Én a következő logikát látom benne (persze a nyelvészek majd úgyis megmagyarázzák, hogy nem igaz): akkor ejtjük [ksz]-nek, ha az önmagában is értelmes tőszó -x-re végződik: pl. szex [szeksz] --> szexuális; ex [eksz] --> exem, exe stb.; aki a "hexadecimális"-ban a "hexa"-t értelmezi tőként, az [gz]-vel ejti; aki a görög hex [heksz] 'hat' szótövet látja benne, az [ksz]-szel ejti. Az "egzotikus" szó viszont nem bontható fel tőre és képzőre (számunkra nincs értelme az "egzo" tőnek), ezért ejtik ebben is [gz]-vel. Hasonlóan a "vegzál"-t is, nincs értelme annak, hogy "vegz/veksz".

@Sultanus Constantinus: Maga a cikk is tele van ellenpéldákkal.

@szigetva: Na, már vártam, hogy valaki ezt megjegyzi. :)

Szerintem igazából nem ellenpéldák. A nexus, Rexona, taxonómia idegen/tudományos szavak (az egyik márkanév), a helyesírásuk sem igazodott teljesen, felteszem, hogy későbbi átvételek, mint a többi, ezért nem zöngésült az x. Az axolotl viszont nem mérvadó, mivel annak eredeti ejtése [asolotl] vagy [acholotl] lenne (ugyanaz az eset, mint a Mexikó, amiben az x eredetileg nem is [ksz] és nem is [gz]).

Vagyis szerintem azzal is összefügg a kérdés, hogy mennyire régiek és hétköznapiak a szavak.

Hmm, jó tudni. A címe alapján azt hittem, hogy El Phedro cikke. A cikk végén megfogalmazott szabály alól nem találtam kivételt. Sem LPD-vel, sem EPD-vel. Bár az EPD nem nagyon lehet beállítani a Vk'sV keresésre, így próbáltam:

seas3.elte.hu/epd/epd.pl?s=&t=!vks!Y

@El Vaquero: Ezért is jobb a CUBE: seas3.elte.hu/cube/index.pl?t=ks!V

Az ógZILjöri latin előzményében szerintem nincs EX/EXO igekötő.

Az egziSZTENsöl-nél nem hangsúlyos a mögötte álló szótag, mégis zöngésül.

Mindazonáltal hálásan köszönöm, tanár úr, hogy foglalkozott vele.

És az eligZENdör görög előzményében sincs szerintem EXO...

Köszönöm szigetvának a CUBE-os segédeszközt:

seas3.elte.hu/cube/index.pl?s=&t=gz%21V&syllcount=&maxout=&wfreq=0-9

@jeandarc: az auxiliary és existential szavaknak a /gz/-s főkiejtésen kívül van egy ritkábban használt /ks/-es hangalakjuk is. Ráadásul mindkét szónak az első szótagja mellékhangsúlyos.

@El Vaquero: Az auxiliary és az existential első szótagjai annyiban mások, hogy az auxiliary AUX-án nem lehet mondathangsúly, az existential EX-én viszont lehet. Hogy ennek mi az oka, azt nem tudom pontosan, lehet, hogy csak a következő szótag hangsúlyossága, ill. annak hiánya. Ráadásul itt mintha az X utáni mgh hangsúlyáról volna szó, és ilyen szempontból teljesen különböznek.

@Sultanus Constantinus:

Elsőre nekem az jut eszembe, hogy az "x" ugyan betü, de nem önálló hang..

-A "szex" szó ilyen értelemben "szeksz, vagy szegsz" lehet...

Ha a "szegsz", kimondva "szeksz" jelentését figyelembe vesszük, akkor nem feltétlenül gyermeknemzési céllal kerül rá sor, sőt, sokszor a házasságszegők nem a "másik felükkel" művelik, hanem házasságon kívül..

Ebben az esetben nem lehet kizárni a "szeg" szótövet..

(A "szögsz, kimondva szöksz" is jelentéssel bír, vagyis ha magához kívánja "szögezni" valaki a szexpartnerét, de a másik azt nem óhajtja, akkor megszökik ("mexökik")..)

A késztetés-eredmény pár "szeg" szótővel:

"szeg(e)(s)zte (szegezte)/ szeg(e)dte (szegette)"... nem részletezem tovább..:)

(Pl. Magyarul a "meg-" után következő igék kezdő hangjaitól függ, hogy "meg-", vagy "mek-" a kiejtés..)

@mederi: Ki lehet zárni a szeg tövet, ugyanis a latin sexus szóból származik, amely nemet, illetve felosztást jelent. Ez vette fel modern vándorszóként a "nemi élet" jelentést, szöghöz semmi köze.

Na, hogy jutunk a héber ses = 6, soselet = leszármazás, családfá-ból a német sechs, angol six = 6-hoz és a szex-hez? Hát a sosána = liliom miért szög-(csavar)fej is egyben? A sichsech = farkcsóválás, lóbálás, a szichszech viszont már összeveszés. (Hja, ha több hím is összefut...)

"héber ses = 6, soselet = leszármazás, családfá-ból a [latin sex = 6] német sechs, angol six = 6-hoz és a szex-hez": pedig ez tényleg nagyon egyszerű, mivelhogy a hatodik parancsolat szabályozza a szexelést.

Hát a spanyol és a portugál 6? A héber seeva meg: 7. Sieben, seven, zeven (holland) Hajjaj! Mindjárt besoroljuk a sémi nyelvcsaládba az indocskákat is. Hát fordítva nem lehet! Mi volt előbb?

Igen, mert a mockosz indoantarktiszi nyelvészet eltitkolja, hogy a szkíta pornó az XXX gyökvázra épül.

@Krizsa: "Mi volt előbb?" - Az összes nyelv egyidős, nyuszi. Amúgy meg az általad felhozott példák világosan mutatják ugyanazt, amit korábban is mondtam már: hogy >#&@&-t sem értesz az egészhez. Ugyanis, ha a hatra csak egyetlen IE nyelv példáját felhozod, abból minden nyelvész tudja, hogy a többi IE nyelv hatosával is stimmelni fog, mert az IE hatosok ugyanarra a *sweḱs alakra vannak visszavezetve, így azzal, hogy egy újabb IE nyelv hatosát felhozod, nem mondtál semmit. Tehát, ha bármi fogalmad is volna a nyelvészetről, egyszerűen annyit mondtál volna, hogy az IE hatos szerinted egyértelműen stimmel a sémi hatossal. Ugyanez a hetesre: ha csak lila fingod is volna a nyelvészetről, nem a némettel és az angollal dobálóznál a hasonló hangzás okán, mert tudnád, hogy akikhez beszélsz, azon a német sieben-t ugyanarra a *septm̥ alakra vezetik vissza, mint a latin septem-et, a görög heptát, vagy a perzsa haftát. Mellékesen az angol alak a v-jével elég fiatal, tehát nem igazolja az elméletedet, mert a hébertől független alakult olyanná. Na de összességében véve: az egész stílusodból süt, hogy nem ismered a tágabb témakörét annak, amiről beszélsz, sem a "vita"partnereid véleményét, sem az általad kritizálni kívánt tudományt, pont annyi fogalmad van a nyelvekről, mint egy élénk képzelőerővel megáldott középiskolásnak. Megfogalmazom másképp: ha bármit is konyítanál ahhoz, amit kritizálni kívánsz, az meglátszana azon, hogy mikkel dobálózol "érv" címszó alatt. Mellékesen: A sémi számok közül kizárólag az általad említett hatost és hetest lehetne összeoktrojálni az IE nyelvekkel, mivel ezek *šidθ és *šabʻ alakokra vezethetőek vissza, és ennek megfelelően ezek mutatnak némi felületes hasonlóságot az IE megfelelőikkel, az összes többi viszont annyira van tőlük, mint dobostorta az ütőtől. Két számnév meg akár még jövevényszó is lehet, lásd: millió, milliárd, nulla, zéró csak hogy a modernebbekről beszéljünk.

@Galván Tivadar: a hatodik parancsolat azt mondja,h "Ne gyilkolj!"

A szexualitáshoz ennek annyi köze lehet,h nyilván szigorúan tilos a kéjgyilkosság is. ;)

@nudniq: Igen. Kegyed biztos más katekizmusból tanulta, mint csekélységem. ;)

@Kormos: Így van, ahogy magyar "hét" és "tíz" is indoeurópai jövevényszavak (az előbbi, ha nem tévedek, már finnugor kori iráni átvétel, tehát nem is feltétlenül csak a magyarban IE jövevényszó).

@Sultanus Constantinus: Sőt, a száz is :D A tizesek -vAn képzője, meg a törökségi _on_ 'tíz' szóból származik. Most mindjárt kiakad valamelyik, hogy akkor a magyarokról azt állítjuk, hogy még számolni sem tudtak, mert odáig már nem jutnak el, hogy esetleg korábban ezeket a számokat másképpen nevezték / más számrendszert használtak, mondjuk hatost vagy ötöst, mint ahogy a csávó átvétele előtt is volt szavunk az emberre. Ezeket már nem neked írom, csak bevédem magam, mert félek :D

@Kormos: Igaz, méghozzá *sat- kellett, hogy legyen a tő, mivel a -[t]- a magyarban -[z]- lett.

@Sultanus Constantinus: ööö. mi a szóalak, melyik nyelv, évszám, ilyesmi?

az IE seven, sieben, sedem közül melyik lett "hét"? vagy mi volt azelőtt amit "átvettünk" és "hét" lett?

.

sőt, már a százzal is machinálsz...

.

ez az egész nyelvtudományászati tudomány mindinkább érvnélküli megmondósdi lesz. de akkor ne csodálkozzon senki, ha majomnak neveztetik.

mert hogy ezért szólni kell h tessék má példákat mutatni, mert elmentek ti mind kutyaeledelnek, de hama

@hunilewraölatum: Ugyanaz az indoeurópai *septm, ami a latinban septem, a görögben hepta, a perzsában haft stb. Az ugor alapnyelvre egy *säptɜ alakot rekonstruálnak egy óiráni nyelvből. Az [s] > [h] pedig egy tök általános hangváltozás, akárcsak a -pt- csoport leegyszerűsödése (vö. sp. siete, port. sete, ol. sette, fr. sept [szet], kat. set stb.).

Mivel nem értek a magyar és a finnugor nyelvtörténethez, nem tudom megmondani, mikor történt az [s] > [h] változás. De a spanyolban ugyanez megtörtént a 16--17. században: pl. ami azelőtt [desár] volt, az ma [dechár] dejar, és a Don Quijote is Don Quixote [kisóte] lett volna, ha két századdal előbb írják.

@Sultanus Constantinus: "[s] > [h] pedig egy tök általános hangváltozás"

aha. szóval teória.

csakhogy a spanyol latin nyelv, és azért mert a spanyolban (ez megtörtént, az nem jelenti azt, h a világ minden nyelvében megtörténik.

.

a -pt- csoport "egyszerűsödése" is egyellőre teória ezen a szinten, mert megmondhatnád azt is, mi volt előbb, az akkádi szebe v a szanszkrit szepta.

de ha már érvelnelni szeretnél a s > h változás mellett, akkor arra mutass példákat, ne mással példálózzál. nem vagyok én olyan hüje mint a haverjaid.

.

ha valamivel kapcsolatos a magyar 'hét' akkor az a dolgan (szaka) nyelvben a 'hette'.

kezdjük az elejéről, megvezetettek.

idzsi egy (japán. icsi)

latin 'id-', ?bulgar edno едно macedon eden еден)

urdu ék

maráthi éka ékayana = szanszkrit Ekayāna

en.wikipedia.org/wiki/Ekay%C4%81na

kirgiz altáj csuvas török 1: бир (bir); 2: Eki;

tibeti: csig

nulla: arab. szifra

.

akkádi 1-10: ištēn šena šalaš erbe ḥamiš šiššu sebe samāne tiše ešer

mint látható a szebe : 7

szanszkrit: 1. One एकम् (ekam) 2. Two द्वे (dve) 3.Three त्रीणि (treeni) 4. Four चत्वारि (chatvaari) 5. Five पञ्च (pancha) 6. Six षट् (shat) 7. Seven सप्त (sapta)

mint látható az 1: ek+am

mint látható a szláv dve, dva latin duo

mint látható a szláv tri, latin tri

mint látható a latin septem

en.wikipedia.org/wiki/List_of_numbers_in_various_languages

@hunilewraölatum: Nem, nem teória, hanem az adatokkal igazolt valóság. És igen, bármilyen nyelvben megtörténhet. Ahogy meg is történt. Csak mivel nem ismerem a világ összes nyelvét, ahogy te sem, ezért nem is fogok tudni mindegyikből példát mondani. De pl. a hawaii nyelvben (amelynek semmi köze az indoeurópaihoz) is az [s]-ből [h] lett.

Elgondolkoztál már azon, hogy mi a "szuper" és a "hiper" között a különbség?

@hunilewraölatum: "ha valamivel kapcsolatos a magyar 'hét' akkor az a dolgan (szaka) nyelvben a 'hette'."

Vicces, hogy ellenpéldát akarsz hozni, de pont egy s > h változásba trafálsz bele: a dolgán /h/-ja pont /s/-ből ered, s a jakutban (szaka) még /s/ van benne (сэттэ 'hét'). Amúgy a jakut /s/ pedig egy ótörök /y/-nek felel meg (ótörök yeti 'hét').

@hunilewraölatum: De ne keseredj el, ha körülnézel még a dolgán környékén fogsz találni sok s > h változást, mert ez arrafelé tkp. areális jelenség, a környező mongol és tunguz nyelvekben is megvan.

"Heten vannak a gonoszok" - ez a kulcs. A HAT és a HÉT valódi, eredeti értelme ugyanúgy nem számnév volt (amik már kultúrszavak", mint bármely más számé, hanem egyszerű fogalom: elragad, szétmarcangol, félni kell tőle, stb.

Semmiféle s - h átmenet sincs, hanem csak különböző szavak, de valamennyire azért, fogjuk rá, és ráfogjátok, hogy hasonló értelműek. Pedig tök más szavakat boronáltok össze.

Finnben, magyarban, héberben egyaránt gonoszság, bűn: ez a het /hét.

A hat pedig a ragadozók metszőfoga (héber), meg a rag. madarak karmai - de számnévként már a lilom 6 szirma lett a jelkép. Az a héber ses. Ugyanaz az indeu 6 is. De a héberben megvan a visszaigazoló alapszó - hehe - a liliom is.

A hiper (nincs magyar rokonszava) és a S! S! super (ennek van: söpör:)))))) két teljesen különböző szó (váz). Csak utólag, ha a levegőbe filózgatunk, lehet rájuk fogni, hogy hasonló lett a modern értelmük.

Szánalmas, gyermeteg és nevetséges a hivatalos nyelvészet.

@Krizsa: Görög hex, latin sex, görög hypo, latin sub, görög hypnos, latin somnus, görög hals, latin sal, görög herpo, latin serpo. De még a görögön belül is látszik, hogy s>h: sta- tő > imperfecta reduplicatióval sistami > histami (iónul histémi) 'áll'. (Latinul természetesen stare.) Ezt úgy hívják, szabályos hangmegfelelés. Annak a valószínűsége, hogy véletlenül ilyen számú egyezés előforduljon, gyakorlatilag nulla.

@szigetva: Egy: a h'- az igei előrag. Kettő: a s'- szintén, az egy általános viszonyító előrag, ami az eurázsiai nyelvek szókészletének 5-3O%-ra végleg felragadt.

Vagyis S kezdettel és anélkül, H kezdettel és anélkül

ezerszámra lehet HASONLÓ ÉRTELMŰ szavakat találni.

NEM tudjuk mért, mitől de "szabályos hangmegfelelés". EZ TUDOMÁNY???

Mi meg (a gyöknyelvészetben) tudjuk: Hát mit ad isten, ez két múltbeli előrag, amiknek a szavak értelméhez nincs is közük.

Persze még néhány más jelenség is lehet az "álszabályos hangváltozások" oka, de ez a két huncut előrag a leggyakoribb.

Ha okot soha semmire nem kerestek, akkor nem is fogtok találni.

A héber nélkül pedig ugyse értetek meg semmit... mert ez az egyetlen "tiszta", romlatlanul megmaradt nyelv, mint az összekötő kapocs Mezopotámia felé.

Minden nap többet nevetek itt. A legvadabb amatőr gyökösködés kutyagumi volt ahhoz képest, amit a hivatalos nyelvészet összeálmodik.

@szigetva: ti itt marhára nagy tévedésben vagytok. a sz az hozzáadódott.

+sz

hex > sex

hyp > sub

hypnos > somnus

histemi > status stasis sistere

Sanskrit tisthati "stands;" Avestan histaiti "to stand;" Persian -stan "country," literally "where one stands;" Greek histemi "put, place, cause to stand; weigh," stasis "a standing still," statos "placed," stater "a weight, coin," stylos "pillar;" Latin sistere "stand still, stop, make stand, place, produce in court," status "manner, position, condition, attitude," stare "to stand," statio "station, post;" Lithuanian stojus "place myself," statau "place;" Old Church Slavonic staja "place myself," stanu "position;" Gothic standan, Old English standan "to stand," stede "place,"

@Krizsa:

Csak most jut az eszembe megkérdezni, hogy az izraeli nyelvészek és nagyközönség tudomást szereztek-e már a gyöknyelvészetről, és ha igen, örömmel veszik-e, hogy végre valaki rááldozza szabadidejét.

Előre köszönöm a választ.

@hunilewraölatum: „ti itt marhára nagy tévedésben vagytok. a sz az hozzáadódott” Mihez adódott hozzá? Merthogy a görögben [h] van ott, a latinban (és a szanszkritban) meg [sz]. Itt maximum cserélni lehetett. Annak a valószínűsége, hogy a latin és a szanszkrit egymástól függetlenül pont [sz]-re cserélte a [h]-t (vagy ha úgy tetszik, mindkettő pont [sz]-t „adott hozzá”, de persze egy csomó más szóban meg nem adott hozzá, vajon miért?) igen kicsi, ezért szinte biztosak vagyunk abban, hogy az ieu. [sz]-ből lett a görögben [h].

hogy fogalmatok legyen hogyan változtak a hangalakok a nyelvek között és hány lépcsőt tettek meg azokban az időkben, amikor a latin is csak egy nyelv volt a sok közül:

.

jugra

gugr-gorg-gurg > gur kurt

varka-verk-vrk-varg (vrkas) : farkas-varkocs

volk ulv vlk vuk > vilkas

> ulfr wolf wulf

lykos lupus lobo

___

Kurdish gur, Pahlavi gurg, Balochi gurkh, Persian gorg, but Avestan varkha, Old Persian varka, Zazaki verk Sinhala vaṛkayaā

Old Saxon wulf, Old Norse ulfr, Old Frisian, Dutch, Old High German, German wolf, Gothic wulfs

Sanskrit vrkas, Avestan vehrka-; Albanian ul'k; Old Church Slavonic vluku; Russian volcica; Lithuanian vilkas "wolf;" Old Persian Varkana- "Hyrcania," southeast of the Caspian Sea, literally "wolf-land;"

Greek lykos, Latin lupus

...

iplib libe láng

tet tesh tetashi teshi : tűz tüzes

atar atash atesh > ot оташ adar adur udar > vatra

आग agir agni ignis огонь oganj > oheň : égni

pür pir pyrkagiá pyrkaïá požar praž жар жарить жағу жарқыл жалын жылтыр pržiti: piros pirkadat perzsel pörzsöl süt

fő : fyr fürr feuer fuego fiur fire fogo fuoco > vuur

fotia

floga phlegein fulgens fulgere flagrere flamma flame плам plamk plamen пламя блясък blāzma blaze блеска : plazma > blik flicker > смаж

pu pur pahhur puwar peruro burn

불 bul palo palon паля páli paliti zapalka

빛 pekati peči печь пека piect > bake pék pekár

грея grill горя изгора गर्मी garmi garami > гряване kúrenie > horí hreje horko hriať

glow glimmer glare glitter

ışık ışın қызу qashqa glisten ыстық sizzle: izzik

skia skina scinan scintilla skeinan schijnen shining shimmer skimra schemeren

szikra iskra искра gnistra

skrimman scorch

σπίθα σπινθήρ prskot spark

ustrina ustilo ustulare usijanje उष्णता uṣṇatā ұшқын svit свет svetlo светлина svetlice svijeti

lumen lumina lucerna lux lustro луч luča

ताप tapa toplo toplina teplo

___

Old English fyr "fire, a fire," from Proto-Germanic *fur-i- (cognates: Old Saxon fiur, Old Frisian fiur, Old Norse fürr, Middle Dutch and Dutch vuur, Old High German fiur, German Feuer "fire"), from PIE *perjos, from root *paəwr- (cognates: Armenian hur "fire, torch," Czech pyr "hot ashes," Greek pyr, Umbrian pir, Sanskrit pu, Hittite pahhur "fire")

.

Bharat (भरत) – the fire who is the priest, maintained,

en.wikipedia.org/wiki/Agni

@Krizsa: „Egy: a h'- az igei előrag.” Ha te mondod, biztos úgy van. Csakhogy az általam felsorolt párok között egyetlen ige volt. A többinél?

„NEM tudjuk mért, mitől de "szabályos hangmegfelelés".” Te nem tudod, de csak kis józan ész kell hozzá, hogy lássa valaki, ha egy nyelv szó eleji [x] hangjának egy másik nyelvben a szó elején rendre [y] felel meg, akkor az annál kevésbé valószínű, hogy a véletlen műve, minél több ilyen pár van.

@szigetva: két sz van ott. addig még eltudsz számolni.

nem cserélődött le az sz ami mindig ott volt. hozzáadódott egy második sz.

@hunilewraölatum: A latin most is csak egy a nyelvek közül. Amit idehánysz, magyarázat nélkül nem érthető, mondd el, mit akarsz ezzel állítani. (Várj csak, inkább ne!)

@hunilewraölatum: Gondolom, a szisztémi-re gondolsz. Az arra volt példa, hogy a reduplikált [sz]-ből [h] lett. Pto- → pipto 'esik', the- → thithe- → tithe- 'tesz'. És lám: sta- → sista- → hista-.

@szigetva: Nem ismeritek, sosem tanulmányoztátok a Közel- Kelet / Kaukázus vidékének archaikus nyelvtanát. Amiben (egyáltalán az archaikus nyelvtanokban) még nem is voltak elkülönülve a szófajok. De IGEN, az "igeszerű" kijelentések, azok megvoltak, sőt lényegében ilyenekből álltak az ős-"mondatok".

Az, hogy Te a 2ooo évvel későbbi görögben (finnben) stb. ma milyen szófajt találsz, amit valamikor már megfejelt egy archaikus előrag...meg hogy az ma már nem is ige... persze, hogy nem. (Vesi, vette, veden... de a magyarban pont Z-vel találunk rá, mi? VÍZ! Hát, de miért pont Z-vel, amikor a finnben 3 hangváltozáson is átfutott már, S/T/D is lehet?) Csak. Mert a magyarba Z kell, oszt jó.

Szigetva, előlről kell kezdeni az egészet. Azzal kell kezdeni, hogy a máig működő máig egyházi "LATINGYÁR" (omnibusz, mini szoknya is van latinul, he?:-))), tehát egy MŰNYELV-GYÁR. Ráadásul nem is tudunk róla, mert nem tanítják sehol... csalás laposkúszásban.

Meg a nyelvcsaládok nagynémet elkülönítése. Az még további 2ooo év mulva is a nyelvtudomány szégyene lesz.

@Krizsa: Ennek nincs értelme. Bizonyos nyelvekben időtlen idők óta nincsenek szófajok (pl kínai), más archaikus nyelvekben meg már akkor is voltak (pl sumér, egyiptomi). Abban, hogy nincsenek szófajok, semmi archaikusság nincs, az angol például éppen abba az irányba tart. Te viszont ilyen változások, vagy akár állandóságok kimutatása nélkül dobálsz idei előragokat, meg rosseb tudja miket, össze-vissza.

A latinban pedig nincs semmiféle csalás. Az irodalmi latin eleve is irodalmi nyelv volt, amióta pedig a nem irodalmi latin változatok nem is emlékeztetnek rá, még holt nyelv is ráadásul. Nem lehetne használni másképp, ha nem születnének bele a modern használathoz szükséges szavak, mivel természetes körülmények között nem tud fejlődni, ugyanis nem élő nyelv. Pont. A magnetofonium szóról és hasonlókról viszont senki sem állít olyan badarságot, hogy az ókori latinban meglettek volna. Tanítani pedig nem tanítják, meg kell tanulnod őket a frissített latin szótárakból, természetesen.

A nyelvcsaládosdival nincsen baj alapvetően, csak ismerni kell a modell korlátait, és nem szabad túlbecsülni a jelentőségét. Ezt a nyelvészek gyakran elvétik, ez tény.

@Krizsa: "Nem ismeritek, sosem tanulmányoztátok a Közel- Kelet / Kaukázus vidékének archaikus nyelvtanát."

Szigetva nem is olyan régen linkelt be neked egy többezer bibliográfiai tételt tartalmazó könyvet a sémi nyelvekkel kapcsolatosan megjelent nyelvészeti szakirodalomról. Ahogy akkor sikerült mindebből a könyv 1 oldalas bevezetőjét meglátnod és a többit tökéletesen figyelmen kívül hagynod (szigetva erre vonatkozó finom utalása után szó nélkül elsunnyogtál mintha mi sem történt volna), ugyanúgy teszel most is: elképzelésed sincs mivel és hogyan foglalkoztak eddig a nyelvtudományban, hisz fogalmad sincs a szakirodalomról, nem olvastál belőle semmit, gondosan kerülöd is - közben teli szájjal hőbörögsz, hogy mit csináltak és mit nem csináltak: halvány sejtelmed sincs róla.

@Krizsa: „Nem ismeritek, sosem tanulmányoztátok a Közel- Kelet / Kaukázus vidékének archaikus nyelvtanát.” Nem tudom, kiről beszélsz. Ha úgy általában a nyelvészekről, akkor nagyon tévedsz. Attól, hogy te nem ismered az erről szóló szakirodalmat, az még létezik.

@Kormos: „Abban, hogy nincsenek szófajok, semmi archaikusság nincs, az angol például éppen abba az irányba tart.” Ebből legfeljebb annyi áll, hogy morfológiailag sokszor nincsenek jelölve a szófajok. De attól még vannak. A magyar _nyom, fagy, sír_-ról is mindig meg tudjuk mondani, hogy épp ige-e vagy főnév.

Mielőtt a szófajok univerzalizmusáról vitatkoznátok, érdemes a kérdéshez nálunk sokkal jobban értők véleményét is megismerni:

www.linguistics.ucla.edu/faciliti/wpl/is...rs/16_haspelmath.pdf

www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03...hapter%203.(H05).pdf

@szigetva: Egyszerűsítettem, mivel Krizsával beszéltem, amúgy tisztában vagyok vele úgy ahogy :) Amúgy ismerem Haspelmath véleményét és részben nem értek vele egyet (részben igen, de azt majd a végén). A törökben például egy egész nyergesvontatóra való action-root létezik, ami főnév. Annyiban van igaza - bár azt nem ő találta ki - hogy a szófajiságot megközelíteni szintaktikai alapon érdemes: ami azt adott nyelven legalapabb formájában és legteljesebb funkcionalitással állítmány lehet, az ige. Ami ennek az alanya, az főnév. Ami ennek a jelzője, az melléknév. De igenis számít a szavak viselkedése más területeken is, morfológiailag vagy bárhogyan, vagyis összességében véve az, hogy annak a szónak HÁNY szintaktikai funkcionalitása van így defaultban. Ebben pedig szerintem félreértetted Haspelmath-ot, mert szerintem ő nem állította, hogy innentől kezdve a három alaproot-ot minden nyelvből ki lehetne mutatni. Ha ugyanis egy nyelvben meg tudunk különböztetni egy A - szótípust, amelyik állítmányi alapszófajként viselkedik, tehát mondjuk rá, hogy ige, meg egy másikat, a B-t, amelyik alanyi alapszófajként viselkedik, nevezzük hát főnévnek, de mondjuk jelzői funkcióra megint a teljes A-típust találjuk, akkor abban a nyelvben - tetszik, vagy sem - nincs melléknév-ige megkülönböztetés, és nincs is értelme erőlködni vele, nincs értelme ráhúzni ezeket a kategóriákat. Abban a nyelvben van egy állítmányi-jelzői szófaj oszt cső. Ilyen a sumér. A perzsában meg úgy tudom, a alanyi-jelzői alapszófaj létezik, amely jelzőként izáfet szerkezettel szolgál, amúgy főnévi funkciókat tölt be.

Viszont nagy hibának tartom, hogy a szemantikát belekeverjük. Mint mondtam, a török rengeteg action-root-tal rendelkezik, amelyek minden tekintetben "rendes" főnevek, és igét kell képezni belőlük, hogy igeként funkcionáljanak. Pl. davet 'meghívás' davet etmek 'meghívni' (meghívást csinálni) rica 'kérés' 'rica etmek' kérni, stb. A nyelvtörténeti háttér persze az, hogy az arabból az igéket nem, csak a belőlük képzett főneveket vette át a török, de ezek a törökben nem számítanak képzett szavaknak. De nyelven belül is kialakulhatnak ilyen viszonyok, pl a japánban a színnevek mind főnevek. Az sem mindegy, hogy ki állapítja meg, hogy mi action és mi property. Másik probléma ezzel, hogy az intuíciók randomizálhatnak pár határmezygyén mozgó szót: pl szintén a törökben az "elég" jelentésű szó az "elégnek lenni" jelentésű yetmek ige melléknévi igeneve. Most akkor ez milyen root? A magyar, angol, német anyanyelvű a saját elég, enough, genug szavai alapján azt mondaná, hogy property. De mi van, ha úgy fordítom a yetmek-et, hogy "megfelel"? Szóval ez egy nagy mellényúlás. Viszont azzal, hogy a szintaktikai funkcionalitást tekinti szempontnak, abszolút egyet tudok érteni, nem is értem, miért akarna bárki is mást venni alapul. DE! Ez nem tesz univerzálisan megkülönböztethetővé három alapszófajt, és én nem tudok róla, hogy Haspelmath valaha is állított volna ilyet. Csak ha tényleg van három különböző módon viselkedő alapszófaj abban a nyelvben, amelyek eltérő körülmények között tölthetik be a különböző szintaktikai szerepeket.

A 4O. hozzászólásom után: Az „indoeurópainak” (mitől indo?) nevezett kultúra hamis mítosza. A kultúrgyarmatosítás egyik eszköze.

A mai angol szavak FELE szinte egy-az-egyben latin szó. Latin-e valóban? Az ókori latin nyelv alapja kezdetben az északról és keletről érkező kelta + a már meggyengült etruszk birodalom nyelvének ötvöződése volt. Mert a R.B.-at is maguk a kelták alapították és ugyancsak a kelták (későbbi nemzedékei) rombolták le. A latin nyelvet az ókori hatalmas Római Birodalom területén beszélték, mint a tartományok adminisztrációs közlekedő nyelvét. Az adminisztráció letéteményese, kivitelezője a „keresztény egyház-birodalom” volt – és maradt? Hogyhogy? Hiszen a Római Birodalom kb. i. után 400-ban széthullott már. Csakhogy az egyház-birodalom, egészen a mai napig túlélte a R.B. bukását. Állj meg és csodálkozz: a latinban már van omnibusz és miniszoknya szó is. Meg persze tízezer hasonló, max. pár évtizedes újkori szó is, amiknek az ókori latinhoz csak annyi közük van, hogy részben a talpuk alatti etruszkbó, de főleg a közel-keleti (Mezopotámia, Egyiptom, héber, arám, arab) nagykultúrák szavaiból – jól elő-és utóragozva összeeszkábált – mesterségesen kreált szavak. Honnan születnek újonnan keletkezett „latin” szavak a R.B. bukása után 1600 évvel is? Nem tudjuk.

Az ókorban még beszélték a latint. Azóta nem. De a „latin” szókincs azóta szaporodott fel a százszorosára. A „latint” a keresztény egyházi hivatalokban 1600 éve folyamatosan TOVÁBBGYÁRTOTTÁK és úgy dobták be, az angolba, de az összes újlatin nyelvbe is, mintha valóban latin szavak lettek volna.

Így készült az indoeurópai kultúra hamis mítosza, amit a beavatottakon kívül ma már a fél világ elhisz – vagyis "úgy tud”. S akármennyire hihetetlen, erről még maguk az angolok sem tudnak.

Innen ered az ind. nyelvészet központi dogmája is, hogy a "nyelvek folyton változnak". Kivéve persze a valódi, a természetes nyelveket (mint a finn, magyar, héber, stb.), amelyeket pár évtizede már (ahol hagyják) szintén teleszemetel a mű-latin. De a természetes nyelveknek legalább van alapnyelvük, amik évezredeken át sem (alig) változik. Ebből a műlatinból áll az általunk angolnak tartott nyelv fele. A fele?!! Tessék utánanézni, tényleg annyi. gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36589081 Ez a tanulmányom erről szól.

A műlatin nyelvű egyház-biznesz (az újkorban az angol világbirodalom, nemrégiben a német igyekezet, de az megbukott) nemcsak gazdasági világ-gyarmatosítóvá, hanem kultúra-hamisítóvá is vált. Ez azt jelenti, hogy ha bárhol azt mondják, hogy ez és ez a szó a latinból származik, az 8o%, hogy a Római Birodalom bukása utáni műlatin szó. Láttál már olyan latin szótárt, amiben tisztességesen fel van tüntetve, hogy MIKORI latin szavakból állították össze? Én még nem láttam.

Dehát miért, nem lehetne elképzelni egy műnyelvet, hogy olyan is elterjedhet a földgolyón? Elképzelni lehet. De az, hogy az igazat sehol a világon nem mondják ki, nem tanítják sehol, csalásra utal. Nem közismert, hogy egy műnyelv van beleerőszakolva a világ nyelveibe. És az sem, hogy csak egy amatőr, az ókori környezet valódi nyelveiből összeszkábált műnyelv az, ami „folyton változtatja a nyelveket”.

Azt sem tudhatjuk, hogy az indoeurópai nyelvészetnek a latinból (mikori latinból? a műszavakból?) való etimológizálása – hamisítás. Akkor is az, ha erről még az ind. nyelvészet „szakmunkásai” sem tudnak mindent. Arról, hogy egy műnyelv-gyártó ficakból (még ma is egyházi ficak?) – ki tudja – dobják szét már 1600 éve a "latin-eszperantót".

@Krizsa: "Az „indoeurópainak” (mitől indo?) "

Komolyan úgy fröcsögsz évek óta a nyelvészetre, az "indoeurópai" szót rendszeresen beleszőve, hogy nem tudod mitől indo-?

Elárulom: India miatt.

Képzeld, ha felfedeznek egy új állat- vagy növényfajt, annak még ma is adnak latin nevet, pedig a katolikus egyháznak már nem sok befolyása van kutatókra...

Az ókori latinok ezeket a fajokat nagy valószínűséggel még nem ismerték. Fú micsoda történelemhamisítás!

@Krizsa:

1. "mitől indo?" - Hogy mást ne mondjak, attól indo-, hogy a nyelvcsalád egy jó részét Indiában beszélik, illetve beszélték korábban szanszkrittól hindin keresztül egészen a lováriig. Komolyan nem érzel semmi szégyent, amikor nem csak az derül ki napi rendszerességgel, hogy az általad kritizált tudomány kijelentéseit nem ismered, de már az is, hogy a kutatási területeiről sincs egy pöffenetnyigőzöd sem?

2. "Állj meg és csodálkozz: a latinban már van omnibusz és miniszoknya szó is." - Mit kell ezen csodálkozni? A latin nyelvet ma is használják, mégis hogyan használnák ilyen szavak nélkül?

3. "amiknek az ókori latinhoz csak annyi közük van, hogy részben a talpuk alatti etruszkbó, de főleg a közel-keleti (Mezopotámia, Egyiptom, héber, arám, arab) nagykultúrák szavaiból – jól elő-és utóragozva összeeszkábált – mesterségesen kreált szavak" - gratulálok, rájöttél, hogyan születnek a szavak egy nyelvben.

4. "Honnan születnek újonnan keletkezett „latin” szavak a R.B. bukása után 1600 évvel is? Nem tudjuk." - De igen, tudjuk. Egyrészt azok az emberek kreálják őket, akik használják is. (la.wikipedia.org/wiki/Vicipaedia:Pagina_prima) Másrészt a latin nyelv sokág a tudományok nyelve volt Európában, és ezidő alatt az új felfedezések és módszerek hamarabb kaptak nevet latinul, mint bármely más nyelven. Harmadrészt, ahogy Avatar mondja, a rendszertanban és biológiában a mai napig használják a latin nyelvet és az új felfedezések új latin szavakat eredményeznek. Ha azt feltételezed, hogy a Római Birodalom bukása után nem kellene új latin szavaknak születniük, azzal is csak azt árulod el, hogy fogalmad sincs arról, amiről beszélsz, tekintve, hogy a latin folyamatosan használatban maradt azt követően is, és ez azért elég közismert tény.

5. "Az ókorban még beszélték a latint. Azóta nem." De. Úgy kábé az egész középkorban minden magát műveltnek érző európai beszélte.

6. "úgy dobták be, az angolba, de az összes újlatin nyelvbe is, mintha valóban latin szavak lettek volna." - Nem dobták be sehova, minden nyelv beszélői maguk döntik el, hogy mit vesznek át. Az angol nyelv latin szavainak egy nagyon komoly része egyébként francia eredetű. Ráadásul azt sem értem, hogy ezek szerinted milyen alapon nem latin szavak, ha egyszer azok.

7. "Így készült az indoeurópai kultúra hamis mítosza, amit a beavatottakon kívül ma már a fél világ elhisz" - Baromság, az indoeurópaiság megállapításánál pont a latin eredetű jövevényszavak az elsők, amik mennek a kukába. Még az újlatin nyelvek latin eredetű jövevényszavai is tökéletesen megkülönböztethetők azoktól a szavaktól, amelyeket az ókori latinból folytatólagosan örököltek, mivel a latin hangtan nem változott időközben, míg az újlatin nyelveké igen, továbbá az ókor utáni latin szavakról tudjuk, hogy mikor keletkeztek, tehát eleve csak jövevényszavak lehetnek.

8. "innen ered az ind. nyelvészet központi dogmája is, hogy a <nyelvek folyton változnak> " - Nem, ez onnan ered, hogy az igazi nyelvészek forrásokat is olvasnak. Én példának okáért ótörök, középtörök és újkori török szövegekkel is találkoztam már, több különböző törökségi nyelven... amik, ha nem változnának, mind egyformák volnának. Ugyanez igaz mai, és régebbi finn szövegekre, amikkel szintén találkoztam, kisebb mértékben mai és régi skandináv szövegekre is. És ez még kutyafüle ahhoz képest, amit komolyabb nyelvészek megnéznek Ja, igen, nem az indoeurópai nyelvészek gondolják így, hanem minden nyelvész. Ha nem tetszik, tanulj meg svédül és izlandiul, majd olvass óészaki szövegeket.

9. "Kivéve persze a valódi, a természetes nyelveket" - Akkor ezek miért nem egyformák még mindig? Vagy például miért van az, hogy ha megnézem egy párszáz éves emléküket, jéééé, hát ez bizony még más volt. A héberre lehetne kizárólag igaz, de az nem olyan rég még holt nyelv volt, úgy meg könnyű nem változni. Mondjuk az is könnyű, hogy nem ellenőrzöl semmit, csak süketelsz.

10. A kilences pontomaz angolra is igaz. Elkezdesz óangol szövegeket olvasni, haladni a jelenkor felé, és szépen látod, hogy érkeztek egyházi latinból, beszélt franciából és skandináv nyelvekből a jövevényszavak, amíg ilyen nem lett.

11. "Ez azt jelenti, hogy ha bárhol azt mondják, hogy ez és ez a szó a latinból származik, az 8o%, hogy a Római Birodalom bukása utáni műlatin szó." - Nem egészen, mert gyakran olyan szavakat szokás átvenni latinból, amelyeket már az ókori államigazgatásban is használtak, tehát inkább csak 60%, így hasból. Azok viszont ókori szavakból lettek képezve, ókori toldalékokkal.

12. "Láttál már olyan latin szótárt, amiben tisztességesen fel van tüntetve, hogy MIKORI latin szavakból állították össze?" - Igen, etimológiai szótárnak hívják az ilyet. A sima latin szótár olyan, mint egy sima akármilyen nyelvű szótár: a lehető legfrissebb.

13. "Nem közismert, hogy egy műnyelv van beleerőszakolva a világ nyelveibe. És az sem, hogy csak egy amatőr, az ókori környezet valódi nyelveiből összeszkábált műnyelv az, ami <folyton változtatja a nyelveket>" A latin nem változtat folyton semmit és beleerőszakolva sincs semmibe, és nem összeeszkábáltabb nyelv, mint bármilyen irodalmi nyelv a miénket vagy az angolt is beleértve. Csak ezt folyamatosan használták tovább, nem igazították a beszélt nyelvhez soha.

14. "Azt sem tudhatjuk, hogy az indoeurópai nyelvészetnek a latinból (mikori latinból? a műszavakból?) való etimológizálása – hamisítás. Akkor is az, ha erről még az ind. nyelvészet „szakmunkásai” sem tudnak mindent. Arról, hogy egy műnyelv-gyártó ficakból (még ma is egyházi ficak?) – ki tudja – dobják szét már 1600 éve a "latin-eszperantót"." - Ezt meg úgy ahogy van, nem is értem. De szerintem jobb is.

@Krizsa:

Mikor a kanadai állampolgárságom felvételére került sor, úgy gondoltam, jobb lesz, ha az útlevelemben szereplő Jurajt George-ra cserélem. Még azon az éjszakán megjelent (álmomban) Vergilius, és kérdezte, hogy ismerem-e Georgica-ját.

Mire én: Nem.

Mire ő végigszavalta.

Feltűnt, hogy bár a mű IE. 29-ben került a boltokba, tartalmazta az “AMOR OMNIBVS IDEM” szófüzért. A többi nem is érdekelt, de ezt meg kellett, hogy fejtsem. A szlovák IDEM segített: SZERETEK TOMEGKOZLEKEDESSEL JARNI.

A hexametert és ahexadecimálist én [ksz]-szel szoktam hallani.

@scasc: Ez a helyes, folytassátok a cikk témáját.

A primitív hangvételű, vagy csodálkozást színlelő hozzászólásokra úgysem válaszolok. Geo-t meg nem értettem, hogy mit is akart mondani - de lehet, hogy mások értik.

Persze, hogy az X = KSz. Olyan nyelvekben zöngésedhetett, amelyekben és amikor már megjelent bennük a G és a még annál is fiatalabb Z hang. Az ilyen nyelvekben a kiejtés (hasonulások révén) már elég szabadon változik.

@Krizsa: A törökben hamarabb volt z, mint g.

@szigetva: "sta- → sista- → hista-"

1. nem a latinból lett görög szó. mint ahogy már leírtam: ugyanis már létezett:

Sanskrit tisthati "stands;"

Avestan histaiti "to stand;"

tudod ezek a latinnál régebbi nyelvek (vagy mondjuk úgy, ezek a szavak azokban a nyelvekben régebben léteztek már, nem kellett a görögnek a latintól átvenni, kapisi?)

.

2. mivel a görögben sta- is volt statos, stylos, stasis

és volt neki +E

....múlt idő (aorist) ἔστησα ésti̱sa

....befejezett ἕστηκα ésti̱ka

....infinitive ἑστάναι estánai

és volt neki +(H)I

....ἱστάνομεν ἱστάνω ἵστημι

és volt neki +EI

....εἱστήκειν eistí̱kein

ezért se volt szüksége, hogy latin sz-t alakítson át

@hunilewraölatum: Nézd, mivel nem érted, mit írtam, nem érdemes tovább folytatnom.

@Krizsa:

40. "(omnibusz, mini szoknya is van latinul, he?:-)))"

Omnibus a latinban megvolt, mikor a több személyt szállító szekérnek ezt a nevet adták.

@geo: Ilyen nyelvfejlődés, hogy a latin szótárból legalább EZER szó pontosan van átmásolva az angol szótárba - nem létezik.

S hogy további ötezer majdnem pontosan van átmásolva (csak az utolsó ragjuk tér el). Ismétlem: ilyen nyelvfejlődés nem létezik. Az itáliai fészigetről sem lehetett, a R.B. bukása után ekkora tömegben dél-nyugat-északra való elvándorlás.

Nemhogy két nyelv, hanem még két magyar nyelvjárás is egészen másképp, természetes módon tér el egymástól.

A rómaiak már 5OO éve nem voltak a KM-ban, amikor a magyarok (a magyar nyelvűekről hamisan azt állítják, hogy) még be sem érkeztek a KM-be. Hogy a fenébe vettek volna át latin szavakat?

De ez a része nem is titkolt a dolognak, honnan. A nyugati egyházbirodalom megmaradt, és bent maradt. Ez lett a valódi kizsákmányoló- és-adminisztratív szervezet - az írást is ránk erőltető, a saját írásunkat kipusztító. De nemcsak a magyar államra lett ráerőltetve, hanem Eu nagy részére. Egyre jobban kiviláglik, hogy a ROVÁSÍRÁS közös grafikájú, de többé-kevésbé eltérő hangokat jelentő formái már 7-5OOO éve megvoltak. S már nemcsak a KM-ben, hanem attól nyugatra és délre mindenhol. Olyan régen megvoltak, amihez képest a török, kazár, rúna rovás már csak kései szórványok.

Az angolnak és az orosznak olyanok a szavaik, hogy szétválasztható, meddig készültek a nyelvújítás-szerű közös "latin nyelvgyárban" - és honnantól már nem. Onnantól nem, amikor már szétvált a nyugat- és a keletrómai birodalom.

Az orosz szavak belső magja, a többszörös előragokon belül és az utóragok előtt, vagyis középen a KM (a proto-szláv-magyar) gyökszó. A latin-angol szavak közepe viszont (s ott már nem egy, hanem ált. kétszótagú ez a "középrész" - héberrel azonosítható (alakú-értelmű) szó. Spanyolt, portugált és románt nem tanultam, de franciául igen - annyit igen, hogy lássam, mindez a franciára nem ennyire érvényes. Igazán műnyelv csak az angol lett.

A magyart és a finnt, pont azért, mert ősi gyöknyelvek, hiába volt minden igyekezet, egyáltalán nem lehetett "betörni". A hébert meg ezen kívül még kemény vallási vétó is őrizte (őrzi a mai napig) a megváltoztatástól.

A szanszkrit (nyelvcsalád) is gyöknyelv - és bizony, az "indo-" (de mitől indo:-) európai nyelvészet már le is mondott róla. Látsz Te szanszkrit, dravida szavakat az u.n. alapnyelv csomagban, hogy figyelembe vették volna őket? Nem látsz.

Egyébként a Swedish listát is "kiegészítettem már (azt is összehasonlítottam magyarral-héberrel):

gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36119447

- alulról a nagyedik kék cím.

@Kormos: "Még az újlatin nyelvek latin eredetű jövevényszavai is tökéletesen megkülönböztethetők azoktól a szavaktól, amelyeket az ókori latinból folytatólagosan örököltek, mivel a latin hangtan nem változott időközben, míg az újlatin nyelveké igen, továbbá az ókor utáni latin szavakról tudjuk, hogy mikor keletkeztek, tehát eleve csak jövevényszavak lehetnek."

Ebben az egy dologban tévedsz. Pontosan arról van szó, hogy az újlatin nyelvek képviselik magát az élő és anyanyelvként beszélt latint, amit pedig mi latinnak hívunk, az egy mesterségesen fenntartott, valójában már rég nem létező írott nyelv. Éppen, hogy a latin hangtan változott meg, amelynek élő képviselői az újlatin nyelvek. Tehát igazából a "latin" mint élő (anya)nyelv, az újlatin nyelvekkel egyenlő. A köznyelvi értelemben vett latin pedig egy kreált nyelv, ami igazából sosem létezett (mert már a klasszikus korban sem úgy beszélték, ahogy írták és ahogy ma tanítják).

www.elmexicano.hu/2010/12/latin-nyelv-valoban-kihalt.html

www.elmexicano.hu/2011/03/vulgaris-latin-egyaltalan-mi-az.html

@Sultanus Constantinus: Tudom, erről is beszéltem mindvégig. Valahol a hozzászólás másik részében majdnem ugyanezt írtam le asszem.

@Krizsa:

1."Ilyen nyelvfejlődé nem létezik." - De igen, csak ehhez forrásokat kell olvasgatni régtől mostanáig, nem egy szótár fölött fantazmagóriálni.

2. "Az itáliai fészigetről sem lehetett, a R.B. bukása után ekkora tömegben dél-nyugat-északra való elvándorlás." - Miaz anyámnak kellett volna bármekkora elvándorlás, amikor az egész kibeb*ott középkorban mindenütt latinul beszéltek?!

3. "még be sem érkeztek a KM-be. Hogy a fenébe vettek volna át latin szavakat?" - Mondjuk úgygy, hogy az EGÉSZ KIKÚRT KÖZÉPKORT MINDEN MŰVELT RÉTEG LATINUL UGATTA VÉGIG!

4. "Egyre jobban kiviláglik, hogy a ROVÁSÍRÁS közös grafikájú, de többé-kevésbé eltérő hangokat jelentő formái már 7-5OOO éve megvoltak." - Nem.Találtak hasonló grafikájú jeleket, de vagy nem tudjuk, mit jelöltek, vagy tökre mást. A hasonló grafikájú jeleket a legtöbb esetben szintén rótták, ami magyarázata hasonló grafikára, mivel túl sok lehetőség rótt jeleknél nincs. Ezt mondjuk megint nem íróasztal fölött kellene kitalálni, hanem fogni egy pálcát meg egy kést, és kipróbálni.

5. A héber azért nem változott meg, mert éppen olyan holt nyelv volt, mint a lati, és úgy védte "vallási vétó". Most, hogy már élő nyelv, hiába védi, már változik. A kedvenc héber szavam a טלגרף :D A többiek kedvéért טֵלֶגרָף. Majd az lesz vele, mint a latin és a beszélt latin esetében, csak sajnos azt te már nem éred meg. Pedig ujan jó lenne, ha láthatnád, ahogy egy csomó újhéber anyanyelvűnek iskolában kell holthéberül tanulnia, mert éppúgy nem érti, mintha jiddis anyanyelvű volna. Akkor talán szembesülnél vele, mekkora marhaságokat beszélsz.

6. Igen, bizony a szanszkrit, de még a perzsa szavak is ott vannak az alapnyelv csomagban, sőt, még lovári is.

7. A svédet ne a magyarral és a héberrel vesd össze, hanem az ó-északival. Sőt, előbb rekonstruáld az óészakit, ha már ennyire nagy koponya vagy, és csak aztán olvasgass Edda-verseket. LOL Persze hogy nem teszteled a tudományodat olyasmin, amin jó látványosan derülne ki, hogy mekkora sületlenség.

@Kormos: Szerintem tök felesleges magyaráznod neki, úgysem érti. Neki van egy fixa ideája a nyelvek szavainak keletkezéséről és másban nem hisz...

@Sultanus Constantinus: Legelső sorban magában a létező valóságban nem hisz, ezért arra lehetőleg rá sem pillant.

@Kormos: "Legelső sorban magában a létező valóságban nem hisz, ezért arra lehetőleg rá sem pillant." Ez az összes díszpintyre igaz, akik itt hitalapon mantrázzák a maguk dolgait, csak más a stílus és más a mánia. Tulajdonképpen szomorú, hogy a nyestet nem moderálják, mert ezekkel az emberekkel úgysem lehet mit kezdeni. (A pszichológiájuk mondjuk roppant érdekes, remek vizsgálati téma lenne. Pl. nekem úgy fest, hogy jelentős arányban külhoni magyarokról van szó, amely összefüggést jó volna vizsgálni.)

A példánál maradva: Krizsa évek óta itt éli ki magát, hiába nézi a többség - néhány (ál)naiv hasonszőrűvel ellentétben - folyton levegőnek, vagy küldi el a fenébe, esetleg veszi a fáradságot, hogy cáfolja, miközben egy falnak beszélni több értelme van, mivel a falaknak nincs meggyőződése. Tevékenységével ellenben a józan hozzászólók és olvasók idegeit borzolja - hol kihozza őket a sodrukból, hol parttalan vitára ösztökéli őket, hol elveszi a kedvüket a kommenteléstől... hol pedig olyan hozzászólások megírását ösztönzi, amik a szigorúbb moderálást hiányolják a nyestről, ismét csak idő- és energiapazarlást előidézve.