Az a népdal valószínűleg ennek a magyarnótának lesz valami torzítása.

www.youtube.com/watch?v=uV69afyUzk0#t=2946

Vagy ott van még a mereu 'mindig' < merő.

A nyelvészeti kedvencem természetesen az "articol hotărât", a 'határozott névelő" ( hotar < határ ).

@Névmásblog: Nekem a legjobban a muncă [munka] tetszett. :)

Igaz, ez a magyarban szláv jövevényszó, tehát nem tudni, hogy a magyaron keresztül vették-e át, vagy közvetlenül a szlávból, mindenesetre elég vicces.

@Sultanus Constantinus: Van a lováriban ez: láso 'jó', majláso 'jobb' (román hatás), legmajláso 'legjobb' (magyar hatás).

@szigetva: Ez is elég érdekes (meg az is, hogy a szélső újlatin nyelvek a magis, a központiak pedig a plus folytatóival képzik a középfokot).

@Névmásblog: A héber határ = előretört, behatolt.

M'nake = megtisztít, m'nuká = meg van tisztítva.

A közös szláv-magyaron kívül (mert nem volt ám jövevényszó-özön semelyik irányban, hanem csak közös KM előnyelvünk volt)

- a többi nyelvben meg nyilván mind véletlenek a rokonszavak:-))). Vagy a megtisztítás, az nem is munka? Valóban nem 1oo%, hogy az - de nagyon valószínű...

oraș - város

@towlenghap:

vám = vama

@towlenghap:

oara - vár

@Sultanus Constantinus: a neten mindenütt az van, hogy a "muncă" szláv eredetű, de persze ettől még nem biztos.

@szigetva: a "legmajláso" zseniális!

Találtam egy angol nyelvű cikket, ami nagyon jól összefoglalja, hogy milyen jövevényszavak vannak a románban (a standard köznyelvben): www.academia.edu/5069016/Loanwords_in_Romanian

A cikkben vizsgált román szókincsben a kölcsönzések aránya kb. 42%, és az összes megnézett szóból pedig 1,7% a magyar eredetű.

A legújabb kedvencem ezek közül az "a (se) întâlni", 'találkozni'; ahol a főnévi igenév töve a magyar "talál"-ból jön, és ugyanúgy kölcsönös igei szerkezetben van (visszaható névmással), mint a magyar "találkozik" (ami végső soron 'megtalálják egymást', v.ö. "csókol" - "csókolózik").

@Névmásblog: Csak az a furcsa, hogy (tudomásom szerint) a legtöbb szláv nyelvben a "robota" vagy valami hasonló szóval fejezik ki a 'munká'-t.

@Sultanus Constantinus: Hát a legtöbb magyar nyelvjárásban "kutya" a 'canis', de jól tudjuk, hogy örökölni az "eb" szót örököltük az ugorból.

@Sultanus Constantinus: a lenti említett cikkben az "a munci" délszláv jövevényszóként van megemlítve 'dolgozik' jelentésben.

A Zaicz-féle etimológia szótárban a "munka" a horvát-szerb "muka" vagy a szlovák és az orosz "muka" szóval rokonítható - ezek viszont 'gond, fáradság' vagy 'kín' jelentésűek (és valószínűleg indo-európai eredetűek, lásd ófelnémet "mengan", 'összekever, összevegyít'). Vagyis vagy a román és a magyar ugyanúgy alakította át a szláv szó jelentését, vagy a román a magyarból vette át ebben a jelentésben. Ez utóbbi egyébként nekem is valószínűbbnek tűnik, de úgy látszik, a szláv vonalat jobban szeretik.

@Névmásblog: A nyugati újlatin nyelvek 'munka' szavának (trabajo, travalho, travail, treball stb.) jelentése is eredetileg 'kínzás', mivel a középkori latin *tripalium ('három bot') nevű kínzóeszköz nevéből jön.

@Névmásblog: A román <muncă> szó jelentése Bakos szerint 1. ’munka’, (többes számban) ’mezei munkák’, 2. ’erőfeszítés, fáradozás’, ’keresmény; pénzecske, vagyonka’, 3. (többes számban) ’kín, gyötrelem’, ’szülési fájdalmak’.

Látható, hogy a 3. csoport őrzi az eredeti szláv jelentést, sőt a szerb szótáram is adatolja a <muka> szónak az ottani 2. szerinti ’fáradság, fáradozás, igyekezet’, ill. ’nehezen megszerzett vagyon’ értelmét, azaz ez is a szlávból származhat a románban.

Az 1. csoportnak megfelelő jelentés sugárzódhatott át esetleg a magyarból a szlávból átvett szóra, azonban ez sem feltétlenül van így, mert egymással párhuzamos fejlődés is lehet. Ennek lehetőségét az mutatja, hogy a ’kín’ → ’(paraszti) munka’ jelentésváltozás a magyaron és az újlatin nyelveken kívül is megtörtént pl. a lett <strādāt> ’dolgozik’ igében, amely egy ’szenved’ jelentésű ige átvétele, vö. orosz <страдать> (sztradaty), lengyel <stradać> stb.

munka : munkás (Munkács)

a frissen ázsiából jött magyar törzsek a legelső településüket szláv nyelven nevezték el. így néz ki a fasiszták szerint a történelem.

@hun: A helység a szláv szóval kapcsolatban álló személynévből kapta a névét valamikor az árpád-korban.

A legeleuhoz hasonló a levegeu=levegö (levegheu,különben levedzseu lenne)Lepedeu=lepedö.

Románia is¨úgy egységes,mint a satöbbi.Erdélyben egyértelmü,hogy nem csak a magyar nyelv,hanem általában a magyar kultúra ,nagy hatással volt a románra.Aztán jöttek a szlávok a magasabbrendü kultúrájukkal,és megváltoztattak mindent.Minden második magyar szó szláv eredetü.A többi német.

@hun: hát ja hisz az a pár honba visszalézengő vitéz látta a sumérok által felállított rovásírásos helységnévtáblát, és mivel el tudták olvasni, rögtön le is kempingeztek, hisz hallották a hun tesóktól, hogy fasza hely. Idióta.

@istentudja: A lényeg, hogy te nem változtál, istentudja miért tanítottak, ugyanolyan együgyű maradtál.

@arafuraferi: visszaszívom, nem szeretek sértegetni, csak a hozzászólásod volt hülyeség, téged meg nem ismerlek. Mondjuk mindegy mit gondolsz, már úgyis egy rohadt troll lettem én is, úgyhogy nem is magyarázkodom.:-)

@istentudja: ez neked szólt

@arafuraferi:

Így van,feri.

@arafuraferi: "semmi"

már megint idevetett a fene egy németet... miért nem mész a saját országodba?

@istentudja: ez mindent megmagyaráz. minden tiszta, minden tudomány, minden kutatás értelmét vesztette. köszönjük, próféta.

@blogen: ja persze. szlávul meg 'mukacsevo'. mit jelent szlávul a mukacs?

második kérdés, nagy tudósok: van a románban olyan képző, hogy -eu? mert a magyarban van (ha nem tudnátok, németek). az -ő egy magyar képző.

@Névmásblog: és ennek utána is néztél?

мука oroszul

torment мука, агонија, патња

anguish бол, мука, мучење

nausea мучнина, мука, гађење, одвратност

qualm мука, зло, сумња

queasiness гађење, мука, претерана осетљивост

need потреба, мука, немаштина, нужда, нужност, оскудица

annoyance мука, досађивање, секирација

limbo заборав, мука, предворје пакла

.

szóval inkább rosszullét, gyötrődés mint erőfeszítés

.

мъка bolgárul

grief

heartache

pain

torment

torture

agony

misery

ado

affliction

suffering

excruciation

laceration

desolation

moil

.

szóval bolgárul is csak az egyik jelentése 'erőfeszítés' : "toil"

@hun: A Mukacsovo a magyar Munkács név ruszin változata ha jól tudom, tehát a szláv eredetű szóból magyar személynév lett, aki nevet adott a városnak, majd a város magyar neve visszakerült a helyi szlávok nyelvébe.

@hun: Na már megint ideevett a fene egy ingatlanügynököt. Elhiszem, hogy jövedelmezőbb manapság a hunoknak ingatlanban utazni. De akkor se költözöm. És ne dobáld tele a postaládámat szórólapokkal.

azta. te kitalálsz dolgokat? az betegség. láttam már mikre képes, mert ismertem olyat, aki ebben szenvedett.

neked ez az élet még tartogat nehézségeket, arra mérget vehetsz.

@blogen: ezt már elmondtad. meg olvasni lehet a wikipedián. de mi az a név? az a férfinév? mert magyarul se a Munkács nem férfinév, én nem hallottam, a Munkács városnév.

amit munkával építenek föl, érted?

vagy Munkács lett volna az a férfi, aki fölépítette Munkácsot? nem gondolod, hogy ez fantasztább sztori, mint a magyar törzsek általi névadás? az, aki magáról, nevezte el a várost. ez igen. akinek állítólag a neve is fönnmaradt mint személynév, vagyis legalábbis azt mondják.

hmmm.

na jól van, vannak akik hisznek az ilyenekben.

vegyük a nyelvészet oldaláról.

szóval Munkács név ruszinul Mukacsovo.

van még ilyen (ezzel együtt)? Takács Takacsovo? Lukács Lukacsovo? ezek ruszin nevek?

@hun: hát sokan szenvednek "kitalált dologban hiszek" szindrómában, súlyos baj, nem fáj tőle a buksid? Ismertem olyat akinek a légnyomástól majdnem kidurrant a feje.

Neked se lesz épp az evilági lét egy habostorta, ha nem jársz vele dokihoz.

@hun: hát sokan szenvednek "kitalált dologban hiszek" szindrómában, súlyos baj, nem fáj tőle a buksid? Ismertem olyat akinek a légnyomástól majdnem kidurrant a feje.

Neked se lesz épp az evilági lét egy habostorta, ha nem jársz vele dokihoz.

@hun: Munkás a személynév és más forrásból is ismert a név. Azt értsd meg, hogy nincs honfoglalás kori előzménye a várnak és helynévnek, mivel az eddigi feltárások szerint is Árpád-kori eredetű.

A legegyszerűbb megoldás meghatározni, hogy melyik román szó és melyik magyar, ha azt vesszük alapul, hogy melyik nyelv mikortól beszélt…pontosabban csak az román szó amelyik a román nemzet, a román nyelv létrejötte után keletkezett…az pedig úgy kb az 1860-as évek…

"az eddigi feltárások szerint is Árpád-kori eredetű."@blogen

és nem azt mondom h azt írják?

Árpád vezette törzsek első megállója Verecke után, nem?

895 v 896, nem?

az -ás, -és magyar képző.

van ilyen ruszin, szláv, orosz képző? (romántól a magyar a munka szót biztos át nem vette, és egyébként is, bolgár birodalom volt ott bizáncig le, meg Scythia Minor a 5.századtól a 8.közepéig és a magyar honfoglalás idején is, Glad, Zalán...)

.

Munkás magyar személynév. ebben megegyezhetünk.

a muka oroszul, bolgárul, horvátul(?), románul munka

a 'mukacs' (mármint Mukacsovo) értelmetlen szlávul.

a 'munkács' így csakis a 'munkás'-ból alakulhatott.

azaz magyar szóból / magyar névből → magyar városnév → város szláv neve

és a szláv мука szava a munka értelmével bővült (valószínűleg máskor, még az avar-bolgár korban. a мука alapjelentései: 1. liszt (мука, múka) 2. gyötrelem fájdalom (мука, muka) (egyedül a bolgárban van erőfeszítés 'azaz munka' értelemmel)

@hun: Igen és van ilyen: -xs képző rengeteg nyelvben van. Mert az egyszótagos képzők is (az x bármilyen magánhangzó) úgy viselkednek, mint a gyökök és kb. ugyanazt is jelentik mindenhol. A héberben is.

De csak az egy mássalhangzós képzők / ragok!!!!! Az öszetett képzők / ragok már az egyes nyelvekre jellemzők (tehát a nyelvek összehasonlításakor már nem érnek semmit).

Az -os, -as, -es, -is, -os, - us = olyan, mint - amit az alapszó jelent.

a beözönlések sorrendje közép-európába a hun birodalom szétomlása után:

gót, avar, szláv*, bolgár, jász, magyar, tatár, török

*(rusz, ruszin, belorusz, hrvat, szrbin +maravan, cseszkij)

@Krizsa: persze, h tudom latin, görögben voltak.

szkíta-hunban -eshi, -ishi

magyarban -ás (-ash) -es (-esh) -os

jelző-jelző. (magyarban: jellemzőjelző. birtokolásjelző.)

+ -ush

de sok nyelvben a helyét a -nyik, -acs, -szkij, -nij...

@menasagh: ROTFL. És előtte milyen nyelvet beszéltek? A neolatint? v a nemrománnyelvetamitazonbanakortásakisrománnakhívtakdemégsemaz-t?

@hun: Nem, mivel nem létezett a hely. Lehet, hogy ott a susban Árpád szart egyet befele jövet, de nem volt ott semmi akkor. Majd később, az államalapítás után lesz elnevezve csak egy magyarok között gyakori szláv szóból képzett név birtokosáról.

az egyik online cirilbetűs avar(-latin) szótár

glosbe.com/la/av/canis

felkeltette az érdeklődésemet, h kik azok a mai avarok

valahol Dagesztánban, Bolmatsh, Khvarshi, Botlikh, Buykhadi, Batlukh, Hid Kaxib, Hid Keleb,

Terek és Szulak folyóval Derbent környékén.

ANdalal Csumada Csunda

Tasza luga! bocsánat!

.

хъахӀаб ци a polar bear

чанго a some

эмен émen az apa, ébel az anya

цо co az egy

Гьиристан az Ossetian

болъон a disznó

хІинчІ hljincsil a madár

мегеж a szakáll

пил pil az elefánt

@hun: Látom ma is betéptél az ezotöris könyvektől, és kiraktad a taccsot a fórumon.

"895 v 896, nem?" Te szerencsétlen, az Árpád-kor nem Árpád kora, hanem az Árpád véréből származó királyok kora, azaz az államalapításkor kezdődik.

"első megállója Verecke után, nem?" Ja a honfoglaláskori településhálózat a maival egyezik, mi? Szerinted még Belioanniszt is Árpád telepítette be, mi?

"magyar szóból / magyar névből → magyar városnév → város szláv neve és a szláv мука szava a munka értelmével bővült " ekkora fishi-fost is rég hallottam.:-)

@blogen: aj.ajj. a stílus az ember.

kil ojsz mar.

te nem vagy az.

meg szoktad magad kérdezni néha, miért beszélsz magyar nyelven? miért élsz magyarországon?

.

mutasd a papírt aztán egy szót se hallsz tőlem.

hol van az a papiros ami a névnek birtokosáról elnevezés rajta van.

de mutasd mert aztán ne jöjjön ki rajtad több szó.

@menasagh: "pontosabban csak az román szó amelyik a román nemzet, a román nyelv létrejötte után keletkezett…az pedig úgy kb az 1860-as évek…" tényleg egyre több itt az ökör.

üdvözöllek, koma

@hun: nem tudom, ki vagy és nem tudom mit csinálsz itt. Nekem nincs más nicknevem az interneten sehol, mint a valódi nevem. Nem is lesz. Az emailem: krizsa@inter. net.il Többnyire, kettős állampolgárként, Izraelben tartózkodom. De elég gyakran Magyarországon is. Ide mentem férjhez másodjára - és megérte. Ma már, az itt élő 2 leszármazottamtól 5 unokám van. Máshol és összesen a világban: 9 van. Jó magyar ember (vagyontalan,vagyis átlag normál) volt az is, akihez kijöttem. Lax Károlynak hívták Magyarországon, a második férjemet (itt Lax Jákobnak). A nálam 19 évvel idősebb ember a II. világháborúban aktív zsidómentő volt.

Amikor megértette, hogy én Magyarországon sosem leszek elismert kutató - de már előtte is - belémszerett, és kihívott őhozzá. Azóta ő már meghalt - de ezt jól tette. Izrael - igaz, nem mindenben - szabadabb ország Magyarországnál.

@hun: egészségedre, legalább most nem vagy agresszív, biztos most nem volt szennyezett a cucc.:-)

@hun: A dömösi prépostság szolgái között például 1138-ban: két Munca nevű fickó Ecsérről, egy Batáról, egy Muncasti Meiriből, egy Muncadi Husztról és egy-egy Muncas Udvarnokon és Setkelun. Érdekesség, hogy közülük négyen kenyérsütők voltak. Úgy tűnik, hogy a pékek melója már akkor kínkeserves volt. Elég gyakori név volt, persze ezek a Munkások nem azok, akikről Munkács a nevét kapta.

Ja, és azért beszélek magyarul és élek itt, mert végül is Árpádnak megtetszett ez a susnyás. Biztos finom, puha volt a lapulevél.

@MolnarErik:

Ez nem okoskodás kérdése ha nem haragszol meg....a mai Romániát 1959 előtt senki nem nevezte romániának sem a neyelvet román nyelvnek hanem oláhnak vagy kúnnak.

...ilyen egyszerű.

@arafuraferi:

ha magadra érted semmi baj...

@Krizsa: és ez hogy jön ide?

onnan indult az egész, h megkérdeztem, van-e a románban -ás képző? mert az meg onnan jött, h munka-munkás.

nagy hallgatás a válasz. (nem tőled vártam, nehogy magadra vedd megint :) )

.

@blogen: nem is vitattam, h valamikor volt Munkás név.

azt viszont IGENIS VITATOM, h a király tudta és beleegyezése nélkül

valakiről csak úgy várost neveztek el, merthogy azt a királyi papirost kérem tőled én számon!

@hun: Tökéletesen igazad van. Egészen máshova szántam... csak közbejött egy kellemetlen telefon. Elnézést kérek.

@hun: Milyen város és mi köze a királynak a helynévadáshoz?

Nem tudjuk mit neveztek el Munkásról. Lehet, hogy valami putri volt, lehet, vagy egy tanya, de az is, hogy egy motte, mivel azt sem tudjuk, hogy ki volt ez a Munkás. Csak annyit tudunk a magyar nyelvemlékek ismerete alapján, amihez például az idézett dömösi prépostság névanyaga is tartozik, hogy a későbbi Munkács név a Munkás személynévből vezethető le legegyszerűbben (például Muncas 1138), mivel azonos azzal: Muncas (1150).

Ez kőkemény összefüggés itt, ezzel nem tudsz mit kezdeni. Lényegében ezt a személynévből képzett helynevet csak azzal lehetne cáfolni, ha te találnál valami papirost az alternatív elméleteid igazolására. De persze azt nem fogsz, mert csak vergődsz itt a hülyeségeiden.

@menasagh: szerintem 1859-re gondoltál. De az is csak az állam elnevezésére vonatkozhat. Az "oláh népet" hívták románnak jóval korábban is.

Például VI. Kelemen pápa 1345. október 17-én írt Nagy Lajos magyar királynak egy levelet, amiből azt a részt szokták idézgetni,h: "Olachi Romani commorantes in partibus Ungariae, Transilvanis, Ultralpinis et Sirmiis" (azaz "a Magyarország egyes részein, Erdélyben, az Alpokon túl [értsd: Kárpátokon túl] és a Szerémségben [valójában: a Szörényi Bánságban] lakó oláh románok) katolikus hitre tértek, vagy készek a megtérésre.

@nudniq:

A román elnevezés nem a romániai románokról ered...ilyen pl a románkori dolgok...azok a rómaiakra vonatkoznak.

A törököktől való elszakadás előtt a déli részeket ruméliának nevezték és ennek lehet köze a névhez.

Ez a jelenség valami olyasmi mint dacia. Azt is a rómaiak kezdték el annak nevezni addig egyetlen leírás sem említ azon a néven semmit , azután meg már dákoknak nevezik magukat.

Azt is tudni kell hogy a románok is megkülönböztetik magukat a moldovaiakra és a déliekre olténiaiakra meg havasalföldiekre akik órománoknak nevezik magukat épp a török tartomány a rumélia elnevezés miatt.. Délről származnak még a mócok akik ösrománoknak vallják magukat.

Nem csak szokásilag, hanem nyelvileg is különböztek sőt ma is vannak olyan kifejezéseik amiket a másik nem ismer.

@nudniq:

Az évszámot tényleg elütöttem ...elnézést

és még csak annyit, hogy az idézeted elírás vagy beleírás lehet ugyanis ha nem létezett románia és román nép akkor még véletlenül sem tudta senki annak nevezni őket. Azok a bibliák is amik az ők nyelvükre voltak leforgítva és kiadva cirill írással jelentek meg az olág vagy kun nyelvű embereknek.

@menasagh: Ezt anno én is megkérdeztem, El Mexicano adott rá egy érdekes választ : www.nyest.hu/hirek/olasz-valojaban-hany-nyelv ( 11. komment )

Mellesleg a Zaicz szótár is azt írja, hogy a magyarba a 'román ' népnév a románból került, első lejegyzett előfordulása 1705 és már a népre vonatkozott, de széleskörben csak a 19. század második felében kezd el terjedni. Eredete a Romanus 'római' főnévre vezethető vissza , a latin-román nyelvrokonság tudatában a 16. századtól a romîn írásmód helyett a român-t kezdik használni. Tehát a régi románoknál élt a 'római tudat', ill. hogy ők latinul beszélnek, nem utólag, a 19. században találták ki az elnevezést magukra. De emellett valszeg használták magukra a valahi ( vlach , ebből jön az oláh név ) szót is - vagy legalábbis a hegyi pásztorkodással foglalkozó rétegük biztosan -, azonban a 19. századi nacionalizmussal egyeduralkodóvá vált a român név.

Talán Lvt többet tud(na) még erről.

Egyébként az egykori oszmán birodalomrész, Rumélia neve is Róma nevéből származik, ugyanis azok egykori bizánci területek voltak, Konstantinápolyra/Bizáncra pedig hívatkoztak 'Új Róma'-ként, ill. egyes bizánci szerzők is nevezték fővárosukat, hazájukat ' Jobbik Rómának' vagy 'a mi Rómánk'-nak ( ráadásul később, a 15. századtól a török szultánok is Bizánc, ill. ezzel összefüggésben Róma örököseinek kezdték tartani magukat, az oszmán elit az arab és perzsa területek lakosságától elhatárolva magát, szerette használni magára a rúmi elnevezést ).

@menasagh: Az első román (oláh) nyelvű írott emlék cirill betűkkel íródott, de ettől még egyértelműen újlatin nyelven. A Szovjetunióban is cirill betűkkel írták a román szövegeket. (Moldovánnak nevezték, de mégsem a helyi nyilvjárásban írtak, hanem az irodalmi román nyelven, csak cirill betűkkel és kicsit több orosz jövevényszóval.) A magyart is lehet latin betűkkel is írni, meg rovásírással is. Sőt, цирилл бетююккел иш лехет мађар њелвюю сёвегет ыырны.

A kun nyelv emlegetését sem értem; a kunok kipcsak török nyelven beszéltek, a mai kazah közeli rokon nyelvén. Az lehet,h a román nép etnogenezisében komoly szerepet játszott a kunok (meg jászok, csángók, bolgárok) asszimilációja, de ez nyelvileg a kun (jász, magyar, bolgár) nyelv kihalását jelentette.

Az idézetben természetesen vannak elírások. (Szerémséget emleget Szörénység helyett, és Alpoknak nevezi a Kárpátokat. Bár ez utóbbi lehet,h nem is elírás: máig vannak nyelvek, ahol a Déli-Kárpátokat "Erdélyi Alpok" néven nevezik.)

De az olachi romani miért lenne elírás? Mi, magyarok még Róma városának ma élő, újlatin nyelvű lakóit is "olaszoknak" nevezzük. Az "olasz" és az "oláh" pedig egymás variánsai. A korabeli emberek sem voltak hülyék: nyilvánvaló lehetett a számukra is,h ezek a keleti oláhok a nyugati olaszokéhoz nagyon hasonlító nyelvet beszélnek.

@Roland2:

Ez így igaz. A román nép annyira keveredett multal rendelkezik, hogy mint etnikum nem tudta megnevezni önmagát ezért a leginkább beszélt nyelv után próbáltak igazodni. A mostanra kialakult nyelvezet viszonyt már egy modern és művelt forma. Annyi az új szó benne, hogy már nem is hasonlít a száz évvel ezelőtt írt és beszélt nyelvhez.

@Roland2: így van!

Nagyon gyanús,h a románok (oláhok, moldovánok) ősei (legalábbis az őseik közül azok, akiknek a nyelvét örökölték) a Balkán-félszigeten élő olyan népek voltak, akik a Római Birodalom nyugati feléhez asszimilálódtak nyelvileg, de a birodalom politikai felosztásakor a Konstantinápoly uralma alá kerültek, így lettek bizánci keresztények, és nem katolikusok.

Állítólag "romei" néven nevezték a görög nyelvű és "romani" néven a latin nyelvű bizánci alattvalókat. De ezt csak egy helyen olvastam, nem tudom, igaz-e.

@nudniq:

Nekem van moldvai ismerősöm aki elmondta, hogy ők kipcsakoknak tartják magukat de mivel a román lett a hivatalos megnevezésük ezért kezdett feledésbe merülni a mutjuk.

A moldvai és a havasalföldi mindig is megkölönböztették magukat egymástól és egymásközött nem románnak neveztés sem magukat sem a másikat hanem moldvainal vagy havasalföldinek, sőt az erdélyi román még nem is szerette ha románnak nevezik.

@menasagh: a román _megnevezés_ még hagyján. Ha kipcsakul _beszélnének_ a moldovánok, akkor hiába neveznék őket románnak.

De a "moldován nyelv" román (újlatin) nyelv volt már a Moldvai Fejedelemség idejében is. Akárkik is voltak többségben az őseik között, ők maguk már a középkorban is a rómaiak nyelvrokonai voltak, nem a kazahoké. (És nem a XVIII-XIX. században lettek azzá.)

És ez a románnyelvűség igaz azokra a moldovánokra is, akik olyan mélyen bent élnek az ukrajnai sztyeppén,h sohasem álltak bukaresti uralom alatt (de még jászvásári uralom alatt sem), így nem is lehetett őket politikai manipulációkkal "románná tenni" hiszen inkább oroszosítani akarták volna őket.

@menasagh: az meg,h a moldvaiak, erdélyiek és havasalföldiek megkülönböztették magukat és egymást, természetes. Más-más országokban, más-más uralkodó uralma alatt éltek évszázadokig. De mégis közös nemcsak a nyelvük, hanem a népköltészetük is. Épp egy ilyen közös népballadából lehet tudni,h megkülönböztette magát a "moldovan, ungurean şi vrâncean" (a három "ciobănei"). ;)

@nudniq:

Azt még megjegyezném, hogy a félhold románia vagy kunország vagy oláhország mindegy minek nevezzük inkább keveredett egymással mivel a magyar királyság már a kezdetektől határőrizetet tartott fen ahová sokkal nehezebb volt mejutni és nem csak azért hanem azért is mert a terüklletek és a birtokviszonyok nem adtak lehetőséget a letelepedésre. Moldovában más volt a helyzet ott nem kellett különösebb engedély csak némi fizetség a legközelebbi bojárnak, szóval a nyelv és a szokás azon az útvonalon inkább terjedt . Az ukrajnai részen nem is kijelölt határvonal, hanem a településeket hol ez hol az sarcolta m,eg és tartotta birtokának míg nem jött egy rőseb és elkergette. Az oroszítás pedig szintén csak a középkortól kezdődött és nem is volt erőltetett egészen a mut századig.

Az említett ballada pedig a Miorita amit mindig úgy magyaráznak helytelenül, hogy a magyar és a vrencsá meg akarta ölni a moldovánt viszont csak egy bárányról van szó. íme :

Mioriţa (Vasile Alecsandri)

Pe-un picior de plai,

Pe-o gură de rai,

Iată vin în cale,

Se cobor la vale,

Trei turme de miei,

Cu trei ciobănei.

Unu-i moldovan,

Unu-i ungurean

Şi unu-i vrâncean.

Iar cel ungurean

Şi cu ce-l vrâncean,

Mări, se vorbiră,

Ei se sfătuiră

Pe l-apus de soare

Ca să mi-l omoare

Pe cel moldovan,

Că-i mai ortoman

Ş-are oi mai multe,

Mândre şi cornute,

Şi cai învăţaţi,

Şi câni mai bărbaţi,

Dar cea mioriţă,

Cu lână plăviţă,

De trei zile-ncoace

Gura nu-i mai tace,

Iarba nu-i mai place.

- Mioriţă laie,

Laie bucălaie,

De trei zile-ncoace

Gura nu-ţi mai tace!

Ori iarba nu-ţi place,

Ori eşti bolnăvioară,

Drăguţă mioară?

- Drăguţule bace,

Dă-ţi oile-ncoace,

La negru zăvoi,

Că-i iarbă de noi

Şi umbră de voi.

Stăpâne, stăpâne,

Îţi cheamă ş-un câine,

Cel mai bărbătesc

Şi cel mai frăţesc,

Că l-apus de soare

Vreau să mi te-omoare

Baciul ungurean

Şi cu cel vrâncean!

- Oiţă bârsană,

De eşti năzdrăvană,

şi de-a fi să mor

în câmp de mohor,

Să spui lui vrâncean

Şi lui ungurean

Ca să mă îngroape

Aice, pe-aproape,

În strunga de oi,

Să fiu tot cu voi;

În dosul stânii

Să-mi aud cânii.

Aste să le spui,

Iar la cap să-mi pui

Fluieraş de fag,

Mult zice cu drag;

Fluieraş de os,

Mult zice duios;

Fluieraş de soc,

Mult zice cu foc!

Vântul, când a bate,

Prin ele-a răzbate

Ş-oile s-or strânge,

Pe mine m-or plânge

Cu lacrimi de sânge!

Iar tu de omor

Să nu le spui lor.

Să le spui curat

Că m-am însurat

Cu-o mândră crăiasă,

A lumii mireasă;

Că la nunta mea

A căzut o stea;

Soarele şi luna

Mi-au ţinut cununa.

Brazi şi paltinaşi

I-am avut nuntaşi,

Preoţi, munţii mari,

Paseri, lăutari,

Păserele mii,

Şi stele făclii!

Iar dacă-i zări,

Dacă-i întâlni

Măicuţă bătrână,

Cu brâul de lână,

Din ochi lăcrimând,

Pe câmpi alergând,

Pe toţi întrebând

Şi la toţi zicând:

"Cine-a cunoscut,

Cine mi-a văzut

Mândru ciobănel,

Tras printr-un inel?

Feţişoara lui,

Spuma laptelui;

Musteţioara lui,

Spicul grâului;

Perişorul lui,

Peana corbului;

Ochişorii lui,

Mura câmpului?"

Tu, mioara mea,

Să te-nduri de ea

Şi-i spune curat

Că m-am însurat

Cu-o fată de crai,

Pe-o gură de rai.

Iar la cea măicuţă

Să nu spui, drăguţă,

Că la nunta mea

A căzut o stea,

C-am avut nuntaşi

Brazi şi paltinaşi,

Preoţi, munţii mari,

Paseri, lăutari,

Păserele mii,

Şi stele făclii!

Azt is leírja, hogy a népnév az ősszlávban az újlatin népekre vonatkozott, majd egyes szláv nyelvekben valamelyik újlatin népre szűkült: például a szlovén vlah vagy a lengyel Włoch [vuoch] az olaszokat jelöli, de az ócseh vlach a franciákat jelölte.

A szó egyébként a germánból ered, ahol ’idegen’ jelemtésű volt, de már a germánok is használni kezdték népnévként, újlatin vagy (romanizált) kelta szomszédaikra használva. Ennek köszönhető, hogy Európában több nép elnevezése is e szóból ered, például a Welsh ’walesi’ vagy a vallon is. Ezen kívül több etnikai csoport neve is ebből ered, például a Morvaországban, Szlovákia határán élő morva népcsoport: erre a területre Erdély felől a hegyeken át, legeltetve érkeztek román csoportok, akik végül beolvadtak a helyi szlávokba, ám ők adták a terület és az ott élő népcsoport nevét.

Fejes László (2014. szeptember 5):Olaszok és lengyelek: honnan jönnek?

@nudniq: De mégis közös nemcsak a nyelvük, hanem a népköltészetük is. "

Ami közös lett,az a XVIII-XIX. századi nemzeti mozgalmaknak tudható be.A román kultúra távolról sem egységes.Hasonlítsd össze az avasi népzenét,viseletet az olténiaival.Két,egymástól eltérö idegen világ.Semmi közük egymáshoz.

@blogen: "például az idézett dömösi prépostság névanyaga is tartozik, hogy a későbbi Munkács név a Munkás személynévből vezethető le legegyszerűbben (például Muncas 1138), mivel azonos azzal: Muncas (1150).

Ez kőkemény összefüggés itt, ezzel nem tudsz mit kezdeni. "

azaz semmid nincs. van egy Munkás neved és van egy Munkás városneved.

az egész Munkás nevű személyről való elnevezést pedig a levegőből vetted.

ÉS TE EZT kőkemény összefüggésnek nevezed. ez benne az ijesztő.

.

van ilyen jó amit én mondtam (szerintem sokkalta valóságszerűbben)

van a munkás szó (amiből a Munkás név is jön ) és ami szkítául kin.

a munkával (kínnal-verejtékkel) épített város meg így kapta a nevét

.

vak hit. úgy nevezik azt, amit az önálló gondolkodásra képtelen kutyák követnek.

kőkemény összefüggés. HAHAHA

.

mondok neked neveket amelyek városnevek is (hallottál róluk?)

Buda, Taksony, Ung, Tarhos, Solt, Gyula, Torda, Szabolcs, Tétény, Bonyha, Zombor

@menasagh:

nem hallottál a híres dákoromán kereszténymészárló császárokról, Maximínuszról és Dukláról?

@hun: Végül is, ha a tény, hogy a helynév és a személynév teljesen azonos és pontos források támasztják alá a két név egyidejű elterjedtségét nem elegendő neked, akkor valószínűleg teljesen elszakadtál a valóságtól, ahol bizony ezzel kezdődik egy kemény hipotézis a két tény összefüggéséről és a joggal valószínűsíthető személynévi eredetű helynévről.

Minden más a szertelen fantáziád terméke lehet csak ezzel szemben. És igen, akárcsak ezekben az esetekben: Buda, Taksony, Ung, Tarhos, Solt, Gyula, Torda, Szabolcs, Tétény, Bonyha, Zombor, úgy Munkács esetében is a személynévből jöttek a településnevek.

ps. A munkás még mindig szláv eredetű szó, a csekély számú nyelvemlék miatt nem tudni róla, hogy a szkíta nyelvben valaha is megjelent volna szláv jövevényszóként így annak a kijelentése, hogy a munka bármi is jelentett szkíta nyelven puszta képzelgés.

A személyneveket eredetileg MIND annak az értelemnek alapján adták, amit a szó valójában jelentett. Vagyis egy személynév, mint hangsor, etimológiailag az égvilágon semmit nem jelent. A nagyvezérek, istenek, akármik nevei sem jelentenek, csak úgy önmagukban, semmit. Még a magyar vezérek nevei sem, de kár:-).

Ez a módszer csak az etimológia-ipar egyik szokásos kibúvója a tudománytalanság leplezésére.

Az feltételezés, hogy egy helységnevet, intézményt miért neveztek el egy konkrét személy nevéről (pl. azért, mert két hasonló szó egyidejűleg volt elterjedve? - tökéletesen alaptalan. Egyetlen esetben elfogadható csak, ha a konkrét személy utáni elnevezésről hiteles!!! név-adományozó okirat létezik. Pontosan ott, pont azon a nyelven, amilyen nyelvi környezetben az a helység KELETKEZETT. Erre a sok feltételre azonban, egyidejűleg, csak a legritkább esetben van bizonyíték.

Az ELTE valóban Eötvös Lórándról kapta a nevét. Tehát nem egy ötvösmesterről. De Eötvös L. valamelyik távoli őse, vagyis a névadó, akkor is ütö-getett valamit. Ha nem tudnánk pontosan, hogy mikor és miért nevezték el az egyetemet pont Eötvösről, akkor a szófejtés alapja kizárólag az "ötvös" maradhatna. Vagy még az se, csak az ütögetés:-). De az eredeti értelmek csak nagyon ritkán "visznek el" a városnév adásához? Hát bizony.

Következtetés: a város, helységneveket nem volna szabad (általában nem is lehet) etimológizálni, mert NEM SZAVAK. Hanem csak utólagos kódolások.

Pl. a "Piroslámpás Ház" nem piros és az sem elég jellemző rá, hogy van-e lámpája. A hivatalos nyelvészet ilyenkor valszeg keresne egy "piros", vagy egy "piroslámpa" személynevet...

@hun:

..nem...

@menasagh:

"Maximinus made a vow to Jupiter, promising that if he were victorious, he would wipe out the name of the Christians and would totally eradicate it."

www.roman-empire.net/decline/maximinus-II-index.html

www.academia.edu/6482495/Portrait_of_a_P...stian_Historiography

www.bibleprobe.com/theban.html

books.google.com/books?id=ApCEAgAAQBAJ&p...a%20killings&f=false

szentek.wordpress.com/2013/09/

en.wikipedia.org/wiki/Dukljan

en.wikisource.org/wiki/Tsar_Dukljan

@blogen: már megint hazudsz.

szlávul muka.

@hun: A szláv muka még mindig munka magyarul.

@blogen: ez se igaz.

a szláv muka gyötrelem magyarul.

Stimmel, a héberben is: maká = csapás. A magyar munka meg nyilvén a menekül rokonszava.

Asszed, hogy viccelek, mi? De nem, mert a héber m'nuke = megtisztított, és a m'nake = letisztít, eltisztul.

@hun:

A szerb mióta dák ?

@menasagh: Valójában a román is szláv lesz - asszem. - Csak begőzőlt (értsd: előnyösebbnek vélte) rómainak lenni.

A magyar - már kissé régebb óta munkából él.

Az osztó (kha) istenekétől különbözően,

a mu-un-kha - az osztón-nevezett-ember tevékenysége.

Az oláh nép egy rendkívül primitív juhász team. Szavai lopottak , az Isten népének nyelvéből is. Szánalmasan görcsölnek a szkíta Dahákon akiknek Poiana vázája Magyar, spirális arany karperecei szintúgy a 2 pontuszi koponyáról már nem is beszélve, melyeket irónikusan Olga Necrasov talált 79-ben.

@Tempesty:

Mongyuk az nem teljesen így van viszonyt tény hogy minden néppel azonosulni tudtak.

Állítólag délről erszkedtek fel a trákok, majd a gótok beáramlásakor gétatrákok letek a római daciasodáskor dákótrákok a kunokkal kunokkal kunokká váltak a görögökkel és makedonokkal oláhokká, most meg a sokmindenből románok lettek.

@menasagh: és ezt mire alapozod?

ja, hogy te arra alapozod, hogy szerb szóhagyományban maradt fönn (és akkor csak szerb lehet)? hát, ez az ördögátka fél európát terrorizálta. és nem csak a szerbben maradt fönn a dukla.

.

nem, én arra alapozom, h

a dák az DAHA, DAIA a latin leírásokban. +daoi, dahae -

arra alapozom, h Moéziában nőtt föl, vagy arrafelé, azaz nem a római bir. nyugati részéről származott, mint Trajan és míg Traján római császár 150 évvel korábban a dákok ellen viselt háborút, addig Dukla a karpik, szarmaták és alemannok ellen -

arra alapozom, h a szerb bevándorlás csak az 5.-6.században történt -

arra alapozom, h Galerius, Dukla nagy haverja, dák - trák származású volt, aki szintén a szarmaták és gótok ellen harcolt

azaz nem ezekből a népekből származtak

en.wikipedia.org/wiki/Galerius

Maximinus Daia pedig Galerius nővérének fia volt, aki dákként született Moéziában

en.wikipedia.org/wiki/Maximinus_II

és ezek MIND gyilkolták a keresztényeket.

.

mellesleg. : annyira el van terjedve a értetlen fasizmus és történelemhamisítás, h pl. itt en.wikipedia.org/wiki/Dacians

Hunyadvára az nem Hunyadvára hanem Hunedoara, echte román megye, de ugyanúgy Arad, Sebeș, Făgăraș : /

muka (K → Č, a szláv nyelv eróziója)

szlov. → mučenie (kínzás) mučeník (kínzott, mártír)

DE 1. mučanie (to moo) 2. múčenka (grenadilla), múčiar (mealworm)

horv. → mučiti (kínozni) mučenik izmučiti

DE mukanje mukati

.

minte

ruka → ručiť, ručička, ručenie; DE rúči (handsome) ručať (to rut)

líce → líčiť, líčko, líčidlo, líčenie

@hun:

Egyszerűen arra, hogy mivel Romániában születtem ésélek itt tanultam de sem történelemben sem sehogy nem hallottam ezt a nevet....pedig egyszer ha valami a románhoz köthető volt azt belefoglalták a saját történelmükbe.

@menasagh: a történelem tele van hazugságokkal.

félremagyarázásokkal, terelésekkel és elhallgatásokkal. jobb, ha ezzel tisztában vagy, mielőtt elkezdesz a történelemmel foglalkozni.

a románok se fogják beletenni a gyilkos császárokat a történelmükbe. de a fasisztaliberál világban lehet h érdem lesz ártatlanokat és fegyverteleneket ölni (mint azt a románok százszor megtették).

@hun:

pedig beletennék ha volna...:)

nem attól függ.

se attól h te mit gondolsz ők mit tennének.

a valóság (történelmi valóság, vagyis tény) attól független.

az igazság meg mi? mindig kiderül

ellenben a mi császáraink, akikkel mink magyarok dicsekedhetünk, az Maotun a bátor, Matyó kínai hun császár.

Csi-csi, a kirgizek ősatyja, a kínai parasztok felszabadítója, szintén császár, vagyis kajszaar.

királyaink azaz agathürjeink, Arpad, a Zabtól Armeniaig a párducbőrös Arpachshad.

az aradi, arvadi, elati Arpad.

a méd szkíta királyok, Barbatua és fia

Madüatha, szkíta király, a perzsák visszaverője.

maharaja Moga, vaszilosh vaszilan, Gandhara, Tashila, Parthia Kabul királya

Voloamber (Balambir), Hunor fia, Magor unokaöccse, aki az uruki keresztény gizeian Magur unokája.

Athira, Buda, Rugila Mundzsuk Uldin birum voz Karaton birum voz

Maugerisz király, Dentu-Mogeria királya,

Lebed, az Onoguriai Levedia vezére, Álmos és Árpád megyeri vezérek, a magyar törzsszövetség fővezére, Magyarország királya

és Mátyás király.

nem mondom, h Matyó finom volt mint egy matyóhímzés, de komplexusos gyilkos nem volt.

mi császáraink ők császáraik...na de mondcsak ha már császárokról beszélünk a császár szó honnan ered ...mert az ismét elég meredeknek tűnne, hogy két ellentétes írányból közeledő ember ugyanúgy nevezze a nagyjait.

@menasagh: A mai Izreal tengerpartján vannak a római "Császárváros" romjai. A császár héber neve készár, a romvárosé: Készária. Tehát a latin C kiejtése: K. Az ú.n. "irodalmi" latin nyelv, gyanítom, csak a R. Birodalom bukása után lett kiművelve. Nem tudták, hogy pl. a C-t hogyan kellett volna ejteni. (Még én is úgy tanultam a gimiben, hogy azt máig se tudjuk.) Nahát csak át kellett volna lépni a szomszédba, mert ott azóta is tudjuk.

Ja és nem véletlen ám, hogy keverték! Mert a héberben van egy második K is, a K/Ch változó hang. Azt meg pontosan úgy írjuk, mint a C-t, csak tükörből (s az írásirány is fordított). Szóval ügyeskedtek, a hatalmas héber könyvtárakból fordítgattak lefelé mindent: pl. a híres római jogrendszer alapjait (is)...

Egyszer utána kellene már alaposan kutatni, hogy mi is az a "vulgáris", ami nem az "irodalmi" latin.

@Krizsa: És az vajon hogyan lehet, hogy (1) a görögök K-val írták át a rómaiaktól hallott Cicero, Caesar nevet, (2) a szárdok a mai napig [k]-nak ejtik a latinoktól örökölt C-t (nehogy már azon az isten háta mögötti helyen Izraelből hallottak volna erről), (3) az i.e. 7. századi praenestei fibulán ezt találjuk: MANIOS MED FHEFHAKED NVMASIOI, vagyis a facio [k]-ja K-val van írva, (4) hogy a latinban minden szóban ingadozik a [ʦ]/[ʧ]/[s] (ahogy tetszik) és a [k] (pl. [faʦiō]~[faktũ], [lōkus]~[lōʦī])?

Elég alaposan utána van annak nézve, hogy mi is az a vulgáris latin, hosszú könyveket írtak erről, magyarok is (ajánlottam is talán már Hermann Józsefét).

@szigetva: Több előtanulmányt, Szigetva. A szárdok (szardenák és sekelesek (két héberül is érthető szó:-) meg az ETRUSZKOK nem a rómaiaktól vették át a nyelvüket, hanem ők a "tengeri népek"... és pontosan a Közel-Kelet felől érkeztek. A görögök se léteztek még az akkád-arám-héber nyelv kialakulásakor. Az egész római kor pedig mindezeknél későbbi.

@Krizsa:

Héber készár, római cesar, magyar császár...ez idáig érthető viszont a héber írás még mikroszkopikus leletekben sem tartalmaz mai latin írásformát..tehát ?...hozzáhasonították...ráfogták...

a kínai császár honnan ered ?

@hun: "Matyó kínai hun császár" egyre jobban kiüt téged ez a szer

@Krizsa: Az a probléma, hogy folyton kevered az izraelitát meg a hébert! Az izraelita ragozó nyelvű kánaánita a héber meg egy sátáni vallás mentén kreált főként szemitákból álló népirtó törzsszövetség volt! Az izraeliták nyomai vélhetőek fel a szkítáknál, ezt követik tévesen a zsidók amikor szkítának hiszik magukat. Oly két távol eső látásmód, mint a zsidó és judeokrisztián és a fényvallású nincs még egy a földön! Egy bosszúálló Isten , bűnnel születő ember, a patriarchális Istenkép, anyagias látásmód áll szemben egy Jóságos Isten, egy tudással születő ember és egy matriarchálisan patriarchális , spirituális látásmóddal! Bármi amit te héber-Magyar egyezésként tálalsz abból ered, hogy a héber nyelvet az arámiból, babiloniból, arabból, asszírból tákolták össze! Az arámi ragozott és azonos szógyökrendszerrel bírt mint a Magyar! Az arámiak róttak, hemzseg a rovásaiktól a Közel-kelet!

@Tempesty: Látom még náci is vagy.

"matriarchálisan patriarchális" pályázhatnál a nyest eddigi legsötétebb hozzászólója címre, akin már a fényvallás se segít.

@Krizsa: Hacsak úgy nem ☺

@arafuraferi: egyre többet mondasz valamit. HAHAHA