-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A francia forradalom jelenleg legrégebbinek tartott zászlajára találtak rá a Jura-helység egyik kétszáz lakosú falva, Quintigny polgármesteri hivatalának padlásán.
Yves Moine polgármester – aki takarítás közben néhány dob társaságában bukkant rá a több mint kétszáz éve elpakolt lobogóra - a július 14-i nemzeti ünnepen mutatta meg először a nagyközönségnek a történelmi relikviát.
Az egyszerű fabotra rákötött zászlót a Bastille bevételének első évfordulójára, 1790-ben varrták a helyiek, de a nemzeti jelkép még sem hasonlított a ma használatos, forradalmi örökségnek tartott kék-fehér-piros trikolórra. A zászló egyik oldala ugyanis vörös, s rajta a Valeur et Bonne foi (Érték és jóhiszeműség) felirat, a másik, fehér oldalon pedig a Dieu és la Patrie (Isten és a Haza) szavak olvashatók.
A műtárgyat hitelesítő Jean-Francois Ryon művészettörténész szerint semmi kétség afelől, hogy egy korabeli zászlóról van szó, amelyet kézzel varrtak meg, s arra a korban divatos betűtípussal írták fel a feliratokat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A forradalom jelszavává vált Szabadság, egyenlőség, testvériség jelmondatnak azonban még nyoma sincs, hiszen 1790-ben Franciaország még nem volt köztársaság: a franciák XVI. Lajos alattvalói voltak, s többségük nem is kérdőjelezte meg a monarchiát. A fehér szín a királyságot jelképezte, de az Isten felirat mellé már odakerült a Felvilágosodás korától fontossá vált haza kifejezés is.
A trikolórt a legenda szerint Lafayette márki alkotta meg, aki Párizs városának kék-piros címeréhez hozzátoldotta a királyi ház fehér színét, és ebből a trikolorból egy kokárdát alkotott, amelyet büszkén viseltek a forradalmárok. A kokárda színeinek hivatalossá tételét azonban csak 1794. február 15-én rendelte el a Nemzeti Konvent, miután akkorra már az egész országban ezt használták.
A Quintignyben megtalált zászló érdekessége, hogy a köztársaság megszületése előtti forradalmi időszakból származik, s ezért akár a francia demokrácia első jelképének is tekinthető. Történészi vélemények szerint az 1790-es zászlót hamarosan restaurálják és „történelmi műemléknek” nyilvánítják.