nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Stigmatár 7.
És mégis...

Ha legalább a keményvonalas nyelvművelők szavait visszhangozná! Bár igaza akkor sem lenne... De legalább értenénk, miért olyan biztos magában. Ám még ezt sem mondhatjuk el a védelmében.

Fejes László | 2016. január 12.
|  

Egy korábbi cikkünknek azt a címet adtuk, hogy Amikor a vezér legyőzte a vezírt, ráadásul azt a hibát vétettük, hogy így vezettük fel a cikket:

Mert a vezér és a vezír nem ugyanaz. De legalábbis nem úgy, ahogy gondolnánk.

Az, hogy hibáztunk, csak akkor merült fel, mikor a Facebookon egy olvasónk odakommentelte:

Legalább Ti írnátok helyesen! Kötőszóval nem kezdünk mondatot.

Azt nem tudjuk, hogy jön ide a helyesírás. Ha nem helyes kötőszóval mondatot kezdeni, akkor az szóban sem helyes, az a hiba pedig, amit szóban is el lehet követni, nem lehet helyesírási.

Olvasónk szerint kötőszóval nem kezdünk mondatot – nem tudjuk, kire gondol „mi” alatt, hiszen mi a nyestnél jól láthatóan kezdünk. Hogy ők (?) nem kezdenek, az szívük joga. A magyar irodalomban (ide értve az idegen művek fordításait is) mindenesetre szokás kötőszóval mondatot kezdeni, melyre bizonyítékok jól ismert címek is:

Akiért a harang szól

Ha férfi vagy, légy férfi...

Ha a világ rigó lenne...

Vagy megölni valakit

Sőt, kötőszóhalmozással kezdődő mondat is előfordul:

És mégis mozog a föld!

De ha mégis?

És mégis...
Forrás: Wikimedia Commons / Magyar Posta

Az eset tipikus példája annak, amikor az olvasó nyelvművelőbb akar lenni a nyelvművelőknél. Maga Nyelvművelő kézikönyv ugyanis csak egy helyen szól a „kötőszóval nem kezdünk mondatot” elvéről: a nyelvművelő babonáknál (II. 369). Igaz, általában arról szólnak, hogy előzmény nélkül nem kezdünk kötőszóval mondatot – azaz a szabály finomítva úgy hangzana, hogy kötőszóval nem kezdünk szöveget. Azonban szöveget vagy címet is kezdhetünk kötőszóval, méghozzá éppen azt kihasználva, hogy ilyenkor az olvasó (hallgató) valamilyen előzményt feltételez. Ennek köszönhetően például azt az érzetet kelthetjük, hogy az olvasó (hallgató) egyenesen a történet közepébe csöppen.

A kötőszók sorrendi helyéről szóló alszócikkben (I. 1260) a Nyelvművelő kézikönyv éppen azt állapítja meg, hogy a kötőszó tipikus helye a (tag)mondat élén van. Sőt, van egy kötőszó mint önálló mondat című alszócikk is – fel sem merülne, hogy egy mondat állhat egyetlen kötőszóból is, ha a mondat elején kötőszó nem állhatna.

Egyes kötőszók, mint pl. a ha, tipikusan nem csupán a tagmondat elején állnak, hanem mondat elején is. Más kötőszók, mint az és vagy a vagy, inkább egy másik tagmondatok követő tagmondatot szoktak kezdeni. De a vagy előfordulhat mindkét tagmondat elején: Vagy megszoksz, vagy megszöksz.

De akkor legyeni itt is egy képrejtvény. Vagy mi.
De akkor legyeni itt is egy képrejtvény. Vagy mi.
(Forrás: Wikimedia Commons / Arne List / GNU-FDL 1.2)

A kötőszóval való mondatkezdés tilalmára vonatkozó babona talán az éssel kapcsolatban a legerősebb. Az éssel való mondatkezdés legfeljebb akkor furcsa, ha rendszeres. Az ilyen mondatok használata sajátos stílushatást vált ki. Ha ez a stílus nem illik a szöveg tartalmához, akkor stílushibáról beszélhetünk – nyelvtani vagy helyesírási hibáról azonban semmiképpen sem.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 izafolle 2016. január 12. 09:04

képrejtvény: úúú ezt tudom, Kierkegaard szobra Dániában a Vagy-vagy című műve kapcsán!

2 izafolle 2016. január 12. 09:04

képrejtvény: úúú ezt tudom, Kierkegaard szobra Dániában a Vagy-vagy című műve kapcsán!

3 Fejes László (nyest.hu) 2016. január 12. 14:26

@izafolle: @izafolle: Mindkét válasz helyes, gratulálunk a remek játékhoz!

4 lcsaszar 2016. január 12. 15:06

Ha már kötözködés: a ti mondat közben kisbetűvel írandó. Ha tiszteletet akar kifejezni, akkor talán Önök, bár szerintem ez a helyesírás sem indokolt.

5 Janika 2016. január 12. 23:09

@lcsaszar: A nagybetűs személyes névmások is elfogadhatók. Nem tilos így írni. Ez már tényleg csak kötözködés.

helyesiras.mta.hu/helyesiras/blog/show/nagy-on-kicsi-on

6 nadivereb 2016. január 12. 23:16

@Janika: nyilván nem tilos. Sehogy nem tilos írni, a helyesírás nem jogszabály.

A nagybetűs személyes névmások ettől még szerintem modorosak és nevetségesek. De ez persze az én személyes ízlésvilágom.

7 Untermensch4 2016. január 12. 23:44

@nadivereb: Az adott helyzetben az "Önök" modorosabb lett volna mint a "Ti". Vhogy fel kellett hívni tömören a figyelmet hogy lenne tisztelet de "nincs kiérdemelve"... :) vagy a beküldő kerüli a germanizmusokat :)

8 nudniq 2016. január 13. 00:14

@Untermensch4: az "önök" személyes névmás használata germanizmus? :)

9 nadivereb 2016. január 13. 00:23

@Untermensch4: szerintem annál, hogy "Ti", semmi nem modorosabb. Az Önök, bármennyire nem szeretem személy szerint, gyakorlatilag gyakoribb, mint a kisbetűs írásmód. Voltaképp az a norma.

10 Untermensch4 2016. január 13. 10:05

@nudniq: Ha jól tudom akkor fundamentalista nyelvvédői szemszögből az, hiszen a német "Sie"(úgymint Ön) mintájára terjesztetődött el a nyelvújítás során. :) Persze azért is szeretem felhozni mert jó példa arra hogy a nyelv változása mint folyamat az időben, csúnyán hülyét csinál abból aki az ideológiai merevség csapdájába esik. Ha az "Ön" mint "germanizmus" egy rossz dolog akkor lelki konfliktust okoz a célpontomban hogy a nemzeti szempontból nehezen kritizálható Széchenyi-hez is kötik népszerűsítését... :) Hajlamos vagyok a humort (is) túlbonyolítani... :)

11 Untermensch4 2016. január 13. 10:08

@nadivereb: Nekem az az érzésem h az "Önök" távolságtartóbb, a "Ti" közvetlenebb és mindkettő tiszteletet fejez ki a nagybetű használatával.

12 nadivereb 2016. január 13. 11:21

@Untermensch4: Igen, az Önök távolságtartóbb, viszont ott a nagybetűs írásmód teljesen megszokott. Velem is megesik, hogy hivatalos levelekben (ha mondjuk még sosem kommunikáltam az illetővel) nagybetűvel írom, mert nem akarom "megsérteni" a célszemélyt.

A "Ti" viszont tudatos választás, ott nem ez a megszokott írásmód, és még ha tiszteletet kíván is kifejezni, modorossá válik. Pont olyan ez számomra, mint az "Úrhölgy" megszólítás vagy az "óhaja haladék nélkül foganatosításra kerül". Modoros és nevetséges hatást kelt, bármi legyen is a leíró eredeti szándéka.

13 Untermensch4 2016. január 13. 13:13

@nadivereb: Sztem az volt a szándéka a nagy "T"-vel hogy kifejezze, az "Ön"-höz képest a "helytelenkedés" miatt csökkent tiszteletet. Mivel az "Ön" nagybetűs kezdése megszokott, a "Ti" szokatlan, számíthatott rá hogy a "Ön"-re asszociál a megszólított és így elérhető a kívánt stílusárnyalat.

Információ
X