nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nemzeti történelemkönyv 1.
Magyar, nemzeti dinasztia

2013-ban jelent meg Gerő András történész „Nemzeti történelemkönyv” című kötete, mely hat rövidebb írásban közelíti meg a nemzeti karakter megnyilvánulását a történelem különböző korszakaiban. A kötetet olvasva arról elmélkedhetünk, mitől válik bármi is nemzetivé vagy nemzetietlenné, illetve mitől is nemzeti a nemzeti.

Horváth Krisztián | 2013. december 19.
|  

Gerő András (1952) az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, Széchenyi-díjas történész.

Gerő András kötetének előszavában az a következőképpen magyarázza meg könyvének címét (Nemzeti történelemkönyv):

Ebben a könyvben kivétel nélkül olyan írások szerepelnek, amelyeket az a felismerés köt össze, hogy a nemzet spirituális kategória is, sőt, spiritualitás nélkül nem is létezne. A spiritualitás igénye sok esetben ösztönöz a nemzeti történelem esztetizálására. […] A könyv címe: nemzeti történelemkönyv. Azért nemzeti, mert nemzeti érzésvilágunkkal átitatott témákat elemez. Azért történelemkönyv, mert mindegyik téma történelmünk egy-egy időszakához, vonulatához kötődik. […] A nemzeti spiritualitás kivétel nélkül mindegyik témakörben megjelenik –, ám ez gyakorta együtt jár a nemzeti amnéziával is. Ami számunkra kellemetlen, vagy ellentmond érzelmeinknek, töröljük. […] Ez nem bűn, hanem emberi esendőségünk – ez esetben éppen nemzeti köntösben megjelenő – bizonyítéka.

(8–9. oldal)

A kötetben szereplő első írás az Árpád-házzal és az Árpád-házat nemzeti dinasztiának tartó értelmezéssel foglalkozik.

Nemzeti, magyar dinasztia

A szerző már rögtön az értekezés elején arra a megállapításra jut, hogy ami inkább tűnik biztosnak az Árpád-ház kapcsán, az az, hogyan nevezték e dinasztiát az egyes történelmi korokban, semmint az, hogyan nevezték magukat a dinasztia 1000 és 1301 között élő tagjai. Szent királyok nemzetsége, Turul-nemzetség, Árpád-ház – olyan elnevezések ezek, melyekkel egymást követő történelmi korszakokban illették nemzeti dinasztiánkat. Ez az a dinasztia, melyet közkeletűen – az azt követő dinasztiákkal szemben különösen – magyar uralkodócsaládnak szokás tartani, az árpádsávos lobogót pedig „manapság is sokan nemzeti lobogóként használják”.

Árpádsávos lobogó
Árpádsávos lobogó
(Forrás: Wikimedia Commons)

Gerő András írásában rávilágít, hogy a modern értelemben vett nemzettudat csak a 18. század utolsó negyedében kezd formálódni, tömegeket megérintő jelenséggé pedig a 19. század közepére válik. Az ekkor formálódó nemzeti öntudatban a magyar és a magyarság értelmezése is több síkon zajlik: nyelvileg, kulturálisan-politikailag és etnikailag. Amikor az újkori nemzettudat által formálódó magyarságértelmezést az Árpád-ház uralkodóira próbáljuk alkalmazni, minimum anakronizmust követünk el. Egy elvi kísérletet azért megér, s erre a szerző maga is vállalkozik.

Az Árpád-ház mintegy 23 királyának nyelvi hovatartozását vizsgálva az alábbi megállapításra jut a szerző:

Nincs arról hitelt érdemlő információnk, hogy ezek az emberek milyen nyelven beszéltek. Azt tudjuk, hogy királyként, az általuk kibocsátott törvényekben és oklevelekben [jobbára] latinul nyilvánultak meg, ami teljesen megfelelt a korabeli európai kulturális normáknak. Hivatalos minőségben tehát a latint használták, magánemberi minőségükben viszont vélhetően több nyelvet is beszélhettek. […] Egyértelműnek és életszerűnek tekinthető, hogy az Árpád-dinasztia tagjai nem kizárólag a magyar nyelvet vallották sajátjuknak.

(17–18. oldal)

Nehéz a nemzeti ügy felkarolását is kizárólag az Árpád-dinasztia tagjainak (ráadásul a dinasztia összes tagjának) tulajdonítani – véli a szerző, aki sokkal inkább arra az álláspontra helyezkedik, hogy „[ú]gy tűnik [...], hogy történelmünk visszafelé történő nemzetiesítése, nacionalizálása a modern nemzetfogalom létrejöttének szükségszerű következménye volt”.

Nem kevésbé vitatott az Árpád-ház uralkodóinak etnikai háttere sem. Abból kiindulva, hogy csak az anya biztos, Gerő András megvizsgálja a rendelkezésre álló adatok alapján a 23 Árpád-házi király édesanyjának származását. Miután a kor más országaira és dinasztiáira is jellemző házasodási mintákat követték, az Árpádok vérvonalában az édesanyák közt döntően nem a magyar etnikum dominál.

Ahogy tehát az Árpádok anyanyelvének és nyelvhasználatának magyar jellegét, úgy a dinasztia összes tagjának a nemzeti ügyért való erőfeszítéseit és az uralkodók etnikai hátterét illetően sem mondhatjuk el egyértelműen, hogy bármivel is magyarabb, bármivel is nemzetibb lenne, mint például az Anjou-ház és uralkodói.

Hivatalos és nem hivatalos, nemzeti és nemzetietlen történetírások

A modern nemzetfelfogás és nacionalizmus megszületésével a történetírás is újabb és újabb kihívásokkal szembesül. A hivatalos történetírás azonban a modern korban sem egységes. Az első világháború előtti, a két világháború közötti vagy éppen a marxista történetírás más-más szempontból értékeli és értelmezi az Árpád-ház történelmi szerepét. Gerő András rövid historiográfiai áttekintés után lakonikusan csak annyit állapít meg:

Bizonyossággal csak azt mondhatjuk, hogy jelen tudásunk szerint a nemzeti kategória használata indokolatlan. Az előző mondatban fontos szó a tudás és a bizonyosság. Mindkettő a tudományos gondolkodás alapértéke. Nem az a döntő, hogy valamiről változik a véleményem, hanem az, hogy ez a változás racionálisan érvelhető módon történjék; történeti összefüggésekre, bizonyítható fogalmi különbségekre épüljön.

(28. oldal)

 

Egy nemzetietlen és magyartalan Árpád-házi: Orseolo Péter hűbérül kínálja fel Magyarországot III. Henrik császárnak
Egy nemzetietlen és magyartalan Árpád-házi: Orseolo Péter hűbérül kínálja fel Magyarországot III. Henrik császárnak
(Forrás: Wikimedia Commons)

A hivatalos történetírás körén kívüli, alternatív történetírásokban az Árpádokat előszeretettel tekintik nemzeti dinasztiának. Ezzel kapcsolatban a szerző legfőbb kérdése így hangzik:

De valójában mi szükség arra, hogy az Árpádokat, így vagy úgy magyarnak tartsák? A nem hivatalos történelemértelmezésben – még akkor is, ha nemzeti szempontból különbséget tesznek az Árpád-ház különböző tagjai között – a nemzeti tartalomnak sajátos funkciói vannak.

Az egyik cél annak bebizonyítása: ami idegen  (nem magyar), az rombolja a magyarságot. Ez persze feltételez valami állandó – definiálatlan – nemzeti esszenciát, öntörvényű magyar lényeget, amit az idegenek el akarnak venni tőlünk, el akarnak pusztítani.

(30. oldal)

Aki tehát erre az álláspontra helyezkedik, és az alternatív történetírás meseországában keresi saját spirituális igazát, az a szerző szerint kevéssé foglalkozik „a felhalmozott tudásanyag cáfolatával”, inkább törődik vélelmezett igazságának felmutatásával.

A nemzet nem lehet ellenzékben

Annak ideológiai alapokon történő meghatározása, hogy ki és mi a nemzeti és a nemzetietlen, kevéssé a múlt számára, sokkal inkább a jelennek bír üzenettel. Gerő András összegző szavai szerint mind „a nemzettudatnak, mind a nacionalizmusnak közös összetevője a képzelet. A kérdés csak az, hogy fogalmilag és tartalmilag kötjük-e a képzelet szárnyalását a bizonyítottan megismerthez, vagy sem. Az alternatív, nem hivatalos történelemértelmezés abban érdekelt, hogy elbeszélését a bizonyítottság, a bizonyíthatóság ne korlátozza. Inkább hit jellegű, s e hitet tudásként prezentálja. Erősíti, s egyben ki is szolgálja a nacionalizmus egyik válfaját: a hiten és képzeleten alapuló magyar érzést és gondolatot.” (42–43. oldal)

Centire és kilóra, vagy bemondásra mért nemzeti öntudat: avagy mitől nemzeti a nemzeti?
Centire és kilóra, vagy bemondásra mért nemzeti öntudat: avagy mitől nemzeti a nemzeti?
(Forrás: nemzetidohanyshop.hu)

A magyar, nemzeti Árpád-ház és a magyar, nemzeti hip-hop rap meghatározásának legfőbb nehézsége pontosan a magyar és nemzeti jelleg: az egyik esetében minimum anakronizmus, a másikéban nettó antagonizmus. Az érzelmi alapon működő alternatív és nemzeti történetírás sokkal inkább egyfajta szekuláris vallás és hitvilág – ahogy a politikai nacionalizmus is az: szüksége van mítoszokra és mesékre is.

A folytatásban a magyar aranykorról írunk, a nemzeti történelem egyik érdekes fejezetéről – Gerő Andrásra hagyatkozva.

Felhasznált irodalom

Gerő András: Nemzeti történelemkönyv. Habsburg Történeti Intézet, Budapest, 2013.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 aryanem vaejo 2013. december 19. 12:24

"Abból kiindulva, hogy csak az anya biztos"

Mindenki magából indul ki. A házasságtörés akkoriban főbenjáró bűnnek számított.

2 yoda 2000 2013. december 19. 13:11

@aryanem vaejo:

Szép védőbeszéd...

3 Krizsa 2013. december 19. 14:00

Hűha:-). Ha nem minden király felesége volt magyar származású, akkor már nem is kell az egész nemzet!

Tényleg mire is jó a nemzet?

4 blogen 2013. december 19. 17:11

Jó lenne, ha ezekben a Gerő félékben legalább a saját szövegük felé minimális következetesség nyilvánulna meg:

1. "az Árpádok vérvonalában az édesanyák közt döntően nem a magyar etnikum dominál."

2. "De valójában mi szükség arra, hogy az Árpádokat, így vagy úgy magyarnak tartsák?"

Tehát az idegen uralkodók lányainak van etnikuma, a magyarnak uralkodóknak nincs. Gerő nyilván otthonról hozta ezt a szemléletet, de nem véletlen, hogy nevetség tárgya a magyarok közt az általa reprezentált idegen klikk.

5 Avatar 2013. december 19. 17:59

@aryanem vaejo: És mégis elkövették... Volt amikor a férj rá is jött, és megtagadta az utódot.

hu.wikipedia.org/wiki/Borisz_tr%C3%B3nk%C3%B6vetel%C5%91

6 Krizsa 2013. december 19. 18:13

@Avatar: Ugyan kérem! A meddő házaspárok számára nemrég (M.o.-on még pár éve sem) nem volt orvosi megoldás. Személyesen ismertem egy párt, ahol a férfi direkt küldte a nejét máshoz, hátha csak nála (vagy csak az adott párkapcsolatban) van a hiba. Hadd legyen már végre egy ici-picike!

Olyat is ismerek, ahol egy válási szakaszban újabb terhesség lett, de kibékültek és a férj boldogan nevelte fel az új fiókát. Sőt még azt szerette legjobban. Nem mindenki vadbarom.

7 Miklós 2013. december 19. 19:57

Misztifikálás fontossága lemérhető az indogermán nyelvészek és a hozzájuk tartozó történészek sikerével.

Az alternatívok (nemzetiek, de nem hívők) Szent István mítoszát rombolják, mondva, hogy eltüntette az magyar rovott nyelvemlékeket. Másik része (a hívők) emberfeletti tulajdonságokkal is felruházzák őket. Én nem szeretem sem a mítoszrombolást, sem az elfogult hitbeli történelemtanítást. Fontosnak találom a mítoszgyártást, mert ennek eredményeként új államok születtek, hatalmak profitálnak ebből.

Az ellenkező példa a magyar példa. Én szeretném az igazságot is megismerni. Budenz kifejezetten kihangsúlyozta, hogy a finnugorok egy nagyon primitív ősnép volt, aki előbb a sokkal magasabb szinten álló törököktől, majd az indogermánoktól civilizálódtak. Ez az übermensch szemléleti mód a közelmúltig áthatotta az egész nyugat európai indoeurópaiakat!

Ennek a gondolkodásmódnak a visszautasítására valóban lendületet kapott a másik oldalról is a nemzeti mítoszgyártás. De ehhez járult hozzá az is, hogy az un. finnugor történelemszemlélet körül elfogyott a levegő és a kétségbeesett "tudósaink" ma már csak magyarázat nélküli kijelentéseikkel, mint "számtalan nyelvcsere" próbálják azt életbe tartani.

Nemzet és nemzeti semmi képen sem jelent magyar nyelvet. Nemzet alkotók voltak az őskápát-medenceiek, a honfoglalók, a kunok, a jászok, matyók, svábok, szászok, palócok, székelyek, magyarok, zsidók és más népek is, bármilyen nyelvet beszéltek. Igaz hogy valaki valamilyen állampolgársággal születik ami legtöbb indoeurópainak nemzetet is jelent. Legtöbb indoeurópai nyelvben a magyar nemzet és "nemzeti kisebbségre" nincs is kifejezésmódjuk! Lefordítani le lehet de nem értik hogy az milyen csoda. Mi székelyek a történelem vesztesei igenis szeretnénk magunk eldönteni, hogy milyen nemzethez tartozunk, akár két nemzethez is, és ahhoz is, hogy kiváljunk egy nemzetből és csatlakozhassunk egy másikhoz, ha kedvünk és érzéseink, meg szívünk ezt úgy diktálja.

De nemzetalkotók voltak un. nemzeti királyaink is, bármilyen volt az anyanyelvük. Az ők esetükben a kérdés úgy tevődött fel azonosultak-e azzal a nemzettel, amelyiknek királyai hivatottak lenni, mint a román nemzeti hős, Mária edinburgh-i hercegnő Trianonban. Viszont a királyaink esetében nem elég az, ha a király azonosulni akar, a nép is el kell fogadja nemzete királyának, lásd Károly Robertet esetét!

8 baloch 2018. február 15. 13:51

Az Árpád-háziak genetikai vizsgálatának eredménye:

link.springer.com/article/10.1007/s12520-018-0609-7

9 menasagh 2018. február 15. 14:20

Nagyon érdekes...kiderül nincs is nyelvünk, sőt nemzetünk sincs...csak valami szedettvedett korcs akárkik vagyunk.

...na de akkor ezzel a teóriával mit mondhatnának a zsidók ?, nem csak az európaiak hanem úgy nagyjából az egész világon hogy a francul lettek nemzet ?...és azt elvitatni már bűn....:)

Ha ez történelmi munka akkor a politika egy szent vallás.

10 aphelion 2018. február 15. 16:57

@menasagh: Genetikailag az ősök közötti sokszínűség az előnyös, szóval igazából minél "korcs"abbak vagyunk, annál jobb.

11 mondoga 2018. február 16. 05:14

@menasagh: Ahogy látom, egy kukkot se értettél belőle. :-(

12 mondoga 2018. február 16. 05:21

@baloch: Ez egy fontos új hír, bár azt nem nagyon értem, hogy miért nem szellőztették meg korábban.

Nem világos, hogy a genetikai vizsgálatokkal együtt v. párhuzamosan miért nem végeztek kormeghatározást (C14), hiszen a személyek azonosításához egy ilyen adat is nagy segítséget nyújthat. Még ha nem is adhat egy C14 vizsgálat az elvárásnak megfelelő pontosságot, akkor is érdemes volna az adatbázist bővíteni, hisz később lehet, hogy hasznossá válik.

13 menasagh 2018. február 16. 09:27

@mondoga: ...az is lehet, viszont azt sem hiszem, hogy csak attól lennénk magyarok, hogy van párszáz olyan szavunk ami finnugornak azonosított, vagy ezerből egy dns visszamutat valahová.

A nemzeti, etnikai akármi nem kimondottan genetikán alapul és nem is lehet az, mivel az a végén beltenyészeté válna.

A királyságok szintén nem igazán nemzeti útmutatók, mivel ott szintén a vagyoni, a hatalmi dinasztia volt a meghatározó, amibe legtöbbször az elnyomás gátolta meg a beleszólást. A történelmi múltat is befolyásoló királyi hatalmak a leginkább félrevezető, ma is használt történelmi hazugságok. Úgy váltak nemzetek, országok, népek mássá ahogy a hatalmasságoknak épp ideális volt.

14 Untermensch4 2018. február 16. 14:59

@menasagh: "viszont azt sem hiszem, hogy csak attól lennénk magyarok, hogy van párszáz olyan szavunk ami finnugornak azonosított, vagy ezerből egy dns visszamutat valahová."

Jó nyomon jársz... szvsz a nyelv és a genetika nem alkalmas a nemzet meghatározására, a kultúra a döntő. Ennek vmennyire része a nyelv is de az igazán lényeges a "mentalitás", gondolkodásmód. Ironikus módon az olyan hőbörgésre való hajlam/képesség mint pl ".kiderül nincs is nyelvünk, sőt nemzetünk sincs...csak valami szedettvedett korcs akárkik vagyunk." pont a kultúránk része. :)

15 lcsaszar 2018. február 16. 15:57

Nem az a lényeg, hogy XY királyunk magyar származású volt-e, hanem hogy az ország érdekében munkálkodott-e, ami a legtöbb esetben egyet jelentett az idegen támadások elleni védelemmel.

16 menasagh 2018. február 16. 17:06

@Untermensch4: A kultúra a döntő...szerintem az emlékezés. Vannak etnikumok, pontosabban egyedek aki beépülnek egy másik nemzetbe, de igazából amíg valaki tudja, hogy honnan származott az illető addig ő az marad aminek született...Idővel elfelejtik....

17 Kormos 2018. február 16. 18:36

@menasagh: "igazából amíg valaki tudja, hogy honnan származott az illető addig ő az marad aminek született...Idővel elfelejtik...." Szerintem nem kell elfelejteni Laár András is emlékszik, honnan származott, mi is tudjuk, mégis magyar. A magyar nép már a létrejöttekor szem szólt a származásról szerintem. Máskülönben hogy a bánatba' működtek volna együtt ilyen szinten türkök, irániak, finnugorok, és igazából a bánat tudja még, hogy kicsodák. A sztyeppén ez normális.

18 Kormos 2018. február 16. 18:37

*sem

19 Untermensch4 2018. február 16. 18:48

@menasagh: Ezzel mégis azt állítod hogy a genetika és az arra való emlékezés a döntő... sztem meg "az emlékezés hogyanja" a kultúra része.

A mai napig emlékezünk pl az aradi vértanúk származására... de te az ismert történelmi előzmények ellenére lelabancoznád szegény Karlt... :)

20 Kormos 2018. február 16. 18:55

@Untermensch4: Olyan, mintha a magyar kultúra része volna a gyakorlatban befogadni bárkit teljesértékű magyarként, miközben elméletben annak a puszta gondolatára is hőbörgünk, hogy ilyesmi valaha is történt :D

21 menasagh 2018. február 16. 19:54

@Kormos: Nem pontosan hírességekre gondoltam, de akire tényleg emlékszik valaki azt csak felületesen mondja magyarnak, és ez nem föltétlen rossz akármit jelent de benne van a tudatban.

A névváltoztatásoknak is az a célja hogy feledtesse az eredetet.

22 Kormos 2018. február 16. 20:28

@menasagh: Jó, de ő csak példa volt, mert tudjuk, hogy holland család. És sokat nem is változtattak a nevükön, csak a Van-t vették le. Ugyanígy, ha valakit akármilyenovicsnak hívnak, nem kételkedsz a magyarságában, holott lehet, hogy az apja csak szerbül tud, mit tudom én.

23 Irgun Baklav 2018. február 16. 22:12

@menasagh: „de akire tényleg emlékszik valaki azt csak felületesen mondja magyarnak”

Így van, jól mondod, aki emlékszik a származására, az biztosan csak színleg lehet magyar:

„Anyám kún volt, az apám félig székely,

félig román, vagy tán egészen az.” Migráns, takarodj!

24 mondoga 2018. február 16. 22:52

@Irgun Baklav: Nem pontosan hírességekre gondolt. :D

A hírességek gyanúsak. Valamennyien migránsok. Ők csak arra valók, hogy a nemmigránsok döngethessék a mellüket az idegenek előtt, hogy ugye milyen nagyon dübörgünk...

25 Untermensch4 2018. február 16. 23:40

@menasagh: Nekem van két olyan barátom akik nem hírességek. Egyikük meglehetősen kulturált módon de tagadhatatlanul magyar nacionalista. Azzal együtt hogy a vezetéknevéből és a család nagyjának lakhelyéből is kikövetkeztethetően "délszláv". Mint Damjanich... és kb ugyanannyira elő is jön belőle a bekattant végvári vitéz ha iszik... :)

A másik esetében ismert hogy a család névadó őse egy vallon migráncs volt évszázadokkal ezelőtt, a vezetéknév is olyan hogy némileg magyarosítva is rákérdeznek néha a betűzésére, van ilyen. Amikor a benelux területeken dolgozott, zéró misztikus ingert érzett az "ősi föld" (mármint a vallonoké) kapcsán. Meg azt hogy az ottaniak máshogyan hülyék mint az itteniek, és az sem vonzóbb neki.

A névmagyarosítás nem az eredet elfeledtetését szolgálja hanem a beilleszkedés megkönnyítését. Ahogyan máshol is a névváltoztatás.

26 Untermensch4 2018. február 16. 23:41

@Kormos: Én nem tudtam hogy LAár András holland származású (már ha jól értem). Eddig nem volt gyanús... :)

27 Irgun Baklav 2018. február 17. 00:10

@Untermensch4: A vezetékneve kellett volna gyanús legyen:

en.wikipedia.org/wiki/Van_Laar_equation

„A névmagyarosítás nem az eredet elfeledtetését szolgálja hanem a beilleszkedés megkönnyítését”

Hát azért néhány esetben is-is, pontosabban az előbbi feltétele lehetett az utóbbinak. Más esetben még kvázi-kényszer is lehetett, pl. az én sváb származású felmenőim esetében. Ahogy ezt nálam szabatosabban megfogalmazták:

„A névmagyarosítás mint társadalmi jelenség egyfelől a magyarosodó kisebbségek önkéntes asszimilációjának egyik megnyilvánulási formája, kísérőjelensége volt; másfelől az idegen származású népesség asszimilálására és az országimázs magyarosítására irányuló hol nyílt, hol burkoltabb állami-politikai erőfeszítésekkel és társadalmi mozgalmakkal volt összefüggésben. Végül egyes időszakokban, főleg az 1930-40-es években megbélyegzett, fenyegetett státusú etnikai/vallási csoportok (zsidók, majd a svábok) menekülési stratégiájával, az idegen származás egyik külső jegyének elrejtésével függött össze.” www.historia.hu/archivum/2000/000506kozma.htm

28 mondoga 2018. február 17. 01:22

@baloch: Obrusánszky Borbala kommentje (FB):

"A hazug finnugor elméletnek vége..."

:D :D :D

29 Bernát 2018. február 17. 08:53

Gerő: "Ez persze feltételez valami állandó – definiálatlan – nemzeti esszenciát, öntörvényű magyar lényeget, amit az idegenek el akarnak venni tőlünk, el akarnak pusztítani."

Megtörtént, nem ? Folyamatban van, nem?

30 Bernát 2018. február 17. 08:58

@blogen:

Arról nem is szólva, hogy az apai genetikai markerek úgy adódnak tovább a fiú utódoknak, mint a családnév. (Lásd a minapi cikk III. Béla csontvázának -- aki lehet, hogy Kálmán, de mindegy most -- DNS vizsgálatáról.)

Gerő, mint mindig, végtelenül zavaros. Az okát hagyjuk.

31 menasagh 2018. február 17. 11:10

@Irgun Baklav: Na látod, épp megmagyaráztad azt amit kellett. Nem más nevez téged migráncsnak hanem te nem tűröd hogy valaki megkérdőjelezze a magyarságodat.

32 menasagh 2018. február 17. 11:13

@Kormos: A lényege az, hogy ha kitűnik bármivel, névvel, formával, színnel, az neki mindig felkiáltójel lesz...és minél érzelgősebb annál jobban bántsa ha bárki is rákérdez...a másik pedig bármit művel csak a tetteiért felel.

33 menasagh 2018. február 17. 11:14

@mondoga: ..te pedig politizálsz...

34 menasagh 2018. február 17. 11:18

@Untermensch4: Igy van...és nagyjából egyik ugyanaz mint a másik...

A lényeg pedig az, hogy egy közözsség mármilyen is elvárja a jövevénytől, hogy ne különbözzön....és oda felmondás, alkalmazkodóképesség és idő kell.

35 szigetva 2018. február 17. 11:57

@menasagh: Őszintén szólva én sosem értettem, hogy az miért baj, ha valaki politizál. Hogy 90 előtt ezt a privilégiumot a „munkásosztály élcsapata” fenntartotta magának, és nehezen tűrte, hogy ha másnak is van ilyen kérdésekben véleménye, azt érthető volt, akkor diktatúra volt. De ma? Oh wait…

36 Untermensch4 2018. február 17. 21:15

@menasagh: " A lényege az, hogy ha kitűnik bármivel, névvel, formával, színnel, az neki mindig felkiáltójel lesz..."

Egyszer két magyar katonával beszélgettem egy kocsmában. Egy idő után kérdezem egyiküktől hogy van-e ötlete, esetleg korábban találkoztunk már munkahelyen, kocsmában, akárhol mert vmi nekem furcsa. Mondja nevetve: "Az hogy néger vagyok."

Bőrszín árnyalata alapján az alföldi (nem irodista) átlagnál és a mellette ülő (teljesen bennszülött) katonánál világosabb volt...

Választójoggal (állítólag még, papíron) bíró zoon politicon-on miért kéred számon hogy politizál?

37 menasagh 2018. február 18. 10:25

@szigetva: Nem baj, de szerintem annak már semmi köze az itteni vitához.

38 menasagh 2018. február 18. 10:35

@Untermensch4: Most is tartom az állításomat. Addig amíg valaki tökéletesen nem tud illeszkedni a környezetéhez, azt nem tudja úgy elfogadni ahogy az idők óta megszokott addig őt is a viselkedése szerint kezelik.

A liberális felfogás egy álca, csak arra jó, hogy valakit olyan joggal ruházzon fel amit mástól vett el.

39 Untermensch4 2018. február 18. 12:05

@menasagh: Sztem nagyjából ugyanazt mondjuk, csak máshogy és így elbeszélünk egymás mellett.

Az ember a viselkedésével illeszkedik a(z emberi) környezetéhez. Most nem azt bullshit-liberális dumát akarom nyomni hogy "jajszegényke nem tudja megváltoztatni a bőrszínét meg joga van a nyelvhasználathoz". Itt nálunk eléggé ragaszkodnak az emberek a magyar nyelv használatához, illeszkedés szempontjából ez megkerülhetetlen. A nyelvtannácik viszont az "őslakókat" is basztatják, sztem egy nyelvcsaládon kívüli anyanyelvű illetőnél túlzott elvárás hogy beszélje tökéletesen a közép-felsőtiszavodéki nyelvjárást és a helyesírási szentkönyvet. Mókás akcentus belefér, az idő "nekünk dolgozik", a gyereke már "belenő" az anyanyelvbe. A kinézet meg esztétikai dolog, kinek mi tetszik. Nem tudok olyan "szabályról" ami alapján bármilyen külső megjelenés kizáró oka lehetne a magyarként létezésnek. Leszámítva talán a nagyon magyarosch kötözködési hajlamot mint kulturális elemet de az az itt születetteket is elérheti bármikor, az sem "bevándorló-specifikus".

Ahogyan a nacionalizmus túltolása sovinizmus, úgy a liberalizmus túltolása is beteg, csak nincs rá jó címke/elnevezés. Az utóbbi összemosásával az előbbi összemosását támogatod...

Információ
X