nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Álljunk meg két szóra
Hétrészes vagy hét részes?

Levelet kaptunk, nem is egyet abban az ügyben, hogy egy cikkünkben különírtuk a „hét részes” szerkezetet, pedig a magyar helyesírás szabályai szerint – sajnos – egybe kellett volna: „hétrészes”. Az alábbiakban bemutatjuk a szabályokat, és megmutatjuk azt is, miért következetlenek.

Molnár Cecília Sarolta | 2013. február 28.
|  

Nemrégiben a Nyelv és lélek című, Kosztolányi nyelvi-nyelvészeti írásait bemutató sorozatunkban egy címben vétettünk az akadémiai helyesírás szabályai ellen. Azt írtuk: Kosztolányi hét részes kis nyelvtana, pedig ezt a szabályzat (AkH.) 119. pontja alapján így kellett volna írnunk: Kosztolányi hétrészes kis nyelvtana. Olvasóink azonban szemfülesek, több kommentárt és levelet is kaptunk ebben az ügyben, amelyekre most sorban igyekszünk reagálni.

Rendszeres, a helyesírási kérdésekben megbízható kommentelőnk ezt kérdezte a Facebookon:

A hétrészest direkt írtátok két szóba? A 119-est máskor se szoktátok betartani. Ha koncepció, arról írhatnátok egy cikket.

Áron nevű olvasónk pedig elbizonytalanodott a hibánk miatt

Mindig élvezettel olvasom honlapjukat. Ma a Kosztolányi hét részes kis nyelvtana című elemzést futottam át, de a címen fennakadtam. Hét részes vagy hétrészes? Melyik a helyes?

Mindenek előtt szögezzük le: az akadémiai helyesírási szabályzat szerint a helyes változat az egybeírt, tehát hétrészes. Méghozzá a szabályzat 119. pontja miatt; ez így szól:

Különírtuk? – Nem nagy durranás...
Különírtuk? – Nem nagy durranás...
(Forrás: Wikimedia Commons / Stefan Krause / Free Art License)

119. Egy egyszerű tőszámnévnek (ill. a sok, több, fél számnévnek), valamint egy -i, -ú, -ű, -jú, -jű, -s, -nyi képzős egyszerű melléknévnek a kapcsolatát egybeírjuk: harmincnapi, kilenchavi, háromlábú, ötágú, hétfejű, kétzónájú, kétpetéjű, sokmilliós, négyoldalas, húszfőnyi stb. De számjegyekkel írva: 9 havi, 20 főnyi stb. – Ha azonban akár a melléknév, akár a számnév, akár mind a kettő összetett szó, a kapcsolat számnévi tagját különírjuk a melléknévi tagtól: hat vegyértékű, egy szótagos, negyven négyszögöles, száz hektoliternyi; tizenkét emeletes, huszonnégy tagú, negyvennyolc órás, száztizenhat napi; hetvenöt centiméteres, ötvenhét másodpercnyi; stb. számjegyekkel írva is: 40 köbcentiméteres, 116 napi stb. [Vö. 117. a), c)]

Hasonlóképpen írjuk az ilyen -nként ragos alakulatokat is: kéthetenként, háromhavonként, ötévenként; tizenöt naponként, három hónaponként; 5 évenként, 15 naponként; stb. [Vö. 117. c)]

A 117. pont hivatkozott részei pedig így szólnak:

117. A mennyiségjelzős kapcsolatok írásának fő szabályai a következők:

a) A mennyiségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól: öt ujj, száz forint, ezer esztendő, sok munka, több energia stb.; különösen olyankor, ha a kapcsolat valamelyik vagy mindkét tagja összetett szó: negyvenöt perces, két négyzetméternyi, huszonegy köbméteres stb. (Vö. 119.)

b) A mennyiségjelzős összetételeket egybeírjuk. Ezek tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege: háromszög (mértani idom), tízperc (iskolában), öttusa (sportban), hatökör (= buta), ezermester (= sok mindenhez értő), tizenkétszög (mértani idom) stb.

c) A kialakult szokást megtartva jelentésváltozás nélkül is egybeírjuk számos (főleg képzővel ellátott) mennyiségjelzős kapcsolat tagjait: egynapi, nyolcoldalú, kétnyelvű, ötéves, tízpercnyi, húsznaponként stb. (Vö. 119.)

Látható tehát, hogy az úgynevezett mennyiségjelzős szerkezetek helyesírása több ponton is következetlen. Egyrészt külön kell őket írni, ha nem képzősek: hét rész, de egybe kell őket írni, ha képzősek: hétrészes. Természetesen külön kell azonban írni őket, ha a számnevet számmal írjuk: 7 részes. Ráadásul a képzőseket sem írjuk egységesen egybe, hiszen ha valamelyik tag összetett szó, akkor már külön kell őket írni: hétrészes, de tizenhét részes.

A helyesírás miatt a hagyományos nyelvtan, mivel alapvetően az írott formából indul ki, „kénytelen” más mondattani státust tulajdonítani a hétrészesnek, a 7 részesnek és a tizenhét részesnek; az első esetben összetett szóról van szó, így egyetlen mondatrészi szereppel bír, míg a második és a harmadik esetben szószerkezet, amelyben két mondatrész van:

(1) Megvettem a hétrészes helyesírás-javító munkafüzetet.

(2) Megvettem a 7 részes helyesírás-javító munkafüzetet.

(3) Megvettem a tizenhét részes helyesírás-javító munkafüzetet.

Míg az (1) mondat esetében a hétrészes egy minőségjelző (ami a tárgy – munkafüzetet – minőségjelzőjének van alárendelve), addig a (2) mondatban a 7 (ejtsd: hét) egy mennyiségjelző, ami a részes minőségjelzőnek van alárendelve. Ugyanez a helyzet a (3) mondat esetében a tizenhéttel – bár itt nem abból az okból lesz külön mondatrész, hogy számmal van leírva, hanem azért, mert összetett szó. De hagyjuk a hagyományos mondattant! Hagyjuk most azt az abszurditást is, a nyelvtani szerkezet elemzése a leírt alaktól függ! Az a nyelvtanhoz teljesen laikusoknak is egyértelmű, hogy a fenti három mondat [különírva] mondat szerkezetileg teljesen azonos. Így – gondolhatnánk naivan – áldásos lenne, ha ez a helyesírásban is tükröződne (vö. „értelemtükröző jelleg”). Tehát vagy egységesen egybe kellene ezeket a szerkezeteket írni, vagy egységesen külön.

Hogy miért választottuk a különírást? – Nagyon egyszerű: így könnyebben olvasható. A számnév – még ha nem is számmal írjuk, hanem betűvel – könnyebben azonosítható, ha külön van írva. Különösen érdekes ez olyan – például gazdasági témájú – szövegekben, amelyekben sűrűn szerepelnek például százalékok. Ha a fent idézett szabályokat betartjuk, akkor ugyanis a húszszázalékos egybeírandó, míg a huszonöt százalékos külön. A legjobb persze az, ha a számokat számmal írjuk, akkor legalább egyértelmű a helyzet. Csakhogy a számmal írás – például egy címben – nem a legesztétikusabb megoldás...

Felhasznált irodalom

A magyar helyesírás szabályai

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sigmoid 2013. február 28. 19:23

Akkor is hét részes és húsz százalékos! Az akadémiai helyesírás teljes alkotógárdája plusz az összes önkéntes nyelvrendész tehet egy szívességet.

2 El Vaquero 2013. február 28. 19:31

Nem vagyok nagy helyesíró, de mikor megláttam a cikkcímet, akkor egyből tudtam, hogy egybe kell írni a hétrészest. Hála az égnek nem egy olyan bonyolult téma, hogy nyelvésznek kelljen hozzá lenni, ezt így írja a szabályzat és kész.

3 Krizsa 2013. február 28. 21:46

@El Vaquero: Okés. Engem sem érdekel az okoskodás: a hétrészes egyben hangzik jól, a húsz százalék meg, a két sz torlódása miatt nemcsak egybeírva, hanem egyben kiejtve is "durva".

4 Blogin 2013. március 1. 08:49

Utólagosan lehet okoskodni, de szerintem a szabálykövetés elvárható volna az itt publikálóktól.

5 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 1. 09:40

@Blogin: „a szabálykövetés elvárható volna az itt publikálóktól” Milyen alapon?

6 don B 2013. március 1. 10:10

„Hogy miért választottuk a különírást? – Nagyon egyszerű: így könnyebben olvasható. A számnév – még ha nem is számmal írjuk, hanem betűvel – könnyebben azonosítható, ha külön van írva.” – Hát, ez nekem nagyon nem jön be. A hétrészes nagyon összetett szónak „hangzik”, és nem világos, miért kellene egy számnévnek könnyebben azonosíthatónak lennie, mint pl. egy színárnyalatot kifejező jelzőnek, vagy egy anyagnévi jelzőnek, vagy egy melléknévi igenévi jelzőnek (nem véletlenek a példák). Úgy kétszáz éve tökölnek a helyesírás-kodifikátorok azon a problémán, hogy egyes szerkezetek összetett szónak érződnek (hangsúlyozódnak), ha rövidek, de szószerkezetnek, ha hosszúak. A korai AkH.-k a 19. században még csak ennyit mondtak, egybe, ha rövid, kettőbe, ha hosszú. Na, de meddig rövid, mettől hosszú? Ez nagyon puha, meghatározhatatlan, változékony izé. A mai AkH. négy ún. 1+1-es szabályban (110., 112., 115., 119.) formalizálja a hosszú-rövid kérdést, miszerint rövid, ha mindkét elem egyszerű szó, és hosszú, ha legalább az egyik nem az. Ez automatikusan alkalmazható szabály, csak olyan viccekkel jár, hogy a két hónapi „hosszú”, a milliószázaléknyi viszont „rövid”...

7 don B 2013. március 1. 10:11

@Fejes László (nyest.hu): mert fikázni csak pontosan, szépen...

8 Grant kapitány 2013. március 1. 10:24

"Ellopták a héttörpés bögrémet" vs. "Ellopták a hét törpés bögrémet." itt mást is jelentenek egybe- illetve különírva.

9 Grant kapitány 2013. március 1. 10:26

Az sem mindegy persze, hogy "Ellopták a hófehérkésemet is" vagy "Ellopták a hófehér késemet is."

10 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 1. 11:27

@don B: „A hétrészes nagyon összetett szónak „hangzik”” OK, de akkor miért nem 7-részes, ha számmal írjuk?

„egyes szerkezetek összetett szónak érződnek (hangsúlyozódnak), ha rövidek, de szószerkezetnek, ha hosszúak” Ez nagyon szép, csak egy furcsa dolog van: sem a helyesírási szabályzat, sem a bűvkörébe eső „hagyományos” nyelvtanok nem foglalkoznak a hangsúllyal, pl. annak megállapítása esetén, hogy mi az összetett szó. Persze van olyan eset, amikor nyilvánvalóan a hangsúly után próbálnak loholni ők is, de ezt a végletekig tagadják.

„Ez nagyon puha, meghatározhatatlan, változékony izé.” Igaz. Pontosan ezért kár mereven kezelni.

„csak olyan viccekkel jár, hogy a két hónapi „hosszú”, a milliószázaléknyi viszont „rövid”..” – Röviden: butaság.

@don B: Most konkrétan milyen fikázásról van szó?

@Grant kapitány: „"Ellopták a héttörpés bögrémet" vs. "Ellopták a hét törpés bögrémet." itt mást is jelentenek egybe- illetve különírva.” Pontosan. Viszont „a százegy kiskutáys bögrémet” vs. „a százegy kiskutyás bögrémet”. És erre mondják a szabályzók, hogy a helyesírás „értelemtükröztető jellegű”. Pedig csak azok értelmét tükrözi, akik kitalálták...

11 don B 2013. március 1. 11:54

@Fejes László (nyest.hu): Nem mondtam, hogy a 119. jó, semmi ilyesmit. Igen, miért nem 7-részes? Így alakult. Igen, szar, hogy az AkH. mindent le akar szabályozni, rugalmatlan, és tele van hülyeséggel, és nem tud mit kezdeni nemhogy tárgyának természetéből fakadó ellentmondásaival, de még a saját elveivel se.

Ad fikázás: az képes beszéd. Ízlések és pofonok, ugye, meg különben sincs közöm hozzá, de. Ha én egy olyan orgánum lennék, ami időről bírálja a helyesírási normát, szükségét érezném, hogy szövegeimben ez a norma az utolsó szögig be legyen tartva. Hogy véletlenül se merülhessen föl az a látszat, hogy nem értek ahhoz, amit bírálok. Nekem valahogy úgy elegáns. De mondom: a ti dolgotok.

12 Grant kapitány 2013. március 1. 11:58

@Fejes László (nyest.hu): "Viszont „a százegy kiskutáys bögrémet” vs. „a százegy kiskutyás bögrémet”. És erre mondják a szabályzók, hogy a helyesírás „értelemtükröztető jellegű”. Pedig csak azok értelmét tükrözi, akik kitalálták..."

Általánosságban véve hülyeség, amit mondasz. Tény, hogy csak részben értelemtükröző a helyesírás, de baromság erre úgy reagálni, ahogy azt te teszed, hogy nahát akkor vígan adjuk fel ezt a részleges értelemtükröző funkcióját is, és mindenki nyugodtan írja az ilyen szókapcsolatokat úgy, ahogy éppen jólesik (habár lehet, hogy te még ezt is "jól esik"-nek írnád, ami persze mást jelent).

Megjegyzem még egyúttal azt is, hogy a szabályzat pl. az "egyhavi" írásmódját a "meggyökeresedett szokás"-ra hivatkozva indokolja.

13 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 1. 12:27

@don B: „Ha én egy olyan orgánum lennék, ami időről bírálja a helyesírási normát, szükségét érezném, hogy szövegeimben ez a norma az utolsó szögig be legyen tartva. Hogy véletlenül se merülhessen föl az a látszat, hogy nem értek ahhoz, amit bírálok.” Nem, én pont az ellenkezőjét gondolom. Szerintem a helyesírási szabályzat olyan, amit nem lehet betartani. Mi még legalább ismerjük – persze hibázunk, bizonytalankodunk mi is –, mert elég sokat foglalkoztunk vele, de egy átlagembernek nincs raa ideje, hogy állandóan utánanézzen, hogy akkor jól emlékszik-e, hogy a nyitvartartást tényleg nyitva tartásnak kell-e írni, vagy hogy mikor kell az évszám után pont, és mikor tilos. Ennek ellenére Mo-n általános az az attitűd, hogy aki ilyesmit elront, az műveletlen, tahó, nem kultúrember stb. Én úgy gondolom, éppen abban kell példát mutatnunk, hogy ne vegyük komolyan a dolgokat. Ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy mondjuk nem használjuk a ly-t, de nem foglalkozunk piszlicsáré dolgokkal.

Egy hasonlattal, hogy világos legyen: ha mi azt mondjuk, hogy a színházba járás nem arról szól, hogy megmutassuk a legújabb gönceinket, és tessék nyugodtan kinyúlt pulóverben színházba járni, akkor nem hiteles, ha mi folyton frakkban meg kisestélyiben jelenünk meg minden előadáson.

@Grant kapitány: Félreértesz. Először is, a helyesírás semmilyen értelmet nem tükröztet. Az, hogy másképp írjuk azt, hogy folyt, mint hogy fojt, semmit nem mond a két szó jelentéséről („értelméről”). Tehát már maga a kifejezés is értelmetlen.

Másrészt: mi értelme van annak, hogy egyes esetekben megkülönböztetünk írásban két szerkezetet, más esetekben nem? Mi indokolja, hogy hol fontos az „értelemtükröztetés”, hol nem? De ugyanilyen a másik példád is: amikor a kodifikálóknak úgy tetszik, hivatkoznak az írásszokásra, amikor nem, nem. Pl. ha megnézel egy ötvenes évek előtti kiadványt, az tele van a mindíg alakkal. Mára ezt teljesen kiirtották, illetve a „bunkóság” jelét csinálták belőle. Ilyenkor miért nem számítanak szép hagyományaink? Csak.

14 Grant kapitány 2013. március 1. 15:55

@Fejes László (nyest.hu): "Az, hogy másképp írjuk azt, hogy folyt, mint hogy fojt, semmit nem mond a két szó jelentéséről („értelméről”)."

Nem mond semmit, de még mindig jobb, mint az a javaslat, hogy írjuk egyformán a kettőt, mert a jelenlegi írásmód alapján legalább világos, hogy ez két különböző szó.

@Fejes László (nyest.hu):" Először is, a helyesírás semmilyen értelmet nem tükröztet."

Dehogynem, csak nem közvetlenül, hanem aki ismeri a szavak írásképét, az tisztában van például azzal, hogy az egybeírás vs. különírás tesz különbséget az átvitt és a konkrét jelentések között. Rengeteg példa van erre, látni fogod, ha kinyitod a helyesírási szótárt és megkeresed az egybeírt és különírt alakokhoz fűzött magyarázatokat.

@Fejes László (nyest.hu): "Pl. ha megnézel egy ötvenes évek előtti kiadványt, az tele van a mindíg alakkal"

Nem találtam egyelőre ilyet ,de egyébként is rossz a példa, mert nem tudhatjuk, hogy egy ideig nem a régies "mindég" alak hatása miatt írták-e hosszú í-vel egyesek ezt a szót - ha egyáltalán. Tehát itt a szó kiejtése is változott.

15 DJS 2013. március 1. 16:35

@Blogin: "szerintem a szabálykövetés elvárható volna az itt publikálóktól."

Te még új vagy itt, igaz? :)

@Fejes László (nyest.hu):

"egy átlagembernek nincs raa ideje, hogy állandóan utánanézzen, hogy akkor jól emlékszik-e, hogy a nyitvartartást tényleg nyitva tartásnak kell-e írni, vagy hogy mikor kell az évszám után pont, és mikor tilos. Ennek ellenére Mo-n általános az az attitűd, hogy aki ilyesmit elront, az műveletlen, tahó, nem kultúrember stb."

Nem akarok feleslegesen politizálni, de nekem ez úgy tűnik, mintha valami kádári kultúrpolitika öröksége lenne. Akkoriban voltak olyan célkitűzések, mint az "általános műveltség".

16 DJS 2013. március 1. 16:40

@Grant kapitány:

"a jelenlegi írásmód alapján legalább világos, hogy ez két különböző szó."

Először szó szerint ezt akartam írni én is, aztán rájöttem, hogy ez nem fontos. Rengeteg olyan azonos alakú szavunk van, amit így nem különböztetünk meg:

Pl.

mert ("oda mert menni, mert...")

Szóval semmi sem indokolja azt, hogy pont a folyni ige múlt idejű, E/3. személyű alakját különböztessük meg a fojtani ige jelen idejű, E/3. személyű alakjától.

17 Közbiztonság Szilárd 2015. január 8. 22:06

@Fejes László (nyest.hu):

Hát elég ciki, ha egy nyelvész, aki itt elméletileg a helyes nyelvhasználatról papol, ezt még meg is kérdezi.

Innentől az egész weblap léte kérdőjeleződik meg.

Ha azok sem tudnak helyesen írni, akik itt vogul a finn... izé, osztják az észt (sok a baj a finnugorokkal), ráadásul még csak fontosnak sem tartják, és nekiállnak ilyen hajánál fogva előrángatott érvekkel megindokolni a hibájukat, nos, akkor ezt a weblapot talán érdemes volna megszüntetni, mert ilyen gondolkodással ennek semmi értelme.

18 szigetva 2015. január 8. 22:34

@Közbiztonság Szilárd: A hozzászólásod elárulja, hogy vagy nem olvasod, vagy nem érted a nyest cikkeit, ha még nem vetted észre, hogy egyrészt itt a nyelvészek nem a „helyes” nyelvhasználatról papolnak, másrészt a nyelvhasználatnak nincsen köze a helyesíráshoz.

Információ
X