Ha össze kell rakni egy prezentációt, a legtöbb ember a Powerpointot veszi elő. A Microsoft termékét lehet szeretni, lehet utálni, de az tagadhatatlan, hogy forradalmasította az előadásokat. A tudományos értekezésektől az üzleti tárgyalásokon át a termékbemutatókig mindenhol találkozhatunk a színes, mozgó, zenélő bemutatókkal, miközben az írásvetítők lassan a dinoszauruszok sorsára jutnak.

Unokáink sem fogják látni...
(Forrás: Wikimedia Commons / Piotrus)

Ami sikeres, annak természetesen vetélytársai is akadnak. Ez nekünk, felhasználóknak csak jó: egyre több prezentációkészítő program közül válogathatunk, sőt ezek közül több teljesen ingyenes. Lássuk, hogyan spórolhatunk! Kétrészes minisorozatunk első cikkében a letölthető, második részében az internetes prezentációkészítő eszközökkel foglalkozunk.

OpenOffice Impress

Az OpenOffice.org (OOo) irodai szoftvercsomag a Microsoft Office egyik legfőbb vetélytársa; a szövegszerkesztő, táblázatkezelő és hasonló alkalmazások mellett tartalmazza a jelenleg Impress nevet viselő prezentációkészítőt is.

Doboz:

Habár mindenki egyszerűen csak OpenOffice-nak hívja a programcsomagot, a hivatalos neve mégis a kissé faramuci OpenOffice.org. Az OpenOffice márkanév ugyanis már foglalt - egy holland szoftvercég birtokában van. Az Open Office nevet pedig a brit Orange mobilszolgáltató egyik számlacsomagja viseli.

Az OpenOffice története lassan egy teljes évtizedre nyúlik vissza: a Sun szoftvercég 2000-ben tette nyílttá saját Office-riválisa, a StarOffice forráskódját, a szabadszoftver-fejlesztők pedig úgy döntöttek, erre az alapra érdemes építkezni. 2002-ben jelent meg az OpenOffice 1.0 verziója, jelenleg a 3.3 készül. Minden nagyobb operációs rendszerre létezik OOo, a piaci részesedése nulláról egyes piacokon akár 20% fölé is emelkedett. Hetente több, mint egymillióan töltik le az OOo központi oldaláról a telepítőkészletet. Töretlen a siker... vagy mégsem?

A szoftver körül a közelmúltban kisebbfajta háború dúlt: miután az adatbáziskezelőiről ismert Oracle 2010-ben felvásárolta a Sunt, hamarosan összekapott az OpenOffice készítőivel, akik közül többen kiléptek és megalapították a LibreOffice-t. A LibreOffice az OOo-ra épül, de várhatóan eltérő irányba fogják továbbfejleszteni. Egyelőre mindkettőben nagyon hasonló a prezentációkészítő, úgyhogy együtt tárgyaljuk őket; ha valaki LibreOffice tesztet szeretne olvasni, ajánljuk korábbi cikkünket!

Az OpenOffice-hoz fűződik az OpenDocument formátumok elterjesztése, ezek a Microsoft dokumentumformátumaival (.doc, .xls, .ppt...) szemben nyújtanak nyitott alternatívát. Számunkra most az OpenDocument Presentation (.odp) a legérdekesebb, mert ez a közismert .ppt megfelelője. Hasonló dolgokra képes, és az OpenOffice Impress segítségével hasonlóan is szerkeszthető, mint azt a PowerPointnál megszokhattuk. A giccses képátmenetek sem hiányoznak:

Az Impress a PowerPoint formátumát is ismeri, habár a végeredmény nem mindig tökéletes; a mi tapasztalataink szerint érdemesebb lehet PDF-be menteni. Sőt, ha a PDF mellett döntöttünk, további izgalmas dolgokat is csinálhatunk...

Impress!ve

Az Impress!ve, régebbi nevén KeyJNote egy kicsi és ingyenes Python-alapú segédprogram, nem igazán közismert, de mi szeretjük. (A Python miatt gyakorlatilag mindenen elfuttatható, ne aggódjunk, hogy a számítógépünk nem fogja támogatni.) Bármilyen PDF-ből azonnal prezentációt gyárt, szép effektekkel, hasznos apróságokkal. Magát a PDF-et nem tudja előállítani, tehát először össze kell raknunk a PDF-et valamelyik másik prezentációkészítővel, például az OpenOffice Impresszel, vagy a lentebb ismertetett LaTeX Beamerrel. Utána megadjuk az állományunk nevét az Impress!ve-nek, és indulhat a banzáj. A videóban Impress!ve + LaTeX Beamer kombó:

Egyetemre járó vagy ott tanító látogatóinknak különösen ajánljuk ezt a kis segédprogramot, mert PDF formátumú cikkeket sokkal egyszerűbben lehet így vetíteni, mint más PDF-eket megnyitó programokkal. Aki volt már olyan olvasószemináriumon, ahol a laptop használhatatlan tapipadjával próbált valaki egy huszonsok oldalas szakcikkben megkeresni egy ábrát, miközben a többiek halkan kuncogtak, annak nagyon fog tetszeni az áttekintő nézet.

LaTeX Beamer

Egy ilyen összeállításból nem hagyhatjuk ki a tudományos kutatók kedvencét, a LaTeX Beamert sem. (Az X ejtése nem "ksz", hanem olyan, mint a ch a "technika" szóban.) A LaTeX rendszer teljesen más elven működik, mint a megszokott szövegszerkesztők: nem a nyomtatási képet piszkálgatjuk, hanem tulajdonképpen egy programot írunk, amit lefuttatva kimenetként megkapjuk az általunk kívánt dokumentumot.

Forrás: Kálmán László

Mindennek számos előnye van: például külön kezelhetjük a szöveget és a formázásokat, ez utóbbit pillanatok alatt teljesen kicserélhetjük. Képleteket is berakhatunk anélkül, hogy örökre elveszítenénk józan eszünket, és így tovább. Elsősorban Linuxon elterjedt, de Windows és Mac változata is létezik.

A LaTeX Beamer nevű kiegészítőjével hasonlóképpen lehet prezentációkat készíteni: nem képként rakhatjuk össze a fóliáinkat, hanem olyanformán, mintha egy szöveges állományt vagy programkódot szerkesztenénk. Valljuk be, ez elsőre igencsak túlbonyolítottnak tűnik... de valójában meglehetősen kényelmes, csak kicsit bele kell jönni. Ha valaki írt már HTML-kódot, ez se bonyolultabb, csak más a szintaxisa.

Forrás: Kálmán László

A Beamer további előnye, hogy nagyon gyorsan lehet vele szép, áttekinthető és teljesen előadásképes bemutatókat csinálni. A Beamer témák nem a PowerPointból ismert "vízesés-falevelek-virágocskák" vonulatba illeszkednek, sőt ha valami ízléstelenséget szeretnénk beszúrni, komolyan meg kell dolgoznunk érte. Cél a tényközlés, visszafogottan kulturált stílusban; a tartalom a fontos, nem a forma.

Ha már a Beamer használatát elsajátítottuk, a beamerposter kiegészítő segítségével csinos konferenciaposztert is készíthetünk; hamarabb megleszünk vele, mintha valamelyik kiadványszerkesztő programmal kísérleteznénk, és persze ez is teljesen ingyenes.

Forrás: Kálmán László

Természetesen?

A végére pedig egy rendkívül vicces - vagy inkább szomorú - videót szeretnénk ajánlani: a volt francia kulturális miniszter meglehetős vehemenciával magyarázza, hogy az OpenOffice egy ingyenes tűzfal. Ne higgyünk neki.

"Például nekünk a minisztériumban van egy szabad szoftverünk, az a neve, hogy OpenOffice - ez gyakorlatilag egy biztonsági szoftver, ami megakadályozza a minisztérium hozzáférését, természetesen, és a szabad szoftverek szerkesztői szolgáltatják a tűzfalakat, ingyenes tűzfalakat is szolgáltatnak." (Vagy valami hasonló, mi sem igazán értjük...)

Letöltések, hasznos tudnivalók (ábécésorrendben)

Ahol csak lehet, a magyar változatot adjuk meg.

Impress!ve

LaTeX Beamer / Beamer User's Guide

LaTeX beamerposter

LibreOffice hivatalos honlap

OpenOffice.org hivatalos honlap / OpenOffice.org wiki

Extra tipp barkácsoló kedvűeknek, angolul: Könnyen nyomtatható prezentáció háromszintű zoommal