-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Igazán nem mondhatnánk, hogy még a csapból is a csap folyik. Már régen sort keríthettünk volna rá, de most egycsapásra tiszta vizet csapolunk a pohárba. Arra azért senki nem számítson, hogy a térdét fogja csapkodni a nevetéstől.
Egyes esetekben az ugyanúgy hangzó, különböző szófajú, jelentésükben pedig egymáshoz hol messzebb, hol távolabb álló szavak történetileg hol összetartoznak, hol nem. Az összefüggés meglétét firtattuk már a fej, a fog, a nyúl, a szív, a dob, a fél vagy az él és az ég szavakkal kapcsolatban is. Irma nevű olvasónk kérésére most a csap szót vesszük górcső alá.
A csap ige jelentése ’üt, lendít’ ám a csap főnévvel jelölt tárgyakat inkább tekergetni szoktuk. Igaz, a hordó csapját beverik. Esetleg mégis lenne összefüggés?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a csap főnév a 14. század végén jelenik meg a magyarban ’folyadékkieresztő cső’ jelentésben, és csak majd száz évvel később ’dugó’ jelentésben, ám mégis a középnémetből eredeztetik, ahol ’dugó, dugasz’ jelentésben volt meg. A ’folyadékkieresztő cső’ jelentése csak a régi bajor-osztrák nyelvjárásokból ismert. A középnémetben [cap], [cop] volt az ejtése, feltehetően még a 12-13. században került a magyarba, amikor még nem volt [c], és [cs]-vel helyettesíthették. A TESz. megjegyzi, hogy a szláv nyelvekben is előfordulnak hasonló (főként ’dugó’) jelentésű, [csep] ~ [csap] ~ [csop] hangalakú szavak, de ezek nem a németből származnak, és a magyarba nem ezek kerültek be. Hogy mi szól a magyar szó szláv származása ellen, arra nem tér ki. Az Új magyar etimológiai szótár a szláv párhuzamokat nem is említi. (Mindkét szótár kitér viszont arra, hogy a nyelvjárási ’fenyőgally’ jelentésű csap nem tartozik ide: az román jövevényszó.)
A csap ’üt’ ige viszont hangutánzó eredetű, de talán finnugor kori örökség. Mint ilyen, igen sajátos, hiszen általában a hangutánzó szavakat kizárjuk a rokonításból. Ugyanakkor a csap megfelelői hasonló jelentésben egy sor finnugor nyelvben megvannak, és a hangtani megfelelésekkel sincs probléma. Így aztán a rokonság erősen valószínűsíthető.