Egyébként továbbra sem találom rossznak ezt a KIEJTÉSI szótárat, csak kár, hogy minden szónál csakis a legsztenderdebb változat szerepel, a többi említve sincs. Ennek az is lehet az oka, hogy hangfelvételből csinálták, és nem nyelvész munkája.

@Grant kapitány: szerintem úgy gondolta, hogy egy KIEJTÉSI szótárnak. Nyilván nem hagyományos szótárról volt szó.

@Fejes László (nyest.hu): "A szótárnak azt kell tükröznie, hogyan ejtjük!"

Egy fenét kell tükröznie. Ha tükröznie kéne, akkor a helyesírásban megszűnne a szóelemzés elve, és minden szót úgy írnánk le, ahogy kiejtjük: kiejtyük, tuggya, láttya, fölgye és számtalan hasonló esetben.

Tele a magyar olyan szóval, melyet így is, úgy is ejtünk. Elsősorban a magánhangzókat érinti ez: hosszú vagy rövid az egyetlen helyesírási alak, de ejtik így is, úgy is.

@Olman: „hosszú í-vel ejtendő, hogy” Ejtendő? Ki szabja meg, hogyan „ejtendő”? A szótárnak azt kell tükröznie, hogyan ejtjük!

Ezen kívül semmi szükség arra, hogy egy főnevet és egy igét így különböztessünk meg, elvégre mondatbeli helyzetéből ez egyértelmű!

@szigetva: tényleg milyen már ez az ... and phonetics! Pedig egy csomószor láttam már így, és le sem esett, hogy célzás :D

Ami a kiejtési szótárat illeti, nem ismerem, majd megnézem magamnak, a neten azt írják, hogy elég olcsó. Kösz, rád mindig lehet számítani. Nem úgy, mint A Mëhikoira, aki most jól itt hagyott, áztatja a valagát valami üdülőben. Idegennyelvőrtől meg valaki elszedte a gumibotját és tányérsapkástól belegyepálta a földbe : (

@El Vaquero: A 90 években talán valami Fekete nevű ember adott ki magyar kiejtési szótárt.

A fonetikát sokan sokáig nem tartották/-tják a nyelvészet részének. Lsd. Department of Linguistics and Phonetics (UCL), pl.

@Olman: tévedés, mert nem csak az irat ejthető röviddel, hanem az írat is. Nem szükségesszerű a megkülönböztetés. A fonológia foglalkozik vele, de a nyelvet tudat alatt használó anyanyelvi beszélők nem, és így a fonetika sem. Szövegösszefüggésből úgyis kiderül, hogy melyikre gondolt a beszélő.

Persze ettől még megkülönböztetheted, ejtheted hosszúval, kétségtelenül az is egy ejtésvariáció, de nem az a mai tendencia.

Nézegetem a szótárat, eddig egész jónak tűnik, a cikkben írtakon túlmenően nem is találkoztam hülyeséggel. Eddig még...

Már nekem is eszembe jutott, hogy magyarból nincs kiejtési szótár, pedig hozhatná egyben az összes variánst, a tájnyelviekkel együtt. Bár én papíron gondoltam, de végül is a hangosszótár sem rossz.

Mondjuk elég szégyen, hogy ilyennel is csak BME-s áll elő. Nem értem, hogy a nyelvészetei fonetikai tanszékeken mit csinálnak az emberek? Úszkálnak fel-alá, mint aranyhal az akváriumban? Egyedül Gósynál látom, hogy publikálgat, de hol vannak a többiek? Vagy lehet ők úgy gondolják, hogy tudományos munka abból áll, hogy oxigént alakítunk át szén-dioxiddá? A fonológusok még úgy ahogy serénykednek, de a fonetikusokkal mi van? Orbán elszállíttatta őket Guantánamóra, vagy mi? Megmagyarázná, hogy mostanában Idegennyelvőr sincs sehol.

Különben meg újfent nem értem, hogy a fonetika miért olyan népszerűtlen. Bezzeg más nyelvészeti ágakkal foglalkoznak bőven, de ezzel miért nem akar senki foglalkozni? Száraz, elvont, unalmas vagy értelmetlennek gondolják? Talán tűzveszélyesnek tűnik, vagy mi?

@Olman: "hogy megkülönböztessék"

Aham - és akkor vajon a "vágat" (vágás folyamatát végezteti valakivel) és "vágat" (vágás eredménye) szavaknál miért nem szükséges megkülönböztetés? Vagy a löket-löket, nyomat-nyomat, stb. szavaknál? :)

írat - írás folyamatát végezteti valakivel;

hosszú í-vel ejtendő, hogy megkülönböztessék ettől:

irat - írás eredménye, dokumentum