-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mi, emberek, felismerjük rég nem látott osztálytársainkat, ismerőseinket és barátságosan, vagy éppen barátságtalanul üdvözöljük őket. De hogy van ez az állatoknál? Rendelkeznek-e hosszú távú memóriával például a birkák vagy mondjuk a madarak?
Nemcsak az elefántoknak van legendásan jó emlékezetük. Régóta ismert, hogy a birkák két év után is felismerik a társaik „arcát”, de a medvefókák akár négy évig is képesek emlékezni az anyjuk hangjára.
A Washingtoni Egyetemen egy korábbi, varjakkal végzett kísérletből kiderült, hogy a madarak felismerték az őket fenyegető emberek arcát több év után is. A kísérlet során a kutatók fogságba ejtettek, meggyűrűztek, majd elengedtek 15 madarat, ezek akár öt évre visszamenőleg is felismerték a „bántalmazóikat”: ellenségesen károgtak rájuk és a társaikat is ellenük uszították.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Bécsi Egyetem és a Konrad Lorenz Kutatóállomás biológusai, Markus Böckle és Thomas Bugnyar a hollók emlékezőtehetségét vizsgálták. Tizenhat madarat neveltek fel, amelyeket később állatkerteknek ajándékoztak. Három év elteltével megvizsgálták, hogy az állatok felismerik-e hangjuk alapján egykori társaikat.
A kísérletekből kiderült, hogy a hollók különbséget tudtak tenni ismerős és ismeretlen között: a régi ismerős hangjára máshogy reagáltak, mint az ismeretlen fajtársukéra. Sőt, az ismerős károgásra adott reakciókból arra következtettek, hogy az állatok emlékeztek, hogy a hang baráthoz vagy ellenséghez tartozik. Ha olyan társukat hallották, akivel rossz viszonyban voltak, mélyebb hangon és „durvább hangnemben” válaszoltak. Ahogy a szarvasoknál a mélyebb bőgés nagyobb és erősebb állatot feltételez, úgy a hollóknál is az erőfölény fitogtatása ilyenkor a cél.
Ez a kutatás csak három éven keresztül folyt, de ez az idő csak töredéke a hollók életidejének – ami 25-30 év is lehet –, ezért feltételezhető, hogy ezek a madarak akár hosszabb távon is képesek megjegyezni társaikat és a hozzájuk fűződő viszonyt.