-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A felsőoktatási hallgatók 57,7 százaléka elutasítja, hogy az állam pluszpontokkal segítse fogyatékkal élő társaik bejutását az egyetemre.
A fogyatékkal élők több mint negyven százaléka egyébként pluszpontok nélkül is bekerülne a felsőoktatásba – olvasható a Magyar Nemzetben.
A napilap Laki Ildikó, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének kutatója által készített tanulmány eredményeit közölte. Eszerint a fogyatékkal élő hallgatók száma az elmúlt nyolc évben nyolcszorosára emelkedett, jelenleg 21 intézményben vannak jelen látás-, hallás-és mozgássérült tanulók.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A legtöbb fogyatékkal élő diák állami intézményben tanul, magán-és egyházi intézményekben 35 fogyatékkal élő hallgató jár. Ez alig tizedannyi, mint az állami egyetemeken, főiskolákon tanuló fogyatékos diákok létszáma, aminek fő oka az lehet, hogy ezeken a helyeken már részben megoldották az akadálymentesítést.
A kutatásból kiderül a hallgatók csaknem hatvan százaléka kifogásolja, hogy 2007-től 40 pluszpont jár a fogyatékkal élő felvételizőknek, akik közül egyébként 23,5 százalék nem került be többletponttal sem, 42,2 százalékuk pedig többletpont nélkül is felvételt nyert volna. A válaszadók 83 százaléka egyetértett azzal, hogy „a társadalomnak minden eszközzel támogatni kell a fogyatékkal élőket, még akkor is, ha ez nagyon sok pénzbe kerül.”