A hegyet, melyen Krisztust megfeszítették, arámi nyelven gogulþō-nak  vagy gogolþā-nak hívták, héberül pedig גולגולת [gulgolet]. (A þ ejtése olyan, mint az angol th-é a think szóban: de eredetileg így hagzott a héber alak végén álló [t] is.) A magánhangzó fölé tett vízszintes vonal  a hosszúságot jelöli.) A szó 'koponyá'-t jelent, a hegyet feltehetően lekerekített formáinak köszönhetően nevezték így: egy hatalmas koponyára emlékeztetett.

A 'koponya' latinul Caluāria, ebből származik a kálvária szavunk. A magyarban magát a hegyet nem szokták kálváriaként emlegetni, ellenben így hívják azt a helyet, ahol a katolikusok Jézusnak a kivégzőhelyre vezető útjáról megemlékeznek. Hívják ezt keresztútnak (via crucis, tehát nem útkereszteződésről van szó!) vagy a szenvedés útjának (via dolorosa) is. Ez az út tizennégy stációból (állomásból) áll, mindegyiken egy-egy eseményről emlékeznek meg. A katolikus falvak határában gyakran megtaláljuk a kálváriát, melyek értelemszerűen hegyre, de legalábbis dombra épülnek: ezek pedig gyakran kapják a nevüket a kálváriáról, így az országban jópár Kálvária-hegy és Kálvária-domb van.

Nevezik kálváriának ezen állomások végigjárását, illetve Krisztus útját is, ebből keletkezett a fogalom elvont jelentése: a szó sok nehézséggel, szenvedéssel járó folyamatot is jelölhet (pl. kálvária a bürokrácia útvesztőjében).

A latin caluāria-t a caluus 'kopasz' szóból képezték, ennek rekonstruált indoeurópai alakja *kl̥h₂-wo- (hogy ez hogy hangzott, annak magyarázatába inkább bele sem fogunk).

Az angol callow és a német kahl 'kopasz' az ősgermán *kalwo- folytatása, ez azonban nem közvetlenül az indoeurópaiból származik, hanem a latinból. Igaz, nem mindenki szerint: vannak, akik úgy vélik, hogy ez egy másik 'kopasz' jelentésű indoeurópai tő, a *gal- származéka.

Forrás

Calvary