Tünde nevű olvasónk talán a bundaszezonra készül, mindenesetre érdekes kérdések sorával árasztott el minket:

Egy kis tisztázásra lenne szükségem kisragadozó ügyben. Habár nem a nyestről, hanem a menyétről lenne szó. Röviden: arra lennék kíváncsi, hogy mi köze a menyétnek a menyasszonyhoz, a hölgyekhez (hölgymenyét) és a Sarolt(a) és Barót nevekhez? -rót/-rolt?

http://www.nyest.hu/hirek/eltuntek-a-nok-az-olimpiarol – Innen tudom, hogy a hölgy szó megfelelője egyes finnugor nyelvekben ’kisebb (menyétféle) prémes állat’ jelentéssel bír, tehát a hölgymenyét már valamennyire érthető. De a menyét szó, vagyis eredetije, a meny, honnan jön? És mi lett a Sarolt, Barót keresztnevekben fellelhető szóval? Továbbél valamelyik kisragadozó nevében esetleg? Vagy máshol? (És ha a Sarolt ’fehér menyét’ jelentésű, akkor a Barót az milyen menyét?)

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Minket is kissé meglep, de olvasónk jól tudja, a menyét szó valóban a meny szóval függ össze. A meny egyébként kevéssé rejtélyes, mivel szabályos megfelelői szinte minden uráli nyelvben megvannak, ráadásul szinte kivétel nélkül ugyanabban a jelentésben, mint a magyarban. Ez tehát egy uráli eredetű szó, legősibb szavaink egyike.

A menyét eredetileg a meny kicsinyítő képzős alakja (vö. menyecske), a -t annak a képzőnek a változata, mely általában -d alakban jelenik meg – állatnevekben is A pegyvet szintén menyétféle: a szó tövének eredete nem tisztázott. Az evet a mókus régebbi neve: tövének eredete bizonytalan, uráli és ugor egyaránt lehet.
gyakori: fajd, nyuszt, pegyvet, evet. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárának magyarázata szerint „a kecses mozgású, menyéthez hasonló kicsi állatkáknak kicsinyítő szóval való megjelöléséről” van szó. Ebben az esetben tehát fordított irányú a folyamat, mint a hölgy esetében, ahol a szó eredetileg jelentette a kisragadozót, és később a homo sapiens nőnemű egyedét.

Menyétkölykök
(Forrás: Wikimedia Commons / Magnus Manske / CC BY 2.0)

A Sarolttal és a Baróttal kapcsolatban már nehezebb helyzetben vagyunk. Azt szerencsére tudjuk, hogy a sar egyes török nyelvekben ’fehér’, másokban ’sárga’ jelentésű (a magyar sárga szó is ebből származik), tehát az -olt felel meg a menyétnek, és ennek az eredetét is a törökben kell keresni. A Barótból az -ót nyilván megfelel az -oltnak: gondoljunk csak az olyan ingadozásokra, mint a volt ~ vót, bolt ~ bót. De mi lehet a bar-? Azonnal a barnára gyanakodhatnánk, de ez a magyarban német (hazai szász) eredetű...

A nevek etimológiáját részletesen egyik rendelkezésünkre álló forrás sem magyarázza. Szerencsénkre azonban mindkét névből származik településnév, így támaszkodhatunk Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárára. Ez Sarud szócikkében azt írja, hogy a Sarolt forrása egy ótörök *šar-aldï ’fehér vadállat: hermelin, menyét, nyuszt’. Ennek alapján máris kitűnik, hogy a Sarolt eredetileg nem ’fehér menyét’, hanem ’menyét’, és a menyétet az ótörökben ’fehér állat’ néven nevezték.  A Barót szócikkből viszont az derül ki, hogy a név a régi német Baroald személynévből származhat. Kiss ugyan említ egy esetleges besenyő származtatás, mely szerint a név egy *boru aldï ’nyest’ szerkezetre vezethető vissza – ezt az eredeztetést azonban kevéssé meggyőzőnek mondja.

Sajnos sem az esetleges ótörök *boru, sem az ótörök *aldï szóról nem találtunk semmit. (Ha létezett *boru színnév, akkor talán a mai török mor ’lila’ ennek a folytatója – de ekkor is valószínűbbnek tartjuk, hogy eredeti jelentése más, esetleg ’vörös’ lehetett.) De olvasóink között talán akadnak, akik ki tudnak minket segíteni.