-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk kérdezi, hogy „kapiskál” vagy „kapizsgál”. A válasz erre a kérdésre még egyszerű, de arra, hogy miért létezik két alapváltozat, mi is csak tippeket tudunk adni.
Ágnes nevű olvasónk küldte nekünk a következő kérdést:
Kapizsgál vagy kapiskál? – Én mindig „kapizsgál”-nak mondom, de leírva nagyon gyakran „kapiskál”-nak látom. Mindkét alak elfogadható? És van köze ennek a furcsa szónak a „kap”-hoz?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mi is gyakran halljuk [kapizsgál] formában, de a helyesírás szerint kapiskál-nak kell írni ezt a szót. Így szerepel az Osiris-féle helyesírási kézikönyvben, és különböző szótárakban is. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) az Új magyar tájszótárból idézi a kapizsgál alakot is, tehát ez a kiejtési változat is dokumentálva van.
A kapiskál és a kapizsgál nagyon érdekes párt alkotnak: a szó belsejében levő mássalhangzó-kapcsolat az egyik változatban zöngétlen (sk), a másikban zöngés (zsg). A TESz.-ből pedig azt is tudjuk, hogy a zöngétlen mássalhangzó-kapcsolatot tartalmazó alak az „eredeti”; arra azonban nem ad választ egyik rendelkezésünkre álló etimológiai szótár sem, hogy mivel magyarázható a szóbelseji mássalhangzó-kapcsolat zöngésedése. (Ez ugyanis nem mondható gyakori jelenségnek a magyarban.)
A szó az olasz nyelvből származik; a TESz. szerint a Lombardiában szolgáló katonák révén kerülhetett a magyarba; első rögzített írásos nyoma 1900-ból való. Az olasz capisco ’értem’ alakra vezethető vissza, ami az olasz capire ’felfog, megért’ ragozott alakja, és latin a latin capere ’kap, elkap, fog, megért’ igére megy vissza. A zöngésedésnek tehát egy lehetséges magyarázata az lenne, hogy már az olasz nyelv azon nyelvjárásában zöngésedik a mássalhangzó-kapcsolat, amelyből az átvétel származik. A TESz. egyébként azt mondja, hogy az ige meghonosodásában szerepet játszhatott a régies kapiál ’ért, megért’ szó.
A zöngésedésnek azonban lehet egy másik, belső magyarázata is. A magyarban a -gál/-gél végződésű igék a -dogál/-degél/-dögél gyakorítóképző (fújdogál, üldögél, mendegél stb.) révén jóval többen vannak, mint a -kál végűek. Talán ez hathatott a kapiskál alakra, és így lett kapisgál, ami kiejtve a visszafelé ható zöngésségi hasonulás szerint: [kapizsgál]. De elképzelhetőnek tartjuk még azt is, hogy az igen gyakori vizsgál ige alakjai is hathattak a kapiskál-ra. A zöngésség valódi okát azonban még csak nem is kapizsgáljuk.