Bence nevű olvasónk nagyon igyekezett úgy feltenni kérdését, hogy semmiképpen ne befolyásoljon bennünket a válaszadásban:

Hogyan kell leírni helyesen annak az automatának a nevét, amely hideg üdítőitalokat árul?

Őszintén szólva kissé zavarban vagyunk, mert nem tudjuk, hogy valamilyen sajátos kifejezésre gondol-e olvasónk, vagy egyszerűen arra gondol, hogy a hideg üdítőital szókapcsolatból és az automata szóból alkotott szóösszetételt miként kell leírni.

Nem ihatnánk inkább tejet?
(Forrás: Wikimedia Commons / Niklas Bildhauer / CC BY-SA 3.0, 2.5, 2.0, 1.0)

Mivel semmi frappáns válasz nem jut eszünkbe, maradunk az utóbbi lehetőségnél. Ilyenkor az úgynevezett második mozgószabályt kell alkalmazni, melyet a helyesírási szabályzat 139. b) pontja ír le:

Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek: hideg víz, de: hidegvíz-csap; házi feladat, de: házifeladat-készítés; légi fénykép, de: légifénykép-montázs; szabad vezeték, de: szabadvezeték-hálózat; stb. – Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat, de: számtan-házifeladat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Ebből már elég egyértelmű, hogy a válasz Bence kérdésére (már ha tényleg ezt kérdezi: hidegüdítőital-automata. Abban azonban kételkednénk, hogy valóban szokás-e automatákat így nevezni. Az üdítőital-automaták egyébként is hideg italokkal szoktak szolgálni, és megnevezésükbe nem szokás belefoglalni, hogy ezek hidegek. Azoknak az automatáknak a megnevezésébe pedig, melyek hideg és meleg italokkal is szolgálnak, értelemszerűen nem kerül bele a hideg. Az üdítőital-automata egyébként nem ugyanazért írandó kötőjellel, mint a , hidegüdítőital-automata, hanem a 138. pont miatt:

Szóösszetétel révén gyakran keletkeznek hosszú szavak. Ezeket bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek.

A két egyszerű közszóból alakult összetételeket egybeírjuk: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés stb. [...]

A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket általában ugyanúgy egybeírjuk, mint a kéttagúakat: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, készruhaáruház, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, úttörővasút, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer stb. – A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket azonban már többnyire kötőjellel tagoljuk két fő összetételi tag határán: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerő-nyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás stb.