Azért ne felejtsük el, hogy a retteg tárgyas használata még annyira sem jellemző, mint a félé, aztán mégis ott van Rettegett Iván meg annyi más rettegett...

De Vergilius, aki még nem ismerhette az Ószövetség latin fordítását, azt adja Laokoón szájába az Aeneisben, hogy timeo Danaos (et dona ferentis). Itt a timeo vonzata tárgyesetű.

>> hiszen sem a görögben, sem a latinban nem jelentették a 'fél' értelmű igék azt, hogy 'tisztel'. Sőt, nem is nagyon voltak tárgyasak, hanem a magyarhoz hasonlóan 'valamitől', esetleg 'valami miatt' stb. értelmű bővítményekkel álltak. <<

Ami a latint illeti, szerintem a tárgyeseti vonzat az általános, vö. „Timeo Danaos [et dona ferentes]” ’Félek a görögöktől [ha ajándékot hoznak is]’. A <timeo> nem, de a <vereor> szinonima ugyanakkor szemantikailag is egyesíti a ’fél’ és ’tisztel’ jelentéseket.

latin.oszk.hu/cgi-bin3/index.cgi?functio...35021335-3010&query=

Archaizáló magyar szövegekben is előfordul, hogy pl. "Félem az ellensléget" stb., tárgyesettel.

Viszont érdekes, hogy a spanyolban meg pont datívusszal szokás használni (pl. nemrég hallottam egy dalban: A nada temía 'Semmitől sem féltem'), de előfordul tárgyesettel is -- sőt, ha a bővítménye tagmondat, akkor gyakoribb azzal (temo que no venga 'Félem, hogy nem jön').

Nem lehet, hogy úgy fordították a szöveget valamilyen nyelvről, és jelenkori tükörfordításról van szó?

Amúgy nekem szemantikailag a "biztosított fél az x betegségtől" is elég egzotikusan hangzik...Mi köze az emberke félelmeinek a kockázatviseléshez? Esetleg arra tudok tippelni, hogy ha mondjuk már a szerződés megkötésekor gyanítja, hogy ilyen meg olyan betegsége van, de még nincs diagnózis, akkor vannak külön feltételek. Talán ezt fordították ilyen bénán a külföldi eredetiből?

Nem a cikk lényege de a "szokott"-nak van ahol a "szokik" változata (is?) használatos.

" 'fél'. Lehet, hogy a 'tisztel' értelmezés belső fejlemény a héberben, ami annak a sajnálatos társadalmi jelenségnek felel meg, hogy amitől vagy akitől valaki fél, azt hajlamos tiszteletben tartani, legalább annyira, hogy óvatosan közelít hozzá."

Stockholm-szindróma. Eléggé kicsinyes trükk egy mindenható entitás részéről.

@aphelion: Ha nincs pontosítóan részletezve akkor a biztosított közölheti hogy ő aztán egyetlen betegségtől sem fél... :)

Hehe, a beköltözéskor a lakó által állandó költségek, vicces.

@aphelion: >> Nem lehet, hogy úgy fordították a szöveget valamilyen nyelvről, és jelenkori tükörfordításról van szó? <<

Ott a pont, az angol „dread disease” biztosítási terminus tükörfordításáról van szó. Ez nagyjából abban különbözik az általános baleseti biztosítástól, hogy a szerződés tartalmazza a konkrét betegsége(ke)t, amelynek bekövetkeztekor a biztosító fizet. Hasonló eset az, amikor az operaénekes a hangszálait biztosítja, de a ’félt betegség’ esetén a közember is biztosíthatja magát a családjában gyakori betegségek ellen (műtéti költségek, bérkiesés stb.)

en.wikipedia.org/wiki/Critical_illness_insurance

-----

@cikk: Alapvetően igaza van a cikkszerzőnek, hogy „a jogi nyelvben mindent meg szoktak tenni azért, hogy a szöveg ne hangozzon mindennapinak, beszélt nyelvinek”, azonban a „félt betegség” egy szaknyelvi terminus. A diszciplínák inherens tulajdonsága, hogy terminológiát szülnek, nem elhanyagolható részben éppen a beszélt nyelv ellenében. A nyelvészet is. Úgy vélem, Péter nemcsak akkor érzi magát kényelmetlenül, ha adóalany lesz, hanem akkor is, ha tagmondatnak lesz alanya, vagy akár predikátumnak argumentuma.

@Fejes László (nyest.hu): Milyen jó, hogy eddig letekertem, mert a cikk olvastán nekem is rögtön ez jutott eszembe.

De akkor -- ha már a jogászi nyelvről van szó, lenne egy tiszteletteljes kérdésem. Miért mondanak a jogászok "súlyosbít" helyett "súlyosít'-at?

"Például az ingatlanba való beköltözéskor a vevő által állt költségek* kifejezés a tömörsége ellenére sokkal nehezebben érthető, mint az, hogy azok a tételek, amelyeket az eladó áll akkor, amikor az ingatlanba valaki beköltözik."

Ebben a mondatban valami nem gömbölyű. Az én értelmezésemben a vevő által állt költségek azok, amiket a vevő áll, nem pedig az eladó.

A megoldás pedig egyszerű. A biztosítók "rettegett betegségeknek" nevezik azt, ami kezelés nélkül hosszan tartó és gyakran halálos kimenetelű. Jelen esetben csak annyi történt, hogy az erős 'retteg' helyett a szinonim, de enyhébb 'fél'-t használják. így lett a rettegett betegségből félt betegség.

Csak érdekességnek: fokozással képzett alakok is előfordulnak: legféltebb (1310), rettegettebb (3710), legrettegettebb (37800).

@Galván Tivadar: Amiért a színészek a játszottam helyett játsztam-ot :-)

A "kelt tészta" már gyökeret vert, és a "félt betegségeknek" is van esélye a nyelvhasználatunkban. (Remélem ezt nem törlitek ki ha nem is értetek vele egyet.. :))

@mederi: Akkor lenne az igazi ha keLLt tészta lenne... Mert nem a betegség fél de a tészta kel.

@Untermensch4:

Töröltem a "válaszodat". :)

Csak az érdekesség kedvéért, a félt betegségek terminus francia megfelelője „maladies redoutées”. Nekem így is, úgy is természetesnek tűnik.

@Untermensch4:

A tészta egyébként dagad amikor kel.. :)

Más hasonló jellegű példák is vannak:

pl. "(be)falt falat", "(fel)falt áldozat". Önállóan csak "falt+a tárgy" ugyanakkor nem használatos..

hogy amitől vagy akitől valaki fél, azt hajlamos tiszteletben tartani, legalább annyira, hogy óvatosan közelít hozzá.

A tiszteletnek nem jele az, hogy óvatosan közelítünk hozzá. A remegés sem.

Másrészt: A tiszteld apádat és anyádat! mondat eredetijében is ez az ige szerepel?

De valamennyire hasonlít hozzá a külső viselkedés, ha egy olyan feletteshez fordulunk, akitől félünk, mert bármit megtehet velünk, vagy akit tisztelünk jelleme miatt.

@Szalakóta: >> A tiszteld apádat és anyádat! mondat eredetijében is ez az ige szerepel? <<

A tízparancsolatban a <כָּבַד> /kābad/ 'tisztel, becsül' ige szerepel: biblehub.com/hebrew/kabbed_3513.htm

Viszont a <יָרֵא> /yāre’/ 'fél, tisztel' máshol, ha ritkábban is, de előfordul a szülők vonatkozásában is, pl. Móz3 19,3-ben a tízparancsolat parafrázisában: "Anyját és apját mindenki tisztelje. Tartsátok meg nyugalomnapjaimat. Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek.": biblehub.com/interlinear/leviticus/19-3.htm

biblehub.com/hebrew/3372.htm

@Janika: 13

Úgy gondolom, hogy a "félt betegség" kifejezés egyfajta "behatárolása" adott statisztikailag valószínűsíthető rettegett betegségnek. Kikérdezik az ügyfelet, hogy fordult-e elő a felmenők között (esetleg halmozottan) valamelyik rettegett betegség, amitől félhet..

@mederi: A tészta (meg)dagad miközben (meg)kel. És most zseniálisan átkanyarodok a másik vonalra (itt a hozzászólásokban): Tisztelt Cím/Uram/Hölgyem! :)

Az egész olyan szubjektívnak (-nek?) tűnik. Ki ettől, ki amattól a betegségtől fél. Pedig biztosan jogász fogalmazta, és komoly százezrek/milliók múlhatnak az értelmezésen adott biztosítási esemény kapcsán. Van valahol egy felsorolás a "félt betegségekről", ami egyértelműsíti? Netán a statisztikai átlaghoz képest az adott ügyfélnél nagyobb kockázati tényezővel járó betegségeket értik alatta? Pl. örökletes hajlam bizonyos típusú daganatos megbetegedésre.

@lcsaszar: Ez a félt betegség terminus szerintem a ritkább változat, ált. rettegett betegségnek fordítják (és még sokkal gyakoribb a „kritikus betegség”; bár ez az angol critical illness fordítása, nem a dread disease-é). Ezek alatt olyan betegségeket értenek, amitől ált. mindenki fél, nagy halálozási valószínűséggel, keresőképtelenséggel járnak. Ide szokták sorolni a rákot, a szívinfarktust, az agyvérzést/agyérkatasztrófát; de hogy még pontosan mit, azt a biztosító általános szerz. feltételei határozzák meg.

Pl. biztositasifeltetelek.hu/Groupama/groupama_0210.pdf

@mederi: Miért viszed félre az egészet? A kelt tészta egészen más szerkezet, annak nem a tésztát kel, hanem a kel a tészta a párhuzama, a kel tárgyatlan ige.

@mederi: „pl. "(be)falt falat", "(fel)falt áldozat". Önállóan csak "falt+a tárgy" ugyanakkor nem használatos..”

A falt + tárgy nem, de a fal + tárgy igen: áldozatot fal. Nem ártana, ha végiggondolnád a dolgokat, mielőtt leírnád őket.

@Irgun Baklav: " a biztosító általános szerz. feltételei határozzák meg"

Akkor ez egy nagyon furán hangzó szakmai kifejezés (részletek az apróbetűs részben). Mert ha olyan betegségekre nem fizetnek amiktől én félek akkor én bizony nagyon bátor leszek és egyiktől sem fogok félni... :) csak attól hogy halálom esetén nem fizet a biztosító.

@Untermensch4: Nem, természetesen nem arról van szó, hogy olyan betegségekre nem fizet, amitől félsz. Arról lehet szó, hogy egy szokványos élet-, betegség és balesetbiztosítás esetében, ha te elhunyikálsz, a biztosító mindenképpen téríti a halálod esetére megállapodott[;)] összeget, de ha ezen felül még ilyen kritikus/félt betegségekre szóló külön (kieg.) biztosítást is kötöttél, akkor már előtte (a diagnózis után) kézhez kaphatsz egy szebb summát, amit pl. a mexikói csodadoktorra fordíthatsz. Ezzel szemben már a standard betegségbiztosításnak is része lehet a műtéti térítés, vagy a keresőképtelenséged idejére némi jövedelemkiegészítés, de ez arra nem jó, hogy a mexikói kiutazást, plusz az őssejtes csodakezelést is finanszírozzad belőle.

(Az más kérdés, hogy ha te –alacsonyabb biztosítási díjban reménykedve – eltitkolod a biztosítótól azt, hogy a családban gyakorta előfordul egy betegségtípus [örökletes hajlam], és ez utóbb kiderül, akkor erre [szerződésszegésre] való hivatkozással ne fizessenek neked [vagy élő hozzátartozóidnak] a biztosítási esemény bekövetkeztekor.)

@Fejes László (nyest.hu): 27

Valóban ma nincs "*keli a tésztát", hanem "keleszti a tésztát"..

Van ugyan "féli az Istent", de a tényleges ok, az ismeretlentől való félelem..

A közös a két igében szerintem az, hogy jelentésbővülés történt mindkettőnél, de az eredeti jelentésben nem tárgyas igék..

-"(fel)kel a Nap és az ember" (valamitől, valami által)/ "(meg)kel a tészta (valamitől, valami által)",

"fél valaki valakitől/valamitől <==> féli valaki az Istent (speciális, csak Istenre vonatkoztatott kifejezés, nem olyan mint például a "tiszteli, vagy értékeli" tárgyas igék).. :)

@mederi: „Valóban ma nincs "*keli a tésztát", hanem "keleszti a tésztát"..” Ez a „kelt tészta” szempontjából lényegtelen.

A féli az Istent meg egyszerűen vonzattal fordított latin kifejezés, semmi köze a kelhez, aminek különböző igekötőkkel különböző jelentése lehet (a növény vagy a csirke pl. kikel).

@mederi: "(speciális, csak Istenre vonatkoztatott kifejezés, nem olyan mint például a "tiszteli, vagy értékeli" tárgyas igék)"

Nem látom akadályát hogy bármit tárgyasan féljünk.

Egy harmadik (unalmas, tudományos elmélkedésre aligha alkalmas) magyarázat: lehet elütés is.

A biztosító talán a vélt betegségekkel kapcsolatos kártérítést akarta kizárni, a v és az f pedig sarokszomszédok a billentyűzeten.

@neofrix:

Szerintem "vélt betegségei" a képzelt betegeknek vannak, de az ilyen "betegségeket" gondolom ők nem közlik a biztosítóval.. :)