Ez igaz, mert ott van a tatárlaki korong, amelyről a keménymag fogát csikorgatva próbál másokat győzködni, hogy magyar írás legkorábbi bizonyítéka, és többek között azé, hogy a magyarok már évezredek óta itt vannak, ők találták fel az írást és mindent ami a világon van. Ezek a blőd elképzelések nagyon népszerűek és ha egyszer politikai fordulat lesz, akkor ezeket fogják a történelmi kánonba becikkelyezni és beleverni az emberek elméjébe.

Számomra természetesen közömbös, ha mondjuk a latin betűs írásról erre a rovásírásra térnek át az országban, ez az ő szíve ügye, de ilyen hamis, történetietlen, alaptalan érvékkel nem lehet ezt megtenni, nem is beszélve a többi elméletről.

A válasz egyszerű: az azt használóké, az azt akár csak időnként is olvasóké. Ez a kör pedig gyorsan bővül(het), mert csak néhány óra megtanulni, nem úgy mint egy nyelvet - az néhány év.

Most látom, a cikk állításával ellentétben latin betűkkel nem a rovás értelmét írták le, hanem, hogy "Itt jártak a demokrata fiatalok! Societas"

@Nyenyi: Persze, hogy könnyű egy ábécét, vagy egy írást elsajátítani, nekem sem volt nagy erőfeszítés a szerb cirill megtanulni magamtól, a kötelező tanulmányok egyikében sem tanultam.

@Nyenyi: Hol állítja a cikk szövege, hogy ugyanazt írták le? A cikkben az szerepel, hogy „latin betűs szöveggel is kiegészítették”...

Akkor én értettem félre a második mondatrészt: "talán aggódtak amiatt, hogy a jobbikosok a rovásírást nem tudják elolvasni, és üzenetük észrevétlen marad."

Mondjuk kifejezetten tényleg nem állítja, hogy a "fordítás" van odaírva.

Sztendapolnak jobbra-balra. Politikai fordulat? Itt állandóan politikai fordulat van. Nemhogy négyévente, hanem minden egyes lejárt szavatosságú miniszterelnök cseréjénél, minden egyes pártalapításnál, avagy már a messziről bűzlő pártok átnevezését, klikkekre szakadását is annak titulálják.

Ennek rég ideje volt már. Sosem értettem a fanyalgást, hogy „a Jobbikosok kisajátítják a rovásírást”. Ők nem kisajátítják, csak használják, amihez mindenkinek joga van. Az a magyar sajáttíttatja ki a jobbosokkal, aki ezek után fanyalogva lemond a saját múltja egy értékes részéről, mert az „valami Jobbikos dolog”.

Már a Fidesznek a kokárda-einstandját is jól ki lehetett volna védeni azzal, ha a másik oldal meghirdeti, hogy ők is hordani fogják.

Olyan sztártrekkes ufóírás beütése van a dolognak... Élienek :)

Legutóbb az '56-os forradalom idején használták arra a rovást, hogy valódi közléseket adjanak át vele. A falakra írták rovással a találkozóhelyek hollétét, és a kiemelten fontos üzeneteket. Azt senki más nem értette, csak a magyarok. De akkor még a magyarok nagy részének nem okozott gondot elolvasni egy ilyen szöveget, nem akkor tanulták. A rovás ismerete hozzátartozik a magyar műveltséghez, ahogyan a magyar történelem, vagy a Biblia ismerete is.

@Huliganthropus: Linkelj már erről egy hiteles dokumentumot, képet, akármit! Köszi!

@Huliganthropus: Ez egy blamázs.

Írásában sem nemzet a nemzet?

Az írás legyen az bármilyen alakú világon mindenütt a műveltség eszköze.

Az írást fel lehet használni a jó és rossz közlésére, de kisajátítani nem, Az írás megjelenése az emberi történelem közös része ezt senki semmilyen módon nem sajátíthatja ki, sőt tovább megyek, jellegénél fogva nem tudja kisajátítani. Tudomásom szerint írásbeliség az északi népeknél még a 18. században sem jelent meg egyértelműen.

Aki használja, az viszont felelősséggel tegye, milyen politika irányultságokat akar vele kifejezni. Az a nevezetes horogkereszt sem arra készült, amire aztán felhasználták. Elvben semmi kivetnivaló nincs a rovásírás helységtáblákkal sem. A probléma csak ott kezdődik, amikor politika szándék van mögötte.

Erről mindig az jut eszembe, hogy Bosznia-Hercegovinán átutazva, a délebbre levő falvakban még a cirill betűs táblákat is összemázolták. Egy nép egy nyelv csak más betűkkel. Nyilvánvaló, hogy Magyarországon sem más a helyzet ebben a tekintetben a rovásírás táblákkal.

@argumentar: Valamikor jobb, ha a józan ész és a praktikum diktál. Mert vegyük a kínai írásrendszert, ami több tízezer karakterből áll, pedig átvehették volna a latin írást, ami egyszerűbb, de Mao az elkötelezett Nyugat-gyűlölő nem akarta.

@doncsecz: A latinbetűs pinjin elődjét Mao kormánya már 1940-ben a kínai írással egyenrangúként határozta meg. A pinjin mai formájában pedig 1958 óta hivatalos (szintén Mao idején), s azóta tanítják az iskolákban.

Az írásrendszer leváltása egyébként pedig nem egyszerű technikai kérdés, hanem ennél jóval tágabb összefüggései vannak. Egy rosszul megválasztott és kivitelezett írásreform tömegeket tehet hosszabb-rövidebb időre analfabétává, illetve kulturális gyökereket vághat el, lehetetlenné téve az idők során egy-egy írásrendszerrel megalkotott írott anyaghoz való hozzáférést. Minderre sajnos bőven volt példa a történelemben (lásd pl. a Szovjetunió számos népe esetén).

@tenegri: Az igaz, de senki nem mondja, hogy egyik napról a másikra kell, habár egy egyszerű írásrendszert könnyű megtanulni, a cirillt is könnyű elsajátítani. Amíg nem tanulják meg az új ábécét, addig hosszú évekig kettős feliratok lesznek.

@doncsecz:

Azért majdnem 1000 év (ha a tihanyi alapítólevelétől számítjuk) latin betűs magyar írásbeliség után furcsa lenne egy ilyen krikszkrakszra átállni, hagyjuk meg ezt a történelem érdekességének. Nem is beszélve arról, hogy magyar írásbeliség termékei (régi és új könyvek, napi sajtótermékek, a magyar nyelvű internetes oldalak mind-mind ezzel a betűkészlettel születtek), ezeknek az utólagos előállítása egy másik írásrendszerrel a hatalmas anyagi ráfordítás mellett nagyon sok képzett embert is igényelne. Ennek hiányában évekig úsznánk a rosszul transzliterált, elgépelt, félreírt szavakban, ami nem kevés kommunikációs problémát eredményezne. Még ha hivatalossá is tennék, a társadalom nagy része magánjellegű kommunikációjában nagy valószínűséggel továbbra is latin betűs írást részesítené előnyben (mert ehhez szokott és tudja, hogy a címzettjei is ezt részesítik előnyben). Ugyanez vonatkozik egy kis belegondolással az üzleti szférára is, melyik cégnek érdeke az, hogy a reklámját még elolvasni se tudná senki, néhány "hobbilingvicistán" és megszállott "nemzetmentőn" kívül?

Nem szeretnék ott kilyukadni, mint a szerbek, hogy kétféle írást (latinica, ćirilica) használnak és ez még ráadásul a politikai, világnézeti orientáció szerint is megosztja a társadalmukat.

A technikai problémákról (fontok, billentyűzetkiosztás, mobiltelefon-billentyűzet) meg felesleges is beszélni.

@Nước mắm ngon quá!: Gondolod ezzel nem vagyok úgy én is? A rovásírás történetébe nem mélyedtem el, de amikor szóba került lapunk véleményezései közt a rovásírásos táblák minél fokozottabb elterjesztése a megyében, akkor én felvetettem a kétségeket, mire mindenki jött a tatárlaki korongtól elkezdve mindennel. Szóba került a horvát írásbeliség, amiről egyesek meg vannak győződve, hogy a horvátok nemzeti írása a glagolita, ami nem is az ország egész területére terjedt ki, csak a tengermelléken beszélt nyelv használta.

@tenegri:

Azért a pinjin mégsem a kínai írás "párja" abban az értelemben, hogy helyettesítené azt, pusztán az írásjelek elsajátítását és a latin betűs írást használó Nyugattal való kommunikációt segíti elő. Nem tudok kínaiakról, akik komolyan gondolnák, hogy az írásjeleket el kellene törölni és teljesen át kellene térni a latin betűre.

A vietnamiak ugyan áttértek a latin betűs quốc ngữ-re, de ez nem csak előnyökkel járt. Amellett, hogy a régi, chữ nôm-mal írt szövegek ma csupán néhány "beavatott" számára érthetőek, vállalniuk kellett a rengeteg homofon szó megkülönböztetésének a nehézségét is. A 'nam' jelenthet pl. "dél"-t, de "férfi"-t is, az 'anh' lehet "báty, fivér", de pl. "angol" is. Vietnami ismerőseimet ha kérdezgetem, hogy egy-egy már általam ismert többszótagos szó esetében az egyes szótagok külön-külön mit jelentenek (ahogy ezt kínaitanulás során is megteszem), sokszor azzal kénytelenek válaszolni, hogy nincs az adott egyszótagú szónak különösebb jelentése - mivel (következtetem jómagam) ezek pontos jelentését csak a már nem használt kínai (han) írásjel ismeretében lehetne meghatározni.

Való igaz, hogy az írásbeliség a teljes népesség körében meredeken emelkedett az átállás után, de ez írás elsajátításának nagymértékű megkönnyebbítése az egyetlen érv az írásreform mellett.

Ilyenre a rovásírásra való átállásra nincs kilátás, nem fog vele csökkenni az analfabetizmus. Épp ellenkezőleg!

@doncsecz:

Rendben, nem volt egyértelmű az általam kommentálni kívánt hozzászólás utolsó mondata ("Amíg nem tanulják meg az új ábécét, addig hosszú évekig kettős feliratok lesznek.")

Valahogy nehezen tudnám elképzelni, hogy ufóírásos feliratok között rohangáljon 10 millió analfabéta, örülök, hogy más is szkeptikus.

@argumentar: „Tudomásom szerint írásbeliség az északi népeknél még a 18. században sem jelent meg egyértelműen.” Kikről beszélsz? A skandinávokról? A rúnákról hallottál már?

Ma már az UNICODE ( UTF / UTF-8 , UTF-16) táblázata az Európában valaha használatos fontosabb ROVÁS típust (OGHAM, germán RÚNÁK, VENETIC, TÜRK stb.LINEÁR-B) tartalmazza, a MAGYAR rovás most kerül beillesztésre tucatnyi ligatúrával , több évnyi előkészítő munka után.

.

std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n3527.pdf

.

@Fejes László (nyest.hu):

A megállapítással Mario Alinei egyik művében találkoztam, habár ezen még a mai napig vitatkoznak.

Ha jól emlékszem a Demokrata című újságban jelent meg egy könyvértékelő cikk, ami a mai napig visszacseng bennem.

A könyv a magyar etruszk kapcsolat lehetőségét elemzi a rovásírás felől megközelítve.

Megjegyzésként még csak annyi, hogy ha valakinek az írásrendszere hasonlít, akkor a kapocs nem intézhető el egy legyintéssel.

Nem azt állítottam, hogy nem voltak írásbeli emlékek az északi népeknél, hanem azt, hogy az egységes írásbeliség nem jelent meg egyértelműen

argtr

@argumentar: „az egységes írásbeliség nem jelent meg egyértelműen” Mi az, h „egységes”? Mi az, hogy „egyértelműen”? Mi az, hogy „hasonlít”? Pl. betűkből áll? Alinei különben egy kókler, nem szabad komolyan venni.

Olyan kókler, hogy csak eddig vitte:

Mario Alinei (Torino, 1926 -)

1959-1987-ig az Utrecht-i egyetem emeritus professzora

Az International Society for Dialectology and Geolinguistics tagja, 7 esztendőn keresztül elnöke.

A Societas Linguistica Europea elnöke.

A Royal Academy Gustav Adolf (Uppsala) tagja.

Az Accademia Peloritana (Messina) tagja.

A Societe Linguistica Italiana alapító tagja.

A Societé Internationale de Linguistique et Géolinguistique alapító tagja.

A "Quaderni di Semantica" folyóirat főszerkesztője.

Az Atlas Linguarum Europae alapító elnöke.

Nem sok érv. de valami.....

@argumentar: Professzor emeritus a nyugdíjazása után lesz az ember. Alinei 1959-ben 33 éves volt. (Rosszul fordítod a Wikipedia szócikket.)

Egyébként meg a napokban sorolt itt fel egy cikk olyan kóklereket, akik az ELTE professzorai… Olyan is van, hogy valaki normális szakember, aztán egyszer csak megbolondul.

@Nước mắm ngon quá!: Én meg azt tudom nehezen elképzelni, hogy másik írásra miért nem lehet átállni évtizedek alatt? Miféle ufóírás? Itt normális emberi írásról van szó.

@szigetva:

Az emeritussággal egyetértek valóban így van!

Kóklerség viszont megint nézőpont kérdése, valahogy ez úgy van, mint a politikában. A közgazdaságtan viszonylag homogén tananyag, de az értelmezése annyi ahány közgazdász van e világon. Az etruszk rovásírás ilyen szintű elemzését viszont nem nevezném kóklerségnek.

Ki is a kókler: szemfényvesztő, szélhámos (Idegen szavak gyűjteménye).

Ennyire azért nem minősíteném le a munkáját. De ilyen egyszerűen kimondva mégis csak erős és sértő a fenti professzorra. Ezen az alapon a finn-ugor eredet sem egyéb más, mint kóklerség, ugyan is néhány szó egyezésén kívül semmi nem stimmel. Kiváló alkalom az, hogy itt egy olyan jelrendszert lehet összehasonlítani, ami nem annyira gyakori az írásbeliségnél, mint a ma ismert jelenlegi abc. Azért mégsem gondolhatjuk komolyan, hogy ez így egyszerűen kókler. Nem akarok mélyebb vitát ebben a témában, mert az Internet tele van olyan oldalakkal, amely e témát feszegeti. Az ott megjelent képes rovásírás táblák összehasonlítása talán nem szemfényvesztés eredménye.

argtr

@Nước mắm ngon quá!:

Különösebb gondot nem okozna az átállás a pénzügyi ráfordítást leszámítva.

Három-négy generáción belül ( latinos korosztály --> latinos+rovásos korosztály --> rovásos+latinos korosztály )

Az egy újabb kérdés: mennyiben akarjuk a kettős jelrendszert fönntartani és csak a rovás révén elszigetelni magunkat.

Nem mintha egy idegennyelvű számára a latinbetűkkel írt magyar nem lenne "kínai" :) E tekintetben csak kicsi az előnye a fölismert betüknek, mert a lényeg: a betűsor "értelme" hiányzik......

@Fejes László (nyest.hu):

Ami a "kóklerséget" illeti, rosszindulatnak vélhető minősítés.

Való igaz, Alinei a magyar nyelv etruszk összevetésével olyan területre tévedt, amit voltaképpen édeskevesen vagy egyáltalán nem műveltek még.

Mindazok a kritikák , amiket az uralisztika felől kap, bizonyos értelemben jogosak, DE CSAK az uralisztika szemszögéből !!

Alinei az indoeurópai nyelv felől közelít, és kibontakozási lehetőséget kell adni ennek a szemléletnek is.

Hogy mennyire nincs egyedül Alinei, azt a körötte folyamatosan terebélyesedő munkaközössége, szellemi közeg jelzi:

Mario Alinei, Linguist (Emeritus, University of Utrecht)

Xaverio Ballester ,Linguist (University of Valencia)

Francesco Benozzo, Philologist (University of Bologna)

Guido Borghi, Linguist (University of Genova)

Franco Cavazza, Linguist (University of Bologna)

Jean Chiorboli, Linguist (University of Corsica)

Ana Donnard, Philologist (University of Uberlândia)

Andrea Fassò, Philologist (University of Bologna)

Gaetano Forni, Anthropologist; Historian of Agricolture (University of Milano)

Fernanda Frazão, Editor; Historian

Paolo Galloni, Historian

Hans Goebl, Linguist (University of Salzburg)

Maria Goudi, Linguist (University Stendhal-Grenoble)

Alessandro Grossato, Indologist, Historian of Religions (University of Padova)

Henry Harpending, Anthropologist (University of Utah)

Alfio Lanaia, Linguist (University of Catania)

Jean Le Dû, Linguist (Emeritus, University of Brest)

Matteo Meschiari, Anthropologist (University of Palermo)

Gabriela Morais, Historian

Gonzalo Navaza, Philologist (University of Vigo)

Marcel Otte, Prehistorian (University of Liège)

Cesare Poppi, Anthropologist (University of Bologna)

Rosa Ronzitti, Linguist and philologist (Università per Stranieri di Siena)

Antonella Sciancalepore, Philologist (University of Macerata)

Dario Seglie, Archaeologist (Polytechnic University of Torino)

Paul Videsott, Linguist ,

Claudia Zedda, Anthropologist

@doncsecz:

Szerintem itt egy politikai propagandáról van szó. Meg a bevezetése esetén analfabetizmusba száműzött emberek millióiról. Nagyon sok ember még az iskolában tanult latin betűket is nehezen olvassa, rengeteg funkcionális analfabéta van, aki nem képes értelmezni az olvasottakat. Sok gyerek és fiatal pedig egyáltalán nem olvas.

Ezt még tetézni egy politikailag motivált ákombákommal... gratulálok az elkövetőknek!

Teljes átállás nem lehetséges, és nem is lenne célszerű. Olvashatóság szempontjából is nehéz a latin betűs írással versenyezni. Viszont díszítő elemként nagyon szép a rovásírás, ilyen szempontból el lehetne terjeszteni. Persze gondot jelenthet az, hogy melyik abc-t használjuk. Most háromfélét szoktak használni nagyrészt (Magyar Adorján, Forrai, és szabvány). A szabvány és a Forrai az ékezetes betűk külön jelölése irányába ment el (tehát a mai értelemben vett fonémák jelölése irányába, a latin írás visszatükrözésére), a MA féle pedig a hangjelölés irányába, azaz külön jelöli a á-t és é-t (amely fonetikailag más, mint az a és e), de nem jelöli külön a hosszú ó-t, ő-t, ú-t, ű-t (amelyek fonetikailag nem különböznek az o, ö, u, ü hangoktól). (Régen a rovásírásban ezeket sem jelölték, illetve az é-t kezdték el jelölni az újkorban.). Véleményem szerint ez utóbbi irány lenne a helyes (más betűstílusokkal is akár), hiszen a magánhangzók hosszúságának jelölése, és a mássalhangzók hosszúságának kettőzése a latin írás sajátossága, nem feltétlenül kellene ebben követni. Rovásírásban ugyanúgy lehetne kettőzni a hosszú magánhangzókat is. Persze a másik irány is elfogadható, hiszen lehet írást modernizálni sokféleképpen, de azért a beterjesztett szabvány rovásírásban vannak gondok pl. az ü-ű betűk körül, mert önkényesen kinevezték az egyik rovásemlékben használt ü-t rövidnek, a másikban használt ü betűt pedig hosszú ű-nek. Ugyanígy a másféle rovásemlékben előforduló h betű egyikét h-nak, a másikat zárt e-nek (használták a h-t zárt e helyett, de az ilyen rovásemlékekben a h is ugyanaz volt.) Talán ezért is lett volna jó, ha a tudomány is magára vállalta volna a rovásírás szabványosításának ügyét, és többféle, de viszont autentikus abc kerülne be a szabványba. Az a baj ugyanakkor, hogy sajnos tudományos körökből is érik támadások a rovásírást: lásd Horváth Iván lejárató írása, amely a rovásírással foglalkozó kutatók (Sebestyén Gyula, Sándor Klára) tudományos eredményeit semmibe véve támadja az írást. És hát alig van egyáltalán tudós, aki az írással foglalkozik. Az ideológiai, politikai stb. alapú kisajátítások (és a kisajátítás emlegetése) pedig nem kedveznek szerintem a rovásírás széles körben közkedveltté tételének.

Akik annyira támogatják a rovásírást, mondjanak már egy érvet, mit fogunk ezzel nyerni. De egy olyat, ami az összes hátrányt, ami ezzel jár, felülmúlja!

Emlékeztetőül:

- társadalmi ellenállás leküzdése, propaganda-költségek

- esti iskolákban millióknak kellene tanítani, velük gyakoroltatni, mert a közoktatásban a lakosság jelentős része már nincs jelen

- tankönyvek kiadása, feliratok lecserélése, szoftverek (marha drágán, hogy megérje a csókosoknak is természetesen) közbeszerzése

- az átállással járó káosz kezelése, a rovásírást rosszul használók által körében létrejövő kommunikációs problémák,

- az összes latinbetűs írásból átvett szó transzliterálása: valaki Göte-nek, valaki Gőte-nek, megint valaki más Goethe-nek, egy negyedik pedig Gőthe-nek, az ötödik megint pedig Göthe-nek fogja írni ugyanazt a szót, mert fogalma sincs mi az irányadó szabály. Sékszpír, Sékszpir, Séjkszpír, Sekszpir, Sekszpír, ha?!

Mi lesz azzal a 10 évessel pl. aki már nagy nehezen megtanult latin betűkkel írni, de még azt se tudja jól alkalmazni, mert mint látjuk még az "álamfőnek" sem megy a helyesírás. Meg lesz buktatva latin írás mellett rovásírásból is? Két szék között a pad alatt?

Ha annyira támogatjátok, írjatok ide rovásírással. Gyerünk. Ne az áruló latin betűket nyomjátok ide. Azok maradnak az enyémek.

@argumentar:

Mi az, hogy néhány szón kívül semmi más nem stimmel? Az agglutináció, a toldalékok, a főnévragozás kiterjedt esetei, a birtokos ragok hasonló használata, a rövid-hosszú magán- és mássalhangzók fonematikus szerepe, a magas és mély hangok megkülönböztetése a ragozás során, a habeo-szerkezet hasonló alkalmazása, a személyes névmások elhagyhatósága, stb. számodra ismeretlen területek lehetnek.

@Nước mắm ngon quá!: "Akik annyira támogatják a rovásírást"

Összemosol dolgokat, akik annyira támogatják azok nem biztos hogy mind ki akarják dobni a kukába a latin írást (legalábbis én nem támogatnám a latin írás lecserélését, de támogatnám a rovásírás elterjesztését kiegészítő díszítő elemként)

Az érveid előhozakodásával pedig nyugodtan várhatsz még, azért ott még nem tartunk, hogy Goethe leírásából buktassanak az iskolákban, de ha valaki ki is találja majd a teljes átállást, akkor a szokásos gyakorlatot lenne célszerű követni, azaz más írástípussal leírt tulajdonnevek kiejtés szerinti leírása. Bár most is írnak rovással tulajdonneveket, láttam már a latin írás letükrözésével, és kiejtés szerint is leírni.

@Nước mắm ngon quá!:

"..nem fog vele csökkenni az analfabetizmus. Épp ellenkezőleg!.."

Nincs köze hozzá.

Az analfabetizmus sajnos újratermelődő jelenség. És bármilyen meglepő, egyre nagyobb mértékben.

Ma már az analfabetizmus több szintre tagolódik: sokan csak az első szintet gondolják problémásnak: a teljes írási-olvasási tudatlanságot.

A második szint, aki megtanulta mindkettőt, de elfelejtette: gyakorlás hiánya, betegség (afázia).

harmadik szint a félanalfabéta: tud olvasni, de írni nem. Ma annyiban módosult ez, hogy nagyon kicsit tud olvasni és írni. (betűzni, és előre betanult szavakat - nevét - leírni.)

Mindezek a lakosság kb 1-2 %-át érintik ( az első két szint ezen belül főként a cigányságot)

A legnagyobb gondot a FUNKCIONÁLIS analfabetizmus okozza, ami a mai felnőtt lakosság 16-33 %-ára is kiterjedhet. ( Részbeni oka a beszédtempó gyorsulása, a többirányból egyidőben érkező informáciáradat, kivált az alapok - általános iskola - leülepedetlen anyag, hibás módszerek - illetve a műszaki , memória helyettesítő eszközök megjelenése, agyi tréning hiánya).

/ Egyesek szerint ez utóbbit is ki kellene már bővíteni: aki nem beszél nyelveket, és nincs jogosítványa (?) /

Visszatérve a rovásra: A rovás mindössze 38 jelből áll tehát MAGÁBANVALÓ, szemben a magyar nyelv latinbetűs garnitúrájával, amiben a kicsi írott és nyomtatott meg a nagy írott és nyomtatott is ott van, ezáltal négyszeres szorzóval kell számolni. ( Így aztán többre jön ki, mint a japán hiragana és katakana együttvéve..).

Mert bizony egy kisgyerek számára, aki először ismerkedik a betűkkel, teljesen különálló a kicsi/nagy és írott/nyomtatott jel. Majd csak később rögzül a kapcsolat köztük. És aztán ennek megtanulási sebességéről ne is beszéljünk, az ÍRÁS , főleg a körívelés pedig az ujjak okán még túl korai kötelezettség..

Ezzel szemben a rovás főleg rövid egyenesekből áll. Az az előnye is megvan, hogy EGYEDI. Vagyis nincs olyan jel benne, amit elforgatva vagy tükrözve más betűt kapunk ("n" vagy "u", "p", "d", "b" stb.)

Az egyediségéből adódóan a rovás játékos LIGATÚRAképzésre is alkalmas, ezáltal a szó KÉPisége is megalkotható, főleg egy gyermeki fantáziával. ÉS ami a legfontosabb: játékosan !

( Mert a tanulás maga a JÁTÉK !, főleg abban a korban, ahol éppen "iskolaérettségről" beszélnek.)

@arafuraferi: Dehogy mosok össze dolgokat, a lényegre tapintok rá, amit 1940-es évek romantikájában álmodozó hazaffyak nem vesznek észre.

Kiejtés szerinti írás, hogy ejted ki, hogy Shakespeare? Séjkszpir, Séjkszpír, Sekszpír, Sekszpir, Sékszpír, Sékszpir? - csak hogy magamat ismételjem és nem egy ilyen szó van.

@najahuha:

Dehogy nincs köze hozzá. Mit gondolsz mitől egyszerűbb a rovásírás mint a latin betűs? Az ismertsége 1% alatt lehet. Ha csak egy fél évszázadig tartana az átállás, már akkoris ember öltőkre maradnának analfabéták egész nemzedékek.

A ligatúrák csak tovább bonyolítják a helyzetet. Ma van össz. 26 karakter a magyar ábécében, plusz a magánhangzók ékezetes változatai, és te ehhez akarsz még ligatúrákat kreálni, ez minden csak nem egyszerűbb.

Ha annyira játék, akkor gyerünk, írj rovásírással. Ne félj, tudom olvasni.

@Nước mắm ngon quá!: Engem nem érdekelnek az álmodozások, az ideológiák, és tulajdonképpen a politika sem igazán. Viszont a rovásírás tetszik.

A kiejtés szerinti írás pedig a mai magyar nyelvben is ugyanolyan gond, nyilván vannak kialakult szokások. Tény, hogy az angol visszatükrözése kiejtésben elég nehézkes, mivel az angol magánhangzók teljesen mások, mint a magyar magánhangzók, de hát az orosz nevek leírása is gond lehet a mai latin írásban.

@Nước mắm ngon quá!: Szerintem senki sem akarja az írásrendszert teljesen lecserélni. Rémeket látsz, de az érveid se nagyon jók, nem egy társadalom cserélt már írásrendszert.

Ami azonban elvárható lenne, az az, hogy minél többen ismerjék. Vagy legalább tudjanak róla, hogy van ilyen, és a miénk, nem úgy, mint az ezer éve ránk kényszerített latin írás. (Ami a maga 24 betűjével nem is alkalmas a magyar nyelv rendes leírására még a diakritikus jelekkel és a kettős betűkkel együtt sem.)

@Nước mắm ngon quá!:

Még Manchesterben sikerült egy bolhapiacon ráakadnom egy olyan 1910-es "SÉKSZPÍR" összesre 1 fontért, (itthoni eszmei értéke 15 ezer forint) ahol az angol "SÉKSZPÍR" nem éppen a ma megszokott "Shakespeare" betűkombinációban díszeleg a címoldalon.....

Ezek voltaképpen sokkal kisebb gondok ahhoz képest, hogy mi legyen a teljes hasonulásokkal és folyományaikkal: vagyis azt jegyezzük le, amit hallunk és kiejtünk, vagy követni kell az eddigi leírási szabályokat..

@LA: "Ami a maga 24 betűjével nem is alkalmas a magyar nyelv rendes leírására még a diakritikus jelekkel és a kettős betűkkel együtt sem."

Mi tesz alkalmassá egy írást egy nyelv "rendes leírására"?

@LA: „Ami a maga 24 betűjével nem is alkalmas a magyar nyelv rendes leírására még a diakritikus jelekkel és a kettős betűkkel együtt sem” Miért is nem?

@Nước mắm ngon quá!: Lehet, hogy lemaradtam valamiről, de se a cikkben, se a kommentekben nem láttam, hogy valaki egyetlen használható rendszerként be szeretné vezetni a rovásírást (mármint itt - persze amúgy biztos vannak ilyenek), így egy kicsit szélmalomharcot vívsz :) Saját örömére meg mindenki úgy ír, ahogy akar, akár rovásírással, akár latin betűkkel vagy kicsi mosolygós hóemberekkel :)

@tenegri: Az, ha minden használatban lévő hangnak megvan a maga írásjele. Épp a latin írás (a nyelv alaposan redukált hangkészletével) a legkevésbé alkalmas arra, hogy univerzális írás legyen. De hát sok mindennel jártunk így: az angol nyelv sem egy ideális világnyelv.

A magyar nyelvben még mindig vannak olyan hangok, amiket írásban nem tudunk jelölni (lásd zárt és nyílt a, e) és ezért lassan ki is kopnak a beszédből is. Ahogy a Fogarassy által még ismert és leírt nyolcféle i-hangból is egy maradt. Mindez az írásbeli jelöletlenség miatt.

@LA: Mi az, hogy ránk kényszerített latin írás? Ki erőszakolta rád. Csak nem a gonosz EU? Vagy a még gonoszabb Gyurcsány meg a kommunisták?

Ne próbáld már nekem bemesélni, hogy Szent István, aki a kereszténységet, a frank megyerendszer (comes), a latin betűs írást bevezette, az európai kultúrkörbe való betagozódást ránk ránk erőszakolta, azt hogy Mátyás király reneszánsza idején ránk kényszerített kultúra, ránk erőszakolt betűekkel virágzott. Azt, hogy Balassi, Petőfi, Arany, Jókai, Mikszáth egy ránk erőszakolt írással írtak.

Vajon a dánok, a svédek, a norvégok, az angolok, az írek, a lengyelek, a németek, stb. miért vannak meg jól a náluk szintén nem honos latin betűkkel?

Rád is vonatkozik, írjál ide rovásírással. Nem menne, mi?

@LA: Az ún. zárt és nyílt a nem tudom mi. A zárt e-t lehetne jelölni, ë-vel, csak nagyon sokan nem ejtik. A nyolcféle [i] hang (mint fonéma) elég nagy marhaságnak tűnik, ha tudsz róla valamit, mesélj!

@tenegri: Dehogy én találtam ki az átállást:

"30 najahuha 2012. január 19. 18:11

@Nước mắm ngon quá!:

Különösebb gondot nem okozna az átállás a pénzügyi ráfordítást leszámítva.

Három-négy generáción belül ( latinos korosztály --> latinos+rovásos korosztály --> rovásos+latinos korosztály )"

Itt van, aki már a menetrendet vizionálja.

@Nước mắm ngon quá!:

Lásd #30 hozzászólásom.

Semmi sem egyszerű, míg ismeretlen. Ahhoz, hogy ne legyen ismeretlen, egyszerű ősi módszere van: meg kell ismerni.

A ligatúra nem kötelező dolog. Ami alapból van, az történelmi örökség. A többi meg tömeghasználat dolga.

Próbáltam ide írni, de visszakódolódott.

@Nước mắm ngon quá!:

FUKCIONÁLIS analfabetizmus Önnél ?? (??)

Ezt írtam: Három-négy generáción belül ( latinos korosztály --> latinos+rovásos korosztály --> rovásos+latinos korosztály )"

MINDENHOL ott a LATINbetű !!!

@Nước mắm ngon quá!: De menne. Az érveiddel pedig ismét nem tudok egyetérteni. Arany mégis mi a frásszal írt volna? Ez nem befolyásolja az Árpád-kor megítélését, amikor mindenkit büntettek, ha rovást használt, ha gyógyfüvekkel gyógyított, vagy nem keresztény dalokat énekelt. A keresztény "kultúrának" nevezett bigyó bizony ránk erőszakolt dolog volt, ha tetszik, ha nem.

@szigetva: Miért is nem ejtik vajon?

@szigetva: Persze, marhaságnak tűnik. Én sem tudom, hogyan kéne ejteni őket. De Fogarassy még megkülönböztette, az Akadémiai Nagyszótárban benne van.

@LA: Szólj a templomban ájtatoskodó, fakeresztet állító (ezzel került be a sajtóba anno a Jobbik), rovásírásos helyiségnévtáblákkal kampányoló párttitkáraidnak, hogy egy rájuk erőszakolt kultúrát követnek.

@LA: Így keletkeznek a lövészárkok. Nem hinném, hogy a latin írás démonizálásával lehetne sikereket elérni a rovásírás népszerűsítésében. Latin írással több száz nyelven írnak, bár vannak szerintem is hiányosságai, azaz nyilván a latin írás a latin nyelvhez készült, és sok nyelv sokkal több magánhangzót vagy mássalhangzót használ, szóval ki lehetne egészíteni karakterekkel (amit meg is tesz néhány nyelv), hogy ne legyen annyi ékezet. Viszont egy dolgot ne felejts el, hogy latin írással le lehet írni a nyelvjárásokat (kiegészítő jelekkel) is rovásírással pedig bajos, mert a zárt e-n kívül nincs más nyelvjárási jel benne. A zárt e-re pedig van a latin írásban is jel: ë, azonban az, hogy ez nincs elerjedve, az nem a latin betűk oka, hanem az, hogy egységes köznyelv az északkeleti nyelvjáráson alapul, amiből hiányzik a zárt e. Amúgy nagy kár, hogy nem jelölik, sajnos ennek köszönhető, hogy el fog tűnni teljesen a magyarból, pedig sokszor jelentésmegkülönböztető szerepe van. Mindenképp támogatnám a ë használatát.

Sajnálom, hogy szóba álltam a Jobbik agitprop-osztályának idevezényelt pártmunkásaival. Én kérek bocsánatot.

@LA: Azért mert egy mezőségi nyelvjárásból ez terjedt el a nyelvterület nagy részén. Semmi köze a helyesíráshoz. Az említett nyelvjárásban az [a] és [o] különbsége is felszámolódott (aztán más módon megint létrejött, de ez nem tartozik már ide): vö. kokas~kakas. A görögnek van hét magánhangzó-betűje, de csak öt magánhangzója. Még nem láttam olyat, hogy egy ilyen hangváltozás az íráson múlt volna. (Gondolj bele, a j és az ly ma is két graféma, de mégse ejti senki másképp.)

@arafuraferi: Állítottam én, hogy a rovás jobb? (Kicsit ugyan jobb.) Emlékeztetnék, hogy a latin írásra egy zárójeles mondatot pazaroltam összesen. Bele lehet kapaszkodni, sejtettem.

@Nước mắm ngon quá!: Miért az én párttitkáraim? Semmi sem áll távolabb tőlem, mint a Jobbik.

@LA: Te valamit nagyon félreértesz. A nyílt és zárt [a]-ról még nem írtál.

@arafuraferi: A latin írás nem a latin nyelvhez készült, gyakorlatilag ugyanezt a készletet a görögök alakították ki a saját nyelvükhöz. A latin hosszú/rövid magánhangzó szembenállást pl. nem jelölte a latin helyesírás.

@szigetva: Pedig múlhat az íráson a jelöletlen hangok kikopása. Egyszerű: az írástudatlan úgy beszél, ahogy hallja a környezetében. Az írástudó már nem feltétlenül. A XIX. század oktatási reformjai miatt épp akkortól egyre kevesebb lett a valódi analfabéta. De a fenti cikk nem erről szól, felesleges itt erről vitázni.

@arafuraferi:

Megegyezés kérdése, milyen jeleket alkalmazunk adott hangok lejegyzésére.

Itt a példa:

kepfeltoltes.hu/120119/Sylvester_J_nos1541_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

@szigetva: Elírás. Előfordul.

@LA: Jól értem, hogy ezek szerint csak hangjelölő (betű)írással lehetséges egy nyelvet "rendesen leírni", minden más jellegű rendszer eleve "rendetlen"?

.

"Az, ha minden használatban lévő hangnak megvan a maga írásjele."

Melyek ezek a hangok? Fel tudnád sorolni (csak hogy tisztában lehessünk vele minek kell megfelelni)? Milyen feltételeknek kell megfelelni, hogy egy jel az általa jelölt hang "maga írásjele" lehessen?

.

"Épp a latin írás (a nyelv alaposan redukált hangkészletével) a legkevésbé alkalmas arra, hogy univerzális írás legyen."

Szerintem egy írásnak nincs hangkészlete - ellenben jelkészlete van. A jelkészlet pedig meglehetősen tágan variálható, bővíthető, alakítható és újraértelmezhető. Nekem eddig úgy tűnt, hogy elég sok nyelv "rendes" (rendetlen?) lejegyzését sikerült megoldani latin betűkkel, illetve ahol szükségét érezték, ott a kiegészítésével, átértelmezésével (ahogy egyébként más írásrendszerekkel is). Rámutatnál, hogy mik azok a hangok (ha már csak hangjelölő írás lehet tökéletes), melyeket nem lehetséges a latin betűk felhasználásával jelölni? Milyen fizikai akadálya van ennek?

.

"A magyar nyelvben még mindig vannak olyan hangok, amiket írásban nem tudunk jelölni (lásd zárt és nyílt a, e)"

Már amelyik magyar nyelvben vannak ilyenek. Ahol pedig vannak, ott aki akarja, tudja jelölni is, ennek fizikai akadálya nincs, legfeljebb is csak megszokás. Eddig úgy alakult, hogy nem volt rá akkora igény, hogy széles körben jelöljenek bizonyos, egyes nyelvváltozatokban használatos hangokat - másokra meg volt igény és jelölték (akár tkp. feleslegesen is, lásd pl. j/ly). Ahol igény van a jelölésre, ott ma is jelölnek sokféle hangot, amit máshol nem.

.

"Ahogy a Fogarassy által még ismert és leírt nyolcféle i-hangból is egy maradt. Mindez az írásbeli jelöletlenség miatt."

????

.

Tudnál példát mondani "rendes" írásra, ami alkalmas egy nyelv "rendes leírására"?

@LA: Csak a félreértéseidet szerettem volna eloszlatni, de nem könnyű, ha ragaszkodsz hozzájuk.

@szigetva: Na ez azért nem teljesen igaz. A latin írás nagyon sokat merített az etruszk jelkészletből.

@Nước mắm ngon quá!:

Most meg kronológiai hibába estél !!

Én már jóval előbb léteztem, mint a Jobbik, sőt az én rovás érdeklődésem is jóval előbbi, mint ahogy a Jobbik egyáltalán megjelent a színen.

Egyébként is, ki is az a Jobbik ?

@tenegri: Hát így nehéz. Azt írtam: "a NYELV alaposan redukált hangkészletével", erre tájékoztatsz, hogy az ÍRÁSnak csak jelkészlete van. Most vagy nem olvasod el, amit írok, vagy tényleg hülyének nézel. Egyiket se szeretem.

@LA: Jaj, de hát az etruszkok is a görögöktől vették!

@LA: Nem állítottad, de céloztál rá, hogy a latin betűkkel nem lehet leírni dolgokat, ezért nem érdemes összehasonlítani a kettőt ilyen szempontból. Nekem mindkettő tetszik. Jóságra is kb. ugyanaz,ha nem nézzük azt, hogy a latinban a nyelvészek külön karaktereket használnak a nyelvjárási hangok leírására, akkor mindkettővel ugyanúgy le lehet írni mindent. A rovásírásban viszont célszerűbb lenne szerintem tényleg megmaradni a hangjelölésnél, és a hosszú magánhangzókat kettőzni, mint a latin betűs írást másolni (és a számomra még a mai napig is értelmezhetetlen fonémák jelölését erőltetni), dehát ez már egy másik vita, talán el is döntötték a szabványosítók.

@szigetva: A kérdés nem az őseredet volt, hanem a közvetlen származás. Az pedig nem a görög, hanem az etruszk. Mellékesen az etruszk írás görögből származtatása meglehetősen bajos, még ha ma a legtöbben kényelmi szempontokból elfogadják is ezt a hipotézist. A kettő inkább közös őstől ered, mint egymásból.

@tenegri: Ja, a példát azért elfelejtettem leírni: a cirill ábécét a szláv nyelvek leírására alkották meg és arra tökéletesen alkalmas is.

@LA: "Most vagy nem olvasod el, amit írok, vagy tényleg hülyének nézel."

Jelen esetben inkább az előbbi :) Mea culpa.

@szigetva:

Nem éppen. Maximum rokona, de nem a felmenője. Felmenőként a főniciait, illetve az ugaritit kell inkább megjelölni.

A pelazg alapján vélték közösnek, vagy legalábbis rokonnak.

@LA: 'A keresztény "kultúrának" nevezett bigyó bizony ránk erőszakolt dolog volt, ha tetszik, ha nem."

Nos,a kereszténység felvétele nélkül nagyon lehetséges,hogy magyarság sem létezne ma,vagy még többet 'szívtunk" volna a történelmünk alatt:lásd a középkori keresztes hadjáratokat,melyeket a Német Lovagrend folytatott a balti népek ellen (vö. poroszok sorsa),vagy Nagy Károly hadjáratait a szászok ellen. Egy nem keresztény,"pogány" állam nem lett volna életképes Európa közepén (a keresztesháborúk { amelyek ugye a 11.század végétől kezdődnek},nemcsak a Közel-Keletre,hanem Magyarország ellen is irányultak volna).Nagyon is bölcs döntés volt Gézától és Istvántól,hogy keresztény államot hoztak létre.

Amúgy kifejezetten szép a latin betűs magyar írás is, tetszik ez a kettőzős dolog, most hogy nézne ki ha így írnánk:

"Ňolc čupaš beđű ťúk vőféľi májžírt sóz, dühöng.":-)

@LA: De hát a szláv nyelvek hangkészlete sem egyforma, s a lejegyzésükre használt cirill írások sem egyformák (ahogy a latin írások sem egyformák a különböző nyelvi környezetekben). Az oroszban régebben használt cirill változatból pl. a 20. században (is) kigyomláltak jópár elemet, másoknak megváltoztatták a használatát - most akkor nem volt tökéletes? Vagy az volt, de így már nem az?

@arafuraferi: "Ňolc čupas beđű ťúk vőféľi májžírt šóz, dühöng."

Bocs, így akartam írni, szóval elég ocsmány lenne, feltehetőleg azért választották annak idején a kettős betűket.

@LA: Mennyiben "rendesebb" pl. a szerbek által használt cirill változat a szintén szerbek által használt latin változatnál?

@LA: Nem is szólva arról, hogy a cirill szintén erőteljesen a görög íráson alapul. Visszatérve az oroszra: vajon megfelel-e a "rendesség" kritériumainak, hogy pl. az "о" többféle hangot is jelöl? (plusz még nyelvjárásonként is eltérőt)

@tenegri: Azért megvan annak is a jósága, ha nincsenek ékezetek. A latin betűs írás előnye inkább abban mutatkozik meg, hogy a betűk nagyfokú különbözősége miatt a legolvashatóbb írás.

@arafuraferi: Nekem kimondottan tetszik. Milyen gyönyörűen lehetne a klasszikus folyóírással leírni.....

Akár így is :

kepfeltoltes.hu/thumb/120119/D_van_gari01_www.kepfeltoltes.hu_.jpg

@najahuha: Azt hiszem megbuktam volna már elsőben, ha így írnánk.:-)

@najahuha: Ahhoz azt kell feltételeznünk, hogy a magánhangzó-jeleket többször és ugyanúgy alkották meg. Nem valószínű.

@szigetva:

Nem feltétlenül. Egyik nyelv sem bebetonozott állapotú hangzóit tekintve.

A finnugrisztika állítása szerint kevéssel az ómagyar indulása előttől számolhatunk pl. az Ö, Ü magánhangzóval, miközben volt olyan, amelyik meg eltűnt...

Az etruszkok írásban nem is tettek sokáig különbséget zöngés és zöngétlen párok között.

@szigetva: A "készült" alatt én a végtermék létrejöttét értettem, a betűk egy részének átformálását, és a későbbi y, g, j, z, betűkkel való kiegészítését az írásnak, és ez a végtermék nem igazán keverhető össze a korábbi göröggel, vagy etruszkkal vagy nem tudom pontosan milyen írással, amiből keletkezett. Ilyen más nyelveknél nem történt, amikor átvették a latin abc-t, egy-két karakterrel kiegészítették a latin írást, de amúgy nem igazán formálták át, nem véletlenül nevezik külön írásnak a kettőt, hiszen akkor a görög egy változatának neveznénk.

És hát azért a latin írással elég jól leírhatók a latin hangok. Na jó, néhány kettős betűvel.

@arafuraferi: A klasszikus latin kiejtés pedig még inkább az íráshoz való.

@arafuraferi: A Z meg az Y a görögből van, a J meg nem a latinban alakult ki, hanem jóval később, a középkorban. Tehát a rómaiak a G-t tették hozzá. Ennél már az izlandiak meg az óangolok is többet, legalább kettőt-kettőt.

Azt, hogy „a klasszikus latin ejtés még inkább az íráshoz való”, talán úgy kell érteni, hogy a latin írás hívebben tükrözi a klasszikus ejtést. Ezen nincs semmi meglepő, hiszen akkor alakult ki, amikor klasszikusan ejtettek.

A latinbetűs ábécével tökéletesen le lehet írni az összes hangot a magyarban. Ez az illeszkedés évszázadokig alakult, meg a nyelv is változott közben, de nincs olyan fonémája ma a magyarnak, amelyet ne lehetne egyértelműen jelölni. Az ilyen „nyolcféle [i]”-s mesékkel csak úgy érdemes előjönni, ha tudja valaki, miről beszél.

@najahuha: www.omniglot.com/writing/etruscan.htm

en.wikipedia.org/wiki/Etruscan_language#Writing_system

www.britishmuseum.org/explore/highlights/article_index/e/etruscan_wr

@arafuraferi: „"Ňolc čupas beđű ťúk vőféľi májžírt šóz, dühöng."

Bocs, így akartam írni, szóval elég ocsmány lenne, feltehetőleg azért választották annak idején a kettős betűket.”

Szerintem meg kifejezetten jól néz ki, kicsit emlékeztet is Nước mắm ngon quá! nickjére...

@szigetva: "Z meg az Y a görögből van" igen onnan lopták vissza, de számomra akkor sem hasonlít a görög a latinhoz. Tη ληxητ, xogy γoroγ βητyκκηλ σoκταλ ιρνι, de én latin betűkkel.:-)

"latin írás hívebben tükrözi a klasszikus ejtést. Ezen nincs semmi meglepő, hiszen akkor alakult ki, amikor klasszikusan ejtettek." Én is erre céloztam, számomra sem meglepő, ha egy írást a kiejtéshez igazodóan hoznak létre.

"A latinbetűs ábécével tökéletesen le lehet írni az összes hangot a magyarban" Mielőtt nekem támadsz, mint Nước mắm ngon quá a rovásírásracseréljünkmindentes mozgalmárra, olvasd el a hozzászólásaimat, és látni fogod, hogy én is így gondolom ezt.

@Fejes László (nyest.hu): Tényleg, most hogy mondod, eléggé vietnámis íráskép.:-)

@szigetva: Ja és a fonémákkal hagyjál békén, én nem ismerem ezt a szót, nem tudom egyszerűen értelmezni, számomra nem logikus ennek a szónak a léte.:-)

@arafuraferi: Értsd úgy, hogy hangot. Csak az ember megpróbálja csökkenteni a támadási felületet.

Sajnos rendszeresen lefagy a Firefoxom, ha a nyestre jövök, így legalábbis egy darabig szüneteltetnem kell az itteni hozzászólásaimat. (Nyilván van, aki ennek örül. :-)

Az eddigiek konklúzióját azért még levonom: érdemi beszélgetés egy pillanatra sem folyt. A jellemző módszer: belekapaszkodni egy mondatba és addig-addig csavargatni, amíg már azt se tudjuk, miről beszélünk és miért. Ráadásul amikor megadom a forrását annak, amiről beszélek (lásd az i-hang törénete), még akkkor is csak a konvenciókhoz való görcsös ragaszkodás mutatkozik meg. Én nem magyarázkodok többet, akit érdekel, nézzen utána (például Czuczor-Fogarassy: A magyar nyelv szótára, 1865. III. kötet, 2. oldal). (Négyféle i, + a hosszú párjaik.)

További jó vitatkozást.

@szigetva: "Értsd úgy, hogy hangot." Oké, most, hogy így megbeszéltük, hogy nem léteznek fonémák, vagyis azok csak a nyelvészek agyszüleményei, akkor nézzünk egy kis statisztikát minden propaganda nélkül (mert ugye azt is megbeszéltük, hogy én nem támogatnám a latin betűs írás teljes lecserélését, és ezenkívül az egyes modern rovásírások háttér-ideológiája is távol áll tőlem).

Szóval vegyük a magyar abc által jelölt hangokat. Az egyszerűség érdekében hagyjuk ki a magyar nyelvben előforduló egyéb hangokat (mint az ing n-je stb.), és tekintsük a c, dz, cs, dzs affrikátákat egy hangnak, illetve számítsuk ide a kétszáz éve nem ejtett ly-t (mert mindkét írás jelöli, és történetileg más hangot jelölt, mint a j). Tehát a magyar abc így 35 hangot tartalmaz. (Fonémák ugye nincsenek, tehát az í, ó, ő, ú, ű, nem külön hangok, hanem az i,o,ö,u,ü hangok időtartambeli változatai (milyen jogon is lennének azok külön hangok, ha hosszú mássalhangzók nem azok), és a q,w,x,y szintén nem jelölnek külön hangokat)

A magyar abc 44 jelből áll. Ez a 44 jel 35 betűből áll össze, azaz 9 kettős betű van. TEhát 27 esetben feleltethető meg egy betű egy hangnak (ebből két esetben, az á és é esetében egyben hosszúságot is jelöl), 9 esetben két betű feleltethető meg egy hangnak, 5 betű egy már szereplő hang hosszú változatát jelöli, és 4 betű idegen szavakban használt. Vagyis nem feleltethető meg minden betű egy hangnak, és fordítva minden hang egy betűnek.

Nézzük most a Nikolsburgi abc-t. Az egyszerűség érdekében tekintsünk el a ligatúráktól. Ligatúrák nélkül 32 betű található benne. Ezek összesen 30 hangnak feleltethetőek meg, mivel két esetben két betű jelöl egy hangot (mély k és mély ty). Tehát a Nikolsburgi abc 32 betűje jelöl a 35 magyar hangból 31-et (de ugye a dz, dzs amúgy is újabb hangok, tehát csak 33 hangot kell jelölni, és ebből az á,é ami nincs jelölve), illetve a magyar hangrendszer 35 hangjából 30 megfeleltethető 32 betűnek.

Tehát eléggé fedi egymást a hangkészlet és a betűkészlet.

Ezek tények ezt nem lehet letagadni, attól még a latin betűs írás nem lesz rosszabb, de ez akkor is előnye a rovásírásnak.

A Magyar Adorján-féle írásnál az á,é hangnak is van külön jele, ott 34 betű jelöl 33 hangot (dz-t, dzs-t nem). Itt is eléggé fedi egymást a kettő.

Az új szabvány rovásírás már a latin betűs íráshoz van igazítva, tehát ott változik a helyzet, hogy ismét fonémákban gondolkodik, nem pedig hangokban (tehát külön jelöli a hosszú í,ó,ő,ú,ű-t), így csak annyi előnye marad, hogy a latin betűs abc 9 kettős betűjét egy betűvel jelöli. (Én inkább annak a híve vagyok, hogy a rovásírás maradjon meg a hangjelölésnél, és nem a fonémajelölésnél, tehát a hosszúságot kettős betűkkel jelölje.)

Ezek pusztán statisztikai adatok, mindenki vonja le azt a következtetést, amit szeretne ebből. A latin betűs írás legnagyobb előnye az olvashatósága, így mindennapi írás szintjén nem versenyképes vele más írás, viszont a rovásírásnak is megvannak az előnyei és a szépsége is, tehát kiegészítő írásnak nagyszerűen alkalmas.

Ha nekem odaadnák a 26 betűs latin abc-t, és azt mondanák, hogy alkossak belőle kizárólagosan, egyértelműen hangjelölő írást, akkor egy ilyesmi írást alkotnék (most a szépség nem lényeg):

"Ňolc čupas beđüü ťuuk vööféľi májžiirt šooz, dühöng."

Ha azt mondanák, hogy a rovásírást alakítsam maradéktalanul hangjelölővé, akkor a Nikolsburgi abc-t egészíteném ki á-val, é-vel, dz-vel, dzs-vel, és a hosszú hangokat dupláznám szintén.