nekünk is volt ezzel gondunk a műveletlenek kultúrájának átvétele miatt, de a 16.századra kinőttük.

ez így pontatlan. nem átvétel, hanem kényszerített erőszakos "kultúra"-terjesztés volt.

@hun: @hun: Ha esetleg érthetően fogalmaznál, magyarul, lehet hogy legalább nevetni lehetne rajta.

A magyar nyelvhez igazodva Steve Buscemi nevét hogyan kellene ejteni ? Buszkemi, Bjuszkemi vagy Bjuszemi ?

@Roland2: Ő maga [búSZEmi]-nek ejti, sok angol anyanyelvű [búSEmi]-nek. Magyarosan tehát [buszemi] vagy [busemi].

"Bár az olaszban a gn gyakran valóban [nny]-t jelöl, szó elején azért rövid [ny], így a gnocchi ejtése sem [nnyókki], hanem [nyokki] (az [o] pedig, bár hangsúlyos, nem lehet hosszú, mivel zárt szótagban áll)."

Ez így nem igaz. Az olaszban a gn mindig hosszú [nny]-t jelöl, még szó elején is. És ezt onnan tudni, hogy a gn- kezdetű szavak előtt is a "lo" névelő áll hímnemben, ugyanis akkor használják ezt a formát többek között, ha a szókezdő mássalhangzó hosszú.

@Sultanus Constantinus: A te megállapításod fonológiai, a cikké fonetikai.

@szigetva: es.forvo.com/word/gnocchi/#it

Az első valóban úgy ejti, hogy [nnyókki].

Csak a Magyarok problémáznak az ilyesmin. Éppen ma délelőtt töröltem le a NatGeo Apokalipszis c. háborús ismeretterjesztő sorozatának hatodik részét. A magyar hangalámondó hidegvérrel mondta alá, hogy a britek 1944. június 6-án [szein] város közelében szálltak partra. Szerencsére térkép is volt mellékelve, úgyhogy legalábbis számomra világos volt, hogy ez a [szein] nem lehet más, mint Caen. Tehát az angolok úgy olvassák az idegen helyneveket, ahogy az a fülük ügyébe kerül, a magyarok meg szajkózzák utánuk.

@Nem tudtam jó nevet kitalálni: az érthetően fogalmazás kevés ha nincs értés.

lyukas lukba nem öntünk vizet.

Lehet arra is példa, hogy hibásan mondjuk, de tudatosan.

Valamelyik régi olimpián az egyik versenyző neve Pinaeva volt. (talán Szovjetúnió). A magyar riporter [penajeva] formában ejtette.

A görögöknél vajon hogy ejtik a "nájki"-t?

Nemrég feltűnt, hogy a magyar reklámjaiban a Garnier se erőlteti már a "garnié" formát.

A Lidl az valójában Lidli, vagy egyszerűen Lidi (néni a vásárba, de csuhajja), a madaras teszkó helyes ejtése pedig "ocson", mert ott ócsón lehet vásárolni. :)

@Avatar: „A görögöknél vajon hogy ejtik a "nájki"-t?”

Hát [niki]-nek (ld. Bazi nagy görög lagzi ☺)

@Avatar: Valójában [nájk]-nak, vagy [nájki]-nak, mint mindenki más: forum.wordreference.com/showthread.php?t=1924048

Nem tartozik nagyon szorosan ide, de engem mindig érdekelt, hogy a magyar fordítók a 'jedi' szót, miért [dzsedi]-ként tették át a magyar szövegbe. Ha jól tudom, akkor az eredeti filmben [dzsedáj]-nak ejtik. A magyar megoldás elég felemás, követhettük volna az eredeti kiejtést vagy lehetett volna akár [jedi] is. Itt ugye nem arról van szó, hogy valahogy elterjedt a szó a magyar nyelvben, ez inkább egy tudatos döntés eredménye.

Régebben gyakrabban teljes neveket is lefordítottunk így nem kellett az idegen kiejtéssel bajlódni.

Verne Gyula, Bach Sebestyén János, ...

Emiatt pl sokáig azt hittem, hogy Verne egy magyar író volt :-)

Ma már ritkább, de az uralkodók esetében azonban fordítunk ma is:

II. Erzsébet, Katalin hercegnő, II. János-Pál pápa, I. János Károly spanyol király.

De pl. Gerorge Washingtont még nem halllottam Washington György formában.

"a power [páör] ejtése pedig hasonlóképpen idegen a magyartól – ha pedig mégis az angolos ejtés választanánk, akkor a [páö]-t preferálnánk"

A "power" szó végén az "r" ejtése az valójában azon múlik, hogy rotikus vagy nem rotikus dialektust beszél az ember. A cikk szerzője nyilván az utóbbit beszéli, de miért sugallja azt az olvasónak, hogy a másik nem helyes?

"Bárhogy ejtenek is egy szót abban a nyelvben, amelyből származik, minden nyelvben az a kiejtési mód minősül helyesnek, amely az adott beszélőközösségben bevett."

Na ez az, amivel én soha nem értettem egyet és ezután sem fogok. Arról ugyanis, hogy mi a bevett, arról valaki tehet. És ha az átvételkor a megközelítőkeg helyes kiejtéssel kezdik el terjeszteni, akkor az lesz a bevett és senkinek nem lesz utána kifogása. De még azt sem késő soha megváltoztatni, ami bevett. Én pl. soha nem fogom leírni azt, hogy "konkvisztádor" vagy "Cortez" stb., mert tudom, hogy nem helyes.

Egy személyes megfigyelésem ezzel kapcsolatban: egyik rokonom rendszeresen néz olyan műsorokat, ahol a szereplők nem az eszükről híresek, finoman szólva; azelőtt tudta, hogy pl. a spanyol El Camino ejtése [elkamíno], de mióta egy-két műveletlen celebtől (az élen Jakupcsekkel) hallotta, hogy az [*elkamínyó], azóta úgy mondja, mert ő azt vonta le ebből, hogy "mindenki így ejti".

Egyébként még egy apróság, ami a cikkből kimaradt. A mojito ejtése eredeti nyelven [mochíto], nem [mohító]. A [ch] helyetti [h] nem probléma, mert magyarul nincs ilyen hang magánhangzók között, viszont a spanyolban csak akkor hosszú a szó végi magánhangzó, ha hangsúlyos (de az olaszban pl. még ilnyekor is rövid).

@b0bcat: „de miért sugallja azt az olvasónak, hogy a másik nem helyes?” vö. „ a [páö]-t preferálnánk (de ez végképp ízlés kérdése)”.

Szövegértélmezés egyes.

@Janika: „Valamelyik régi olimpián az egyik versenyző neve Pinaeva volt. (talán Szovjetúnió). A magyar riporter [penajeva] formában ejtette.” Hát ez a név orosz, esetleg bolgár lehet, és ott csak a [j]-s ejtés képzelhető el. A riporter tehát jól ejtette.

@Fejes László (nyest.hu): Valóban kissé sarkosan fogalmaztam. Nem állította, hogy nem helyes. Mindössze a másikat preferálná. De miért is?

Nem mellesleg nem "ízlés kérdése" az "r" ejtése az angolban, hanem dialektusé.

És mi a helyzet a "montenbájk"-kal? A Dr. House-szal (amit még a tévében is - helytelenül - "z"-vel ejtenek)? Minden elfogadottá válik? Hol az a határ, amin túl már nem érdemes "küzdeni" a valóban helyes kiejtésért?

@Janika: www.kislexikon.hu/washington_gyorgy.html

@Fejes László (nyest.hu): De itt a [pena] kontra [pina]-n van a hangsúly, nem? Ld. még [saridon] a [szaridon], vagy [sars] a [szarsz] vírus helyett.

@b0bcat: A „valóban helyes”-t vajon ki árulja el nekünk?

@b0bcat: Szerintem soha nem érdemes feladni. Én pl. ha tudom, hogy valamit hogy kell ejteni idegen nyelven, úgy ejtem magyarul is (persze csak olyan mértékben, hogy az ne legyen affektált). Így én nem fogom azt mondani, hogy *hozé vagy *alonzó. Szerencsére az is megfigyelhető, hogy ezekre azért (a sportkommentátorok kivételével) a tv-ben is figyelnek: amelyik bemondó tudja, hogy kell ejteni, az úgy ejti. Az M1-en épp megy egy spanyol krimisorozat, és szinkronban pl. nagyon helyesen nem *[eszpinóza]-znak, ami már elég nagy haladás. Mondjuk vannak még apróságok, amin javítani lehetne, pl. az Ángela nem [anhéla], hanem leginkább [ánkhela], de ez már csak kötözködés. A lényeg mindebből csak annyi, hogy helyes(ebb)en IS ki tudnák ejteni affektálás nélkül, ha igényesebbek lennének.

@szigetva: Például a "mountain" (/ˈmaʊntn̩/) szónak nem titok az angol kiejtése. Ahogyan a "house" (/haʊs/) szónak sem. "Valóban helyes" alatt az eredeti kiejtést értem. (Azért különböztetem meg a "sima" helyestől, mert most pont arról beszélünk, hogy egy bizonyos ponton túl az eredetitől eltérő kiejtés is helyessé, de legalábbis elfogadottá válik.)

@b0bcat: „"Valóban helyes" alatt az eredeti kiejtést értem.” Ez a te és a Sultanus Constantinus tévedése. Az „eredeti” az egy másik nyelven van. Mi meg magyarul beszélünk. Eleinte tényleg lehet vicces egy félreértés, de aztán megszokjuk, az [osztyapenkó]-n szerintem (már?) senki se röhög, nekem az [osztapenkó] és az [alonszó] bizony affektáltnak hangzik.

@szigetva: Innentől kezdve ennek az egész ajánlósdinak nincs semmi értelme, hiszen minden helyes, ha úgy vesszük, hogy az már magyarul van, és így (akár több formában) ragadt meg a magyar köznyelvben. Tehát _helyes_ az Ósön, a Nájk, a gnokki, meg a montenbájk is. Most egészen megkönnyebbültem. :)

@b0bcat: „Most egészen megkönnyebbültem.” Na ennek örülök. Nagyon rossz, amikor a beszélők szoronganak.

@szigetva: Ezen is lehetne vitatkozni: egy idegen név nem lehet egyébként sem magyarul, éppen azért, mert az egy idegen név (mivel más szövegkörnyezetben nem is használjuk). A márkanév persze már határeset.

Nem tudom, az [alonszó] miért lenne affektált. Nincs a magyarban [sz]? A Prince akkor miért nem [prinz] magyarul? A [prinsz] nem affektált?

@b0bcat: Azért hozzáteszem, csak a nyelvészek szerint nincs értelme. Csak éppen az ilyen kérdésekben nem is dönthetnek a nyelvészek, mivel ezek nem tudományos kérdések. Tehát igazából a beszélőkre van bízva, hogy mennyire akarnak igényesek lenni, csakúgy, mint a helyesírás.

@Sultanus Constantinus: Olyan országban élünk, ahol affektálásnak tűnik, ha egy idegen szót úgy ejtesz, ahogyan azt az eredeti nyelven kell. Már-már ciki tudni a helyes angol kiejtést.

A Prince kérdés megoldása amúgy kézenfekvő: "Princ". :)

@szigetva: Örülök, hogy örülsz.

@Sultanus Constantinus: „Nem tudom, az [alonszó] miért lenne affektált.” Mert olyanok használják, akik precízkednek az ilyenekben. A [prinsz]-et pedig nem szokták [z]-vel ejteni, sőt a szóvégi [nz]-t akkor se, ha többes szám vagy genitívusz, pedighát…, ezért nem affektált. (Egyébként pedig azért nem jó párhuzam, mert szóvégi, szemben az [alonzó]-val!)

De értsd már meg, ezek szokások, változhatnak is, sőt a beszélőknek különböző élményeik vannak velük kapcsolatban. Sok helyzetben az is affektáltnak hat, ha valaki "étel"-t mond "kaja" helyett. Hogy az "eledel"-ről már ne is beszéljünk.

De ettől még nyugodtan ejthetsz [alonszó]-t, aztán ha a hallgatóid közül elviselhetetlenül sokan affektáltnak tartanak, akkor vagy leszoksz, vagy vállalod. Ha viszont követnek, akkor egy idő után nem lesz affektált. Ez mindennel így van, nem csak szavak kiejtésével.

@b0bcat: Hát pontosan ezt a tévhitet kellene legyőzni. Egy-két bemondónak, riporternek kellene csupán elkezdeni _nagyjából_ helyesen mondani az idegen neveket, és a többi követné őket. Egy idő után pedig nem tűnne affektáltnak. ;)

Hirtelen nem jut eszembe a neve, de van egy narrátor/bemondó (már elég idős lehet, valamilyen István), aki a filmek elején szokta rámondani, hogy "rendezte: XY", és elég szépen mondja az angol neveket, nagyon régen még angol nyelvleckét is vezetett a rádióban. És érdekes, senki sem röhögi ki emiatt.

@szigetva: Egyszerre írtunk, de úgy látom, kb. ugyanarra a végkövetkeztetésre jutottunk. :)

@Sultanus Constantinus: Egyetértek. A média sokat segíthetne, de ennek többnyire az ellentéte valósul meg. Lásd: Doktor Háuz. De megemlíthetjük a Carbonfools nevű zenekart is, akik saját maguk is "Karbonfúlsz"-nak ejtik a nevet. Pedig az az "sz" ott "z" kellene, hogy legyen...

@b0bcat: Ízlés kérdése az, hogy a magyarban melyiket preferáljuk.

@b0bcat: „És mi a helyzet a "montenbájk"-kal? A Dr. House-szal (amit még a tévében is - helytelenül - "z"-vel ejtenek)? Minden elfogadottá válik? Hol az a határ, amin túl már nem érdemes "küzdeni" a valóban helyes kiejtésért?”

Megfigyelésem szerint a house zenei irányzatot is [hauz]-nak mondják, szóval ez a szó általános ejtése. A mondenbájkot pedig mindenki így mondja, én legalábbis nem találkoztam mauntönbájk, mauteinbájk vagy mauntenbájk ejtéssel, tehát a magyarban ez a helyes. Mindig az a helyes, ami elterjedt, függetlenül attól, hogy az átadó nyelvben hogy hangzik. Küzdeni esetleg addig érdemes, míg a szó nem terjed el.

@b0bcat: A gnokki aligha helyes, mert nyelvtörő... :) Szerintem akik gnokkit akarnak mondani, azok is nokkit fognak, ha egy picit is lankad a figyelmük.

@b0bcat: „Olyan országban élünk, ahol affektálásnak tűnik, ha egy idegen szót úgy ejtesz, ahogyan azt az eredeti nyelven kell.” Melyik országban nem?

@Sultanus Constantinus: Albert Györgyit kiröhögték a [swarcenígör] miatt, Faragó Richárdot a [ronaldu] miatt – hogy két más jellegű példát említsek.

@Sultanus Constantinus: Nade ott van Bozai József, aki nagyon angolosan igyekszik mindent ejteni, közben pedig olyanokat mond, hogy [endrjú].

@Fejes László (nyest.hu): Hát még akkor mi lenne, ha teljesen hitelesen [honáldu]-nak mondaná. :)

(Bár nem tudom, hogy a brazil vagy a portugál Ronaldora gondoltál-e, de annyiban tök mindegy, hogy a szó eleji /r/ mindkét változatban raccsolt.)

@Fejes László (nyest.hu): "Hát ez a név orosz, esetleg bolgár lehet, és ott csak a [j]-s ejtés képzelhető el. A riporter tehát jól ejtette"

nem a [j]-re gondoltam, hanem arra hogy a Pinaeva nevet [pinajeva] helyett [penajeva]-ként ejtette. Az i, helyett e-t mondott, feltételezem tudatosan. A j-vel nincs gond.

@b0bcat: A helyes, angol, francia, német, olasz, spanyol, portugál, svéd, finn, orosz, lengyel, cseh, szerb, román, walesi, ír, arab, holland, török, albán, örmény, kínai (mandarin mondjuk), japán, koreai stb. a végtelenségig ejtést tudni, viszont lehetetlenség. Gondolom, még neked is.

@MolnarErik: Egy angol szó esetén az angol eredetire gondolnék, egy németnél a németre, stb., nem pedig arra, hogy egy harmadik nyelvben hogyan ejtik. Gondolom, még neked is elfogadható ez a gondolatmenet.

@Fejes László (nyest.hu): "Ízlés kérdése az, hogy a magyarban melyiket preferáljuk." - Most akkor nem a magyar "póver" változatot fogadjuk el helyesnek (többszörösen hibásan ejtve azt az eredeti angolhoz képest)?

@b0bcat: Mindegyik elég elterjedt ahhoz, hogy elfogadjuk helyesnek. A póver az egyetlen, mely hangszerkezetében emlékeztet egy „rendes” magyar szóra, tehát bizonyos szempontból optimális megoldás. Az pedig egyébként sem szokatlan, hogy írásképe, és nem kiejtése alapján veszünk át egy idegen szót (pl. [vasington], [kanszasz], [arkanszasz] stb.).

@b0bcat: Én is pont így gondolom. Nem hinném, h bárkinek menne.

El Cabezudo most meg van dicsérve, kap egy olyan vállveregetést, hogy köhigcsélni fog a porfelhő közepén. Hellyel-közzel korrekten egyszerűsítő átírások, tárgyi tévedést nem látok, de lehet csak nem vagyok elég kipihent a kötözködéshez. Egyedül az Auchan eredeti francia kiejtése kerülhetett volna bele a cikkbe (ósaⁿ), de egyezzünk ki madaras teszkóban, és kész :D

A nájki-nál nem helyesebb a nájkí, egyenrangú alternatívák, talán ez utóbbi kicsit britesebb és modernebb, a másik nem olyan modern, és inkább amerikaiasabb.

Ezek közül a póverezést és dzsívíszízést üldözöm legjobban személy szerint, az ósönt még nem hallottam.

Ez az endrjú-zás nagyon állat. A [kanszasz]-t még nem hallottam, az még a vidéki öregasszonyoknál is *kenzesz (a kenzösz/ken(t)szösz helyett). A [swarcenígör] meg inkább svórt-szön( )negör vagy svájcinéger/svárci/terminátor, németesen svárceneger. Az alonszó még nem is affektálás, az az elvakerista féle á ˈlonszo lenne.

Nagyon tetszik a vita, nem is igazán tudok hozzátenni, csak a röviden a véleményemet. Az idegen nevek ejtése azért elég szépen kialakult a magyar nyelvben az elmúlt néhány évtizedben, amióta úgymond kinyílt a világ, külföldi cégek jelentek meg nálunk, és sokan emlegetik ezeket a szavakat, neveket. Nagyon nehéz pontos határvonalakat húzni. A gyerekeim, mivel hosszú évekig amerikai iskolába jártak, csak "affektáltan" képesek kiejteni az angol szavakat, de miután évtizedek óta itthon vannak, változott a helyzet, akcentusuk magyarossá vált. Nagyon sok függ attól, milyen miliőben vagy. A külügyben, ahol hosszabb ideig dolgoztam, elég snassz lenne, nem is hallani, hogy ósön az osan helyett. De egy asztalos mitől tudná a helyes francia kiejtést? A nájkit csak nájkinak ejtettem, évtizedek óta, és nem igazán érdekelt a mások problémája. Egy nyelvtanárom, akinek ilyen ügyekben panaszkodtam, rám förmedt: ha mindenki mindent tudna nélkülünk is, mi lenne a sorsunk?

@KATÓ ferenc: az a helyzet, hogy nyelvtanárkáékra nincs is szükség, ha csak nem anyanyelviek. Maximum csak nyelvvizsgára, nyelvtanozásra, lexikai magolásra tudnak felkészíteni, a tényleges nyelvtudásra nem, tisztelet a nagyon kevés kivételnek. Ha rajtam múlna, elég sanyarú sorsuk lenne.

Most mondta ebben a pillanatban egy kutató orvos professzor, hogy lambordzsini

@KATÓ ferenc: „kinyílt a világ, külföldi cégek jelentek meg nálunk, és sokan emlegetik ezeket a szavakat, neveket”

Személyes történet. Az Axe dezodor nevét [eksz]-nek ejtettem, és egy közvetett ismerősöm ezért kiröhögött. Kérdeztem, szerinte hogy kell ejteni, azt mondta, [aksz]. Teljesen elbizonytalanodtam, megnéztem a szótárakat, látom, hogy az bizony [eksz]. Legközelebb említettem neki, ő csak gúnyosan mosolygott. Erre megkérdeztem, hogy mégis, ha én megnéztem a szótárban, mitől olyan biztos benne, hogy nem nekem van igazam, hanem neki. Mire ő fölényesen: „így ejtik a reklámban”.

@Fejes László (nyest.hu): "Mindig az a helyes, ami elterjedt, függetlenül attól, hogy az átadó nyelvben hogy hangzik."

Hát éppenséggel van egy-két eset, amikor nem az a helyes, ami elterjedt, és nem független a kiejtés attól, ahogy az átadó nyelvben hangzik.

Pl. biztos te is műveletlennek tartanád azt, aki a "Charles"-t Baudelaire keresztneveként [csárlsz]-nak, nem pedig [sárl]-nak ejti. Pedig a [csárlsz] az elterjedt amúgy az angol nevek gyakorisági túlsúlya miatt.

@Fejes László (nyest.hu): As notam „így ejtik a reklámban”: nekem mindig ökölbe szorul a talpam, amikor úgy ejtik a reklámban, hogy [szenzodűne]. Pedig kétségkívül az a korrekt német kiejtés.

@Grant kapitány: Nem tudom, a [csárlz] Baudelaire mennyire elterjedt. De pl. A gyűrűk ura írójának neve magyarul [tolkien] alakban legalább annyira elterjedt, mint [tolkín]-ként, – én angolul egyébként kitűnően tudó embertől is hallottam így. Nem tudom azt mondani, hogy aki így ejti, az azért ejti így, mert műveletlen tuskó – feltehetően azért ejti így, mert a környezetében így ejtik. És ettől kezdve nem hiba, hanem nyelvszokás, akárki akármit is gondol.

@Fejes László (nyest.hu): "Nem tudom, a [csárlz] Baudelaire mennyire elterjedt."

Semennyire. Hipotetikus példa volt. Amúgy vajon szerinted miért nem elterjedt, by the way? Hiszen tisztán nyelvészeti szempontból nézve az lenne a logikus, hogy az egyéb előfordulásainak gyakorisága miatt a [csárlz] Baudelaire nevében is kiszorítja a [sárl] változatot.

@Fejes László (nyest.hu): "Nem tudom azt mondani, hogy aki így ejti, az azért ejti így, mert műveletlen tuskó – feltehetően azért ejti így, mert a környezetében így ejtik."

Szokásod szerint megint kezded a mellébeszélést. Itt nem erről van szó, hanem arról, hogy Baudelaire-ről lévén szó, a [csárlz] ejtés másik nyelvhez tartozik, nem úgy, mint a [tolkien], amelyik egyik nyelvhez sem, csak "magyarosított" ejtésmód. Ezért elég durva, ha valaki felcseréli a francia kiejtést az angollal.

még azt a (nem reprezentatív mintán végzett) megfigyelésemet mely szerint magyarok hajlamosak "németesen" torzítani új szavakat. mármint az eredmény hasonló mintha azt német szóként akarnák magyarosítani. prince és dr.house így járt...

a franciás kiejtésnek viszont aránylag kicsi a "túlélési esélye", idővel Baudelaire is el fog "angolosodni"...

@Grant kapitány: szerintem van, amit még te is “hibásan” ejtesz:

Newton [nyútn] vagy [nyúton]?

Joule [zsúl] vagy [dzsúl] esetleg [dzsűl]?

Pascal [paszkál] vagy [pászkál]?

[Grant kapitány] vagy [Gránt kapitány] esetleg [Grænt kapitány]?

Az utolsóért bocsi :-)

@Janika: Ezek olyan "hibák", amiknek nincs más nyelvben megfelelőjük, ezért nem is nevezhetők hibásnak, mert nincs mivel összehasonlítani őket. Nem úgy, mint a Charles kétféle kiejtését.

@Grant kapitány: SZÉGYEN.

@Grant kapitány: Ha nem eltrejedt, akkor természetesen hiba. Ha viszont mindenki így mondaná, akkor ez lenne a helyes.

„a [csárlz] ejtés másik nyelvhez tartozik, nem úgy, mint a [tolkien], amelyik egyik nyelvhez sem, csak "magyarosított" ejtésmód. Ezért elég durva, ha valaki felcseréli a francia kiejtést az angollal.”

Ezek szerint ha másképp ejtek egy nevet vagy szót, mint abban a nyelvben, ahonnan származik, az nem hiba. Ha viszont ez a másik ejtés egybeesik egy másik nyelvben használatos ejtéssel, akkor hiba. Biztos az én hibám, ha ebben nem látom a logikát...

Szerintem a kaptiány arra gondolhat, hogy aki a francia helyett az angolt használja, az nem azért hibás, mert nem tudja hogyan kell ejteni, hanem azért mert műveltnek akar látszani, de valójában az ellenkezőjéről tesz tanúbizonyságot. jól gondolom @Grant kapitány: ?

@Janika: Jól gondolod.

@Fejes László (nyest.hu): "Ha viszont ez a másik ejtés egybeesik egy másik nyelvben használatos ejtéssel, akkor hiba."

Pontosan. Mivel ezzel a kiejtéssel azt sugallnád, hogy a másik nyelvvel összefüggő kultúrkörhöz van köze az illetőnek, nem a saját anyanyelvével összefüggőhöz.

Ez a nájkis dolog úgy tűnik ragályos:

elpais.com/elpais/2014/06/10/icon/1402407850_771436.html

@Janika:

Newton [nyútn] vagy [nyúton]?

Mindkettő helytelen. Az angolban nincs "ny" hang. Brit angolban "njútn". Amerikai angolban "nútn".

"minden nyelvben az a kiejtési mód minősül helyesnek, amely az adott beszélőközösségben bevett"

Ám nem igaz ugyanez a nevek helyesírására: Philip _K_night. (Pláne jó lenne legalább akkor jól írni, ha már "a magyar sajtót is bejárta"... :-/ )

('Kifejezetten megtévesztő, amikor a hibás alakot olyan tekintélyes hírforrások használják, mint például a Nyest: az egyszerű nyelvhasználók ugyanis hitelesnek, megalapozottnak fogadják el...' ;-)

@aryanem vaejo: Ez igaz ugyan, de a magyarban szerintem *nj-vel nem nagyon kezdődhet szó, ilyet max. morfémahatáron lehet elképzelni. Ha a brit eredeti /ˈnjuːt(ə)n/-t a lehető legjobban meg szeretnéd közelíteni, akkor talán nyútön lehetne (mert nálunk szótagképző n sincs). De mindegy is, mert nálunk az bizony nyúton, és már az is marad.

@Fejes László (nyest.hu): Ha nem is csárlz, de csárlsz bódlert én szerintem már hallottam. Sőt egy ismeretterjesztő jellegű műsorban [rodin]-t is (ezt egész biztosan).

@Fejes László (nyest.hu): A reklámban szerintem nem [aksz]-nak, hanem [ȧksz]-nak ejtik, manapság legalábbis. Nyilván az ex (=volt „kedves”) rossz asszociációkat keltene, ráadásul az TRAP magánhangzójának annyiféle realizációja van az angolban is (IPA: [a]/[æ]/[ɛ] stb. nyilván nem egyforma gyakorisággal), hogy ez észszerű megoldásnak tűnik.

@El Vaquero: „Egyedül az Auchan eredeti francia kiejtése kerülhetett volna bele a cikkbe (ósaⁿ)” Franciául én aztán végképp nem tudok, de tuti hosszú az az ó?

@Untermensch4: „magyarok hajlamosak "németesen" torzítani új szavakat ... prince és dr.house így járt.” Lehet, hogy a [princ] németesnek hangzik, de valójában az angol anyanyelvűek is hajlamosak césíteni az sz-t a prince végén. Lásd a Merriam-Webster szótár kiejtési útmutatóját: \ˈprin(t)s\ www.merriam-webster.com/dictionary (itt az s a magyar sz).

@szigetva: „De itt a [pena] kontra [pina]-n van a hangsúly, nem?”

A spanyol bajnokságban és az európai (klubcsapatoknak rendezett) kupákban vitézkedő Villarrealnak volt egy Tomás Pina nevű focistája. Ő is sok gondot okozott a szpíkereknek, ha jól emlékszem, hol pína, hol pinya lett belőle.

@Untermensch4: „az eredmény hasonló mintha azt német szóként akarnák magyarosítani. prince és dr.house így járt...”

Dr. House-nál szerintem vitatható, hogy a [hauz] németes ejtés lenne. Először is, a főnév „alap” alakja (egyes szám, alanyeset stb.) az angolban és a németben egyaránt kb. [hausz] <house (fn.), Haus>. Az igaz, hogy ha mögé kerül egy magánhangzó (pl. <nach Hause> 'haza' {pl. haza kell mennem}, <Häuser> 'házak') akkor a németben az sz z-vé válik, de z lesz az angol többes szám is ([hauziz], <houses>), illetve a <house> 'elszállásol, otthont ad vkinek.' ige is (→<housing> [hauzing] fn.).

Amúgy a Prince esetében szerintem a furácska ejtés inkább az lenne, ha a cés ejtést mindenáron elkerülendő rendes n nélkül, nazális magánhangzóval ejti valaki, kb [priⁿsz]-nek (IPA: [prĩs]), ezt viszont inkább franciásnak minősíthetnénk a [preⁿsz] (IPA: [pʁɛ̃s]) nyomán.

@Irgun Baklav: „egy ismeretterjesztő jellegű műsorban [rodin]-t is”

Én egy iskolai ünnepségen éltem meg, hogy a műsorvezetőnek kiválasztott, nyilván jó tanuló, 7-8. osztályos diák, bejelentette, hogy a következő fellépő [mozart] valamelyik darabját adja elő. Beletelt néhány másodpercbe, mire összeraktam, kiről van szó.

@Irgun Baklav: „Lehet, hogy a [princ] németesnek hangzik, de valójában az angol anyanyelvűek is hajlamosak césíteni az sz-t a prince végén.” Ez nyilván olyan, mint a [péndz].

@Fejes László (nyest.hu): Olyan, de pont fordítva: magyarul inkább [z], angolban meg [sz] (és [f], [th]) előtt fordul elő.