geográfiai eszközök
I. világháború: nem 4, hanem 12 évig tartott
A háború már 1912-ben elkezdődött: konfliktusok csak fokozatosan, 1924-ben haltak el végleg.
Sajátos megközelítésből, új szempontok alapján mutatja be az első világháborút Nagy Miklós Mihály Magyarország az első világháborúban – Térképek történelmi áttekintéssel című feldolgozása. A közelmúltban megjelent hadtörténelmi atlaszból többek között kiderül, hogy földrajzilag az első világháború valójában előbb kezdődött és később ért véget, mint azt az iskolában tanítják – mondta el a szerző az MTI-nek.
Az atlasz az Osztrák-Magyar Monarchia és benne Magyarország első világháborús részvételére összpontosít. Az események sorából a Magyarországot érintőeket emeli ki. A mű újdonsága, hogy a szerző az 1914 és 1918 között történteket szorosan összekapcsolja a magyarországi Tanácsköztársasággal. Az összetartozó történelmi és térbeli folyamatok megértését a tematikus térképek mellett ábrák is segítik.
A szerző az MTI-nek azt mondta: földrajzi szempontból a magyar hadtörténelem teljesen más árnyalatú, mint ahogy az iskolában tanítják. Példaként említette a történelmi emlékezet szerint az „Amazonassá duzzadt” Csele patakba fulladt II. Lajos király történetét, ami Nagy Miklós Mihály szerint földrajzilag lehetetlen. Kiemelte továbbá, hogy bár jogilag és a köztörténetírás szempontjából az első világháború 1914-ben kezdődött és 1918-ban ért véget, geográfiai eszközökkel és módszerekkel viszont igazolható, hogy valójában az első világháború ennél hosszabb volt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nagy Miklós Mihály szerint a Balkán-konfliktusok fokozatosan eszkalálódtak világháborúvá, vagyis a háború már 1912-ben elkezdődött. Emellett földrajzi jelenségekkel, így az államterek változásával igazolható az is, hogy a háború 1923-ig, a Törökországgal kötött lausanne-i béke megkötéséig eltartott. A háború a köztes-európai térségben – amelybe Magyarország is beletartozik – permanens helyi háborúk sorozatában folytatódott. Ezek a konfliktusok csak fokozatosan, 1924-ben haltak el végleg.
Nagy Miklós Mihály a hadtudomány kandidátusa, katonai szakíró. Elsőként ő gyűjtötte össze a világjáró magyar katonákat, illetve publikálta az útleírásaikat. Kutatásai elsősorban a társadalom védelmi intézményrendszere geográfiájára és a magyar hadtörténelem földrajzi vonatkozásaira, tényezőire irányulnak.
Hozzászólások (23):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
1
hovatovabb
2014. december 28. 19:51
és amikor kezdődött
má megin valakik azt szeretnék elhitetni, h
talán Magyarország akarta a világháborút
és nem osztrák rémuralmi abszolutizmus volt
index.hu/tudomany/tortenelem/anagyhaboru...lala_elo_egyenesben/
1914
A Magyarországot képviselő Tisza István talán az egyetlen befolyásos politikus volt, aki ellenezte a hadüzenetet, mivel(?) tisztában volt azzal, hogy hazánk számára ebből semmiféle előny nem származhat, (és)
egy esetleges vereség minden bizonnyal feldarabolná Magyarországot, .... Tisza, miután sikertelenül próbálta megóvni a békét, július hónapban már csak arra törekedett, hogy megakadályozza az általános háború kirobbanását, illetve, hogy rábírja a (osztrák) császárt egy deklaráció kiadására, miszerint a Monarchiának nincsenek támadó szándékai.
(A JÓSZÁNDÉK A GONOSZSÁG ALKALMATOSSÁGÁNAK, MINT HALOTTNAK A SZÓ)
www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1914_juliu...az_elso_vilaghaboru/
július 1-jén egy memorandumban hozta Ferenc József (Franz Joseph) tudomására. Ebben kifejti, hogy 1.) Szerbia felelősségére még nincs kielégítő bizonyíték, így pedig a békebontó szerepét vennénk magunkra a világ szemében, ha háborúba kezdenénk; 2.) a Monarchia stratégiai helyzete különösen kedvezőtlen egy háború kirobbantásához: Románia mint szövetséges elveszett, és a pótlására kínálkozó Bulgária megnyerése még várat magára. Július 7-én a közös minisztertanács (tulajdonképpen a Monarchia kormánya) ülésén Tisza – minden résztvevővel szemben – még mindig kitartott amellett, hogy a szerbeket nem szabad feltétlenül megtámadni: szigorú, de nem teljesíthetetlen követeléseket kell velük szemben támasztani
(TELJESíTHETŐ SZÁMONKÉRÉS, nem fasiszta feltétlen casus belli)
nagyhaboru.blog.hu/2014/06/27/mi_lett_volna_ha_tisza_istvan
1917 elején Bécsben az is komolyan szóba került, hogy Tisza István magyar miniszterelnök helyére József főherceg lépjen. A MONARCHIA-FÉLE EGYENJOGÚSÁG, A NÉMETFAJTA DEMOKRÁCIA (a majomvilág majomkirálya és majomhelyettese)
mek.oszk.hu/02100/02185/html/4.html
1917
"...mi az első pillanattól fogva védelmi háborúként, kénytelenségből folytattuk ezt a háborút, […] mert az akkori orosz kormányzat agresszív hódító politikája létérdekeinket fenyegette, és folytatni kívántuk addig és – amint talán egy évvel vagy többel ezelőtt arról a helyről mondtam – egy órával sem tovább, ameddig létérdekeink felől ezt a veszélyt sikerül elhárítanunk."
(CSAK ADDIG ÉS AMíG ÖNVÉDELEM, HA MEGSZEGJÜK A 1848-AS TÖRVÉNYEKET)
kommentar.info.hu/iras/2011_5/tisza_istv..._i_vilaghaboru_vegen
2
hovatovabb
2014. december 28. 19:58
1914 jun 28 az osztrák trónörökös meggyilkolása
1914 jul 5 a német császár háborúra buzdítja ausztriát
1914 jul 7 a magyar miniszterelnök a háboru ellen foglal állást
1914 jul 28 ausztria és szerbia között hadiállapot
1914 jul 30 orosz mozgósítás
1914 aug 1 németország hadat üzen oroszországnak
1914 aug 4 a németek lerohanják belgiumot
1914 aug 5 a csehek és szlovákok lojalitásukat fejezik ki az osztrákoknak
1914 dec
15th - Battle of Lodz ends; Russians retreat toward Moscow
15th - British fleet forfeits chance to destroy German fleet in North Sea
15th - Serbian troops retake Belgrade in Austria-Hungary
17th - Great Britain declares Egypt a protectorate
17th - Jews are expelled from Tel Aviv by Turkish authorities
23rd - World War I: Australian and New Zealand troops arrive in Cairo, Egypt.
3
bloggerman77
2014. december 28. 20:09
Krisztusom, Nagy Miklós Mihályt promotálja az MTI és ezt átvéve a nyest.hu is?
NMM a Nagy Magyarország c. Jobbik-közeli "történelmi" folyóirat főszerkesztője, a lapnak pont a történettudományhoz van a legkevesebb köze, Jobbikos mítoszgyár
4
Untermensch4
2014. december 28. 21:32
@hovatovabb: "a Balkán-konfliktusok fokozatosan eszkalálódtak világháborúvá, vagyis a háború már 1912-ben elkezdődött. Emellett földrajzi jelenségekkel, így az államterek változásával igazolható az is, hogy a háború 1923-ig, a Törökországgal kötött lausanne-i béke megkötéséig eltartott."
"má megin valakik azt szeretnék elhitetni, h
talán Magyarország akarta a világháborút
és nem osztrák rémuralmi abszolutizmus volt"
fasizmus százszor. majom százszor. no és a kérdés: mi lehet ennyire félreérthető egy ilyen rövid írásban?
5
hovatovabb
2014. december 29. 00:16
@Untermensch4: 1912?
kérdésre kérdés: mit írtam ami ellentmond a tényeknek vagy a témának vagy 1914 nem 1912-23 között van, ha már nem tudtad te magad értelmesen kifejezni, majom.
6
Untermensch4
2014. december 29. 08:51
@hovatovabb:
"mit írtam ami ellentmond a tényeknek vagy a témának"
"má megin valakik azt szeretnék elhitetni, h
talán Magyarország akarta a világháborút
és nem osztrák rémuralmi abszolutizmus volt"
az 1914-18 közötti eseményeket nem vitatta a feltevés, felesleges volt a kronológiát beírkálnod, vagy csak nem fejezted ki magad elég értelmesen?
7
licidepot
2015. január 2. 11:41
Nagyon érdekes.A BL miért nem VB?
8
mystes
2015. január 4. 15:24
@bloggerman77: nem kell ahhoz "jobbikosnak" lenni, hogy a 20. századot valaki egy egybefüggő háborús folyamatnak lássa. sok ilyen történész van.
9
mystes
2015. január 4. 15:56
már a 12 év sem igaz, mert még annál is hosszabb volt. már az orosz-japán háború is ide tartozik (1904-5)
10
Untermensch4
2015. január 4. 18:20
@mystes: akkor már kezdődhet akár az usa-spanyollal is '98-ban...
11
mystes
2015. január 4. 22:15
@Untermensch4: nem. olyan dolgok tartozhatnak ide, amely szembenállások megismétlődtek az 1. vagy/és 2. vh-ban. az usa-spanyol nem ilyen. ellenben a balkánháborúk igen.
12
Untermensch4
2015. január 4. 22:47
@mystes: az orosz-japán tudtommal nem ismétlődött viszont a hatalmi pozicionálásban szerepe volt, ahogy az usa-spanyolnak is.
13
mystes
2015. január 5. 14:25
@Untermensch4: dehogynem ismétlődött. a 2.vh-ban is szembenálltak.
14
El Vaquero
2015. január 5. 14:45
Persze, hogy hosszabb volt 4 évnél. Már az ősrobbanással elkezdődött, és tart a mai napig, néhány 90 év feletti még most vívja a harcokat egy nyugdíjasotthonból, csak néha van ideiglenes fegyverszünet, ha a nővérke viszi a gyógyszereket.
15
hovatovabb
2015. január 5. 19:44
a Jó és az Ármány harca
.
nem ér véget amíg nem ér véget
.
de ez úgy volt tervezve, hogy az első leosztásból következzen a következő. meg is zsírozták h sikerüljön. német-kártyások a nemzettelenek a nacio nevében
.
úgy kéne nevezni a korszakot: Magyarország belerángatása a világháborúkba
16
Untermensch4
2015. január 5. 20:10
@mystes: akkor az ópium-háborúkkal kezdődött és még nem ért véget mert kínai-nyugati szembenállás volt és ha, esteleg, hivatalosan nincs is már, japán és oroszország között még csak fegyverszünet van, nem béke... viszont már a konfliktus kínai-japán része is a részben kínához tartozó mongolok révén már a japán elleni középkori hódítási próbálkozásnál kezdődött és az európai versenyzők is már játékban voltak akkortájt... :)
komolyan, az hogy spanyolországot mint "legerősebb semleges" nagyhatalmat egyértelműen leváltotta az usa, jelentős befolyással volt az eshetőségekre
17
hovatovabb
2015. január 5. 20:54
ha jól tudom, a világháborút nem japán indította meg.
.
az ópium háborúk meg nagyon tisztességes háború volt az angolok részéről. (nem)
leégettek egy ezer éves vallási-fejedelmi központot kínában?
ezt hol tanulhatták, rómától? ja persze, sóval behinteni... művelt nyugat és ideológiájának alaposzlopai
.
kínához tartozó mongolok :) Dzsingisz kánra gondolsz meg a kamikázera?
.
spanyolország mint semleges nagyhatalom? milyen történelmet tanultál?
nem vetted észre h elosztották maguk között a "semleges" nagyhatalmak a világot? dél-amerika, középamerika spanyol, ausztrália angol, a legújabb gyarmat, afrika angol.
a nyugati történelemben ezt így mondják?
18
hovatovabb
2015. január 5. 21:11
a gyerekrablásokat, a nyelv ráerőszakolását a lakosságra az iskolákban, az ország gazdaságának és természeti gazdaságának kizsákmányolását meg demokráciának mondják a nyugati történelemben, igaz?
.
amikor elveszik az őslakosságtól a vizet
az meg a jóságos nyugat minden jósága
19
Untermensch4
2015. január 5. 22:52
@hovatovabb: a 19.század végére spanyolország olyan válságban volt hogy nagyhatalom létére (ami ekkorra már csak papírforma) nem tudott volna aktívan szerepelni a világháborúban. a "semleges"-t úgy értettem hogy a végére azért kiderült hogy nem az... a "passzív" nem lett volna elég találó.
"kínához tartozó mongolok :) Dzsingisz kánra gondolsz meg a kamikázera?"
arra gondolok hogy kellő terjedelemben magyarázva arra is juthatnánk hogy az első világháború akkor kezdődött amikor az első neandervölgyi-hss összecsapás... :)
visszakanyarodva a cikkhez, a gyarmati torta általad is említett teljes elosztása utáni pillanattól lehetett tudni hogy az újraosztásért háború(k) lesz(nek) majd, a kérdés csak az hogy mikor. a "boldog békeidők" akkori viszonylatban hidegháborús szintű fegyverkezési versennyel is teltek.
"amikor elveszik az őslakosságtól a vizet
az meg a jóságos nyugat minden jósága"
én is szomorú vagyok a csád-tó miatt...
20
hovatovabb
2015. január 8. 21:59
@Untermensch4: "kínához tartozó mongolok :) Dzsingisz kánra gondolsz meg a kamikázera?"
arra gondolok hogy kellő terjedelemben magyarázva arra is juthatnánk hogy az első világháború akkor kezdődött amikor az első neandervölgyi-hss összecsapás... :)"
ne világojjá má. mikor voltak a mongolok kína alatt? a sárga folyót már ebben az időszámításban is lefoglalták, na de az ordoszi pusztát is csak valamikor az újkorban foglalták le. a han császárság kora nem volt csak kínai, (volt nekik 9 fejedelemségük, de azok kívül is) ott voltak a mandzsuk, az ujgurok, a gogurok a koreaiak, a tibetiek, és Dzsingisz kán a mongol meg h kínai császár volte mivolte hogyvolte nemtuom.
.
"teljes elosztása utáni pillanattól lehetett tudni hogy az újraosztásért háború(k) lesz(nek) majd, a kérdés csak az hogy mikor."
pontosan.
így gondolkozik a rövidlátású majom. akikből a történelem bebizonyította, közülük lesznek a fasiszta majmok. akik hátán meggazdagoknak az előrelátó majmok.
.
Csád-tó? én nem környezeti klímáról beszélek,
hanem
azokról a
zöld négyzetkilométerekről
amiket
a nyugat jóságának következtében a jóságos nyugati cégek
jóságos dollárért
megvesznek (0.12cent)
privatizálnak, a jóságos nyugat jóságából
és a fizetésképtelen hazai őslakosokat (akiket a jóságos nyugat kollektíven indiánoknak nevez) ott hagyja majd megdögleni vagyis hát kárhoztatná ő
a privatizált ivóvizével annak a földjén
mert hát ez róma, az meg provincia!
róma te büdös kurva!
21
Untermensch4
2015. január 9. 00:06
@hovatovabb: arra próbáltam utalni hogy kínában volt mongol uralom, abban az értelemben hogy mongol eredetű uralkodói dinasztia. és lehet hogy nem jól fogalmaztam de a mystes által említett "ismétlődő szembenállás" kritikája lett volna hogy kellő kreativitással sok korábbi háborúból kiollózhatunk "ismétlődő szembenállást" attól hogy az újabb háborúkat teljesen más konkrét célokért vívták. európai példa: az első vh alatt az angolok azoknak a vikingeknek a leszármazottai ellen harcoltak akik 1000+ évvel korábban randalíroztak britanniában de ettől még ez nem ugyanaz a háború volt. és nem is "függetlenségi" bár azok az angolok is (az egykori randalírozásból kifolyólag) részben azoknak a vikingeknek a leszármazottai...
a "rövidlátású majmok" viszont vagy jól gondolkoztak vagy elég befolyásosak voltak hogy önbeteljesítő jóslattá váljon a gyarmatok újraelosztásáért vívott háború ötlete.
az amerikánusokra meg feleslegesen acsarkodsz, apránként demográfiai győzelmet aratnak fölöttük a "latinok", a kérdés csak az hogy mi lesz előbb kuba floridában vagy mexikó északibb határral? :)
22
hovatovabb
2015. január 9. 00:15
biztos jól gondolkozott az a tízmillió halott...
.
önbeteljesítő jóslat, mint Trianon?
.
az első világháborút német biztatásra kezdte meg az osztrák császár. ha neki nem volt szüksége több gyarmatra, akkor nem tudom kinek.
kis osztrákia nagyratörő tervei
23
huntaadum
2015. január 18. 09:41
"Az a külpolitika, amelyet Berchtold gróf vezetett, a világháborúba torkollott be. Ezért hisszük azt, hogy ezt az állásváltoztatást nem lehet „az alapos személyi okok" semmitmondó frázisa mögé elrejteni s a közvéleménynek joga volna tudni, miért kell Berchtold grófnak akkor távoznia helyéről, amikor pedig minden embernek egyébként helyén kell maradnia. "
Népszava, 1915. január 14.
www.bumm.sk/idogep/2015/01/16/lemondott-...odro-kulugyminiszter