Norvégiában két hivatalosan elismert nyelvváltozat használatos, a bokmål (bok ‘könyv’, mål ‘nyelv’), és a nynorsk (‘újnorvég’). Ez utóbbi elnevezése Ivar Aasentől származik, aki az 1840-es évekbeli norvég nyelvjárásgyűjtésére alapozva megalkotta az első norvég leíró nyelvtant és szótárt, azzal a céllal is, hogy elkülönítse azt a dántól és a svédtől. A korábban egyedüli irodalmi nyelvként használt bokmål nagyon közel áll a dánhoz.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Jan Terje Faarlund, az Oslói Egyetem nyelvészprofesszora vis zont aggályait fejezte ki ez ügyben, hiszen az új szabályok eddig nem létező szóalakokat is szabályosnak fogadnak el. Ilyen a nynorsk ynskja/ønskja, mely most már ynska/ønska is lehet (bokmål: ønske ‘kíván’), a bølgje ‘hullámzik’ mellett pedig a bokmålból átvett bølge is megfér. Csakhogy a nynorsk eddig nem ismerte az ynska/ønska, bølge alakokat. Ez a helyesírási elv szerinte azért sem túl szerencsés, mert csökkenti a két nyelvváltozat közti különbségeket: nemcsak azért, mert sok bokmålból átvett szó is elfogadottá vált, hanem azért is, mert bizonyos nynorsk szóalakok, melyek eleve ritkának számítottak, ezáltal még ritkábbá válnak.

A norvég önkormányzatok megválaszthatják, melyik változatot használják hivatalos nyelvként (kék: nynorsk, piros: bokmål, szürke: semleges).
(Forrás: Wikimedia Commons / Pajast / CC BY-SA 2.5, 2.0, 1.0)

A Språkråd szerint szó sincs arról, hogy a bokmål felé akarnák mozdítani a nyelvet. Grete Riise, a Språkråd helyesírási bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy a reform célja egy egységesebb újnorvég helyesírás létrehozása volt, mely jobban tükrözi annak mai beszélt formáját. Az pedig más kérdés, hogy a beszélt nyelv sok helyen valóban inkább a bokmålhoz hasonlít.

Forrás

Språkrådet støttar ny nynorskrettskriving