Dorottya nevű olvasónk két szó nagyon ritka alakjairól érdeklődik. Azért érdekes ez, mert alátámasztja, amit korábban már többször leírtam, hogy minél ritkább egy alak, annál kevésbé biztosak az emberek abban, hogy hogyan is kellene hangzania, ha egyáltalán több lehetőség is szóba jön. Azonban sem a hagyományos nyelvtan, sem pedig a modern generatív nyelvészet nem tud mondani semmit sem arról, hogy minek köszönhető ez az összefüggés a gyakoriság és az ingadozás között.

A hű melléknév és a nyű főnév tárgyragos alakjaira lennék kíváncsi. A Gáldi–Uzonyi-féle magyar–orosz szótár a hűet és nyűt alakokat adja meg, de én ezeket nem használnám... A hűet alakkal még csak kibékülnék a hűek többes számú alak miatt, de a nyűt formát nem értem. A Facebookon folytatott hevenyészett közvéleménykutatás alapján ismerőseim egyikének sem jutottak eszébe ezek az alakok. Abban alakult ki egyetértés, hogy a nyű tárgyragos alakja nyüvet (ebben a helyesírási szótár is támogat), a hű tárgyragos alakját pedig valamennyien inkább elkerülnénk, és használnák helyette pl. a hűségeset szót. Mi a véleményük?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mindkét váltakozás-típusról írtam már korábban: a nyű ∼ nyüv- tőváltozatokban megfigyelhető v-vel bővülésről és hosszú ∼ rövid váltakozásról is, és a hű ∼ hűe- típusú magánhangzóval bővülésről is. Érdekes módon a v-vel bővülés képzett szavak esetén gyakrabban megfigyelhető, mint a ragozásban, egyszerűen azért, mert olyan képzett szavakról van szó, amelyek már korábban megszilárdultak. Például a nyüves helyett senkinek sem jutna eszébe azt mondani, hogy nyűs. A magánhangzóval való bővülés is sok érdekes vonást mutat, például a szófajtól való függést. Mellékneveknél sokkal gyakoribb a magánhangzóval bővülés, mint főneveknél: a változó melléknév többes száma lehet változók vagy változóak, de főnévként (például a matematikában) csak a változók alak használatos.

Nyűk vagy nyüvek?
(Forrás: Wikimedia Commons / Paul venter / GNU-FDL 1.2)

A magánhangzóval való bővülés csak a többes számban (és az -n toldalékos határozói alakban) figyelhető meg, ezért a hűet tárgyesetű alakra az interneten is csak kb. 100 találatot kapunk, tehát leegyszerűsítve kijelenthetjük, hogy a hű tárgyesete hűt. Ami a nyű tárgyesetét illeti, a Szószablya webkorpuszban két esetben találunk nyűt alakot (ezek akár elírások is lehetnek), és 83 esetben nyüvet alakot. Itt tehát az utóbbi alakra mondhatjuk, hogy messze gyakoribb, de persze meg kell állapítani, hogy még a nyüvet is borzasztóan ritka, ezért az adatok is kevéssé megbízhatóak – mint az elején kifejtettem, éppen ezért bizonytalankodnak a magyar anyanyelvű beszélők is.