nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Csőbe húz a Wikipédia

Olvasónk besétál a Wikipédia csapdájába. Hogyan kerülhetőek el ezek a csapdák, ha elkerülhetőek egyáltalán? Házi szakértőnk ezt is megvizsgálja.

Kálmán László | 2015. június 11.
|  

Angolul garden path-szerkezeteknek, „kertiösvény-szerkezeteknek” hívják az olyanokat, amilyenekre Krisztián nevű olvasónk kérdése vonatkozik. Persze magyarul értelmetlennek látszik a kerti ösvények említése egyes kifejezések, mondatok esetében, de angolul létezik egy kifejezés, a lead somebody up the garden path, szó szerint ’valakit a kerti ösvényre vezet’, ami idiómaként azt jelenti, hogy ’becsap, félrevezet, csőbe húz, lóvá tesz valakit’. Íme Krisztián kérdése:

A Wikipédián olvasom százával az ilyen mondatokat:

”El Paso város az Amerikai Egyesült Államokban, Texas állam legnyugatibb pontján, a Rio Grande partján.”

„Kőszeg város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében.”

„Ecser nagyközség Pest megyében, a Vecsési járásban.”

Valami nekem nagyon hiányzik nekem ezekből a mondatokból, és bántóan érzem ennek a valaminek a hiányát! Mintha nem lenne bennük állítmány. Én vagy úgy írnám, hogy „El Paso egy város az Amerikai Egyesült Államokban...”, vagy úgy, hogy „El Paso város az Amerikai Egyesült Államokban, Texas állam legnyugatibb pontján, a Rio Grande partján fekszik.”

Jól érzem, vajon, hogy ezek a mondatok hiányosak?

Nem, Krisztián nem érzi jól, ezek a mondatok nem hiányosak, csak becsapósak, csőbe húzzák az embert. Amikor az elejét meghalljuk (El Paso város, Kőszeg város, Ecser nagyközség), gyakran azt gondoljuk, hogy ezek alanyesetű névszói szerkezetek, amelyeknek a felépítése „településnév + településtípus”, pedig valójában nem így épül fel a mondat. Tehát elsőre sokszor így értelmezzük a mondat kezdetét (például azt, hogy Kőszeg város), méghozzá azért, mert az ilyen felépítésű névszói szerkezet elég gyakori. Ha pedig alanyként értelmezzük őket, akkor a mondat végéig várhatjuk, hogy mi lesz a mondat ragozott igéje, és csak a legvégén kell szomorúan tapasztalnunk, hogy nem hangzott el ilyen ige: Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében... mit csinál? Nyilván fekszik, terül el vagy hasonló igére számítunk, de az igének nyoma sincs. A mondat behúzott minket a csőbe.

El Paso
El Paso
(Forrás: Wikimedia Commons / B575 / CC BY-SA 3.0)

Ha csőbehúzó mondattal találkozunk, kétféleképpen reagálhatunk. Vagy azt mondjuk, hogy a mondat rossz, semmi értelme, nincs magyarul, stb., erre hajlik Krisztián is. A másik lehetőség, hogy felülbíráljuk az elhamarkodott ítéletünket. Hiszen a magyar nyelvben azokban a jelen idejű mondatokban, amelyek két harmadik személyű kifejezéssel jelölt dolgot azonosítanak (vagyis az azonosító mondatok) nem tartalmaznak ragozott igét. Például: Tomi a klub elnöke. Hasonlóan nincs ragozott ige azokban a jelen idejű mondatokban, amelyek egy harmadik személyű kifejezéssel jelölt dologról egy tulajdonságot állítanak, például: Tomi alkoholista. És Krisztián mondatait ilyen mondatokként is elemezhetjük. Azért nincs bennük ragozott ige, mert a település neve önmagában az alany, a mondat maradéka pedig azt a tulajdonságot fejezi ki, amit állítunk róla:

El Paso [alany] – város az Amerikai Egyesült Államokban, Texas állam legnyugatibb pontján, a Rio Grande partján [tulajdonság].

Kőszeg [alany] – város Vas megye nyugati szélén, az osztrák határ közelében [tulajdonság].

Ecser [alany] – nagyközség Pest megyében, a Vecsési járásban [tulajdonság].

A kőszegi vár
A kőszegi vár
(Forrás: Wikimedia Commons / Pan Peter12 / CC BY-SA 3.0)
Érdekességként megemlítem, hogy az orosz nyelvben sincs a hasonló felépítésű mondatokban ragozott igealak, és a helyesírás éppen ilyen hosszú kötőjellel („–”) szokta jelölni, hogy vége az alanynak, és az állítmány következik.

Mit lehet tenni a magyarban? Az orosz megoldás talán szokatlannak tűnne: Ecser – nagyközség Pest megyében. Aztán ott vannak Krisztián megoldásai. Az egyiknek az a lényege, hogy olyasmivel kezdjük az állítmányt, ami nem értelmezhető az alany részeként, pl. Ecser egy nagyközség Pest megyében (az a három szó, hogy Ecser egy nagyközség, nem alkot alanyesetű névszói szerkezetet). Ez teljesen jó megoldás, de sokunk nyelvérzéke szerint nem kívánkozik határozatlan névelő az állítmány elejére. Aztán ott van Krisztián másik megoldása, hogy valóban a „településnév + településtípus” szerkezetet használjuk, és akkor maradhat a mondat folytatása, de szükség van egy ragozott igére: Ecser nagyközség Pest megyében fekszik. Ez is teljesen megfelelő, de ilyenkor mindig muszáj kitalálnunk egy ragozott igét, ami voltaképpen alig hordoz információt. És persze fennáll a veszélye, hogy ez is csőbe húzza az olvasót, ha véletlenül úgy értelmezi a mondat kezdetét, mintha az Ecser lenne az alany, és a nagyközség szó már az állítmányhoz tartozna.

Az ecseri vár
Az ecseri vár
(Forrás: Wikimedia Commons / Eino81 / GNU-FDL 1.2)

A csőbehúzó szerkezetek sajátossága, hogy az, aki megfogalmazza őket, nincs tudatában a csalafinta voltuknak. Például volt régen egy hír egy HÉV-balesetről, ami így kezdődött: Az ügyész a HÉV vezetőjére halált ... Mivel akkoriban volt még Magyarországon halálbüntetés, sokan felkapták itt a fejüket, mert azt hitték, hogy az ügyész halálbüntetés kiszabását kérte a bírótól, de erről a hírszerkesztőnek nyilván fogalma se volt. A mondat valahogy úgy folytatódott, hogy ... okozó gondatlanságért ennyi és ennyi év szabadságvesztés kiszabását kérte. Bár a beszédünkben, a fogalmazásunkban sok a tudatos elem, meg szoktuk fontolni, hogy hogyan fogalmazunk, mindenre nem számíthatunk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Eino81 2015. június 11. 07:49

Jó érzés volt falum nevét (Ecser) itt olvasni. Pláne, hogy én magam is sokat dolgoztam a falu Wiki-cikkén :)

2 Eino81 2015. június 11. 07:49

@Eino81: És még egy fotómat is betették a várról, wow :)

3 Sultanus Constantinus 2015. június 11. 08:39

"Ez teljesen jó megoldás, de sokunk nyelvérzéke szerint nem kívánkozik határozatlan névelő az állítmány elejére."

A mai generációk nyelvében úgy tűnik viszont, az ilyen mondtokban az "egy" már szinte kötelező elem. (Engem pl. zavar, mert angol hatásnak tűnik, és sokszor ezért nagyon nyakatekert mondatok születnek, mintha nem is magyar lenne a szórendjük.)

4 Buxoro 2015. június 11. 09:00
5 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 11. 09:47

@Eino81: Sajnos Ecserről elég gyenge a felhozatal a Commonson.

6 Galván Tivadar 2015. június 11. 11:09

@Sultanus Constantinus: " mert angol hatásnak tűnik" -- pedig ez "egy" vegytiszta germanizmus.

7 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 11. 11:22
8 lcsaszar 2015. június 11. 11:25

A létige mint állítmány pontosan azért kopott ki a magyar nyelvből, mert a mondat az esetek nagy részében anélkül is egyértelmű, és más mondatrész is be tudja tölteni az állítmány szerepét: "Szöged (van) hírös város". Jelzői állítmánynál nincs is gond, de a főnévi állítmány be tud zavarni: "Szöged (van) város a Tisza partján" - "Szöged város a Tisza partján (van)", ilyenkor jobb a mondatot átfogalmazni - mint a cikk javasolja.

9 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 11. 12:54

@lcsaszar: „A létige mint állítmány pontosan azért kopott ki a magyar nyelvből” Mikor volt?

10 szigetva 2015. június 11. 13:03

@lcsaszar: De akkor más nyelvekből miért nem maradhat el ugyanilyen alapon a létige?

11 lcsaszar 2015. június 11. 13:22

@Fejes László (nyest.hu): Nem tudom, nem voltam ott :-) Netán arra utal, hogy soha nem is volt létige az ilyen típusú mondatokban?

12 lcsaszar 2015. június 11. 13:37

@szigetva: Egyszerű nyelvhasználóként nem érzem magam kompetensnek a kérdés megválaszolására. Oroszóráról emlékszem arra, hogy a létigét még kevébé használják, mint a magyarban, de ennyi a tudásom a témáról.

Nem pont ide vág, de mindig elcsodálkozom a főnevek nemén a német, francia, olasz, spanyol nyelvben, és hogy e tekintetben nincs a nyelvek között konzisztencia. Többször próbáltam külföldi ismerőseimet meggyőzni arról, hogy tökéletesen el lehet lenni nemek nélkül, és tegyenek le erről a felesleges szokásukról. Sajnos minden eredmény nélkül :-)

13 szigetva 2015. június 11. 13:46

@lcsaszar: Csak arra akartam rámutatni, hogy nem lehet arról szó, hogy „a mondat enélkül is érthető”, hiszen a "Szeged famous town" is érthető volna, az angolban mégis muszáj az "is"-nek is köztük lennie. (Gondolom, azt nem akarjuk mondani, hogy az angol anyanyelvűek olyan buták, hogy erre még nem jöttek rá.)

14 Fejes László (nyest.hu) 2015. június 11. 13:47

@lcsaszar: Miért, volt?

@lcsaszar: „Egyszerű nyelvhasználóként nem érzem magam kompetensnek a kérdés megválaszolására.”

De arra kompetensnek érzed magad, hogy kijelentsd: „A létige mint állítmány pontosan azért kopott ki a magyar nyelvből, mert a mondat az esetek nagy részében anélkül is egyértelmű, és más mondatrész is be tudja tölteni az állítmány szerepét” stb.?

15 lcsaszar 2015. június 11. 14:51

Beismerem a logikai bukfencet.

k̶o̶p̶o̶t̶t̶ ̶k̶i̶ hiányzik

Vagy el kell fogadni a létige hiányát ténynek mindenféle magyarázat nélkül? Nem tudjuk, hogyan alakult ki?

16 Sultanus Constantinus 2015. június 11. 15:06

@lcsaszar: Az ilyesmire nincs tudományos magyarázat. Azért, mert nem egyformák a nyelvek. Ha minden nyelv olyan lenne, ahogy az szerintünk logikus lenne, akkor nem léteznének eltérő nyelvek, nyelvcsaládok sem a világon. Ahogy azt sem tudják megmondani a nyelvészek, hogy a rokon nyelvek közül miért így változik meg az egyik, és úgy a másik az idő folyamán, hiszen az lenne a "logikus", hogy ugyanúgy változnak, hiszen rokon nyelvek...

17 Sultanus Constantinus 2015. június 11. 15:15

@lcsaszar: "Többször próbáltam külföldi ismerőseimet meggyőzni arról, hogy tökéletesen el lehet lenni nemek nélkül, és tegyenek le erről a felesleges szokásukról. Sajnos minden eredmény nélkül :-)"

Persze, mert ők így nőttek fel, ezt szokták meg. Ahogy te nem érted, mire jók a nyelvtani nemek, ők ugyanúgy nem értik, hogy lehetnek olyan nyelvek, ahol ilyen nincs.

Egyébként ugyanezt én is tapasztaltam spanyol anyanyelvűeknél, nagyon csodálkoznak rajta. De ugyanígy csodálkoznak azon is, hogy mi nem nagyon használunk Q-t és X-et, számunkra meg épp az furcsa, hogy ők meg K-t nem, szóval ilyen dolog ez. (Vagy pl. egy spanyol számára még az is furcsa, hogy hogy létezhet a nyelvekben egy olyan szó, mint a "sport", amely egy magánhangzó nélküli szótaggal kezdődik...)

18 El Vaquero 2015. június 11. 16:25

@lcsaszar: nem tudjuk. Sokszor annak a nyelvváltozási folyamatnak sem vagyunk tudatában, azt sem értjük, ami most a jelenkorban zajlik, vagy zajlott le frissen a közelmúltban, nem hogy visszamenve akár több száz évet.

19 Savior 2015. június 11. 18:06

@Sultanus Constantinus: Jól sejtem, hogy azok, akik "nem értik", nem beszélnek egy idegen nyelven sem? Mert nekem az a tapasztalatom, hogy aki már tanult egy másik nyelvet, eljut odáig, hogy a nyelvek mások. :)

Mondjuk a szemantikai dolgokon jobban fel szoktak akadni, pl. olasz kollégám azon, hogy a "last Wednesday" az nem az eheti. :)

20 Sultanus Constantinus 2015. június 11. 19:12

@Savior: Persze, ez általában azokra igaz, akik nem beszélnek idegen nyelveket. Na most a latin-amerikaiakra pl. nem igazán jellemző, hogy tudnak bármilyen más nyelven is a spanyolon kívül.

"Mondjuk a szemantikai dolgokon jobban fel szoktak akadni, pl. olasz kollégám azon, hogy a "last Wednesday" az nem az eheti. :)"

Ez egy nagyon érdekes dolog, mert pl. a spanyolban is a "miércoles pasado" is csak annyit jelent, hogy 'a(z el)múlt szerda', nem feltétlenül azt, hogy a 'múlt heti', tehát pl. ha pénteken mondják, akkor vonatkozhat az a hét szerdára is. És ugyanis a "próximo miércoles" sem csak azt jelentheti, hogy 'jövő hét szerda/szerdán', hanem azt is, hogy azon a héten szerdán, ha pl. hétfőn hangzik el. Ha konkretizálni akarják, akkor -- kicsit körülményesen -- azt mondják, hogy "el miércoles de la semana que viene".

Információ
X