A nyelv nem matematika, és nem programozás, a zárójel pont olyan központozás mint bármelyik másik.

Az én szakmailag képzetlen nyelvérzékem úgy követeli, hogy a mondat kiolvasáskor helyesen hangozzék. Beszédben pedig, ugyebár, nincs zárójel, és még senkit nem láttam, aki a zárójelezett részt fejben kihagyta volna egy szöveg olvasásakor.

Az állítmány szerintem sem nem a házigazda, sem nem a meghívottak. Én azt mondanám, hogy az állítmány nem más, mint "a házigazda, esetleg kisebb részben a meghívottak". Jó nagy ugyan, de akármerről nézem ő lesz az.

Márpedig ehhez a monstre állítmányhoz csak és kizárólag többes számban tudunk egyeztetni.

Az alany szerintem is a házigazda és a meghívottak, mint csoport. Szerepelhet utána egyes szám és többes szám is, mindkettő odaillő, zárójel, központozás, hangsúlyozás, formalitás ide, vagy oda.

A házigazda és a meghívottak mint csoport, mint egység cselekszik, ezért az egyes szám is teljesen jó. Megint más, hogy én egy kicsit hivatalosabbnak, irodalmibbnak, és talán kicsit régiesebbnek is érzem az egyes számú számot itt, amolyan dokumentálásos, tényrögzítéses érzésem, van tőle. A fülemnek jobban "esik" a többes számú alak, pláne, ha informális dologról van szó, mint jelen esetben a házibuli. Kicsit köznyelvibbnek, emberközelibbnek, modernebbnek érzem a "biztosítanak"-ot, de az is lehet, hogy nyelvjárási kérdések is közrejátszhatnak abban, hogy kinek melyik alak tűnhet "helyesnek".

Ezt a csoportkérdést pl. az angol nyelv sem tudja eldönteni egyértelműen, bár a ha a kérdésbeli mondatot nézzük, akkor abban minden anyanyelvi angol nyelvjárásban többes számot használnának. Ha viszont valami olyan csoportról van szó, mint a bizottság, rendőrség, stb., akkor az amerikai angolban csoportfőnevek után inkább az egyes számot, míg a brit befolyásolás alatt álló területeken inkább a többes számot preferálják, annak ellenére, hogy a hétköznapi gyakorlatban előfordulnak keresztben is.

Annál inkább zavarja a szemem a cím hájassírásásalyanekijebele. Tényleg a kérdést kéne meginni? Hozom ezt fel annak ellenére, hogy az AkH. egybe- és különírási szabályait (is) pocséknak tartom.

@Sigmoid: A hozzászólásod második felében "állítmány" helyett nyilván "alany"-ra gondoltál. Egyébként szimpatikus megközelítés, amit írsz, ez alapján valószínűleg én is a többesszámmal való egyeztetést választanám.

"a zárójel pont olyan központozás mint bármelyik másik" - Ezzel az állítással vitatkoznék. Ha így lenne (ez a mondat értelmes volna) hiszen csak kicseréltem a vesszőket zárójelekre.

Pontosan azért van háromféle jelünk, hogy az élőbeszéd különböző árnyalatait megfelelően ki tudjuk fejezni velük. A zárójel pedig nem kihagyást jelöl, ahogy a cikkben vizsgált mondatban sem, hanem mellékes, közbeszúrt vagy hasonló információt. Szerintem felolvasáskor is jól meg lehet különböztetni - a vesszőtől feltétlenül, még ha a gondolatjeltől nem is annyira.

Idézet a cikkből: "András a zárójelezést választotta, ez pedig a zárójelben álló részt mintegy kiragadja a mondatból: éppen ezért ebben az esetben az egyes számú állítmány legalább olyan jó, mint a többes számú."

Tévedés, csak az egyes számú állítmány jó. Ugyanis a zárójelben álló rész közbevetés, ami a mondatba van beékelve. A közbevetést kihagyva a mondatnak értelmesnek kell maradnia. Ez a mondat pedig a közbevetést kihagyva csak egyes számú állítmánnyal helyes.

Nna! Valamit már dícsérjek is itt.

1. Fejes, a cikkíró: "...az egyes számú igelak csak akkor tűnik helyesnek, ha a betoldást intonációsan és ritmikailag igen erősen elkülönítjük az állítmánytól."

Igen. Én beszédben ált. intonálom is, ha írásban zárójelezném, amikor egyesszámot használok a hasonló esetekben, de...

Sigmoid: hozzászólása a 100%. Idézni se kell, úgy helyes, ahogy van. Szóval írásban, ahol nem intonálunk, inkább a többesszám.

***

Innentől vedd úgy, hogy új hozzászólás (és nem ünneprontás). Csak itt jutottak eszembe a továbbiak. Vélem, vagyis nem emlékszem, hogy Sigmoiddal volt-e már nézeteltérésem... Én a nickneveket még nem, mert mi a francnak legyen a neten akárki a saját nevén... de a duplákat, triplákat, stb. megvetem. Persze, ha Sigmoid egy darab élőlény, akkor szerintem is okés.

Saját anyakönyvezett néven megjelenni: abban mindig van érdek. Fejesnek az, hogy itteni nyelvészként akar nyíltan szerepelni.

Náam az, hogy (a jelek szerint) egyetlen vagyok a világon a gyöknyelvészettel. Plusz persze a copyright.

Tehát: fogalmam nincs, hogy volt-e már csörtém Sigmoiddal, mert a nickneveket abban a pillanatban elfelejtem, ahogy kilépek az internetről. A valódi neveket azonban, ugyanúgy, mint... bármiből bármennyit, ami érdekel, nem felejtem el.

TISZTESSÉG. A tisztesség nem mások kedvéért van, hanem saját magunkért. A helyes tájékozódás feltétele a világban: az igazság.

Jó, attól még kifelé azért betöltheted a feladatodat (érvényesítheted az érdekeidet) úgy is, hogy önmagad felé nem torzul a tájékozódásod képessége? Nem. Hosszasabb időskálán ilyen nem létezik.

Ez a honlap - bár nyelvész honlapnak tartja magát - nem tisztességes = nem VITAKÉPES. A nyelvészet szempontjából.

***

Két év óta tehát először látom úgy (már amiket olvastam is), hogy ez a cikk helyes. S az eddigi egy darab hozzászólás kitűnő nyelvérzékre utal.

@Grant kapitány: igazad van, kicsit pontosítok. Akkor állná meg a helyét, amit írtam, ha nem lenne szó zárójelezésről. A közbevetés miatt csak az egyes szám a jó.

_

A példa viszont teljesen jó példája annak, hogy nem kell feltétlenül mindent agyonközpontozni, agyonzárójelezni, közbevetéseket túlzottan beágyazni, mert esetleg több nehézséget szülhet, mint amennyit megold. Jobb az egyszerűbb, hétköznapi megoldásnál maradni, hacsak nem irodalmi giccsstílusban vagy hivatali bikkfanyelven akarunk írni.