-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A szalárok több évszázada élnek Kínában, Tibettől északkeletre. Egy török nyelvet beszélnek, és az iszlám misztikus szúfi változatát gyakorolják.
Kínáról nem feltétlenül az iszlám jut eszünkbe, pedig a muszlim vallás már i. sz. 7. századtól jelen van a Középső Birodalomban. Az i. sz. 742-ben épített Hszieni (Xian) Nagymecset például a világ egyik legrégebbi ma is működő mecsetének számít. A Kínában ma élő muszlim vallási kisebbségről csak becsült adataink vannak, ezek többsége – így a CIA is – 20 milliósra teszi a muszlim kínaiak számát.
Kína egyik kevéssé ismert muszlim kisebbsége a birodalomban legkeletebbre jutott török nyelvű nép, a szalárok. Saját legendájuk szerint a Tang-dinasztia (i. sz. 618-907) idején hagyták ott Közép-Ázsiát és indultak jelenlegi lakhelyük felé, a Tibeti-fennsík északkeleti részén található Csinghajba (Qinghai). Nyelvüket máig megőrizték: ez a türkménhez áll legközelebb, de nagyon sok kínai és tibeti jövevényszó jellemzi.
(Forrás: wikimedia commons)
A szalárok ma nagyjából százezren vannak, és többségükben beszélik a szalár nyelvet is, gyakran a kínai és a tibeti nyelvek mellett. A szalár nyelvnek két fontosabb dialektusa van, az egyikre a tibeti és a kínai mellett az ujgur és a kazah is erős hatást gyakorolt.
A Kínában élő más muszlim népekhez hasonlóan a szalárok is az iszlám ezoterikus, misztikus ágát gyakorolják, a szúfizmust. A szúfizmus nem egy egységes irányzat az iszlámon belül, hanem a szúfi hagyományok különböző mesterekhez, tanítókhoz kötődnek. A szúfi követői például az aszketikus életű kerengő dervisek is. A szúfizmus miatt hagyhatták el a szalárok a nomád türkmén hagyományaikat, így a türkmén jellegű zenéjüket is. A türkmén hagyományok azonban ma reneszánszukat élik. A szalárok idén ünnepelték először például a Novruzt, a Közép-Ázsiában is általánosan elterjedt ünnepet, melyet úgy is ismerünk, hogy perzsa újév.
Forrás:
http://www.china.org.cn/e-groups/shaoshu/shao-2-salar.htm
wikipedia