taigetoszon
Forrás: funzine.blog.hu

A hisztéria és a pánikkeltés tehát abszolút érthető és jogos. Évek óta az. A jelenleg regnáló oktatási kormányzat retrográd intézkedések sorával vezeti vissza a magyar közoktatást egy kudarcra ítélt oktatáspolitika felé. Jól ismerjük ezt a „régen minden jobb volt” közoktatást, szenvedtünk benne épp eleget. Arra pedig, hogy hova vezet, mindennél ékesebb bizonyítékként szolgál az, hogy 112 országgyűlési képviselő, köztük statisztikailag mintegy 8-10 egykori „problémás” gyerek, birkamódra megszavazta ezt a törvénymódosítást.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Szalakóta 2017. június 6. 11:20

Mindenki nyugodjon meg, a törvénymódosítás kiveszi a diszes, a hiperaktív, és a különféle fogyatékos gyerekeket a hatálya alól, köztük az autistákat is. Hogy a poszttraumás stressz, az önsebzés, az anorexia és a bulémia áldozatai is kivételek-e, azt sajnos nem tudom.

2 Atlasz 2017. június 6. 12:01

"Az első [kérdés], hogy mit gondol a saját polgárairól az az állam, amelyik mindig minden szabályozást a rosszhiszemű kisebbséghez igazít a jóhiszemű többség helyett." Például a tolvajok, szélhámosok, szexuális másságukkal visszaélők létezéséhez igazítva szabályoz. Az állam már csak ilyen, még akkor is, ha nekem ez a mostani hatalom nem tetszik.

Egészében azonban igaza van Kamrás Orsolyának: a humánum belátás, szakmai tájékozottság és megfelelő anyagiak meglétének kérdése. Minden kormányok számon kell kérni! Ahogy lehet!

3 Irgun Baklav 2017. június 6. 12:21

"Arra pedig, hogy hova vezet, mindennél ékesebb bizonyítékként szolgál az, hogy 112 országgyűlési képviselő, köztük statisztikailag mintegy 8-10 egykori „problémás” gyerek, birkamódra megszavazta ezt a törvénymódosítást."

Az a baj, hogy a statisztika nem így működik, hogy ha a sokaságban (a jelenlegi iskolába jelentkezők között) 8%-os a problémás gyerekek aránya, akkor egy bármilyen nem véletlen mintában, pl. a módosítást megszavazó 112 ogy-képviselő között is pont ennyi lesz az arányuk.

Ha pl. valóban az van, hogy korábban az ilyen gyerekeket egyszerűen hülyének vagy lustának bélyegezték, és ezért igen rossz eséllyel tudtak érettségizni vagy pláne egyetemre felvételizni, és nehezebben lehetett belőlük parlamenti képviselő, mint mondjuk utcaseprő. (Természetesen arról szó sincs, hogy én helyeselném, hogy a BTMN-es, SNI-s gyerekek elől elzárják az érvényesülés útját.)

4 Fejes László (nyest.hu) 2017. június 6. 13:25

A cikk tartalmával nagyon is egyetértek, az egyik illusztrációval azonban nagyon nem. Természetesen a középsőről van szó. Bár magával az idézettel semmi baj nincs, ennek ellenére a nyesten legfeljebb abban a sorozatunkban tudnám elképzelni, melyben a hamisan tulajdonított idézetekről írunk:

www.nyest.hu/hirek/al-jozsef-attila-idezet-terjed-a-neten

www.nyest.hu/hirek/mit-mondott-george-be...aw-a-magyar-nyelvrol

www.nyest.hu/hirek/mit-mondott-sir-john-...ng-a-magyar-nyelvrol

www.nyest.hu/hirek/ujra-hamis-szechenyi-...l-marvanyba-foglalva

www.nyest.hu/hirek/alfoldi-kamu-ujabb-hamis-idezetet-fedeztek-fel

Az, hogy az idézet nem Einsteintől származik, könnyen ellenőrizhető a neten:

www.quora.com/Did-Einstein-say-Everybody...ving-that-its-stupid

quoteinvestigator.com/2013/04/06/fish-climb/

5 Tom Benko 2017. június 6. 13:54

@Szalakóta: Pedig őket is ki kellene venni. Igaz, akkor a végén senki nem marad, akire érvényes lenne a törvény.

6 deakt 2017. június 6. 17:55

A nyest függetlenségének újbóli konstatálása mellett sok sikert kívánok a szerzőnek, reméljük mielőbb el tudja hagyni az állami oktatást és ki tudja magát próbálni a versenyszférában.

7 Orsolka 2017. június 6. 18:07

@deakt: A szerző a közoktatásban és a versenyszférában is dolgozik.

8 Szűcs Gábor 2017. június 6. 19:04

@deakt: A Nyest akkor volna független, ha egyetlen tudomány- és oktatáspolitikai, horribile dictu nyelvstratégiai kérdésről sem volna véleménye? Vagy megtartaná magának? Tehát egyetlen ilyen kérdésben sem foglalna állást?

Ráadásul a médiumok függetlensége általában a hatalom viszonyában értelmezhető: rendszerint a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltató hatalomtól, valamint a politikai elittől való függetlenséget szokta jelenteni.

Azt csak a különféle propagandák kritikátlan befogadói gondolják, hogy ha valaki bírál egyes kormányintézkedéseket, akár egy-egy kormány teljes oktatáspolitikáját, azzal ő mindjárt politikai ellenzéknek, sőt ellenségnek minősül (ha nem egyenesen a haladás kerékkötőjének, hazaárulónak, ügynöknek, aki megrendelésre írja bírálatait.)

Továbbá vissza lehet olvasni a Nyest korábbi cikkeit: találhat a kedves olvasó Gyurcsány-bírálatot is, ha ez megnyugtatja. Ha esetleg azzal a fals érvvel válaszolna erre valaki, hogy igen, de kevesebbet, annak egyszerű oka van: a portál 2009 nyarán indult, Gyurcsány Ferenc pedig 2009 tavaszán távozott a kormányból. Vagyis a Nyest működésének eddigi nyolc évéből egyet a 2009–2010 közötti Bajnai-, és hetet a 2010–2014 közötti, valamint a 2014 óta jelenleg is tartó Orbán-kormány ideje alatt töltött el. Azóta a korszerűtlen, igazságtalan, diszkriminatív, szakmaiatlan tudomány- és oktatáspolitikai intézkedéseket folyamatosan bírálja. Azt hiszem, a Nyest örülne a legjobban, ha nem volna oka a bírálatra.

9 lcsaszar 2017. június 6. 21:13

@deakt: Reméljük, hogy minden pedagógus el tudja hagyni az állami oktatást és ki tudja magát próbálni a versenyszférában.

Reméljük, hogy minden diák el tudja hagyni az állami oktatást és tanulmányait magánintézményben folytathatja.

Reméljük, hogy minden orvos el tudja hagyni az állami egészségügyet és ki tudja magát próbálni a versenyszférában.

Reméljük, hogy minden beteg el tudja hagyni az állami egészségügyet és magánklinikán kezeltetheti magát.

Reméljük, hogy...

10 Fejes László (nyest.hu) 2017. június 6. 21:51

@lcsaszar: Remélem, az utolsó lekapcsolja a villanyt.

11 Pierre de La Croix 2017. június 6. 22:16

@Irgun Baklav: Az első felével egyetértek, a másodikkal viszont egyáltalán nem. Két érvem van rá, az 1. A politikai pályához való képesség nem nagyon tanulható Magyarországon (1990 után), így az ott elsajátított tudás nem releváns ebben az esetben (más kérdés, hogy nem árt: lásd a volt KISZ-esek szerepét vagy hogy Vona Gábor az MLM-es képességeit hogyan tudja érvényesíteni: ezek viszont kb. a politikusok szakmájának kubikusainak felelnek meg - khm, ellentétben egy Soros-ösztöndíjjal).

2. Lehet úgy is- konzervatív szellemi alapokon - érvelni, hogy - ismerve a "szakma" presztízsét minden magyar társadalmi rétegben - politikusnak azok - is - elmennek nagy számban, akik máshol (üzleti életben, "elit" szakmákban stb.) nem váltak be, de viszonylag "gazdag" (legalább helyi szinten tehetős) családból származnak. Ezzel okozva egyfajta színvonalesést és látványos gazdagodásokat (mert ha nem lennének ennyire ilyenek, akkor legalább a látszatra ügyelnének: Hangsúlyozom, ez egy általános konzervatív filozófiai érvelés, nem kell egyetérteni vele, teljesen én sem teszem).

12 bloggerman77 2017. június 6. 22:47

Az egyik munkatársnőm lánya fel volt mentve irodalomból diszlexia miatt. A másik munkatársnőm fia irodalomból diszlexia és matematika alól diszkalkulia miatt, a lánya matekból diszkalkulia miatt.

Ja, mind a három gyerek ugyanabba az iskolába járt...

Hát csak nem jó pénzért kaptak olyan szakorvosi igazolást, ami miatt "hirtelen" felfedezték rajtuk ezeket a "zavarokat"?!

Ne fárasszuk egymást: a néhány száz valódi diszlexiás, diszkalkuliás felett kialakult egy iparág, ami a lusta gyerekeknek jelen menekülés a nehéz tantárgyak tanulása alól ezekkel a hamis orvosi papírokkal. Végre már szemet szúrt a jogalkotóknak is...

13 Irgun Baklav 2017. június 6. 23:29

@Pierre de La Croix: I'm not sure if I get your point, mate.

Amiről van statisztika, az a képviselők végzettsége, na jó, persze önbevallás alapján megy a dolog, így előfordulnak stiklik, ecserin vett diplomák is, de azért nézzük inkább a számokat:

„Összesen 22 parlamenti képviselőnek nincs diplomája”

eduline.hu/felsooktatas/2014/6/18/parlam...iploma_nelkul_KMB2YH

„2010 és 2014 között öt olyan képviselő ült a parlamentben, aki érettségi helyett valamilyen szakmát szerzett (...). Közülük Balogh József, Balla Gergő és Wittner Mária nem folytatta országgyűlési képviselőként, így már csak két olyan képviselő van, aki érettségi nélkül dolgozik”

eduline.hu/kozoktatas/2014/8/1/Parlament...ttsegi_nelkul_6FKN6Y

Szóval a 112 képviselő közül két fideszesnek nincs érettségije, és az összes képviselő közül kb. 22-nek diplomája. (Ha a 22 mellé még van fele ennyi csaló [diplomavásárló] is, akkor is kevesebb lehet köztük az egykori „problémás” tanuló, mint a teljes népességben.)

14 Sultanus Constantinus 2017. június 7. 11:03

"Sokszor hallani, még kollégáktól is, hogy régen bezzeg nem volt ennyi „diszes” meg úgy általában véve „problémás” gyerek. Tényleg nem volt, mert „hülye” megy „lusta” gyerekek voltak helyette."

Inkább "gyépés"-nek hívták őket. Én még a szocializmus utolsó éveiben végeztem az általános iskolát, de már akkor voltak "kisegítős" osztályok, sőt, külön iskolák is (egy éppen a házunk mellett). Szóval ez azért nem igaz, legfeljebb nem volt konkrét megnevezése a problémáknak (bár az autizmus már akkor is eléggé ismert fogalom volt).

Persze abban az időben az ilyen gyerekeket sajnos leginkább kiröhögték és szívatták a "normális" osztályba járók.

15 Pierre de La Croix 2017. június 7. 22:02

@Irgun Baklav: Nana, nem úgy gondoltam, hogy mind vették a diplomájukat, hanem úgy, hogy a családból a "kis hülyék" mentek inkább politikai pályára (inkább mint más pályát választott volna magának), amely ismerve a pálya presztízsét Magyarországon igen elképzelhető.

+ Ez csak azt jelenti, hogy a családnak volt annyi forrása azokra a "fejlesztésekre" (és hogy olyan iskolákat, képzéseket tudtak biztosítani számukra, ahol "megértő pedagógusokkal" tudtak találkozni - tudod, mint a vicc szerint: "az én koromban ezek mentek a seregbe trombitálni.", csak a politikusi pályára vonatkozóan) és amelyektől most a mai gyerekek többségét megfosztották.

Vagyis egyáltalán nem igazolható, hogy annyival kevesebb lenne a képviselőink között, akik gyerekkorukban tanulási nehézségekkel küzdöttek volna. Nem fogsz rájönni abból, hogy kinek van - vagy nincs - egyetemi diplomája közöttük. (Amely Mo.-n egy képviselői hely elnyerésének íratlan előfeltétele: de csak a papír legyen meg róla...Lehetőleg jogi, ha már válogatni lehet.)

16 Irgun Baklav 2017. június 8. 00:28

@Pierre de La Croix: „nem igazolható, hogy annyival kevesebb lenne a képviselőink között, akik gyerekkorukban tanulási nehézségekkel küzdöttek volna. Nem fogsz rájönni abból, hogy kinek van - vagy nincs - egyetemi diplomája közöttük”

Igazolni persze valóban nem tudnám ezt; én csak valószínűségi alapon érveltem. Ha

A = az egyén BMTN/SNI-s;

B = az egyén diplomás;

C = az egyén parlamenti képviselő;

P(X | Y) = X feltételes valószínűsége, ahol a feltétel Y

akkor szerintem joggal feltételezhető, hogy P(A) < P(A | B) (hiszen az érettségin, felvételin korábban hátrány lehetett a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb.);

az pedig biztos, hogy P(B) > P(B | C).

Az igaz, hogy ebből szigorúan véve (logikailag) még nem következik az, hogy P(A) < P(A | C), de ennél szerintem nem tűnik életszerűbbnek/igazolhatóbbnak Kamrás Orsolya implicit hipotézise [P(A) ≈ P(A | C)] sem; noha vannak olyan egyéni történetek, amelyek alátámasztják, hogy P(A*B*C) > 0 (pl. egykori köztársasági elnökünké, akivel a rossznyelvek szerint élsportolóként elnézőbbek lehettek a Közgázon/TF-en). Ami pedig a politikusi pálya társadalmi megbecsültségét illeti, ez más értelmiségi szakmáknál persze lehet alacsonyabb, de ha a teljes spektrumot nézzük (a segéd- és betanított munkásoktól a tanárokig/kutatókig/orvosokig), akkor inkább kb. közepes.

17 Irgun Baklav 2017. június 8. 00:34

@Irgun Baklav: a kacsacsőrök persze mindenhol ellenkező irányba állnának, csak okostelefonon nehéz egyszerre gépelni/olvasni a szöveget (bocs :)

18 Fejes László (nyest.hu) 2017. június 8. 11:17

@bloggerman77: „Végre már szemet szúrt a jogalkotóknak is...” Na várjál, mondjuk ha vannak, akik hamisítják a recepteket, akkor tiltsuk be a gyógyszerek árusítását? Ha vannak, akik jegy nélkül utaznak buszon, villamoson, vonaton, akkor állítsuk le a tömegközlekedést? Ha vannak, akik lopják az áramot, akkor ne legyen áramszolgáltatás? Ha vannak, akik csalnak a közoktatásban, akkor építsük le az egész közokta... oh, wait!

19 bloggerman77 2017. június 9. 01:17

@Fejes László (nyest.hu):

Az miért a közoktatás lebontása, hogy a szociálliberális kormány által Bécsi-kapu méretűre nyitott kiskaput, amit ezrével használtak ki a valójában NEM diszlexiások és diszkalkuliások, csak hogy ne kelljen irodalmat és matekot tanulniuk, bezárják?!

20 bloggerman77 2017. június 9. 01:21

@bloggerman77:

Éppen tegnapelőtt beszélgettem erről egy ősidők óta liberális szavazó kollégával, és ő is azt mondta, az, hogy az ilyen gyerekeket felmentik matekból és irodalomból diszkalkuliára és diszlexiára hivatkozva, az a legnagyobb baromságok egyike.

A kolléganőink gyerekeit csak 12-13 évesen mentették fel, de van, akit 6 évesen felmentenek, hogy ne érje "kudarcélmény"!!!! Ez analfabéta-gyártás!

21 aphelion 2017. június 9. 10:20

Szerintem a probléma valahol ott kezdődik, hogy nem osztályozni meg számonkérni kéne a gyerekeket, hanem motiválni őket hogy minél több mindent tanuljanak meg, mindenki a saját tempójában.

22 szigetva 2017. június 9. 10:26

@aphelion: A sokaknak rosszemlékű Magyar Bálint égisze alatt bevezették, hogy alsóban nincs osztályzás. Sajnos ehhez a tanítók és a szülők jó része nem tudott felnőni.

23 Szalakóta 2017. június 10. 11:32

A diszesekre nem vonatkozik a törvény, tehát azokra sem, akik valójában nem azok, de papírjuk van róla.

Emlékszem,, akik gyógytornára jártak, azok gyógytornából kaptak osztályzatot, nem a rendesből. Aki mindkettőre járt, az választhatott, melyikre kér jegyet. Nem lehet, hogy itt is valami hasonlóról lesz szó? A gyógypedagógus értékel, a tanítvány korábbi teljesítményéhez képest.

24 El Vaquero 2017. június 10. 13:19

Szerintem értékelés mindenképp kell. Ha más nem, akkor speciális számkérés formájában, de akkor is kell, különben semmi motiváció. Plusz azért van egy tudásszint, ami alá nem lehet menni, és itt most nem az általános műveltségről beszélek, hanem alap matematikai, szövegértelmezési, olvasási, fogalmazási készségekről.

 

Egyébként rettentően sajnálom ezeket a diszes, meg tanulási zavaros gyerekeket, meg azokat is, akik csak szimplán bukdácsolnak. Az iskola, főleg a közoktatás, főleg, ha nem akar valaki színjeles lenni, sokkal könnyebb, mint az élet, ha már az iskola sem megy alapszinten, akkor az életbeli kilátásai ezeknek az embereknek elég rosszak. Még a felsőoktatás is piskóta a munka világához és az élethez képest, hacsak nincs valami különleges adottságuk ezeknek a tanulóknak, akkor bukták az életüket, és az lesz a legkevesebb gondjuk, hogy van-e Taigetosz-törvény vagy nincs. Ennyiből az sem segítene rajtuk, ha felmentést kapnának az egész iskola elvégzése alól, vagy előre megkapnák a végzési papírokat, azzal is csak magukat csapnák be.

25 Fejes László (nyest.hu) 2017. június 11. 18:56

@bloggerman77: „a szociálliberális kormány által Bécsi-kapu méretűre nyitott kiskaput” Na várjál, azt akarod mondani, hogy a NER 8 év késéssel reagál egy szoclib kiskapura? Ezt te sem mondhatod komolyan!

„ezrével használtak ki a valójában NEM diszlexiások és diszkalkuliások” Volt erre vonatkozó felmérés? És oké, becsukjuk a kiskaput azok előtt, akiknél nem indokolt, hogy azon keresztül járjanak. De tényleg úgy gondolod, hogy ezzel kapcsolatosan nem merül fel az a probléma, hogy mi lesz azokkal, akik tényleg csak azon át tudnak közlekedni?

„egy ősidők óta liberális szavazó kollégával” Ja, hát ha ő mindig a liberálisokra szavazott, akkor ő csak tudja, nem?

26 bloggerman77 2017. június 12. 18:51

@Fejes László (nyest.hu):

A kolléga magyar nyelv- és irodalom tanár végzettségű. És évekig könyvtárosként dolgozott. Ezt nem akartam írni, mert egyből az lett volna a reakciód,hogy biztos egy begyöpösödött agyú pedagógus. :)

Az oktatáspolitikának most volt ideje erre figyelni. Én magam se tudtam, hogy lehetséges felmentést kapni ma már magyarból. A kolléganő gyerekei röhögve vágták a képembe a "...és hányas leszel magyarból évvégén?" kérdésre a "Sehányas, fel vagyunk mentve diszlexia miatt magyarból!" választ. Ekkor derült ki h pár jómadár matekból is...

Egy olyan helyen dolgozom, ahol sok középiskolás van önkéntesként. Egymás után mondták a sztorikat, hogy műszaki iskolában van, aki matematikából van felmentve. Agyrém. Műszaki iskolában matematikából felmentve.... Nem abszurd ez szerinted valahol?

27 Fejes László (nyest.hu) 2017. június 12. 22:00

@bloggerman77: „egyből az lett volna a reakciód,hogy biztos egy begyöpösödött agyú pedagógus” Ó, igen, elvégre én vagyok az, aki embereket néhány paraméterük alapján beskatulyáz.

„Nem abszurd ez szerinted valahol?” Te már megint nem akarod látni a problémát. Ha meg is engedem, hogy volt ilyen valós probléma (bár érdekes módon az elmúlt nyolc évben ez senkinek nem tűnt fel, még Hofmann Rózsának sem), akkor sem ez a megoldás. Ha sokan szereznek be rokkantigazolványt, és parkolnak vele mindenfelé, akkor nem az a megoldás, hogy ne legyen rokkantigazolvány, vagy ne lehessen vele parkolni. Hacsak nem szarsz arra, hogy mi lesz a rokkantakkal.

28 Pasinszki 2017. június 13. 16:27

@Irgun Baklav: Láttam én már parlamenti képviselőt, aki nem volt képes egy épkézláb mondatot megfogalmazni.

29 Irgun Baklav 2017. június 13. 17:56

@Pasinszki: Persze, pl. SP egykori ogy-képviselő helyesírása nekem elég gyanús volt ilyen szempontból, de olyat soha nem is állítottam, hogy a 199 (vagy a 112) között egy BTMN/SNI-s képviselő sincs (biztos van).

30 Feribá 2017. június 18. 13:34

A gyépések meg a mindenféle diszesek ne akadályozzák a normális gyerekek oktatását!

31 Sultanus Constantinus 2017. június 19. 15:42

Végiggondolva egy kicsit ezt a dolgot, arra még senki sem gondolt, hogy valójában nem az ilyen gyerekek problémásak, hanem az elavult oktatási módszerekkel kellene már végre szakítani? Szerintem minden "problémás" gyereket, hacsak nem gyengeelméjű, meg lehetne ugyanúgy tanítani rendesen írni-olvasni, számolni stb., csak éppen másképp, mint az átlagost. (És ha ezt lehetővé tennék, akkor valóban nem az kellene, hogy legyen a megoldás, hogy felmentik vagy nem értékelik őket a vonatkozó tantárgyakból.)

Információ
X