-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ne aggódjon, a gyereknek nem eshet bántódása: a kísérleti alany Ön lesz, a gyerek csak eszköz!
A dajkanyelvről már korábban is írtunk: ez az a nyelvváltozat és beszédmód, melyet a felnőttek a gyerekekhez szólva használnak. Vannak, akik szerint a dajkanyelv jellemzői (lassabb tempó, magasabb hang, szűkebb szókincs) segítik a nyelvelsajátítást, mások tagadják ezt. (A dajkanyelv megléte sok kultúrára jellemző, de nem mindegyikre.)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nemrégiben egy japán kutatás azonban úgy találta, hogy félreismertük a dajkanyelvet. Egy kísérletsorozat eredményeképpen azt állapították meg, hogy a kísérleti alanyok a babákhoz kevésbé tisztán beszélnek (kevésbé artikulálnak), mint amikor a kísérletvezetőhöz szólnak. Ha tehát a dajkabeszéd hasznos is a nyelvelsajátítás szempontjából, ez sejthetően nem azért van, mert „tisztább” lenne.
Magyar kutatók is szeretnék vizsgálni, hogy a magyar szülők miként beszélnek gyermekeikhez. Éppen ezért a Facebookon felhívást tettek közzé: aki szívesen részt venne ilyen kísérletekben, mailben jelentkezhet. Sőt, az se baj, ha nincs gyereke: a kutatókat az is érdekelheti, hogyan beszél kutyájához, macskájához, tüskés pikójához! Ne szalassza el az alkalmat, kerüljön be a tudománytörténetbe!