Megkezdődött a téli időszámítás, aminek sokan nem örülnek, hiszen délután korábban fog besötétedni. Az óraátállításokat mindig egy kis bizonytalanság előzi meg: mikor is kell átállítani, és melyik irányba is. Mivel egy évben óraátállításra csak kétszer kerül sor – tavasszal március utolsó vasárnapján és ősszel október utolsó vasárnapján –, nem annyira könnyű megjegyezni ezeket az adatokat, ugyanis nem fix dátumokra esnek.  Ráadásul a magyar nyelvűek számára a nyelv sem könnyíti meg a dolgokat...

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Először is lássuk, mi is a téli időszámítás! A kérdés rögtön nem jó, hiszen a téli időszámítás a valódi, az időzónának megfelelő helyi idő. Ehhez képest tér el a nyári időszámítás, ami nem olyan régóta létezik, és nem is használja a világ minden országa. Nyári időszámításkor az órát egy órával előre állítják az időzóna idejéhez képest. Hogy miért van erre szükség? – Állítólag energiatakarékossági okokból. A nyári időszakban ugyanis így egy órával tovább van világos, ami azt is jelenti, hogy a nap aktív óráinak száma jobban lefedi a napnak a természetes világosságban tölthető részét. Munkahelyeken, gyártósorokon, iskolákban és az utcán később kell felkapcsolni a villanyt, ez összességében energiamegtakarítást hoz az országoknak.

Országok, ahol van nyári időszámítás (kék), ahol nem használják a nyári időszámítást (narancssárga), és országok, ahol soha nem is használták a nyári időszámítást (piros)
(Forrás: Wikimedia Commons / Paul Eggert / GNU-FDL 1.2)

A nyári időszámítás ötletét először Benjamin Franklin vetette fel, őutána William Willett képviselte az ötletet. Willett 1907-től éveken át sikertelenül szorgalmazta a bevezetését. A világon először 1916-ban vezettek be alternatív időszámítást az USA-ban – már ekkor is energiatakarékossági okok miatt. Az amerikai gyakorlatot több ország is átvette, de voltak évek, amikor nem használták. Tehát akkoriban még nem volt egységesítve az időszámítás. 1958 és 1979 között például a nyári időszámítás használata szünetelt; 1980-ban vezették be újra, ismét villamosenergia-megtakarítási céllal. Ma azonban már többen megkérdőjelezik az óraátállítás jelentőségét.

De egyelőre tavasszal átállítjuk az órát, ősszel pedig vissza. Az irányt azonban, ugyan logikus, sokan nehezen jegyzik meg. Ennek – legalábbis részben – nyelvi okai vannak. A nehézséget az előre szó jelentésének bizonytalansága okozza. Ez ugyanis jelentheti azt is, hogy ’az elejére’. A problémába már a kazettás magnók tekergetésénél és beleütköztünk. Amikor valaki azt mondta:

Tekerd már előre ezt a számot!

Ez a mondat azt jelentette, hogy ‘tekerd az elejére a számot’. Ha azonban a tekerésnek a két irányát akartuk megjelölni, akkor az előre a FWD, azaz a forward billentyű lenyomását jelentette, míg a REW, azaz rewind jelentette az elejére tekerést, azaz a visszatekerést.

Az óra állításával nagyon hasonló a nyelvi helyzet: az előre szó jelentésébe belejátszik az, hogy előbbre, azaz, hogy korábban legyen, mint amennyi volt. A visszaállítás jelentése már egyértelmű. Onnan is meg lehet jegyezni, hogy ilyenkor térünk vissza az eredeti, a valós időszámításhoz.

Salvador Dalí képe
(Forrás: blogol.hu)

Források

Az óraállításról

Nyári időszámítás