nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kommunikáció vagy kuruzslás: a Facilitated Communication
Botrányos átverés vagy tényleg beszél a kómában lévő férfi?

Mi a közös a szellemidézésben és egy vitatott kommunikációs módszerben? Tud-e gépelni a huszonhárom éve látszólag eszméletlen belga férfi? A Facilitated Communication ma is nagy indulatokat kiváltó téma, és nem véletlenül. A fogyatékkal élő személyektől vagy segítőiktől származnak a gyakran meglepő tartalmú üzenetek? Cikkünkből kiderül!

Takács Boglárka | 2010. szeptember 3.
|  

A Facilitated Communication vitatott és sok indulatot kiváltó kommunikációs módszer. Lényege, hogy a beszédre képtelen és rendszerint más módon sem kommunikáló egyén kezét fogva vagy tartva egy facilitátor (segítő) betűtáblára mutogat vagy gombokat nyom le. Az elképzelés szerint a facilitátor felerősíti a fogyatékkal élő személy önmagában gyenge és erőtlen mozgásait, és így segít a gépelésben. A szakértők többsége viszont határozottan állítja, hogy az üzenetek maguktól a segítőktől származnak. Habár azt gondolnánk, viszonylag egyszerűen megállapítható, ki is beszél e módon, mégis a mai napig fel-felbukkan a módszer a médiában, legutóbb Rom Houben, a több mint húsz éve kómában lévő férfi esete kapcsán.

Rom Houben beszédterapeutája és édesanyja társaságában
Rom Houben beszédterapeutája és édesanyja társaságában
(Forrás: Julian Warnand/MTI)

Szabadulás „az autizmus börtönéből”?

Az FC mint módszer a hetvenes évek végén tűnt fel Ausztráliában: a

Mi is az a Facilitated Communication?

A „Facilitated Communication” szó szerinti jelentése „támogatott kommunikáció”, de ez azért rendkívül félrevezető, mert támogatott kommunikáció alatt Magyarországon elsősorban az „augmentative communication” szakkifejezést értik. Az augmentative communication bevett gyűjtőfogalom mindenféle kommunikációt segítő eszközre, módszerre; közöttük számos jól bevált eljárásra is, amiket nem érdemes összekeverni a Facilitated Communicationnel. Hogy elkerüljük a félreértéseket, cikkünkben az utóbbira az FC rövidítést használjuk.

fogyatékkal élő fiatalokat tanító Rosemary Crossley találta fel és írt róla több könyvet. Beszédképtelen és értelmi fogyatékos tanulói állítása szerint normál intelligenciájúak voltak – habár már ekkor sokan vitatták eredményeit, Victoria állam legfelsőbb bírósága is a javára ítélt. Az esetből később játékfilm készült A szeretet próbája címen.

A nagy áttörésre a kilencvenes évek elejéig kellett várni, amikor Amerikában elkezdték autizmusban használni az FC-t. Az eljárás jól illeszkedett azokhoz a szülők körében népszerű, de tudományos megalapozottsággal nem rendelkező elképzelésekhez, melyek szerint gyermekeik nem rendelkeznek semmilyen fogyatékossággal vagy atipikus vonással, csak valamilyen okból nem tudnak kapcsolatba lépni a külvilággal, mintha „börtönbe” lennének zárva. Az FC pedig azt állította, megtalálta a zár kulcsát...

Tündöklés után bukás

Az FC futótűzszerűen terjedt az Egyesült Államokban, a kezdetektől fogva kétkedő kutatókra pedig sem a szülők, sem a média nem fordított figyelmet. A problémákra csak akkor derült fény, amikor meglehetősen furcsa üzenetek jelentek meg. Több facilitátor is azt állította, a szülők szexuálisan zaklatják fogyatékkal élő gyermeküket, és hogy a szövegek erre bizonyítékul szolgálnak. 1993-ban a PBS amerikai közszolgálati tévéhálózat által terjesztett, jelenleg is futó Frontline oknyomozó dokumentumfilm-sorozat egyik adása mutatott be több hasonló esetet: gyerekeket szakítottak el családjuktól, embereket hurcoltak meg a „bizonyítékok” alapján (a műsor teljes terjedelmében végignézhető a Google Videón). De kiderült, hogy amikor nem a facilitátor jelenlétében mutattak tárgyakat a gyerekeknek, illetve a facilitátornak és a gyereknek más tárgyat mutattak, a válasz minden esetben a facilitátor tudásával vágott egybe.

Botrányos átverés? Úgy tűnt, igen – de nem a segítők részéről. Ők rendszerint maguk is hatalmas sokkon mentek keresztül, mert meg voltak győződve, hogy az üzenetek nem tőlük származnak. Ahogyan egyikük mondta a Frontline adásában: „Olyan, mintha elmennél szórakozni a legjobb barátoddal, aztán hirtelen elütné egy autó és meghalna. [...] Eköré építettem egy csomó mindent, és egyszer csak kiderül, hogy nem igaz.”

A pszichológia más hasonló elven alapuló jelenséget is ismer: a szellemtábla vagy Ouija tábla nevű, Amerikában népszerű (de a második világháború előtt Magyarországon is ismert) szellemidézési módszer lényege az, hogy a résztvevők egy ábécés táblára helyezett mutatóra teszik a kezüket, és az „magától” mozog. Természetesen nem magától, és nem is a kísértet esetleges jelenlététől, hanem a résztvevők apró és rendszerint nem tudatos (!) izommozgásai következtében; ez az úgynevezett ideomotoros hatás, egy egyszerű ingával magunk is pillanatok alatt kipróbálhatjuk.

Számos kísérlet született a FC állításainak igazolására. Nemcsak hogy túlnyomó többségük sikertelenül zárult, de az is kiderült, hogy minél gyengébben ellenőrzik a vizsgálatot, annál valószínűbb a pozitív eredmény. Azt gondolnánk, ezzel a vita lezárult, a FC pedig lassan kimegy a divatból... vagy mégsem?

Huszonhárom éve öntudatánál a látszólag kómába esett férfi?

Rom Houben belga férfi egy huszonhárom évvel ezelőtti autóbalesetben szenvedett súlyos agysérülést és került éber, de öntudatlan állapotba. A világsajtó azután kapta fel az esetet, hogya férfi neurológusa tavaly azt nyilatkozta a német Der Spiegel magazinnak, hogy Houben eszméleténél van, csak korábban félrediagnosztizálták. Valóban léteznek olyan esetek, amikor valaki kómából magához térve csak nagyon korlátozottan nyeri vissza a mozgását; ezt a rendellenességet locked-in szindrómának nevezik. Locked-in szindróma esetében viszont a bénulás általában a szemizmokra nem terjed ki, így a betegek pislogással képesek kapcsolatot teremteni a környezetükkel (a francia Jean-Dominique Bauby könyvet is írt ily módon).

A Spiegel-cikk még azt a kitételt tartalmazta, hogy „a beteg egy speciális billentyűzettel felszerelt számítógép segítségével képes kommunikálni”. Miután a szenzáció nyomában megjelentek a televíziós forgatócsoportok is, fény derült arra, hogy a 'speciális számítógép' voltaképpen egy érintőképernyős billentyűzet, és Houben FC segítségével beszél – ha ugyan ő beszél. A következő videóban jól megfigyelhető, hogy a facilitátor rendkívül gyorsan mozgatja a férfi kezét, tehát még ha valamilyen felerősített apró mozgásról lenne szó, akkor is valószínűtlen lenne, hogy az ilyen gyors kommunikációt tenne lehetővé.

Más videókon pedig az is látszik, hogy Houben szeme az egy-ujjas gépelés közben csukva! Elsőként a tudományos blogoszféra ismerte fel, hogy itt a már sokszor temetett FC-ről van ismét szó; többek között Steven Novella amerikai neurológus és neves szkeptikus elemezte az esetet az interneten. Hamarosan Houbens neurológusa, Steven Laureys is visszakozni kényszerült, beismervén, hogy alaposabb vizsgálatai kimutatták: a férfi csak azokra a kérdésekre tud megfelelni, amelyekre a segítője is ismeri a választ. Számos sajtótermék kényszerült helyreigazítások közzétételére.

Jó lehet valamire?

Az FC akkor lehet esetleg hasznos, ha önálló gépelésre rávezető módszernek használjuk – habár általában nem ez történik, valamint nagyon kevés és rosszul dokumentált az olyan eset, amikor valaki az FC-től képes volt eljutni az önálló gépelésig.

Az FC előnye lehet még a szemléletváltás: ha a környezet úgy áll hozzá valakihez, hogy többet tud, mint ami elsőre látszik rajta, akkor ez általában tényleg pozitív hatású. Viszont ehhez nincsen szükség semmilyen csodamódszerre, az FC pedig ténylegesen hatékony, de kevésbé látványos fejlesztő eljárások elől veszi el az értékes időt...

Források:

Mostert, M. P. (2001): Facilitated Communication Since 1995: A Review of Published Studies. Journal of Autism and Developmental Disorders, 31(3): 287-313.

Erdélyi, A. (2008): Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) mint a kommunikációtudományok egyik legifjabb részdiszciplinája. Gyógypedagógiai Szemle, 2008/1.

Frontline: Prisoners of Silence. PBS, 1993 október 13.

Science-Based Medicine blog - http://www.sciencebasedmedicine.org/?p=2838

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X