A Földön élő nagyjából 9000 madárfaj nagyjából kétharmada vonul, azaz az évszakok változásával rendszeresen lakóhelyet cserél. A hazánkban előforduló madarak jelentős hányada is kisebb-nagyobb távolságokra elköltözik a téli vagy a nyári időszakra. Bár igen nagy a vonuló fajok száma, sokaknak csak a gólya és a fecske jut eszébe, mint költöző madár. Ez nem is csoda, hiszen ezek azok a vonuló madárfajok, melyek az ember közelében laknak viszonylag nagy számban, így érkezésük és távozásuk szembetűnő.

Ősszel az itt fészkelő költöző madarak egy része útnak indul a melegebb éghajlatú, táplálékban gazdag területekre. A valóságban a vonulás még egy faj egyedei esetében sem egyszerre zajlik, és nagyban függ például a táplálékkínálattól és az aktuális időjárástól. Ám a magyar néphit szerint a fecskék egységesen Szűz Mária születésnapján, azaz szeptember 8-án vágnak neki a több ezer kilométeres útnak.

Kisasszony, Nagyasszony, Boldogasszony

A beteg Szent István király halála előtt Magyarországot Szűz Máriának ajánlotta fel, megvetve az alapját a máig elevenen élő Mária-kultusznak. Hazánkban ma is igen sok templomnak Szűz Mária a védőszentje. A közép-európai Mária-kegyhelyeket összekötő két, egyenként mintegy 1400 kilométeres zarándokút, azaz a két Mária út, pedig Budapesten metszi egymást.

Szűz Mária mellett csak Jézusnak és Keresztelő Szent Jánosnak ünneplik mind a születését mind a halálát a keresztény hagyományban.

Szűz Máriához – akit Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya, Boldogasszony és Kisasszony néven is emlegetnek – számos egyházi ünnep is kapcsolódik. Ezek közül a legfontosabb a Nagyboldogasszony (azaz augusztus 15.), amikor Mária halálára és mennybevételére emlékezünk. Ám Szűz Máriának a születésnapját is megünnepli az egyház, szeptember 8-án. Ezt a napot nevezik Kisasszony napjának vagy Kisboldogasszonynak. Ilyenkor igen sok Mária-kegyhelyen tartanak búcsút.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Szűz Mária születéséről hiába keresünk adatokat a Bibliában. A történetet egy 2. századból származó apokrif könyv említi először: itt nevezik meg Mária szüleit, Szent Annát és Szent Joachimot is. A legendák szerint Annának és Joachimnak nem született gyermekük, ezért megbélyegezték őket. Ám az angyalok megjövendölték a két elkeseredett öregnek Mária születését, és az idős asszony hamarosan valóban leányt szült. A Parasztbiblia így ír Szűz Mária megszületéséről:

Nagy gyönyörűség között születött meg a Szűzanya. Az angyalok lejöttek Szent Annának a szobájába, tele volt virággal, nagyon szép volt. Az angyalok lejöttek, és ott voltak a rokonai is, és akkor megszületött a Szűzanya. De nagyon könnyen születött. És akkor nevelkedett, nagyon aranyos volt, nagyon szép volt. Három évig nevelték csak otthon, s aztán elvitték a zárdába. Mert azt mondta a Szűz Mária – olyan kislány volt még akkor –, hogy ő tudja, hogy neki ott kell nevelődnie az Isten házában. És akkor nevelődött szeretetben.

Lammel Annamária – Nagy Ilona (1995) Parasztbiblia. Budapest: Osiris. 133–134. o.

Mit tegyünk ilyenkor?

Általában augusztusban vannak az utolsó forró napok az ősz beköszönte előtt. A napfény, a szárazság és a forróság valóban használ a nedves környezetben fejlődő penészgombák és a 10 és 33 ºC között életképes, sötétségkedvelő ruhamolylárvák ellen. Így érdemes kihasználni a nyár végi jó időt a ruhák kiszellőztetésére.

A két fontos Mária-ünnep, azaz Mária mennybemenetele és Mária születése közötti időszakot kétasszonyközének nevezik. A néphagyományban ezt a mágikus időszakot tartották a legjobbnak a téli ruhák és a vetőmagok szellőztetésére és a tyúkok ültetésére is. Emellett az a tapasztalat, hogy a fecskék ebben az időszakban kezdenek nagyobb csapatokba verődni, készülve a Földközi-tengeren és a Szaharán át Afrika középső részébe irányuló vonulásra. A néphit szerint az összegyűlt madarak Kisasszony napján indulnak a fárasztó és veszedelmes utazásra, azaz Kisasszony kihajtja a fecskéket. Ezért szeptember 8-át Fecskehajtó Kisasszonynak is szokták nevezni.

Szűz Mária fecskével – Theodor Kittelsen (1857–1914) alkotása
(Forrás: Wikimedia Commons / Theodor Kittelsen / PD)

Ezen a napon nem csak a fecskéknek van nagyon fontos teendőjük, hanem az asszonyoknak is. Az ország több területén – főként a jelentősebb búcsújáró helyek körzetében – az volt a szokás, hogy Kisasszony napján az asszonyok valamilyen magaslatra vagy folyópartra zarándokoltak el hajnalok hajnalán. Az asszonyok még sötétben igyekeztek a határba, és közben imádságokat mondtak. Azt tartották ugyanis, hogy azok, akik erre érdemesnek találtatnak, megláthatják a felkelő nap fényében Szűz Máriát.

Ha nem is ezért, de Kisasszony napján, illetve az egész őszi madárvonulási időszakban mindenképpen érdemes hajnalban felkelni egy kis madármegfigyelésre. Ilyenkor ugyanis olyan fajok is megfigyelhetőek, amik költési időszakban vagy télen nem fordulnak elő, csak átvonulnak hazánkon.

Füsti fecske
(Forrás: Wikimedia Commons / Linda Tanner / CC BY 2.0)

Források

Magyar madárvonulási atlasz

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája

Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium