-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Olvasónk olyan jelenségre kérdez rá, amelyen csodálatosan lehet szemléltetni a nyelvi változást.
Éva küldte nekünk ezt a kérdést:
A televízióban gyakran elhangzik a következő „nem szabadot volna”. Szerintem helyesen „nem lett volna szabad”. Hogyan kell mondani helyesen?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Tapasztalataink szerint nem csak a televízióban, de a hétköznapi társalgásokban is gyakori a nem szabadott volna kifejezés. A magyar anyanyelvi beszélők használják és megértik, tehát az alakváltozat létezik. Az interneten 542000 találatot kaptunk rá; persze ezek egy része éppen a szerkezet helyességével/helytelenségével foglalkozik.
Elsőként talán érdemes azt megmagyaráznunk, hogy a szabadott szóalakot – olvasónkkal ellentétben – miért írtuk két t-vel. Ez ugyanis nem melléknév, hanem egy múlt idejű igealak: a feltételes mód múlt ideje. (Ezt a szinonim, és olvasónk által helyesnek tartott nem lett volna szabad kifejezésből is tudhatjuk.) De miért használjuk a szabad melléknevet ezekben a mondatokban igeként?
A szabad mint melléknév jelzőként szerepel a következő mondatban:
Egy szabad országban szeretnék élni.
A melléknevek ugyanakkor szerepelhetnek állítmányként is a mondatainkban:
Ez az ország szabad.
(Forrás: Wikimedia Commons / sanchezn / CC BY-SA 3.0)
Sok olyan melléknévi állítmány van, amely mellett az alany lehet főnévi igenév is:
Ebben az országban szabad az utcákon gyülekezni.
Ebben a fajta állítmányi használatban pedig igen hasonlóan viselkedik különböző modális segédigékhez: a lehet-hez, a kell-hez:
Itt lehet parkolni.
Itt kell parkolni.
Itt szabad parkolni.
A hagyományos nyelvtanok nem nevezik segédigének a lehet és a kell típusú csak harmadik személyű alakokban létező szavakat; az igék közé sorolják őket.
Innen pedig már csak egy ugrás, hogy a lehet és a kell analógiájára segédigeként akár ragozni is kezdjük a szabad-ot.
Itt lehetett / kellett / szabadott parkolni.
Itt lehetett volna / kellett volna / szabadott volna parkolni.
Innen pedig már csak egy további ugrás, hogy olyan konstrukciókban is tudjuk igeként használni a szabad-ot, amelyben a lehet és a kell ritkábban fordul elő:
?Lehessen megjegyeznem...
Ne kelljen bocsánatot kérnem...
Szabadjon megjegyeznem...
A szabad ragozhatóvá válása egy érdekes tanúbizonysága annak, hogy hogyan változik a nyelv. Ilyen értelemben semmiképpen nem mondhatjuk a segédigei használatot helytelennek, a melléknévit pedig helyesnek. Külön érdekesség a hasonlóan modális jelentésű – és még az eredete miatt is sokszor kárhoztatott – muszáj sorsa ebből a szempontból: nem lennénk meglepve, ha annak is elkezdene terjedni a segédigei használata.