-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Olvasónktól kapott nagyszerű helyesírási furcsaságok végére értünk: most kerülnek sorra a legabszurdabb elírások.
Mindennapi helyesírás című sorozatunkban most nem mindennapi elírásokat mutatunk olvasóinknak – még mindig olvasónk, Hajnalka gyűjteményéből. Az első részben a mássalhangzók hosszúságával, a második részben a magánhangzók hosszúságával, a harmadik részben pedig a szóösszetételekkel foglalkoztunk. Most pedig átcsapunk abszurdba...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az viszonylag gyakori helyesírási hiba, hogy a kiejtés szerint írunk le valamit ahelyett, hogy a szóelemzést alkalmaznánk. Előfordul ez például olyankor, ha két különböző zöngésségű mássalhangzó kerül egymás mellé, így a kiejtésben az előbbi hasonul az utóbbihoz: például a pad + ka elemekből fölépülő szóalak ejtése [patka]; és sokan így is írják ezt a szót: patka, pedig a helyes alakja padka. Nem ilyesmiről van azonban szó a következő példában:
A frottír szó leírása tényleg nehéz, de általában nem a szó eleji mássalhangzó-kapcsolat jelenti a gondot, hanem az, hogy egy t vagy kettő, illetve hogy hosszú í vagy rövid i...
A partvis elírása szintén nem mondható tipikusnak. Ezt a szót ugyanis nem ejtjük [partfis]-nak, mivel a magyarban a zöngésségi hasonulás regresszív, azaz visszafelé hat (a második mássalhangzó zöngéssége határozza meg a hangkapcsolat zöngésségét). Ráadásul a v a legtöbb magyar dialektusban nem hasonít, így a [pardvis] ejtés sem elterjedt. (Most attól tekintsünk el, hogy az összetételt persze egybe kéne írni: partvisfej.) Végül pedig következzék egy olyan példa, amit nem is igazán értünk:
Nem tudjuk, mi a bevett neve a képen látható tárgynak. Az biztos, hogy a fújópisztoly hosszú ú; és a levegőtömlő egybeírandó. A szerkezet pedig határozottan jobban hangzana fordított szórenddel: fújópisztoly levegőtömlőhöz.
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!