nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A magyar alapszínnevek eredete
Mitől színes?

Ha az egyik alapszínnév megléte feltételezi a másikét, akkor azt várhatjuk, hogy az alapszínnevek egy adott sorrendben jelennek meg a nyelvekben. Ha pedig így van, akkor a ’fehér’ és ’fekete’ színnévnek kell a legrégibbnek lennie, míg a ’lila’ vagy ’szürke’ jelentésűnek a legújabbnak. De vajon így van-e, és miért nem?

Fejes László | 2014. július 9.
|  

Nemrégiben a színnevekről írtunk, és említettük Brent Berlin és Paul Kay tanulmányát is. Eszerint az alapszínnevek az alábbi sorrendben jelennek meg a nyelvekben (balról jobbra haladva – az azonos oszlopokban álló nevek megjelenésének sorrendje nem kötött):

fehér

fekete

piros ~ vörös
sárga

zöld

kék

barna lila

rózsaszín

narancs(sárga)

szürke

Azt is tisztáztuk, mit nevezünk alapszínneveknek:

  • nem bonthatóak további elemekre (tehát a magyarban nem alapszínnév a rózsaszín vagy a narancssárga);
  • nem csak egy meghatározott körben használatosak (pl. a szőke a szőrzetre, a kese(ly) a lovakra);
  • nem tartoznak más színnevek körébe (például a türkiz nem alapszínnév, mert a kék egyik árnyalata; ha a narancssárga helyett a narancsot akarnánk alapszínnévnek tekinteni, itt vérezne el, hiszen a narancs mégis csak egyfajta sárga).

Bár a fenti sorrend nyelveken belüli viszonyokra jellemző (azaz tudjuk, hogy ha alapszínnév a ’kék’, akkor az a ’fehér’, a ’fekete’ és a ’piros’ is, lehet, hogy az a ’sárga’ és/vagy a ’zöld’ is, de biztosan nem az a ’barna’ vagy a ’lila’ stb. Ugyanakkor feltételezhető az is, hogy egy-egy nyelv alapszínneveit megvizsgálva azt találjuk, hogy a fehér és a fekete a legrégebbi réteghez tartoznak, de ha van lila vagy szürke, azok a legújabbak. Persze le kell szögeznünk, hogy ez nem feltétlenül lesz így: például lehet, hogy egy ’lila’ jelentésű szó nagyon régi lesz, de korábban ’piros’ jelentésű volt, vagy ’fehér’ jelentésben is megjelenhet egy új (mondjuk korábban ’hó’) jelentésű szó. Ennek ellenére nem érdektelen, ha megnézzük a magyar színnevek eredetét, és emellett azt is megvizsgáljuk, milyen színneveket rekonstruálnak a kutatók az uráli nyelvcsalád alapnyelveire.

Fehér

A fehér szóval rögtön nincs szerencsénk. Egyetlen magyarázata van, de az igen bizonytalan: talán finnugor eredetű, de csak a számiban vannak megfelelői – ezekkel legalább jelentésbeli problémák nincsenek. Az -ér ebben az esetben képző (sőt, képzőbokor). A szó ismert fejér alakban is: ez az eredeti forma. A fehér úgy keletkezhetett, hogy a fejérben a j-t hiátustöltőnek érezték és elhagyták (feér); később viszont a hiátust h-val töltötték ki. Ez azonban igen korán megtörténhetett, hiszen a fehér első – legendás – felbukkanásakor, az 1055-ös Tihanyi Alapítólevélben már így szerepel: feheru(uaru rea meneh hodu utu rea) ’Fehér(várra menő hadútra)’.

Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy a finnugor alapnyelvre még két ’fehér’ jelentésű színnevet rekonstruálnak, de mindkettő szintén bizonytalan. Az egyiknek csak a finnségi nyelvekben és a mariban van biztos tagjuk, a mordvinban és a lappban bizonytalan. A magyar, ha ide tartozik, akkor a villám, világ ~ virág (eredetileg ’fény’), virul, virrad szavakkal kapcsolódhat. A másik etimonnak csak a mariban és a mordvinban van biztos tagja, a a finnségi és a hanti megfelelők bizonytalanok. De ez még mindig semmi, mert a finn-permi ágon van még egy ’fehér’ jelentésű szó: ennek ma csak a komiban és a számiban van képviselete.

Fekete

A fekete származása már sokkal biztosabb, hiszen tövének megfelelője van a hantiban (sőt, egyes nyelvjárásokban a -te-nek megfelelő képző is megvan – a manysiban megtalálható megfelelői viszont ott hanti jövevényszavak), tehát egyértelműen ugor eredetű. A fekete ugyanúgy a Tihanyi Alapítólevélben bukkan fel először, mint a fehér.

A finnségiben használt megfelelője (finn musta, észt must stb.) azonban germán jövevényszó, mely ma a norvégban ’köd, homály’ jelentésben van meg. Több finnségi nyelvben a ’fekete’ mellett ’sötét’ jelentésben is használatos, sőt, az észtben ’piszkos’-at is jelent.

Ködben minden ló fekete?
Ködben minden ló fekete?
(Forrás: Wikimedia Commons / Malene Thyssen / GNU-FDL 1.2)

Piros, vörös

A piros és a vörös eredetéről korábban már írtunk. Ezek földrajzi nevekben a 13., színnévként a 15. századtól bukkannak fel, és a mai napig vitatható alapszínnév mivoltuk. A vörös alapszava, a vér finnugor eredetű, A manysiban, akárcsak a magyarban, két ’piros, vörös’ jelentésű szó van, de mindkettő ’vér’ jelentésű szóból származik. de színnévi használata a magyaron kívül csak a manysiban fejlődött. (De ez sem egyértelmű érv amellett, hogy ugor kori fejleményről van szó, különösen, hogy más képzőelemeket használ a manysi, mint a magyar.) A piros szócsaládja viszont rokon nyelvekből nem mutatható ki. A piros korábban a vörösesbarnát jelölte.

Megjegyzendő, hogy az uráli, finnugor, ugor, finn-permi és finn-volgai alapnyelv egyikére sem rekonstruálnak ’piros’ jelentésű színnevet, még bizonytalanul sem. A finn punainen, észt punane ’piros’ töve eredetileg ’szőr’ jelentésű volt (kezdetben ’(vöröses)barna’ lehetett a jelentése, az izsórban ez a mai napig megvan), ennek megfelelője a magyar fan ’szeméremszőrzet’.

Azért az összefüggés ennél bonyolultabb
Azért az összefüggés ennél bonyolultabb
(Forrás: Wikimedia Commons / Andy.boge / CC BY-SA 3.0)

Zöld

Ismét bizonytalan eredetű, egyetlen elképzelhető magyarázata, hogy egy alán ’fű’ jelentésű szóból származik. Az oszétban ma is van zäldä ’alacsony fűfajta’, ’pázsit, gyep’. Korábban láttuk, hogy sok nyelvben keletkezett a ’zöld’ jelentés eredetileg növényre utaló szóból. A magyarban a 13-14. századtól adatolt.

Az uráli nyelvcsaládban két ’zöld, sárga’ jelentésű szót is találunk: ebből az egyik csak a finn-permi korra rekonstruálható, azonban a finn-permi ágban gyakorlatilag minden nyelvben megtalálható. A finnségi nyelvek közül csak a finnben használatos színnévként, ott is továbbképzett alakban – a többi nyelvben ’harag, düh, gyűlölet’ jelentésűvé vált, illetve az észtben íznévvé is: ’csípős, keserű, kesernyés’ jelentésben használatos. A másik szó uráli eredetű, de a legtöbb leánynyelvben csupán ’epe’ jelentésben használatos. Puszta színnévként csak egy már kihalt szajáni szamojéd nyelvben, a tajgiban, illetve a mordvinban fordult elő, mindkét nyelvben ’zöld’ jelentésben (az erza-mordvinban ’kék’ is); ezen kívül a nyenyecben ugyan ’epe’ jelentésben használatos, de a ’zöld’-et szó szerint ’epeszínű’-nek mondják. Mindezek alapján arra hajlanánk, hogy eredetileg csak az ’epe’ jelentése volt meg, és a ’zöld’ jelentés különböző nyelvekben kései, önálló fejlemény.

Máj és epehólyag
Máj és epehólyag
(Forrás: Wikimedia Commons / Lucyin / CC BY-SA 3.0)

Sárga

A sárga végre egy teljesen világos eset: csuvasos ótörök jövevényszó. A legtöbb török nyelvben azonban a szó megfelelőinek jelentése ’fehér’, elvétve – és távol – fordul elő a ’sárga, sápadt’ jelentés ma is ’sárga’, bár éppen a csuvasban ’fehér’ – és minden bizonnyal az volt a bolgár törökben is, melyből a magyar átvehette. Feltehetően a magyarba is ’fehér’ jelentésben került. A 14. századtól kezdve adatolt.

A fent tárgyalt, esetleg ’sárga’ jelentésű alapnyelvi szavakon kívül van még egy, melynek ’zöld’ jelentése nem jön szóba: ezt a finn-permi ágra rekonstruálják, és csak az udmurtban, illetve a mordvinban van megfelelője – ráadásul hangtani okokból ez is bizonytalan.

Kék

A kék eredete megint egyértelmű. Ez is ótörök jövevényszó, gyakorlatilag az összes török nyelvben megvan. Eredeti jelentése ’ég’, ebből fejlődött a ’kék’, de az egyes török nyelvekben ’zöld’, ’szürkéskék’, ’világosszürke’ jelentése is van. A magyarban földrajzi névben a 11. századtól, tisztán színnévként a 14. századtól adatolt.

A ’kék’ jelentésű színévek a többi uráli nyelvben is késeiek, alapnyelvig csak egy, a finnségiben és a mordvinban megjelenő szót lehet visszavezetni – az is iráni jövevényszó, melynek eredeti jelentése ’zöld’. (Korábban több kutató az orosz синий [szinyij] szóból vezette le, de a kutatások mai fokán inkább úgy tűnik, hogy az orosz legfeljebb hatott alakjukra.)

Barna

A barna német, közelebbről magyarországi szász (bron) eredetű. Korábban a jelentése sokkal tágabb volt, gyakorlatilag a ’sötét’ jelentésben volt használatos. Földrajzi névben már a 13. században felbukkan, tisztán színnévként a 14.-ben. A nyelvcsalád egyetlen alapnyelvére sem rekonstruálnak ’barna’ jelentésű színnevet. Az észt ugyanezt a német szót vette át (pruun), a finn ruskea viszont egy korábban ’sötétvörös, vörösesbarna’ jelentésű volt. A Wiktionary szerint utóbbi orosz jövevényszó, de a Wikipédián nem szerepel a finnbe az oroszból került szavak listájában.

Lila

Ebben a csoportban már csak a lila és a szürke maradt, hiszen, mint fentebb tisztáztuk, a rózsaszín és a narancs(sárga) nem alapszínnév a magyarban.

A lila, akárcsak a barna, szintén német eredetű, de csak a 18. század legvégén bukkant fel a magyarban. Nemzetközi vándorszó, kiindulópontja az óind nīla [níla] ’sötét, kék’ (nīli [níli] ’indigó’), a perzsán (’sötét, kék’) és az arabon (’orgona(növény)’) át került az európai nyelvekbe, a németbe a franciából. Az ’orgona’ jelentés még a németben is megvan. A finnugor nyelvcsalád alapnyelveiben ’lila’ (illetve ’rózsaszín’ és ’narancssárga’) színneveket sehol nem rekonstruálnak.

Orgona
Orgona
(Forrás: Wikimedia Commons / John O’Neill / GNU-FDL 1.2)

Szürke

A szürke rácáfol a sztereotípiákra (miszerint unalmas lenne), és meglepetést okoz. Ahelyett, hogy kései jövevényszó lenne, mint a lila (és lényegében az alapszínnévnek nem minősülő rózsaszín és narancs(sárga) is), finnugor eredetű, ráadásul meglehetősen biztos etimológiával bír. Igaz, csak három nyelvben van megfelelője a magyar szóban, és közülük is csak a komiban van ’szürke’ jelentése (az udmurtban és a manysiban ’pirkadat, hajnal, derengés’, vö. magyar szürkület – azaz olyan időszak, amikor átmenet van a sötét és a világos között). (A magyar szó végén a -ke képző, vö. szőke, tarka.) Érdekesség, hogy a magyar szűr ’durva posztóból készült köpönyegszerű felsőruha’ is ebből származik, eredetileg a posztófajta színére utalhatott.

Összegzés

Mint a fentiekből látható, a magyar alapszínnevek eredete többé-kevésbé összhangban van Berlin és Kay elképzeléseivel, de jelentős ellentmondásokat is felfedezhetünk.

finnugor,

ugor

?
iráni,

török

német
fehér

fekete

szürke

piros ~ vörös
sárga

zöld

kék

barna

lila

A legrégebbi rétegbe tartozik a két legalapvetőbb színnév, a fekete és a fehér, habár az utóbbi esetében van némi bizonytalanság. Meglepő módon azonban ide tartozik a szürke is, holott ennek viszonylag későn kellett volna megjelennie. Rendkívül nagy a bizonytalanság a vörös és a piros esetén: az előbbi töve finnugor, az utóbbi szócsaládja is jóval a honfoglalás előtt kialakulhatott, de hogy maguk a színnevek mikor jelentek meg, az bizonytalan. Az látszik biztosnak, hogy az ősmagyar korban (azaz az obi-ugoroktól való elválás és a honfoglalás között). Ugyanebben az időben jelent meg a zöld, a kék és a sárga is: ezek jövevényszavak olyan nyelvekből, melyekkel a magyarság főként – bár nem kizárólag – a honfoglalás előtt vett át szavakat. Mivel az iráni kapcsolatok megelőzték a törököket, feltételezhető, hogy a zöld a legkorábbi átvétel. A barna és a lila német jövevényszavak, ráadásul az utóbbi egyértelműen jóval későbbi, pontosan úgy, ahogy Berlin és Kay megjósolja. A sorból tehát csak a szürke lóg ki egyértelműen, illetve a piros és a vörös helyzete bizonytalan.

Érdemes egy pillantást vetni arra is, milyen színneveket rekonstruálnak a szakértők a különböző alapnyelvekre. Az uráli alapnyelvre egyedül egy ’zöld, sárga’ jelentésű színnevet sikerül rekonstruálni, de mint korábban megjegyeztük, ennek inkább csak ’epe’ lehetett a jelentése, színnévi használata későbbi fejlemény lehet (különösen alapszínnévi használata). A finnugor alapnyelvre két ’fehér’ és egy ’szürke’ jelentésű színnevet rekonstruálnak. Az ugor alapnyelvben jelenik meg a ’fekete’. A másik, a magyart már nem érintő finn permi ágon egy ’fehér’, egy ’sárga’ és egy ’méregzöld, sárga’ színnév jelenik meg. Végül pedig a finn-volgai ágon egy ’kék’ (jövevényszó) és egy újabb ’fehér’ (talán egy korábbi ’fényes’ jelentésű szóból) bukkan fel. Feltűnő, hogy a sok ’fehér’ mellett csupán egy ’fekete’ akad, hogy egyáltalán nincs ’piros’, viszont ’sárga’, illetve ’sárga-zöld’ megint több is akad. Emellett természetesen feltűnő a ’szürke’ kilógása: ha Berlin és Kay eredményei mérvadóak, komolyan felmerül a kérdés, hogy ebben az esetben helyes-e a színnévi jelentést is rekonstruálni az alapnyelvre, nem lehetséges-e, hogy a színnévi jelentés későbbi, párhuzamos fejlemény.

Végezetül emlékeztetnünk kell arra, hogy a fentiekben kizárólag az alapszínnevekről van szó, azaz nem szabad olyasmire gondolni, hogy korábban csak ezeket a színeket ismerték. Sőt, igen valószínű, hogy azért nem tudunk színneveket rekonstruálni, mert az új színnevek folyamatosan kiszorítják a régieket. A színek gyakran kötődnek érzésekhez, érzelmekhez, ezért expresszív kifejezésükre törekszünk, új és új kifejezéseket vezetünk be jellemzésükre. Ezek idővel általánossá válnak, ezért újabb kifejezéseket alkotunk. Így a ’fekete’ jelentésbe folyamatosan benyomulnak a ’piszkos, koszos’ jelentésű szavak vagy a szénhez, koromhoz való hasonlítások; a ’fehér’ jelentésbe a ’tiszta’ vagy a ’világos’ jelentésű szavak, a hóval vagy virágokkal való hasonlatok; a ’piros’ jelentésbe a vérrel, gyümölcsökkel való párhuzamok; a ’zöld’ jelentésben a különböző növényekre való utalások stb. A magyar ehhez képest még viszonylag sok régi alapszínnevet őrzött meg: a permi nyelvekben például a legtöbb alapszínnév teljesen új, csak a két permi nyelvben van meg, vagy még azokban is különbözik.

Források, ajánlott irodalom

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

Uralonet

Eesti etümoloogiasõnaraamat

Sipőcz Katalin: A vogul nyelv színnevei

В. И. Лыткин – Е. С. Гуляев: Краткий этимологический словарь коми языка

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
24 hun 2014. július 13. 20:22

zezild volt az eredeti szó.

tudok az alán-hun közös történelemről (Hunorról és Magorról van szó. Hunornak volt fia Voloamber(Balamber)).

na most utánanéztem oszétül, és annyi jött ki, h цъæх, хуылыдз, нæуæг a zöld. (?)

annyi biztos, h hun nyelven még a toldalék is érthető (maga a szónak a képzése!) és párhuzamos a magyar összefüggésekkel... szóval, én nem helyezem a bizonytalant a bizonyult elé.

23 SzabírHunOgur 2014. július 13. 16:26

@hun: Lehet magyar szó is, de az oszét vonal is helyes, van oszét ismerősöm. Dúl Alán fejedelem leányai révén a Szabír Magyar vezetőréteg simán átvehette. De a Jászok és elődeik a Yazigok is Alánok voltak.

22 hun 2014. július 13. 16:00

@SzabírHunOgur: ehhez annyit tennék hozzá, h van a zöld / zöldség.

ami nincs az angolban (vegetable) franciában vert - légume

van az olaszban verde - verdura

a szláv nyelvekben a zöld zelenij

nincs az oroszban овощной, ukránban овоч, horvátban povrće, szerbben поврће

.

csak a csehben és szlovákban zelenina és a szlovénben zelenjava és bolgárban зеленчук van

.

magyarul ezenkívül még van mn. zölded, zöldes

21 SzabírHunOgur 2014. július 13. 15:30

A vér valóban a vörös gyöke, veres -véres.

A pirosé a pír, pirkadat , arcpír köze semmi a bordóhoz vagy a pirosas barnához, sőt a véres-vörösnél világosabb színű!

A kék és sárga megvan a törökben is és nem csak fehéret jelent lásd sári-sárga.

A kara mint fekete és a magyar korom szavak közös szótővel bírnak, ómagyarban a kartal, karvaly stb.

A kék , gök, kök, ég szintén egyértelmű de nem jövevény szó, hanem szabír.

(Chuvas-Suvar-Szavárd-Szabír) ugyanaz a nép!

A zöld lehet alán eredetű bár a föld szavunk is hasonlóan képződött akkor az is alán lenne?

20 Roland2 2014. július 11. 20:41

Nem említette a cikk, de azt olvastam, h. egyes feltételezések szerint a zöld szónak lehetett régebben sárga,ill annak egy árnyalata jelentése is, ebből származna a Zöld családnév, továbbá egyes indoiráni nyelvek etimológiailag rokon szavainak is van sárga jelentése ( vö. perzsa zard - sárga ).

19 Sultanus Constantinus 2014. július 10. 12:50

@Fejes László (nyest.hu): Te meg akkor olvasd el még egyszer, amit leírtam. Ugyanis a feketéről is leírtam, hogy sokan nem tekintik színnek.

@Grant kapitánnyal egyetértek.

18 szigetva 2014. július 10. 12:11

@Fejes László (nyest.hu): valahol olvastam (ha nagyon kell, megkeresem), hogy a pink példa a lexikális blokkolásra: sok angol anyanyelvű mond olyat, hogy light blue, light green, de azt nem, hogy light red, mert ezt a pink blokkolja. (Mondjuk a light blue-t blokkolhatná a cyan, de mégse teszi.)

17 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 10. 11:27

@Sultanus Constantinus: „A fehér nem alapszín” talán olvasd el, mit nevez Berlin és Kay alapszínnévnek. De ha már okoskodsz, okoskodj következetesen: ilyen alapon a fekete sem szín, hanem a szín hiánya.

@tenegri: Igen, ezt elnéztem, javítottam, köszönöm.

@Janika: „A narancson viszont csodálkozom, hogy miért ne lehetne alapszín” Neked is javaslom, hogy olvasd el, mi az alapszínnév. Egyébként az igaz, hogy az szubjektív, hogy a narancs mennyire sárga – még az is lehet, hogy ez változóban van. De amíg a narnacs és a narancssárga ugyanaz, nehezen állíthatjuk, hogy a narancs nem egyfajta sárga.

Természetesen a bordói bor is onnan kapta a nevét, hogy Bordeaux-ban termett. Elvben bordeuax-inak is kellene írni.

@hun: „mi az hogy "nem bonthatóak további elemekre"? a szó maga több értelmes szóból áll, vagy a szín?” A példa eléggé egyértelmű, nem? A narancssárga egy hullám, az természetesen nem bontható további elemekre (fizikailag). Másrészt nem több szóból áll, lehet tő+toldalékok is, mint ahogy az a piros és a vörös kapcsán le is van írva.

A violával kapcsolatos cikkünk ott van linkelve a kapcsolódó tartalmaknál. Ezek nem véletlenül szerepelnek, érdemes rájuk kattintgatni!

@Grant kapitány: „A "pink" szót a magyar nyelvben "rózsaszín" jelentésben használják, és a cikkben ismertetett mindhárom kritérium teljesül rá. A "pink" tehát alapszínnév. Ugye, így van?”

Ez jó kérdés. Először is, nem vagyok biztos benne, hogy a magyarban a kettő ugyanaz, én már találkoztam olyan véleménnyel is, hogy a pink az a rózsaszín egy árnyalata (a magyarban). De ha elfogadjuk, hogy a kettő ugyanaz, akkor is több kérdés merül fel. Berlin és Kay óta a kérdésnek elég nagy szakirodalma van, és különböző kritériumokat igyekeztek alkotni arra, hogy még mi határozza meg, hogy micsoda alapszínnév. Van pl. olyan kritérium, hogy a friss jövevényszavak nem lehetnek alapszínnevek. Ezzel persze az a baj, hogy nem tudjuk meghatározni a határát, hogy mi meddig friss. Aztán van olyan kritérium is, mely szerint a színnévnek „elsődlegesnek” kell lennie, valahogy úgy, hogy az adott színt elsősorban azzal nevezik meg. Szerintem egy színmintára egyelőre kevesen mondanák azt, hogy pink, ahelyett, hogy rózsaszín. Magam hajlanék arra, hogy a pink jó úton jár, hogy alapszínnév legyen. Kérdés azonban, hogy a magyar beszélők számára nem esik-e bele a piros kategóriájába, azaz nem mondanák-e azt, hogy a rószaszín tkp. világospiros. Vö. hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3zsasz%C3%ADn

Szóval én azt mondanám, ezzel az egésszel inkább az a baj, hogy nem egyértelmű, mi az alapszínnév, és így már egy csomó dolog borul...

16 Grant kapitány 2014. július 10. 06:40

"mint fentebb tisztáztuk, a rózsaszín és a narancs(sárga) nem alapszínnév a magyarban."

A "pink" szót a magyar nyelvben "rózsaszín" jelentésben használják, és a cikkben ismertetett mindhárom kritérium teljesül rá. A "pink" tehát alapszínnév. Ugye, így van?

15 Grant kapitány 2014. július 10. 06:16

@tenegri: "Szerintem elég érthető volt mire gondoltam a korábbi hozzászólásaimban"

Szerinted érthető volt. Szerintem egyáltalán nem. A szavaknak mint nyelvi egységeknek nincsenek árnyalataik. Ez épp olyan értelmetlenség, kategóriatévesztés, mint azt mondani, hogy a 9-es szám piros.

14 hun 2014. július 10. 03:41

mi az hogy "nem bonthatóak további elemekre"? a szó maga több értelmes szóból áll, vagy a szín? mint a zöld?

a magyarban a feketén és fehéren kívül szinte minden szín vmiről kapta a nevét.

sárga mint a föld (sár). eredetileg sharagh.

a narancs a naran-ra megy vissza (ami nap, tibetiben-szanszkritban. hun. naran a narancs, nahaar a nyár)

ibolya, meggy, málna - vörös

az IE viola eredetileg micsoda?

"A lila ... Nemzetközi vándorszó, kiindulópontja az óind nīla [níla] ’sötét, kék..."

akarom mondani, lila mint a liliom?

a vér az vereshi azaz vörös (vérvörös)

a piros az minte pír és a pirkadat (gör.pirrosz tűz, magy. perzsel parázs)

a kék az a folyóvízről kapta (golka volga) és kök kökénykék

a barna a medvéről, a hunban az oroszlánról

a fehér eredetileg phejir

a fekete eredetileg phekte

13 Krizsa 2014. július 10. 00:28

@Xebulon: Száz százalékban igazad van. A szám- és színnevek "műveltségi", elvont fogalmak, amelyeket a nyelvek kivétel nélkül más, konkrét dolgokról, jelenségekről neveztek el. Csak egy ellenvetésem van a hozzászólásodhoz: az arab nyelv csak kevéssel előzte meg a latint - vagyis már a kezdetektől kultúrnyelv volt. Belőle származtatni itt azért irreleváns, mert az írásokból jól ismert héber / arám 3 ezer, a szintén "eléggé" megfejtett akkád 4 ezer évvel ELŐZTE MEG a belőlük kifejlődött arabot.

A magyar írásbeliséget mindössze 1OOO évre fogadják el... ezért a csak a héberből veszem a színneveket:

Fehér = laván (a láva, vagyis az izzás színe, mert a laba = láva.)

A héber cahóv = sárga a tiszta, és a kiszáradás fogalmakkal van kapcsolatban. Van sraga = lámpás is, de az már nem ősi szó.

Piros = adom - a vörös szőrzetű ember (Ádám) és az itteni vörös agyag (föld) értelmét őrzi,

de van vered = rózsa is, miközben a vrid=vér-ér (ver, -des, vörös).

A kék = kahol a köhögől elfulladás és a megkékült holttest színe.

A jarók = zöld a jerek = zöldség fogalmából, még régebbről jaár = erdő-ből (igen, a magyarban: JÁR) származik.

Fekete = sahór a hajnalodást (még sötétes), mert a sáhar = hajnal.

Barna = hum - a hom = hőség, ami megbarnít...

12 Xebulon 2014. július 9. 23:44

Még egy gondolat: miért is alakultak ki a színnevek?

Merthogy az ég kék színű, erre nem kell külön szó, elég az ég szava. Fű zöldjére is elég a fű szava.

Esetleg színek akkor keletkezhettek a nyelvben, amikor valami ugyanolyan, nagyon sok színben létezett -, de ez igazán nem volt kiváltó ok, lásd a tevére és lóra szín (és más jellemzők) alapján akár több tucatnyi nevet tudtunk generálni.

Szerintem inkább a technológia váltotta ki a szín fogalom megjelenését, amikor egy elkészült tárgyat több színben is le lehetett gyártani, akkor már szükség volt kommunikálni, hogy milyen színben kell gyártani, vagyis sok egyforma termék (pl.: ruha) közül melyikre gondol valaki... Ebben a vonatkozásban a vörös azért jelent meg hamarabb, mert egyik legelsőnek előállíthatott festék volt, kék sokkal később "készült" el, hiszen a legnehezebb és legdrágább szín volt egy ideig, aztán a festékek és festékkeverések után további új, előállítható színek jelentek meg.

11 Xebulon 2014. július 9. 23:35

Kérdés: a cikk mentén érdekelne, hogy más nyelvekben mikor történhetett meg a szín elnevezése?

Azaz Európában egyszerre ment végre ez a folyamat, vagy más nyelvből (pl.: arab) vették sorban az népek, ahogy terjedt ez a kultúra. Vagy adott gazdasági, társadalmi fejlettségtől függ mikor kezdi elvonatkoztatni a szín fogalmakat.

Illetve kérdésem, hogy olyan fogalmak esetén amely több színben léteztek, ott is más-más szavakkal illették ezeket - pl.: lovaknál. Analógiaként gondolok arra, hogy egyes "primitívebb" nyelveknél a számnév még nem önálló fogalom - így az "egy almát", "két almát" és "sok almát" - önálló szavakkal nevezték.

10 Xebulon 2014. július 9. 23:28

Nekem úgy tűnik, hogy fekete-fehér kivételével mindegyik színnév valamilyen más fogalmat jelző szóból keletkezett. Ezen belül már mindegy, hogy egy idegen nyelv szavát használtuk színnévnek (ég=kék), vagy az eredeti fogalomra kezdtünk más szót használni és az eredeti szóból lett színnév (hajnal=szürke).

Tehát sok értelme nincs a nyelvcsaládon belülre visszavezetve azt mondani, hogy ezt korábban is színként használtuk (szürke), avagy nézzük meg, hogy az eredeti fogalomra talált új szót (hajnal) melyik nyelvből, mikor vehettük át.

Szerény véleményem szerint a fehér színnek azért lehet két szóalakja, mert egyik egy fehér színű valamire utalt (pl.: hó), a másik egy fényes, világos valamire utalt. A szétváló népcsalád később más-más fogalom szóalakját kezdte el a fehér színre elvonatkoztatni, amely első elvonatkoztatás csak az összes világosabb, fényesebb (fehérebb) vagy összes sötétebb, piszkosabb (feketébb) színre vonatkozott.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X