nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hol és hova áll az, aki sorbaáll?

A sorbaállás társadalmi „intézményre”, módszerre utal, aminek az a lényege, hogy az dönti el, ki mikor kerül sorra, hogy mikor érkezett a sorbaállás helyszínére, és ennek következtében hányadik a sorban – még csak nem is kell állni ahhoz, hogy az ember sorbaálljon.

Kálmán László | 2014. június 3.
|  

Olvasónk névtelenül tette fel ezt a nagyon egyszerű kérdést:

A "sorba áll, sorbaáll, sorban állás, sorban áll stb." kifejezések alkalmazása meglehetősen zavaros. Van-e egyértelmű eligazodási lehetőség, hogy mikor melyik a helyes?

Ezeknek a kifejezéseknek a helyesírásáról csak röviden szólok, mert nem nagyon értem: A magyar helyesírás szabályai, a jelenleg még egyetlen létező helyesírási szabványkönyv szerint a sorbaállás egybe, míg a sorban állás külön írandó, míg a két igés szerkezetet, az sorba állt és a sorban állt egyaránt külön kell írni.

Hogy mikor melyik kifejezés a „helyes”, arra a nyelvészet nem tud választ adni, én is csak mint anyanyelvi beszélő, nem pedig mint nyelvész tudok véleményt nyilvánítani róla, a saját tapasztalataim alapján. Legfeljebb annyi előnyöm van, hogy „szakmai ártalomként” talán jobban figyelek arra, amit hallok, mint az olvasó.

Nekem az a személyes tapasztalatom, hogy a sorbaáll alakot használják a magyar beszélők annak a helyzetnek a jelölésére, amikor valakik sorba rendeződve várnak valamire. A sorbaállás erre a társadalmi „intézményre”, módszerre utal, aminek az a lényege, hogy az dönti el, ki mikor kerül sorra, hogy mikor érkezett a sorbaállás helyszínére, és ennek következtében hányadik a sorban – még csak nem is kell állni ahhoz, hogy az ember sorbaálljon: ha éppen ül az ember, akkor sem azt mondja, hogy sorbaül, hanem hogy sorbaáll (vagy hogy vár a sorára).

Ez indokolja azt, hogy a nyelvészek összetett szónak tekintik a sorbaáll kifejezést. Az összetett szavak éppen arról ismerszenek meg, hogy olyasmire utalnak, ami valamilyen értelemben „intézményesült”. Tudom, hogy ez a megfogalmazás kissé ködös, nehezen ellenőrizhető, de nincs jobb, és feltehető, hogy a gondolati homályossága jól megfelel annak, hogy a nyelvi rendszerben sem éles a különbség az összetett szavak és a többszavas szerkezetek között. Tudom, hogy „betű szerint” a -ba/-be végződés a tevékenységeknek, eseményeknek nem a helyére, hanem az irányára szokott utalni, de az is köztudott, hogy a -ba/-be és a -ban/-ben ilyen elkülönülése késői folyamat volt a magyar nyelv történetében, és sohasem ment teljesen végbe. A beszélt nyelvben a -ban/-ben igen ritka, inkább csak az írott nyelv hatására ejtik ki sokszor az -n-t akkor, amikor nem irányról, hanem helyről beszélnek, és ez évszázadok óta, amióta egyáltalán megjelent ez a különbség, így van.

Sorba(n)állás
Sorba(n)állás
(Forrás: Fejes László)

Ennek ellenére tapasztalataim szerint előfordul a -ban/-ben toldalékot tartalmazó változat is, de inkább csak olyan esetekben, amikor a sorban egy teljes névszói szerkezet része, nem pedig az áll igével alkot összetett szót: – Mit csinál anya? – Abban a hosszú sorban áll. Mivel itt egy teljes névszói szerkezetet használunk (az az a hosszú sor szerkezetet, illetve toldalékos alakját, az abban a hosszú sorban kifejezést), nyelvtanilag is kézenfekvő, hogy itt nem beszélhetünk sorban + áll alakú összetett szóról. De az én nyelvérzékem szerint az is mutatja, hogy nem összetett szóval állunk szemben, hogy ezt valóban csak álló testhelyzetűekre mondjuk.

Mindezzel nem akarom azt állítani, hogy a sorba szóalak szigorúan csak a sorbaáll összetett szóban, a sorban pedig csak egy bővítmény, egy teljes névszói szerkezet részeként használható, hogy csak így „helyes”. Én csak a saját tapasztalataimat foglaltam itt össze, de biztos vagyok abban, hogy a két szerkezet néha keveredik is. Csak egy nagy, lehetőleg beszélt nyelvből származó korpusz vizsgálatával lehetne erről pontosabbat mondani.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
9 El Vaquero 2014. június 4. 11:52

@Sultanus Constantinus: én viszont használnám a „sorbaállok„”-ot is. Pont sorra kerülési (ez is zavaró különírva, de így kell írni) céllal, a „beáll a sorba”, már kevésé egyértelmű, de még jelentheti ezt is.

8 Avatar 2014. június 4. 11:14

A sorbaállás mellett a körbeállás is érdekes.

Amikor körtáncot járnak emberek, és odaszól nekem valamelyik, hogy "Állj be a körbe táncolni", akkor vajon a kör közepére kell állnom szólózni, vagy a kerületére, a lánc tagjának? Különben is, ha táncol az ember akkor nem áll, tehát az "állj be táncolni" eleve paradoxon. :)

"Körben áll egy kislányka", akit a köbbiek körbeállnak, aztán párt választ magának, azzal "fordul gyorsan", majd ő is beáll a körbe, és helyette valaki más áll a körbe... :)

7 Sultanus Constantinus 2014. június 4. 10:15

@Janika: Na, én is pont így gondolom, azzal a különbséggel, hogy a "beáll a sorba" helyett nem használnám a "sorba( )áll"-t. Vagyis nálam csak a "sorban áll" létezik, mert egyébként azt mondom a másik értelemben, hogy "beáll a sorba".

6 Janika 2014. június 4. 09:12

@mederi: igaz, a sorban áll külön írandó, de a jelentésen nem változtat.

5 mederi 2014. június 4. 09:08

@Janika:

-A "15-en állnak a sorban" szerintem nem egyenlő a "15-en sorbanállnak"-al, mert ilyen egybe és külön írva sincs (jelenleg és szerintem a jövőben sem lesz igekötő a "sorban", mert "fent vagy lent" igekötő sincs, csak "fel vagy le")..

-Nem mondhatjuk azt sem, hogy "15-en házbanállnak", hanem "15-en állnak a házban" (nem várunk folytatást..)= "15-en a házban állnak, (a többiek kívül tolonganak, (vagyis folytatását várjuk ennek a mondatnak.))".

A "sorban"-ra is igaz kell legyen az előző példa, hacsak nem válhatna (de nem válhat az előző analógia alapján) éppen igekötővé..

-"Peti (növekvő sorrendbe) sorbaállítja a számokat." Ez érdekes példa.

Itt az "állítsd" helyettesíthető a "helyezd", "tedd", "pakold" stb. szavakkal, vagyis ilyen alapon a "sorbahelyezi, sorbateszi, sorbapakolja" is helyes, vagyis éppen igekötővé válik szerintem a "sorba" (de nem a "sorban"_))..:)

4 Janika 2014. június 4. 05:48

A kettő között pont az a különbség, mint általában a ba és ban között. Az "áll" nem tesz sokat hozzá a jelentéséhez

sorbaáll: valami ami eddog nem volt a sor része, most az lesz.

pl állítsd sorba azokat a számokat növekvő sorrendbe. Peti meg sorbaállítja a számokat.

Laci el akar intézni valamit a hivatalban ezért beáll a sorba = sorbaáll.

sorbanáll: valami ami már része a sornak

pl úgy látom sokan vannak a hivatalban 15-en állnak a sorban = 15-en sorbanállnak

3 mederi 2014. június 3. 20:28

Nekem úgy tűnik, hogy a "sorbaáll" esetében a "sorba" kezd hasonló szerepet betölteni, mintha azt mondom, hogy

"feláll/ megáll/ kiáll". Kezd a "sorba" egyfajta igekötővé válni?..:)

-Mondjuk azt is, hogy "beleállt" a fájdalom a derekamba, és nem mondjuk, hogy "benne állt", vagyis az "állni" eredetileg sem állapotot fejez ki (akkor "állott" volna), ezért is lehet helyes a "sorbaáll"...

2 Sultanus Constantinus 2014. június 3. 10:46

Nálam így néz ki a dolog:

sorba( )áll = 'beáll a sorba'. De ezt egyáltalán nem használnám.

sorban áll = 'benne áll a sorban': "Éppen sorban állok mozijegyért (stb.)".

Az n-t én sem ejtem benne, de leírni így írnám és így is ért(elmez)em.

1 El Vaquero 2014. június 3. 10:07

Igaza van a cikknek, a szabályzattal én sem értek egyet ezeken a pontokon. A sorban áll, és sorba áll nekem is azt jelenti, hogy valaki áll, vagy most van beállóban egy sorban (pl. díszsorfal), de csak úgy beáll, a célja nem az, hogy sorakozás a sorra kerülés célját szolgálja (mint mikor egy boltban vagy hivatalban sorakoznak).

A sorbaállás elvont fogalom, érkezési sorrendben elintézést takar, akkor is használják, ha épp le is lehet ülni, meg lehet sorszámot tépni, és fizikailag nincs is semmilyen sor.

Információ
X