nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi az a PISA-sokk, és mi ez a sok felhajtás körülötte?

Miért beszélnek a szakemberek PISA-sokkról? Mit jelent a szövegértési átlagpontszám, az a bűvös 472 pont? Mit jelent ez a gyakorlatban? Miért kongatják a vészharangokat a szakemberek még most is? Milyen megoldások jöhetnek számításba? Funkcionális analfabetizmusról, szövegértésről, PISA-eredményekről, közoktatási problémákról, valamint azok lehetséges megoldásairól.

Jánk István | 2017. március 6.
|  

Decemberben jelentek meg a PISA-eredmények, amik olyannyira lesújtóak, hogy még mindig témául szolgálnak a médiában és a tudományos életben. Nemrég a Magyar Tudományos Akadémia szervezett ennek kapcsán konferenciát, ahol több szakember is külön kiemelte a szövegértési eredmények zuhanását. 2012-ben a magyar tanulók átlag pontszáma 488 volt, ami 16 pontos visszaesést jelent a mostani eredményekhez (472 pont) képest. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Miért óriási probléma ez és mit lehet tenni?

A szövegértésről általánosságban

A szövegértés általánosságban egy összefoglaló elnevezés, amely tulajdonképpen két nagy részből áll: a szöveg értéséből és értelmezéséből. Az előbbi annyit tesz, hogy megértettük a részleteket és azok összefüggéseit valamilyen mértében. Az utóbbi viszont ennél jóval több: az adott szöveget képesek vagyunk belehelyezni egy tágabb kontextusba, ismeretanyagba, valamint össze is tudjuk hasonlítani más szövegekkel.

Ennek megfelelően különböző szövegértési szinteket határozhatunk meg. A hagyományos elkülönítés értelmében például a következő négyet:

Információk visszakeresése

Kapcsolatok, összefüggések felismerése

Értelmezés

Szövegek összehasonlítása

Az egyes szintek egymásra épülnek, és egyre magasabb szövegértési képességet jelentenek. Az információk visszakeresése a legalapvetőbb szövegértési művelet, ami a konkrét adatok, információk visszakeresését jelenti. Az ezek közötti összefüggések felismerése eggyel magasabb szinten áll, mivel ez esetben olyan kapcsolatokat kell felfedezni, melyekhez több információt együttesen kell figyelembe venni. Az értelmezés az eddigieken túl egy tágabb kontextusba, ismeretrendszerbe való belehelyezést és gondolkodást is magában foglal. Mindez szükséges a negyedik szint megvalósulásához

Ezt az alap négy szintet a PISA tovább differenciálja 7 (az első szintet két szintre bontva: 1b és 1a) szintre, melyekhez külön-külön rendel meghatározásokat, kritériumokat.

A PISA szövegértési szintje és azok leírásai
A PISA szövegértési szintje és azok leírásai
(Forrás: A PISA 2012 összefoglaló jelentésből kivágva )

A szintek magyarázata ekképp néz ki. Az első két (1b és 1a) szint a funkcionális analfabetizmusnak feleltethető meg. Ez annyit tesz, hogy az ezen a szinten teljesítő gyermekek többé-kevésbé tudnak ugyan olvasni, ám nem értik azt, amit olvasnak. Az ezután lévő szintek tartalmazzák az összefüggések, kapcsolatok felismerésének képességét, tehát az értő olvasást, ám az értelmezés képességéről csak a 4. szinttől kezdődően beszélhetünk.

Diagnózis

A táblázatból az látszik, hogy az említett pontszám 472-es pontszám a 2-es szinthez tartozik. Az ezen a szinten teljesítő gyerekek képesek az adott szövegből információkat visszakeresni, némely egyszerűbb összefüggéseket felismerni, alapszintű következtetéseket levonni. Ám arra már nem, hogy bonyolultabb összefüggéseket is felismerjenek, arra pedig különösen nem, hogy ezeket (megfelelően) értelmezzék, tágabb kontextusba helyezzék vagy más szövegekkel hasonlítsák össze.

Vajon értik és értelmezik is, amit olvasnak?
Vajon értik és értelmezik is, amit olvasnak?
(Forrás: Tevaprapas / Wikimedia / CC BY-SA 3.0)

Vagyis általánosságban ezek a diákok meg tudják mondani például, hogy ki volt a főszereplő, milyen szövegben leírt tulajdonságai voltak, felismerik, hogy ki állt az ő oldalán. Talán még azt is látják, hogy milyen hasonlóság van a két szereplő között. De arra már képtelenek, hogy a „miért” kezdetű kérdésekre választ adjanak.

Tehát a 2. szövegértési szinten lévő tanulók, így az átlag magyarországi gyerekek többsége is, nem képes bonyolultabb szövegértési műveletek végrehajtására. Ez nem csupán a tanulmányi eredményesség vagy éppen a különféle kompetenciamérések miatt hatalmas probléma.

Ezekből a gyerekekből olyan felnőttek válnak, akik döntéseikben manipulálhatóak, irányíthatóak, a kritikai gondolkodásra korlátozottan vagy egyáltalán nem képesek. Nem tudják fenntartásokkal kezelni, kritikai szemmel nézni a feléjük áramló (nem csekély mennyiségű) információt, legyen az egy álhír, reklám vagy propagandaszöveg. Nem mellesleg tudjuk, hogy a szövegértési képesség fejlettségi szintje kihatással van a magyar nyelv és irodalom tantárgybéli eredményességen túl szinte az összes többi tantárgyban mutatott teljesítményre. Hiszen minden területen kiemelkedő szerep jut az értelmezésnek és megértésnek.

Lehetséges megoldások, javaslatok

Mindezeket figyelembe véve az oktatási rendszerben alapvető változásokra van szükség. Az első lépés azonban nem is maga az oktatás, hanem az oktatás társadalmi feltételrendszerének megváltoztatása.

A jó oktatáshoz jó pedagógusokra van szükség, ám ez addig nem lehetséges, amíg a pedagógusok – anyagi és társadalmi – megbecsültsége alacsony. Minél magasabb a szakma megbecsültsége, annál vonzóbb lesz a leendő tanárok számára, ergo többen jelentkeznek, így több jelentkezőből lehet választani. Mindezek következményeképp pedig csakis az arra legalkalmasabbak válhatnak pedagógusokká (ez jelenleg elképzelhetetlen Magyarországon, mivel „fejkvóta” alapú a finanszírozás, így gyakorlatilag bárkit felvesznek).

A régi szemlélet helyett...
A régi szemlélet helyett...
(Forrás: Deme Judith)

Ezek után a pedagógusoknak megfelelő, a modern pedagógiai és tudományos szaktárgyi nézetekkel összhangban lévő képzést kell kapniuk. Vagyis a hagyományos, ismeretközpontú tanítási-tanulási folyamatot érvényesítő szemlélet helyett a különféle kompetenciákat (melyekbe a különböző ismeretek is beletartoznak), kognitív készségeket, képességeket, ezáltal a tanulót középpontba állító nézőpont kell érvényesüljön. A rengeteg tárgyi ismeret tanításának gyakorlatát fel kell váltsa a használatalapú, gyakorlati tudás kialakítását célzó oktatás.

Ehhez szükség van természetesen tantervi és tankönyvi változtatásokra is. A jelenlegi Nemzeti alaptanterv (NAT) és az egyes tankönyvek (beleértve az OFI „újgenerációs” tankönyveit is) – habár látszólag tartalmazzák a kompetenciaalapú nevelés elvét – nem vagy csak minimális mértékben segítik elő a kompetenciafejlesztést. Ugyanis a kompetenciaalapú nevelés nem azt jelenti, hogy néhol, ad hoc módon képességet és készséget fejlesztünk: az egész tanulási-tanítási folyamatnak ebből kell kiindulnia, az egész dokumentumot át kell hassa ennek az alapelvnek.

Ez a témára vonatkozóan ekképp foglalható össze az anyanyelvi nevelést illetően, azon belül a szövegértési képességre vonatkozóan:

  • az elméleti ismeretek túlsúlyának mérséklése (a szabályzó dokumentumokban, tankönyvekben és az oktatási folyamatban egyaránt)
  • a hagyományos formális helyett a kognitív-funkcionalista szemlélet alkalmazása (ennek egyik lényege eleme, hogy a gyermek meglévő ismereteire és megismerésére alapozunk, illetve hogy a mindennapi írott és beszélt szövegekből induljunk ki) az anyanyelvi nevelésben
  • az előbbivel összefüggésben: kritikai gondolkodás és olvasás kialakítása, az olvasás kreatívabbá és élményalapúbbá tétele
  • a gyakorlószövegek és az olvasmányok kiválasztásánál a korosztályhoz való igazodás
  • egyéni különbségek és fejlődési ütem figyelembe vétele legalább az alapvető (rész)képességek (amilyen a szövegértés is) elsajátításának kezdetén, ezek nélkül ugyanis nem lesz megfelelő alap megteremtve a későbbi tanulási-tanítási folyamatokhoz
  • mindezekhez megfelelő pedagógusok képzése, a pályán lévők továbbképzése
...új szemléletmódra van szükség.
...új szemléletmódra van szükség.
(Forrás: Deme Judith)

Mindehhez természetesen elengedhetetlen a fentebb említett közoktatási reform: a pedagógusszakma presztízsének emelése, a pedagógusok megfelelő képzése, illetve a tantervek és taneszközök korszerűsítése. Korszerűsítés alatt pedig jelen esetben a tudatos, a modern pedagógiai alapelveket szem előtt tartó – tehát használatalapú, képességeket és a gyereket középpontba állító – átalakításokat értjük. Nem a látszatmegoldásokat. 

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Pierre Capretz 2017. március 6. 12:47

Egyetértek a cikkel, de a megoldási javaslat elég hosszútávon hoz csak változást, és nem tudom, mennyire reális lehetőség. Szerintem az internetes keresés a legfontosabb készség jelenleg, borzasztó, hogy még mindig a könyveknél tartunk. Már 30 ezerért van táblagép, nagy tételben még olcsóbb. Annyi kevésbé fontos dologra költünk, miért nem lehet minden ötödikesnek és kilencedikesnek táblagépet adni ingyentankönyv helyett? Pdf még nincs? Órán lehetne neten utánanézni dolgoknak, aztán megbeszélni, ki mit talált. És most nem az irodalomra meg a nyelvtanra gondolok, hanem minden tantárgyra. Grafikonokat értelmezni, megtapasztalni, honnan jöhet megbízható információ. Ha valamit nem értünk, fórumokon kérdezni.

2 deakt 2017. március 6. 16:29

"fórumokon kérdezni"

ROFL. Pierre Carpetz egyenértékű Jókaival.

3 Untermensch4 2017. március 6. 17:17

@deakt: A fórum-válaszok is "mindennapi írott és beszélt szöveg", olyan friss hogy még meleg, maga a diák "bányászta", kérdésével közvetve ő hozta létre. A kritikai gondolkodás gyakorlásához kiváló instant megoldás.

Netes trollisztánunk kiváló edzési terep lehetne nyelvi készségek fejlesztésére.

4 szigetva 2017. március 6. 17:24

@deakt: Halottaktól már bajos kérdezni.

5 Jánk István 2017. március 6. 19:35

@Pierre Capretz: ilyen jellegű változtatásoknál csakis hosszabb távban lehet és érdemes gondolkozni. A digitális megoldások természetesen jók lennének, megfelelő irányítással, használati kultúrával - ám sajnos ez sincs meg minálunk.

@szigetva: "nem felelnek, úgy felelnek"

@Untermensch4: bizony-bizony

6 pattila01 2017. március 7. 00:08

"mértében" - mértékben

"szint megvalósulásához" - nincs pont

"lényege eleme"- lényegi

Egyébként nagyon jó volt a cikk, köszönöm (nem szarkazmus!).

7 El Vaquero 2017. március 7. 06:02

@deakt: pedig Le Pierre Kampec jókat írt, egyetértek vele. Meg druszája, El Pedro is egyetért. Sokkal jobban megmaradnának a tanulókban az ismeretek, ha ők maguk bányásznák elő őket, és tényleg sokat fejleszt a szövegértésen is, megtanít eligazodni, tájékozódni az információtengerben. Plusz végre valami, ami gyakorlat, nem levegőben lógó elmélet. Ilyesmikből kéne több. Tovább megyek, 30 ezres táblagép sem kell hozzá, mert egyrészt vannak táblagépek, használt táblagépek/laptopok 20 ezerért is, meg sok gyereknél ott az okostelefon, meg a legtöbb háztartásban van valamilyen számítógép nettel. Csak rá kéne vezetni az ífjakat, hogy az internet a pornón és a facebookozáson kívül másra is jó, meg segítség lehet az ismeretek megszerzéséhez, csak tudni kell kérdezni és tényeknek utánajárni.

A cikkel is egyetértek. Sok tanulási zavaros és diszlexiás tanulónak valójában semmilyen mentális vagy figyelemmel kapcsolatos fogyatékossága sincsen, csak nem tanították meg értően olvasni, szövegeket feldolgozni, módszeresen tanulni, és nem értik kellő mélységben, amit eléjük tesznek leírva. Nem látják az összefüggéseket, leragadnak a szöveg felszíni rétegénél. Bár még utóbbi is kihívás, mert az érthető felolvasás sem megy.

8 Untermensch4 2017. március 7. 08:49

@Jánk István: " A digitális megoldások természetesen jók lennének, megfelelő irányítással, használati kultúrával - ám sajnos ez sincs meg minálunk."

Ezt a problémát nem tartom megoldhatatlannak. Sőt, van benne lehetőség "előnyt kovácsolni a hátrányból". Akár félig meghekkelve az oktatási rendszert, ha a jól kezdeményező tanárok kapnak legalább erkölcsi támogatást. "Szerencsére" pont olyan korosztályt kellene tanítani akiknél a lázadás szelleme aktív, miért ne lehetne arra kihegyezni a dolgot hogy kritikai gondolkodással és önálló infóbányászattal szárnyalják túl a poroszos romokat? Tekintve hogy a változások gyorsasága miatt nem lehetséges hogy "felülről" legyen megtanítva a diákoknak a tanárok által a digitális eszközök használati kultúrája (mert többnyire a diákok jobbak az újabb technikai eszközök használatában) inkább olyan interaktív hibrid megoldást próbálnék amiben a tanárok a kultúrát, a diákok a technikai eszközök használatát tanítják félig-meddig egymásnak.

Régebben (amíg volt idő) osztályfőnöki órán nyakkendő-kötést és lelki problémák rendezését is elő tudták venni. Mostanában középiskolásoknál a nyakkendő helyett a facebook-profil biztonsági kockázataival foglalkozni időszerűbb lenne. Ez egy "az iskola az életre készít fel" -mozaik.

De mondjuk egy szaktantárgyi példa: adott tananyag-rész, a közkedvelt 2.világháború. Én még olyan tankönyvből tanultam amiben maradtak kissé elfogult hangvételű mondatok, mondatrészek a rendszerváltás előtti időkből. Szövegértési feladat: elfogult, manipulatív részletek keresése a tankönyvben, helyette pontosabb-jobb leírás bányászata az adott eseményekről. Ha nem egyenkénti feleléssel "letudva" ellenőrzi a tanár hogy ki mire jutott akkor nyilván lesznek eltérő kutatási eredmények és ezek összhangba hozása során mintegy mellékesen vitakultúrát is lehet gyakorolni, forrásmegjelölés és forráskritika mint érvelést elősegítő eszköz, a talált anyagokban szintén manipulatív és téves részletek keresése...

9 Pierre Capretz 2017. március 7. 09:44

Nagyon fontosnak tartom, hogy a szövegértés készség kialakítását nem lehet csak a magyar nyelv és irodalom tantárgyra bízni. Nyilván nem Jókai helyett javasoltam a netezést, hanem mellette. Ez egy hatalmas téma, a netnek rengeteg előnye van, de megpróbálok csak a szövegértésre, és mondjuk az irodalomra szorítkozni, ha már az merült fel. Amikor bevezették a kétszintű érettségit, még tanítottam. Akkor én angoltanárként ezt a változást úgy éltem meg, hogy magyarból is olyan készségek meglétét kell bizonyítani, ami addig csak az idegen nyelv oktatásánál volt jellemző. Amikor én érettségiztem, a 90-es évek közepén, még kizárólag irodalmi szövegekkel fogalkoztunk, és a kimeneti vizsga is csak ezt kérte számon. Ehhez képest egyik napról a másikra változatos szövegtípusok ismerete és értelmezése lett a követelmény. Irodalmi szövegeken keresztül is meg lehet tanulni ezeknek az értelmezését, de ez valószínűleg a legnehezebb út. A tankönyv önmagában fizikai korlátai miatt soha nem volt elég. Kötelező olvasmányok formájában többezer oldalt olvastunk el még mellé. A szövegértés kialakításához mennyiség is kell. Az internet egyik legnagyobb előnye, hogy gyakorlatilag végtelen mennyiségű szöveget vonultat fel. Jókai Aranyemberéről a moly.hu oldalon lehet véleményeket olvasni, lehet azokra reagálni. A magyar oldalak sajnos nagyon limitáltak, de a goodreads.com-on a Vörös és feketéről 1191 szöveges vélemény van jelenleg, igaz hogy több nyelven, de én nem tartom ördögtől valónak az idegen nyelvek használatát magyarórán. Lehet, hogy azt is felismerik a gyerekek, hogy van haszna a nyelvtanulásnak. Az ilyen oldalak emberközelivé teszik az irodalmat. Hús-vér emberek írnak itt, akik mellesleg nem irodalmárok, krimiket is olvasnak. Később ezekre az oldalakra támaszkodva lehet új olvasnivalót találni, véleményt cserélni róla. De ez csak egy példa a rengeteg lehetőség közül. Értem Jánk István válaszát is, és sajnos nem tudok érvelni ellene. Talán tanácsadó anyagok kidolgozásával lehetne segíteni a tanárok munkáját ezen a területen, de valószínűleg a naivitás bűnébe estem.

10 mederi 2017. március 7. 10:02

@Untermensch4: 8

A szövegértés szerintem nem csak az írott szöveg megértése, hanem a beszédé is, vagyis a PISA részleges vizsgálatot végez.

Másrészt, nem hiszem, hogy a digitális technika szélesebb körű alkalmazása javíthatna az elért "eredményeken", hacsak nincsenek azzal kapcsolatos kérdések...

-Továbbá az a többek által képviselt kívánalom, hogy a sztenderd nyelvhasználatot kevésbé tartsuk fontosnak, mint azt, hogy mindenki szabadon használhassa a saját otthonról hozott "nyelvjárását", ellent mond annak, hogy egy (gondolom) nyilvánvalóan sztenderd nyelvezetű PISA szöveget minden tanuló (de legalább a tanulók többsége) kielégítően helyesen értelmezzen.

Arra már gondolni sem merek, hogy a szövegeket összeállító prominensek a saját otthonról hozott nyelvi fordulataikat akaratlanul is használják a sztenderd nyelvezet mellett, és a kijelölt feladattesztelők illetve bírálók nem javítják azokat ki.

Ezen felül, a nehézségi fokozatok nem tudom mennyire képviselik a vizsgálatokban résztvevő országok korosztályos tananyagaiknak "átlagát", és az sem biztos, hogy nem fordulnak benne elő olyan "térségi specifikumok" (pl. technikai színvonallal összefüggésben), amit más földrajzi területeken egy átlag ember (nem csak kisdiák) meg sem ért, mert soha sem találkozott vele.

(Az egész vizsgálati formáról az jut eszembe, mikor egy röntgen gépet egy afrikai országban "ottfelejtettek" mikor egy egészség központ támogatás hiányában megszűnt. Egyértelmű, hogy a továbbiakban nem használta senki "célszerűen", de bizonyos elemeit szétszedés után újra hasznosították...)

11 nadivereb 2017. március 7. 10:55

@mederi: "nem hiszem, hogy a digitális technika szélesebb körű alkalmazása javíthatna az elért "eredményeken", hacsak nincsenek azzal kapcsolatos kérdések"

A minisztérium pont azzal magyarázta a rossz eredményeket, hogy a digitális tesztek "szokatlanok" a magyar diákoknak. Ez akár igaz, akár nem, eleve baj, hogy a digitális feladatmegoldás szokatlan a digitális bennszülött gyerekek számára.

"az a többek által képviselt kívánalom, hogy a sztenderd nyelvhasználatot kevésbé tartsuk fontosnak, (...) ellent mond annak, hogy egy (gondolom) nyilvánvalóan sztenderd nyelvezetű PISA szöveget minden tanuló (de legalább a tanulók többsége) kielégítően helyesen értelmezzen"

Egyáltalán nem mond ellent. Attól még, hogy mindenki szabadon használhatja a saját nyelvváltozatát _is_, a sztenderd nyelvváltozat megértése és ismerete továbbra is fontos kompetencia kell, hogy legyen. Egy ember egynél több nyelvváltozatot is képes elsajátítani.

A hozzászólásod többi részéből nekem az jön le, hogy nem láttál még PISA-tesztet közelről.

12 Untermensch4 2017. március 7. 11:36

@mederi: Sztem te nagyon félreérted a dolgot. Nem konkrét feladatot kell megoldani és arra edzeni. Az általános szövegértési készség arról szól hogy ha bármilyen szöveget eléd tesznek, azt meg tudod érteni. Bármilyet. Bármilyen nyelvváltozatban.

A teszt összeállítását és a kiértékelést, az utóbbit végzők elfogultságára célozgatást és az afrikai röntgengép problémáját pedig a saját szövegértésemmel csúsztatásos "érvelésnek" értelmeztem.

A sztenderd erőltetése kapcsán nem zavar hogy maga a PISA-teszt sztenderdizált?

13 Pierre Capretz 2017. március 7. 12:04

@Untermensch4: A tankönyvek intelligens megkérdőjelezése nagyon magas szint. De jó lenne, ha eljutnánk idáig! Főleg ha olyan vitakultúrával párosulna, ami tekintéllyel, kanonizált tartalommal szemben is használható.

Az irodalmi fórumoknál egy érdekességet kihagytam. A goodreads-en vannak fenn kortárs szerzők, akik blogot írnak, videókat tesznek közzé az oldalon. Írnak egymás könyveiről véleményt. Fel lehet venni velük a kapcsolatot szerintem, bár nem tudom, biztosan kapunk-e választ, mert még nem próbáltam.

14 Untermensch4 2017. március 7. 13:45

@Pierre Capretz: Magas szint de érdemes megcélozni. És mivel mentorként ott a tanár, tud segíteni. A "hagyományos" tanár-diák és gyerek-világ ellentétet így át lehet fordítani "a tanár és a diákok a rendszer (hibái) ellen"-be. Ha "a tanítvány túlszárnyalja mesterét" a koncepcionális cél akkor előre menekülhetünk a túl gyors fejlődés/ismeretbővülés problémájából. Ha akár többnyire csak részsikerekkel is, ez még mindig a kisebbik rossz az egyéb "ötletekhez" képest amik nagyon hamar egy bezárkózó, a fejlődést/változásokat megállítani akaró mentalitáshoz vezetnek.

15 El Vaquero 2017. március 7. 17:45

@Untermensch4: szerintem meg nem is olyan magas szint, nevelés kérdése. Ha megtanítják, hogy hogyan kell dolgoknak utánanézni, meg hol lehet szövegekben a csúsztatásokat, propagandát észrevenni, akkor egy kis rutinnal kifejezetten könnyen lehet a megkérdőjelezésre érzéket kifejleszteni.

16 Untermensch4 2017. március 7. 18:19

@El Vaquero: Mondjuk a nevelés kapcsán, ha a szintén rossz cipőben járó és nem is annyira jó nevelési képességű szülők mellett/helyett/ellenében kell az oktatási rendszernek (kezdetben messze nem optimális kapacitással) ezt művelnie akkor kezdetben nem nagyon lesz látványos eredmény. ellenben látványosan sok konfliktus igen (a paradigmaváltás leginkább "kihalásos alapon" megy végbe ténylegesen és teljesen, ha a döntéshozói szinten és a "gyalogságnál" is a régi mentalitás elszánt védelmezői küzdenek, erős hittel, úgy nehéz lesz elkezdeni).

17 mederi 2017. március 8. 12:08

@Untermensch4: 16

@El Vaquero: 15

Ti általánosan a neveléssel hozzátok kapcsolatba az elérhető eredményeket. (Kiegészíteném a "köz" szóval, mert a köznevelés jelentős hatással bír a tanulók eredményeire.)

-Idézek pl. a 2012-es PISA (matematikai) jelentésből:

"Önkormányzati iskolák közötti nagymértékű különbségek 78 %-át magyarázzák a tanulók és az iskolák szociális, gazdasági és kulturális háttere.."

Előtte kifejti, hogy nem elsősorban a tanulók családjának gazdasági és kulturális helyzete, hanem az iskoláké az, ami leginkább befolyásolja a tanulók által elért eredményeket.

Nem beszélve a "biológiailag hozott" képességüket, ami persze nagyon is családfüggő..

A nevelés jelentős része szerintem is az iskolákban zajlik, bár a családból hozott tudáshányad annál nagyobb, minél iskolázottabbak a szülők.

Mindannyian tudjuk, hogy az önkormányzatok gazdasági helyzete az elmúlt időszakban (is) nagy mértékű szórást mutatott, és nagyon sok közülük nagymértékben eladósodott volt.

Szerintem az iskolák kiemelése az "önkormányzati gazdasági körből", jelentős kiegyenlítettséget eredményezhet a jövőre nézve a magyarországi tanítást illetően, és gondolom a jövőre vonatkozóan a PISA eredmények általános Magyarországra vonatkozó értékelő adatai is kedvezőbbek lesznek.. :)

18 Untermensch4 2017. március 8. 12:23

@mederi: "Önkormányzati iskolák közötti nagymértékű különbségek 78 %-át magyarázzák a tanulók és az iskolák szociális, gazdasági és kulturális háttere.."

Szóval 6 elemből adódik össze az eltérések 78%-a... ez így látványos de nem igazán értékelhető adat.

A "biológiailag hozott" és a család kulturális háttere hogyan válogatható szét? Mondjuk olyan esetben amikor a gyerekről a pedagógiai szakszolgálat pszichológusának a diagnózisát nem hajlandóak elfogadni a szülők és csak évek múlva hajlandóak a gyerek szükségleteihez igazítani a kereteket akkor az kulturális vagy biológiai ok?

"Szerintem az iskolák kiemelése az "önkormányzati gazdasági körből", jelentős kiegyenlítettséget eredményezhet a jövőre nézve a magyarországi tanítást illetően, és gondolom a jövőre vonatkozóan a PISA eredmények általános Magyarországra vonatkozó értékelő adatai is kedvezőbbek lesznek.. :)"

A klik-hez hasonló centralizált rendszerben aligha. Vicces módon nagyfokú intézményi gazdasági autonómiával pont a szakiskolák tudnának feltörni nagyon hamar. El lehetne érni hogy néhány éven belül nem felülről össze-vissza szervezett iskola-összevonások lennének (egyre nagyobb adminisztrációval, mérethatékonyság-paródia...) hanem a gimnáziumok akarnának összeolvadni a szakiskolákkal.

19 El Vaquero 2017. március 8. 17:30

@mederi: ne haradudj, de ez a 78%-os önkormányzati szórásos möhöhőő, meg az iskola gazdasági háttere mind ordas nagy bullshit. Az, hogy tudjanak egy egyszerű szöveget értelmezni, nem kell gazdag iskola, meg vagyonos családi háttér. Persze az nagy általánosságban globálisan igaz, hogy általában a vagyonosabb családokból, fejlettebb országokból származó tanulók jobban teljesítenek a tanulmányaik során, de én ezt sem tudtam soha elfogadni. Pont, hogy a szegényebb tanulók lennének jobban rászorulva, hogy jók legyenek, ők ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy ebben is leszakadjanak, nekik ez egy felkapaszkodási lehetőség, nekik ebben is sokkal jobban oda kéne tenni magukat. A gazdagabb tanulóknak nem olyan rettenetesen fontos a legjobb tanulmányi eredmény, vagy hogy nagy tudás, nagy tehetség birtokában legyenek, hiszen nekik ott van a vagyoni mentőháló.

Az is igaz, hogy nem minden magyar tanuló teljesít ilyen rosszul, hanem az átlagot nagyon durván lehúzzák a gyenge iskolák, és erről a nívósabb intézmények nem tehetnek, nem tudnak ellene tenni, hiába teszik meg, ami tőlük telhető, hiába teljesítik le a részüket becsülettel, ha a többiek lerontják az átlagot. Abban is biztos vagyok, hogy ennek a PISA tesztnek a számonkérési stílusa sem megszokott nálunk, ez is okozhat némi eredményromlást, bár nem indokol ilyen mértékűt.

20 Untermensch4 2017. március 8. 20:04

@El Vaquero: " Pont, hogy a szegényebb tanulók lennének jobban rászorulva, hogy jók legyenek, ők ugyanis nem engedhetik meg maguknak, hogy ebben is leszakadjanak, nekik ez egy felkapaszkodási lehetőség, nekik ebben is sokkal jobban oda kéne tenni magukat."

És ennél a résznél kumulálódik a családi kulturális háttér a nevelésben, népbetegség a depresszió és magyarosch-fanyalgó mentalitás, a rosszabb gazdasági hátterű önkormányzat vszeg egy rosszabb közvetlen életkilátásokkal kecsegtető területen/településen van...

Abban viszont teljesen igazad van hogy ha már egy épületben van a tanár és a diák és egyikük sincs közvetlen életveszélyben, egy szerű szöveg értelmezését további költségek nélkül is lehet(ne) tanítani. Ha a kötelezően ledarálandó tananyag hagy(na) rá időt...

Információ
X