-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A család- és településnevek néha egészen messzire vezetnek. Olvasói kérdés nyomán házi szakértőnk is egy családnév nyomába eredt, és egészen Közép-Ázsiáig jutott.
Béla nevű olvasónk a Kálózy (Kálóczy) vezetéknév eredetére kíváncsi. Persze kézenfekvő a válasz, hogy Káloz Fejér megyei község nevéből származik. Azt nem tudom, hogy a Kálóczy változat ugyanebből a névből származik-e, vagy a Zala megyei Kálócfa nevéből (aminek régi neve szintén Kálózfa volt).
Ilyen esetekben érdemes Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című művéhez (FNESz.) fordulni. Ebből kiderül, hogy mind Káloz, mind Kálócfa neve a káliz népnévből származik. (És valószínűleg ugyanebből a szóból származik a Buda-környéki Budakalász és a Szilágy megyei Kárásztelek neve is.) De kik is voltak azok a kálizok?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kálizok arról a híres területről származnak, amelyet magyarul Hvárezmnek szoktak nevezni. A Horezm az orosz elnevezésének magyar átírása, de például a bizánci görögben kh(o)valisz-nak mondták, talán ebből a változatból eredhet a magyar káliz. A területnek, amely az Aral-tó és a Karakum-sivatag közötti hatalmas oázis, hányatott sorsa volt, különböző részein különböző birodalmak osztoztak.
Miután a cári Oroszország meghódította (kivéve a legdélibb részét, ami ma is Iránhoz tartozik), a Szovjetunióban rövid ideig önálló köztársaság volt, majd Üzbegisztán, Türkmenisztán és Kazahsztán osztozott rajta. A kálizok iráni népcsoport volt, egy kelet-iráni nyelvjárást beszéltek. A honfoglaláskor a magyarokkal érkeztek a Kárpát-medencébe.
A honfoglalás idején a kálizok egy része muzulmán, másik részük pedig karaita zsidó vallású volt. Katonáskodáson kívül kereskedéssel foglalkoztak: „ők voltak a királyi vámosok, adószedők, pénzváltók, sókamarai tisztviselők stb.” (FNESz.). Ezért nem lenne furcsa, ha éppen a vám szó káliz eredetű lenne a magyarban (vö. perzsa wām ’tartozás, adósság’).