Az állami Rosszija 24 hírtelevízió pénteken is folyamatosan sugározta azt a helyszíni tudósítást, amelyben fiatalok olyan transzparensekkel vonultak fel, amelyeken ilyen feliratok szerepelnek: „Nem Lettországban élő oroszok, hanem lettországi oroszok vagyunk”. A táblák üzenete szerint egyrészt eszük ágában sincs elhagyni a hazájuknak tekintett balti államot, másrészt több jogot követelnek maguknak.

Az Egyes csatorna híradója szombat délelőtti kiadásában a tudósító megjegyezte, hogy Lettország nem sokkal több mint kétmilliós lakosságának 44 százaléka az oroszt anyanyelvének vallja, 319 ezren közülük nem állampolgárként, hanem hontalan státusban, választójog nélkül élnek a baltikumi európai uniós tagállamban.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A Golosz Rossziji rádiónak Riga főpolgármestere, az orosz ajkú Nils Ušakovs úgy nyilatkozott, hogy természetesen igennel szavaz, amellyel egyúttal a párbeszédre és a legégetőbb kisebbségi problémák megoldására is voksol.

Az Eho Moszkvi rádió ugyanakkor a népszavazás ellenzői közül Alvis Hermanist, az új rigai színház művészeti igazgatóját idézi, aki szerint a népszavazás során kiderül, ki árulja el az országot.  Helyi idő szerint délig Lettországban a választásra jogosult 1 millió 542 700 állampolgár 26,3 százaléka voksolt.

Az orosz nyelv státusának megváltoztatásához legalább a jogosultak felének kell igennel szavaznia arra a kérdésre, hogy támogatják-e a Lett Köztársaság alkotmányának módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Ezzel az orosz nyelv második hivatalos nyelvvé és államnyelvvé válna Lettországban.

Elemzők nem sok esélyt adnak annak, hogy az  orosz hivatalos nyelvvé nyilvánítják,  mivel a lettországi oroszoknak csupán fele rendelkezik választójoggal.

Meglepő eredmény

Moszkva reméli, hogy Riga és az arra hivatott nemzetközi szervezetek is meghallják az orosz ajkú lett lakosság hangját és biztosítják a kisebbség jogait – közölte vasárnap Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő az orosz külügyi tárca honlapján megjelent közleményben. Úgy vélte: az, hogy az orosz nyelv státusáról rendezett szombati népszavazáson nagy számban vettek részt vett magukat oroszt anyanyelvűeknek valló lettek, arról tanúskodik, hogy nem értenek egyet a egyazon népi kultúrájú (monoetnikai) társadalom építésével.

„Mindemellett a népszavazás eredménye nem fejezi ki teljes mértékben az országban uralkodó hangulatot, mivel a 319 ezer hontalannak nem volt lehetősége véleményt nyilvánítani” – tette hozzá az orosz szóvivő.

Lukasevics érthetetlennek nevezte azt is, hogy a lett központi választási bizottság a rigai külügyminisztérium javaslatára nem biztosította a megfigyelői státuszt az orosz – közéleti személyiségekből még Vlagyimir Putyin elnöksége idején létrehozott – Társadalmi Kamara küldöttségének. „Úgy véljük, hogy Riga figyelmen kívül hagyta nemzetközi kötelezettségvállalásait” – olvasható a moszkvai külügy honlapján.

A lett külügyi szóvivő csütörtökön közölte: azért nem tudták javasolni az orosz Társadalmi Kamara két tagjának a megfigyelői státusz megadását, mert a testület tagjait az orosz államfő nevezi ki, ezért az nem tekinthető társadalmi szervezetnek.

A szombati lettországi népszavazás előzetes eredményei szerint a voksolók nagy többsége, 78,88 százalékuk nemmel szavazott az orosz nyelv második hivatalos nyelvvé, és államnyelvvé válását.

A baltikumi uniós tagállam lakosságának 44 százaléka vallja anyanyelvének az oroszt. A népszavazást az oroszajkú népességet képviselő Anyanyelv nevű mozgalom kezdeményezte, válaszul a lett nacionalista csoportok követelésére, hogy az orosz nyelv oktatását tiltsák be a lett iskolákban.