Ahány ház, annyi szokás: ez bizony igazi jó asturiasi sidra.

En inkabb a pezsgohoz hasonlitanam az izet es az "allagat". Csak annal joval gyengebb, kb 5% koruli alkoholtartalommal. Az alma cider nem lesz soha a kedvencem, viszont a meggy cider az isteni.

Nem vagyok "purista", de azért az idegen szavak sznobizmusból való használatát nem tartom indokoltnak. A fenti írás azt ecseteli, hogy sznob (előkelő?) társaságokban milyen fontos, hogy az adott szó alatt ne azt értsük ami. Hát ez hülyeség. Megfeledkezünk arról is, amikor idegen szavak indokolatlan használatával műveletlenségünket akarjuk leplezni. És ami a legbosszantóbb, az amikor tudományos írások válnak érthetetlenné a bennük hemzsegő idegen (szak?) szavak tömegétől, jelezve, hogy ez csak egy szűk rétegnek szól.

Valahol azért határt kell szabni!

@sbalint: Az nem sznobizmus, hogy valaki felhúzza az orrát az idegen szavakra, és szándékosan kerüli őket?

@Fejes László (nyest.hu): Miért lenne az? Sznobizmus az, ha valaki az állítólagos műveltségét akarja fitogtatni idegen szavak indokolatlan halmozásával, és ezzel megnehezíti az üzenete befogadását azok számára, akik nincsenek tisztában a jelentésükkel. Aki kerüli ezeket, az mitől lenne sznob? Inkább értékelni kellene a figyelmességét, azt, hogy tekintettel van a hallgatóságára.

@Galván Tivadar: Sidraként én is hallottam már róla régebben is, de így még nem. De még nem ittam, így nem tudom, milyen. A sangríát viszont szeretem.

@sbalint: Én épp azt olvasom ki a cikkből, hogy a társasághoz kell alkalmazkodni a szóhasználattal, ellenkező esetben közösítenek ki.

"A marketingesek okkal látták úgy, hogy egy teljesen új italtípust bevezetni sokkal egyszerűbb, mint az almabor presztízsét feljavítani, így racionális döntést hoztak, amikor a cidert idegen néven kezdték forgalmazni, és nem almaborként."

Én ugyan nem racionális döntésnek hívnám, hanem a fogyasztók tudatos félrevezetésének.

"Ok volt az is, hogy nyilván azt szerették volna sugallni magukról, hogy követik – sőt diktálják – az italdivatokat, és valami trendi új nyugati italt isznak, nem a lenézett almabort."

Ebből is látszik hogy hasonló a már közismertté vált. frissföl -tejföl megtévesztéshez. Nem annyira durva, mert ott az alapanyag is különbözött, de ahhoz közelít. Sérül miatta a fogyasztók tájékozódáshoz való joga.

Az almabor-kérdést az is árnyalja, hogy sikerült egy olyan bortörvényt hozni, amely alapján csak a szőlőből készült ital nevezhető bornak (ez bizonyos szempontból persze érthető). A helyzet azóta talán normalizálódott, de akkor sikerült kinyírni a teljes magyar almaboripart.

Én sajnálom, mert lehet, hogy rossz volt a renoméja, de jó volt az íze. :-)

@Grant kapitány: a frissföl nem megtévesztés, akinek van magához való esze, tudja, hogy valami sz*r, amire nem tudták ráírni, hogy tejföl, mert nem az, és vállalhatatlan lett volna. Szintén erősen gyanakodni kell, ha pl. virsliszerűségre nem virslit írnak, hanem baromfirudacskákat. Ugyanez fasírtoknál, ha az van ráírva, hogy baromfi érmék, meg medál, pogácsa, párnácska meg a franc tudja milyen hülyeségnak van becézve, akkor az mindenfélével hígított, íztelen darálmány, és nem rendes hús vagy fasírt. A másik kedvencem, eleinte voltak epres termékek (amik igazi epret láttak), aztán bejöttek az ócskább eper ízűek, de még ezt is képesek voltak tovább rontani, és már vannak eper ízesítésűek, amibe tettek ugyan némi eperízt, de összességében eperízük nincs. Hasonló történt a tejitalokkal és joghurtitalokkal, eladják, mint hű de egészséges valamiket, közben meg sz*rrá-h*ggyá hígított, tartalmatlan, némileg fermentált lötty. Abban egyetértek a cikkel, hogy a cidernek a jelentése ma már egyértelműen tágabb, de ha az adott cider tényleg almából van, nem tartom sem sznobságnak, sem nyelvvédésnek almabornak nevezni, mert hát ha egyszer az, akkor nincs mit tenni. Én egyébként úgy hívom, ahogy az üvegére van írva, mert az a neve. Ha cider felirat van rajta, akkor cidert mondok, magyarosan.

@El Vaquero: Amikor fogyasztói információs jogokról van szó, akkor nem indulhatunk ki abból, hogy "kinek van magához való esze". Manipulatív ócska trükk volt, mert az, hogy "frissföl", nem utal az összetételére. Nem derül ki belőle, hogy tisztán növényi-e az alapanyaga (tudtommal az volt), vagy (akár részlegesen is) tejterméknek minősül-e még. Ezért megtévesztés.

@El Vaquero: "Én egyébként úgy hívom, ahogy az üvegére van írva, mert az a neve. Ha cider felirat van rajta, akkor cidert mondok, magyarosan."

Végül is ez a leglogikusabb megoldás. Ha márkanév (része), akkor persze, én is ezt tenném. Hiszen a 7up-ra sem mondom, hogy "kérek egy traubiszódát"...

@Grant kapitány: Ez azon a tévedésen alapul, hogy az idegen szavakat nem érthetőek, ellenben a magyarok azok. Hát nem. Ha cidert iszogatok, és megkérdezi valaki, hogy mit iszom, és azt mondom, almabort, akkor jó eséllyel nem jön rá, hogy azt iszom, aminek az üvegére cider van írva. Ellenben ha azt mondom, hogy cidert, a legrosszabba esetben megkérdezi, hogy mi az, és azt mondom, hogy almabor. Ennyi.

@Fejes László (nyest.hu): "Ha cidert iszogatok, és megkérdezi valaki, hogy mit iszom, és azt mondom, almabort, akkor jó eséllyel nem jön rá, hogy azt iszom, aminek az üvegére cider van írva"

Te most azt akarod bemesélni, hogy az "almabor" ugyanannyira kevéssé érthető, mint a "cider"? Ugyan menj már. Nem a magyar szó vagy a használója tehet róla, hogy az üvegen a "cider" olvasható, hanem azok a sznobok, akik ráírták. A fogyasztókat tévesztik meg vele, mert azok azt hiszik, hogy nem "presztízsét vesztett" almabort isznak, hanem valami flancos külföldi terméket. Pedig dehogynem.

@Sultanus Constantinus: Egyszer meg voltam híva Oviedóban egy sidrakorcsmába, ott a pincnökök valóban ezzel a svungos mozdulattal szervírozták a nemes italt, mint ahogy a kislány is teszi a képen. Gondolom, nekik sem sikerül mindig beletalálni a pohárba, ezért a korcsma már eleve meg volt almozva fűrészporral.

A sidra nagyon kellemes ital egyébként; csak kissé becsapós. A sidrán felbuzdulva idehaza is megpróbálkoztam valami angol (?) palackozott változattal, nahát az érzés az ugyanaz volt, mint egy csapolt Prazdroj vagy Radeberger után meginni egy üveg jó kis kukoricagrízes-aszkorbinsavas-kálium-metabiszulfitos Drehert.

@Grant kapitány: „ azt hiszik, hogy nem "presztízsét vesztett" almabort isznak, hanem valami flancos külföldi terméket”

És ezzel visszajuttatják hozzájuk a csodálatos, rossz hírbe keveredett almabort. Ha nem ízlene nekik, nem innák semmilyen néven sem. Kegyes csalás.

@Fejes László (nyest.hu): "És ezzel visszajuttatják hozzájuk a csodálatos, rossz hírbe keveredett almabort."

Ja persze, drágábban és külföldről. "Gratulálok" az okfejtésedhez, ismét méltó ahhoz színvonalhoz, amit itt képviselsz.

Na persze, tegyük hozzá, meg is érdemlik. Lenne javaslatom magyarításokra. Snowboard helyett hódeszka, cider helyett sznobbor...csak hogy ne keverjék össze a snowboardozást a sznobborozással.

@Galván Tivadar: Nekem is hasonló érzésem volt, amikor az eredeti spanyol gyártmányú sangría után először ittam a felhigított német utánzatverzióból. (Az utóbbi persze olcsóbb.) Bár akik tényleg a valódit itták Spanyolországban, azt mondják, hogy ott ez még annál is jobb, mint amit ide importálnak eredeti spanyolként.

@Grant kapitány: „drágábban és külföldről”

1. Miért drágábban? Árról eddig szó sem esett.

2. Miért külföldről? Bárki forgalmazhat magyar gyártmányú cidert, és bárki importálhat almabort. Hol itt az összefüggés.

3. Mi ez a xenofóbia? Miért baj, ha külföldről? A te kávédat a Mátrában szüretelték, a narancsodat az Alföldön érlelte a nap? Magyar gyártmányú számítógépről írsz? Miért nem jó a külföldi ital? Azt sem lehet érteni, mint a külföldi szavakat? :D

@Grant kapitány: Sznobbor... sokkal jobb... itt van ez a szép, ősi turáni szó, a sznob... korábban volt sznobi szörp is...

@Sultanus Constantinus: Nyugi, kapitányunk csak magyar sangríát iszik, azt is fűszerbornak nevezi.

@Fejes László (nyest.hu): "Árról eddig szó sem esett." Vizsgálta valaki már az ár-érték arányt? Nem kéne?

@Fejes László (nyest.hu): "Miért külföldről?"

Benne van a cikkben: "az ital meghonosítóinak, azaz importőreinek és forgalmazóinak". Meghonosítani a Magyarországra külföldről behozott termékeket lehet, fordítva nem működik.

@Fejes László (nyest.hu): "Miért baj, ha külföldről?" Pont azért ,mert "a bárki forgalmazhat magyar gyártmányút" ellehetetlenítése irányába hat, ha egyszer - mint a cikkből kiderül - sokan azt se tudják, hogy almabort isznak.

@Fejes László (nyest.hu): "A te kávédat a Mátrában szüretelték, a narancsodat az Alföldön érlelte a nap?" Magyarországon nem lehet se kávét, se narancsot termeszteni, almát viszont igen.

@Fejes László (nyest.hu): "Magyar gyártmányú számítógépről írsz?" Azon írnék, ha lenne a külföldivel azonos minőségű és árú.

@Grant kapitány: "Lenne javaslatom magyarításokra..."

Pl "Grant kapitány" is tipikus magyar irodalmi hős ;-)

@Janika: "Pl "Grant kapitány" is tipikus magyar irodalmi hős ;-)"

Grantáltan! Verne Gyula bácsi volt a papám!

@Grant kapitány: "Verne Gyula bácsi volt a papám"

mármint Jules Gabriel Verne francia íróra gondolsz?

@Grant kapitány: „Vizsgálta valaki már az ár-érték arányt? Nem kéne?” Egyelőre szabad piac van, minden annyit ér, amennyit megadnak érte. De ennek végképp semmi köze a cikk témájához.

„Meghonosítani a Magyarországra külföldről behozott termékeket lehet, fordítva nem működik.” De ez nem azonos azzal, hogy hol gyártják a terméket. Pl. a Túró Rudi néven ismert édességet úgy honosították meg Mo-n, hogy itt gyártották. De ennek emgint semmi köze a cikk témájához.

„Pont azért ,mert "a bárki forgalmazhat magyar gyártmányút" ellehetetlenítése irányába hat, ha egyszer - mint a cikkből kiderül - sokan azt se tudják, hogy almabort isznak.” Ez csak akkor lehetne igaz, ha bármi is előírná, hogy a magyar gyártmányú italt almabor, a külföldit cider néven kell forgalmazni (vagy legalábbis korlátozná valami a megnevezések használatát). Ilyesmiről szó sincs.

„Magyarországon nem lehet se kávét, se narancsot termeszteni, almát viszont igen.” Aha. Akkor tehát rendes ember magyar gyártmányú autóval/biciglivel közlekedik, mert az van. A többi nyilván elszállt sznob. Ja, igen, és ne is beszéljünk más nyelven, csak magyarunk, van nekünk nyelvünk, nem kell a másé.

„Azon írnék, ha lenne a külföldivel azonos minőségű és árú.” Pénzre váltod a nemzeti büszkeséged? :D Nyilván sokan a romkocsmában is szívesen innának magyar cidert, „ha lenne a külföldivel azonos minőségű és árú”.

@Fejes László (nyest.hu): "Egyelőre szabad piac van, minden annyit ér, amennyit megadnak érte"

A sznobizmus épp ott kezdődik, hogy valaki többet ad a magyarral azonos minőségű külföldről importált áruért, mert mindenféle angol feliratok vannak rajta.

@Fejes László (nyest.hu): "Pl. a Túró Rudi néven ismert édességet úgy honosították meg Mo-n, hogy itt gyártották. De ennek emgint semmi köze a cikk témájához."

Épp csak annyi, hogy a cikk is emlegeti az ital meghonosítóinak kulcsszerepét a név meghonosításában. A meghonosítás folyamatát ezért érdemes egészében vizsgálni. Túró Rudit nem gyártottak Magyarországon, mielőtt behozták a Szovjetunióból, ezért akkoriban nem volt választási lehetőség.

@Fejes László (nyest.hu): "Ez csak akkor lehetne igaz, ha bármi is előírná, hogy a magyar gyártmányú italt almabor, a külföldit cider néven kell forgalmazni"

Vagyis te nem bánnád, ha a magyar termelőt a versenyhelyzet rákényszerítené az angol név használatára. Én igen.

@Fejes László (nyest.hu): "Aha. Akkor tehát rendes ember magyar gyártmányú autóval/biciglivel közlekedik, mert az van. A többi nyilván elszállt sznob."

Ilyet hol mondtam? Nem az a sznob, aki általában külföldi terméket vásárol, hanem az, aki az adott esetben jóval drágább de megközelítőleg azonos minőségű külföldi terméket veszi meg a magyar helyett csak azért, mert az külföldi. Abban pedig biztos lehetsz, hogy teljesen szabad piac nem lesz ott, ahol a fogyasztó nincs megfelelően tájékoztatva.

@Fejes László (nyest.hu) "Pénzre váltod a nemzeti büszkeséged?" Nem, ennek nem elvi, hanem praktikus okai vannak. Lásd az előző válaszomat.

Minél nagyobbra tágulnak a nyelvi és a vámhatárok, annál jobban lehet kihasználni és szétzilálni az összetartozó közösségeket.

A népeket végső soron CSAK a nyelv tartja össze.

Hazugség, hogy a "nemzetállamok" megléte csak a 19. század óta divat - mert a legrégibb történelem óta a közös nyelv az összetartozó közösségek önvédelmének az alapja. Amelyik nép ezt megértette, az fennmaradt. S az önvédelmi közösség a földterületét is megvédi.

Eladod Magyaroszág földjét IS???

Izrael földje ma az utolsó centiméterig az állam vagyona. Tehát nem lehet megvásárolni. Még én (izraeli állampolgár) se vásárolhatom meg, még azt a darab földet sem, ahol a házam és a kertem van. NAGYON HELYES! A fiktív és ingyenes "földbérletemet" az állam 5O évenként felújítja azoknak, akik rajta vannak - HA AKARJA. Jobban bízunk az államban, mint saját magunkban? Igen. Sajnos, igen? Igen. Mert az egyed még azt sem tudja kivédeni, hogy egy vállalkozás ne kötelezze egy olyan termék megfizetésére, aminek a megrendelését időben lemondták és soha nem is szállították ki. Miért nem? Mert kifizetni sokkal olcsóbb, mint pereskedni veük. Ferstéhen?

Vagy akik pusztán a végsőkig (a vallás segítségével? tökmindegy) megőrzött nyelvük alapján még 2OOO év mulva is képesek voltak visszaszerezni a hazájukat (a héberek).

Kiismered magad az EU jogviszonyaiban? Nem ismered ki - ez ki van zárva. Én még a magyar NAV nyelvezetét sem értem (két magyar diplomával), tehát Magyarországon könyvelőt tartok és fizetek, mint a köles. Itt viszont kiismerem magam, tehát saját magamnak könyvelek ingyen.

A SZEMLÉLETBEN és a célokban van a különbség. Izráel engem, a bevándorlót, valódi állampolgárának tekint - de az EU nem tekint sem engem, sem téged - semminek.

El fog veszni Magyaroszág FÖLDJE is? Igen.

Az almabor és a gyümölcsbor neve alma- és gyümölcsbor. A külföldi cég pedig, ha Magyarországon akar forgalmazni, HAJTSON FEJET - írogassa át az üveg cédulát magyarra a pénzéért. Vagy menjen... másfelé.

@Grant kapitány: „Vagyis te nem bánnád, ha a magyar termelőt a versenyhelyzet rákényszerítené az angol név használatára. Én igen.” Ez kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy férfi létedre bánnád, ha Magyarország miniszterelnöke (az ENSZ főtitkára a helyi polgármester – mindegy) nő lenne.

Különben is, ez csak a népakarat megnyilvánulása lenne. :) De amíg vannak olyanok, mint te, szép piaca van az almabornak is, még rá is lehet írni, hogy ez nеm cider! img12.nnm.ru/7/e/6/7/1/178aa16639b03444f6e80796173.jpg

„Nem az a sznob, aki általában külföldi terméket vásárol, hanem az, aki az adott esetben jóval drágább de megközelítőleg azonos minőségű külföldi terméket veszi meg a magyar helyett csak azért, mert az külföldi.” Én ezt egyszerűen hülyének, vagy finomabban irracionális döntéshozónak hívnám. De az ő pénze, milyen alapon szólnánk mi bele?

„Nem, ennek nem elvi, hanem praktikus okai vannak.” Értem én, praktikusan engedsz az elveidből. Nincs ezzel semmi baj.