nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Földrajzi rejtély
Országomat egy országnévért!

Miért nincsenek „...országok” Európán kívül? – teszi fel a kérdést olvasónk. Az viszont igaz, hogy egészen távoli országok neve nem szokott -ország végű lenni. Házi szakértőnk erre próbál meg magyarázatot adni.

Kálmán László | 2014. február 13.
|  

P. C. monogrammal írta alá kérdését az az olvasónk, aki az országok magyar elnevezésén gondolkozott el. Egyes országok elnevezéséről én is írtam már egy válaszban, és a Nyest hasábjain egy sor országnévről általában és az -ország utótagúakról különösen is szólt már cikk. De P. C. most egy kicsit más oldalról kérdez ugyanerről a témáról:

Azt a felfedezést tettem, hogy a magyar nyelvben a világ országai közül kizárólag (a tágabb értelemben vett) európaiak közt található csak -ország végződésű (cseh, lengyel, finn, spanyol, orosz, görög, török, francia, német, horvát, örmény). Ennek vajon mi lehet az oka?

A megfigyelés érdekes, bár egy-két ország nem illik teljesen bele (Oroszországnak csak egy része Európa, Törökországnak csak egy kicsi része, Örményország pedig már kívül is esik Európán). Az viszont igaz, hogy egészen távoli országok neve nem szokott -ország végű lenni. Tényleg, miért?

Én abból indulnék ki, hogy az -ország végű országnevek előtagja a mai magyarban melléknév (tehát az -ország végű összetételek hagyományos elnevezéssel „jelzőiek”). Ez ma már a francia szóra is igaz, bár az eredetileg magának az országnak a neve volt. A magyar nyelvnek ugyanakkor sajátossága, hogy újabban mellékneveket nemigen kölcsönöz. Ez alól kivételek azok, amelyek szinte nem is kölcsönzések, hanem már létező, főleg görög-latin eredetű melléknevek mintájára képzettek, mint például a -gén végűek (mutagén 'ami mutációhoz vezethet'), vagy éppen az -ia végű országnevekből képzettek (Tanzánia > tanzán, Patagónia > patagón).

Mármost azok az előtagok, amelyek európai országok nevében az -ország előtt állnak, jól bevált melléknevek voltak, míg a távoli országok népeinek nevei általában nem melléknevek, ezért nem illeszkednek ebbe a mintába. Egy pár kivétel van, ami külön magyarázatot igényel, például a japán melléknév (amelyről az idézett korábbi válaszomban elmondtam, hogy azt egy korábban már létező országnévből, a Japánia szóból képezték), és ehhez hasonló sorsa lehetett a brazil melléknévnek. Egy másik érdekes eset a közép-ázsiai -isztán végű országneveké, ezeknek „véletlenül” az arrafelé elterjedt neveit használjuk, és az előtagjukból lettek melléknevek (pl. afgán, tadzsik).

Csecsenország?
Csecsenország?
(Forrás: Wikimedia Commons / Ras.sham / CC BY-SA 3.0)

Tehát a rövid válasz: a távoli országok lakóira utaló melléknevek nem voltak honosak a magyarban, ezért nem lehetett belőlük -ország végű országnevet alkotni, hanem fordítva, az országnévből képezték a melléknevet (pl. mexikói, argentin, kolumbiai, indonéz). De hozzá kell tennünk, hogy – mint a nyelvekben oly sokszor – a nyelvszokás más esetekre is átterjedt, a népes minták érvényesülnek az újabb alakok esetében is. Például a csecsen szó főnévként és melléknévként bekerült a magyarba, mégsem Csecsenország lett a csecsenek országának a neve, hanem Csecsenföld, talán éppen azért, mert más távoli országok esetében nincs megfelelő minta, -ország végű név. A rossz példa ragadós.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Roland2 2014. február 14. 14:44

Érdekes, h. az 1936-os kiadású Révai Kis Lexikona ( hasonmás kiadás 1991 Merhavia kiadó ) Mongolországot említ :

" Mongolország, belsőázsiai fennsík ( 800-1300 m ) Kína, Tibet, Szovjetoroszország és Mandzsuria között ; É-on és Ny-on hegyes, a többi része sivatagos ( Gobi ) ; főfolyója a Szelenga, tavai lefolyás nélküliek; É-on néhány város. Belső-M. ( D-en ) , Kínához tartozik, főleg kínaiak lakják, Külső-M. ( É-on ) 1924 óta népköztársaság, 1,612.000 km², kb. 540 000 l. ( mongolok, oroszok, burjátok, kínaiak ); a lámák uralma hanyatlóban van; fővárosa Ulan Bator Khoto ( Urga ) , 40 000 l. - 1912-ig Kínához tart. , majd független állam a Khutuktu lámák fennhatósága alatt. - A XIII. században a mongolok Dzsingisz kán alatt hatalmas birodalmat alkottak., amely D-Oroszországtól Kínáig terjedt ; 1241. feldúlták Magyarországot és Dalmáciáig hatoltak . Timur Lenk ( 1400 ) a birodalmat ismét felvirágoztatta , 1757. Kína meghódította."

( 688. old.)

( További érdekesség, h. a lexikon a 423. és 425. oldalon levő táblázatban Angolországot ír, ahogy a 46. oldalon is az angol alkotmány szócikknél. A Nagy-Britannia cikknél viszont Angliát ír, továbbá Skótországot {ugyanakkor van Skócia szócikk is } )

Taróczy Nándor ( epa.oszk.hu/00800/00861/00055/pdf/aetas_2011-04_061-081.pdf ) királyi altábornagy, majd diplomata ( aki az 1920-as években a magyar-szovjet diplomáciai puhatolózások egyik alakja volt ) Szovjetunióról és a Távol-Keletről szóló beszámolóiban és írásaiban szintén Mongolországot említ ( '20-as évek ),pl. térképeken.

A Zaicz-szótár szerint a mongol szó ( 1750 ) eredetileg csak főnévként volt használatos. Lehetséges, h. ingadozó volt a Mongólia/Mongolország alak még a 20. sz. elején is.

4 baloch 2014. február 13. 11:21

"A magyar ország szó (eredetileg uruszág) az úr (eredeti formájában uru) szóból származik, ami „fejedelmet”, „királyt”, legrégebben „törzsfőt” jelentett."

forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1g

Az "ur" szóból származhat, ami valamiféle embert jelentett:

ur [MAN] wr. ur "man" (sumer nyelven) = úr (mai magyar nyelven), de volt/van "ruler"= uralkodó jelentése is.

Jelent azonban várost, városállamot ("ur-szágot") is a sumér szókincsben:

URU

iri [CITY] wr. iri; iriki; uru2; uru11; iri11 "city"

Ebből lett a magyar Urbán családnév (és a latin urban szó).

Van "ursag" szavuk is a suméreknek, jelentése "nagy ember", "hős" (a mai nyelvünkben uraság-ként élhet).

UR.SAG

ursaĝ [HERO] wr. ur-saĝ "hero"

forrás: psd.museum.upenn.edu/epsd1/nepsd-frame.html

3 blogen 2014. február 13. 10:05

@benzin: Modern fogalommal az úr = szuverén

Akiknek nem volt szuverén hatalmuk, azok kezdetben nem voltak urak, hanem csak az úr szolgái, aminek fokozatai voltak. Ezek a fokozatok a rabszolga és a sima szolga után így következtek:

- nemzetesek (szabadok)

- nagyságosok (nemesek)

- méltóságosok (bárók)

- kegyelmesek (grófok/ispánok)

- nagyméltóságúak (márkik, vagy határőrgrófok)

Akiknek volt szuverén hatalmuk, azok az urak:

- főméltóságúak (hercegek)

- felségek (királyok és császárok)

A szuverén hatalom alá tartozó terület volt az úr földje, az "uraság" (azt hiszem a jószág, stb. mintájára képzett szavunk).

2 Fejes László (nyest.hu) 2014. február 13. 09:45
1 benzin 2014. február 13. 09:33

És amúgy maga az ország szó szerintetek honnét származik ?

Információ
X