A technológiai fejlődés gyakran megkönnyíti az életünket, de folyamatosan új problémákat is felvet. Korábban kézzel feljegyeztük nevünket, címünket, és nem volt vele semmi gond. Ha viszont számítógéppel szeretnénk feldolgozni az adatokat, akkor egészen más a helyzet. Azon szerencsére már túl vagyunk, hogy a magyar ékezetes betűket se tudjuk begépelni és megjeleníteni, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének még nehézségek.

Imre ilyen nehézségekkel küzd, ezért fordult hozzánk.

Egyik programozási munkám során azt a feladatot kaptam, hogy ne engedjek település- vagy utcanév megadására szánt űrlapelembe olyan karaktereken kívül bármit beírni, mint ami szerepelhet település- és utcanevekben. De én nem tudom, mik azok.

Mielőtt a kérdésre válaszolnánk, jegyezzük meg, hogy normális helyeken ez úgy megy, hogy ilyen feladatokkal megbíznak egy nyelvészt, vagy még inkább egy kifejezetten nyelvi problémák műszaki megoldásával foglalkozó nyelvtechnológust, és rábízzák a feladatot – és persze tisztességesen meg is fizetik. Magyarországon azonban nem ez a szokás.Ha le kell fordítani egy szöveget, nem fordítóirodába megy az ember, hanem megkéri rá az unokahúgát, mert az ugye az iskolában úgyis tanult angolul vagy németül. Nálunk, ha egy cégnek logóra van szüksége, akkor a tulajdonos maga rajzol egyet, vagy jobb esetben megkéri a szomszéd gyerekét, mert az ugye ügyes. Ha nagyon igényes, megkér egy ismerős grafikust, mert ugye mi az neki, fél óra alatt megvan vele... de hát mit várjunk bárkitől egy olyan országban, ahol a főváros zászlaját a főpolgármester tervezi meg? Ilyen helyzetben Imrét aligha hibáztathatjuk.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Szóval tiszteletben tartjuk a kultúránkat, és jó fejek leszünk, segítünk Imrének megoldani a problémáját. Három kérdésére külön-külön válaszolunk.

1) Van-e olyan magyar település, aminek a nevében szóköz van?

Nincs. Ezt az AkH. 174. b) pontja mondja ki:

Alapformájukban nagy, -i képzős származékukban kis kezdőbetűvel egybeírjuk: [...]

b) a több elemből álló magyar nyelvű helységneveket, valamint általában a helységrészneveket [...]

Tehát még a Berettyóújszentbalambérfalva is egy szó, szóköz, sőt kötőjel nélkül! Ebben az esetben még a 6:3-as szabály sem érvényesül, mint azt a szabályzat Szépkenyerűszentmárton példája is mutatja.

Ez csak sajtóhiba lehet
(Forrás: levelezolap.hu)

2) Meg tudnák mondani önök, hogy magyar település- és utcanevekben milyen karakterek fordulhatnak elő? Amit tudok: magyar kis- és nagybetűk, számok, kötőjel, pont, szóköz. Egyéb írásjelek?

Az utca- és településneveket élesen elválasztanánk egymástól, hiszen a településnevekben tényleg csak a magyar ábécé betűi fordulhatnak elő, ám az utcanevekben ennél sokkal nagyobb a változatosság. Nem tudjuk Imre mennyire kívánja megszorítani a lehetséges utcanevek körét, de ha nagyon, akkor például azt is figyelembe kell vennie, hogy pont legfeljebb szavak végén fordulhat elő – ha viszont ki akarja zárni az olyan rövidítéseket, mint a Kossuth L. utca, akkor csak számok végén. Ebben az esetben viszont figyelembe kell vennie a római számokat is, azoknak viszont nem lehet akármilyen felépítésük (nem lehet pl. IXC. utca, bár az I, az X és a C is római szám). Az arab számok pedig nem keveredhetnek betűkkel. Ha az ilyen szempontok nem számítanak, akkor csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy a nagykötőjelre is szükség lehet, ha van olyasmi utcanév, mint a Magyar–azeri barátság utca – amit azért nem tudunk kizárni.

Korábban a miskolci Mindszent tér Magyar–szovjet barátság tér volt – ki tudja, hányan tudták helyesen leírnia envét
(Forrás: Wikimedia Commons / Szalax / CC BY-SA 3 0)

Az utcanevek helyzete azért is bonyolultabb, mert utcát nem csak magyarokról szokás elnevezni, márpedig a külföldiek nevében mindig lehetnek olyan betűk, melyek a magyar ábécében nem szerepelnek (még úgy sem, ahogy a q, az x, az y és a w). Márpedig ezekben a nevekben meg kell tartanunk a mellékjeles betűket. Az AkH. 214. pontja kimondja:

A latin betűs írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot [...].

Így járunk el akkor is, ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak, például: Čapek, François, Kästner, Krleža, Molière; Châtelet, Gdańsk, Liepāja, Łódź, Mărăşeşti, Marañón, Njegoš, Plzeň. Az ilyen mellékjeles betűket tartalmazó családneveket hivatalos okmányokban (pl. anyakönyvekben, útlevelekben) az érintett névviselő kérésére – magyar állampolgárságú személyek esetében is – a megfelelő mellékjeles betűvel kell írni.

Mondjuk úgy gondolnánk, hogy az, hogy hivatalos okmányokban kinek a kérésére mit hogy kell feltüntetnünk, a megfelelő jogszabályokba, és nem a helyesírási szabályzatba tartozik, de hát már semmin nem lepődünk. meg. (Ja, de.) Mindenesetre a szabályzatból az következik, hogy a külföldiekről elnevezett utcákat bizony mellékjeles betűkkel kell írni, elvben tehát lehetővé kell tenni minden latin betű használatát.

Hogy a gyakorlatban ezek közül melyek jelennek meg, azt nehéz megmondani, különösen a teljes országra nézve. Abban egészen biztosak voltunk, hogy eszünkbe fog jutni olyan utcanév, amelyben ä van, hiszen ez német eredetű családnevekben előfordul magyarok körében is. Végül csak a svéd gyermekmentő szervezetről elnevezett Rädda Barnen utca jutott az eszünkbe, de szinte egészen biztos, hogy ä-s példa Budapest területén is akad még. Másfelől viszont valószínűnek tartjuk, hogy bármely önkormányzat vonakodik olyan nevet adni, melynek leírás a problémákat okozhat.

3) Közép-európai (szlovák, cseh, lengyel) ékezetes karakterekkel van-e utcanév?

Erre határozott választ nem tudunk adni, különösen az egész országra vonatkozóan, mindenesetre a fentiek miatt úgy sejtjük, hogy ez legalábbis nem jellemző. Korábban írtunk arról, hogy az Antonín Dvořákról elnevezett sétányt is gyakran Dvorzsáknak szokás hívni. Volt azonban olyan kommentelőnk, aki szerint azt Dvorzsák Ede építészróől nevezték el (de akkor mi magyarázza, hogy időnként Dvořák alakban bukkan fel?). Úgy tűnik, a lengyelekről elnevezett utcák esetében is ügyelnek arra, hogy olyan névadót válasszanak, akiknek nevében nincs ilyen betű, vagy akik nevének van magyarosodott alakja.

Talán lesz olyan kommentelő, aki meg tud nevezni olyan utcákat, melyek nevében idegen betűk fordulnak elő. Mi mindenesetre úgy állnánk a feladathoz, hogy beszereznénk a létező utcanevek jegyzékét, és azokból nyernénk ki az adatokat. Feltehető, hogy ilyen jegyzéket legalább Budapestről be lehet szerezni, de elképzelhető, hogy a teljes ország területéről is.