nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az orosz kisfiú, aki tatár akar lenni

Az identitásának megőrzése mindenkinek alapvető joga. A kérdés elsősorban a kisebbségiekkel kapcsolatban szokott felmerülni. De előfordul, hogy „túl jól sikerül” a kisebbségvédelem.

Fejes László | 2017. április 25.
|  

Furcsa hangfelvétel terjed a napokban az internet oroszországi felén. Ezen egy kisfiú tatárnak mondja magát, hiába győzködi az anyukája, hogy ő bizony orosz: a szülei oroszok, tehát ő is orosz. A gyerek azonban kitart amellett, hogy neki jobban tetszik tatárnak lenni, tatár akar lenni. Az anyja megkérdezi, mit tud egyáltalán tatárul, mire a gyerek sorolni kezdi a szavakat. Aztán az anyja megkérdezi, tudja-e hogy van tatárul a kenyér – ezt a fiú már nem tudja.

Az anyja megmondja neki, és azzal érvel, hogy ha nem tudja, hogy mondják a kenyeret tatárul, akkor nem tatár, tehát orosz. A gyerek viszont úgy érvel, hogy ha az anyja tudja, hogy van a kenyér tatárul, akkor tatár – következésképp ő, a fia is tatár. Az anyja hiába mondja, hogy ő is csak az óvodában, iskolában tanulta, és a fia is orosz attól függetlenül, hogy Tatarsztanban él, a fiú kitart amellett, hogy ő tatár.

Oroszországban általában jellemző, hogy sok orosz lenézi a nemzetiségieket, még akkor is, ha a róluk elnevezett területen lakik. A nemzetiségi politikusok igyekeznek a többségi társadalom tagjaival megismertetni a nemzetiségi nyelvet, kultúrát – legalábbis a lehetőségekhez képest. Tatarsztanban ez a törekvés igen sikeres: az oktatási rendszerben fontos szerepet tölt be a tatár nyelv oktatása a nem tatár anyanyelvűek számára is; a közterületeken gyakoriak a tatár nyelvű feliratok; a tatár nyelv szinte egyenrangú az orosszal; a tatár nyelvű kultúra jelentős állami támogatásban részesül. Ennek köszönhető, hogy a helyi oroszok jobban tisztelik, de legalábbis kevésbé nézik le a tatárokat, mint máshol a helyi nemzetiségek képviselőit. Ez pedig természetesen pozitívan hat a tatárok önbecsülésére is.

Ennek a törekvésnek, illetve általában az oktatási rendszernek azonban nem célja, és nem is lehet célja az, hogy az orosz nemzetiségűekben tatár etnikai tudatot alakítson ki. Ha egy orosz nemzetiségű gyerek inkább tatár szeretne lenni, akkor félő, hogy a folyamat átlendült a ló túloldalára: a másik elfogadása helyett a saját identitás elutasítása lett az eredmény. Ez pedig senki számára nem kívánatos.

Tatár gyerek
Tatár gyerek
(Forrás: Wikimedia Commons / Zahidulla)

Persze határozott következtetéseket nem szabad levonnunk. Az eset alighanem azért keltett feltűnést, mert nem általános jelenségről van szó (persze ha elszigeteltek is az ilyen esetek, akkor is jelenthetnek problémát). A felvételen hallható párbeszéd sem tűnik egészen természetesnek. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a gyerekek szeretnek játszani az identitásukkal, szívesen képzelik magukat valamilyen állatnak, járműnek stb. – lehet, hogy itt is ilyesmi a helyzet.

Azt sem árt figyelembe venni, hogy egyes kommentelők szerint a magát orosznak valló anyukának is akcentusa van. Egyesek tatár, mások mari akcentust vélnek felfedezni. Abban pedig biztosak lehetünk, hogy ez identitás megváltoztatására irányuló nyomás elsősorban nem a nemzetiségiek számát gyarapítja Oroszországban (sem).

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 hhgygy 2017. április 26. 07:41

A szülei oroszak???

2 szigetva 2017. április 26. 08:30

@hhgygy: A nyelv már csak ilyen változatos dolog. Beregszászon meg azt hallottam, hogy "oroszat" (vagy "oroszot").

3 Sultanus Constantinus 2017. április 26. 09:25

@hhgygy: @szigetva: Ez nekem is furcsán hangzott első olvasatra, de én úgy érzem, hogy az "oroszak" melléknév, az "oroszok" pedig főnév.

4 lcsaszar 2017. április 26. 09:40

@Sultanus Constantinus: Létezik ilyen melléknév? Ha igen, akkor miért nincs "magyarak", "spanyolak", stb?

5 Sultanus Constantinus 2017. április 26. 10:22

@lcsaszar: Mert a nyelv ilyen értelemben nem logikus. (Vö. gonoszok ~ gonoszak, ahol ugyanezt a különbséget érzem: az első lehet főnév és melléknév is, a második csak melléknév.)

6 aphelion 2017. április 26. 11:05

Áááh megint a nyelvet védjük a téma megvitatása helyett XD

Azt lenne jó felfogni, hogy elsősorban _emberek_ vagyunk, ez az identitásunk meghatározó eleme. Az, hogy alacsony vagy magas emberek, balkezes vagy jobbkezes emberek, orosz vagy tatár emberek, stb stb, azok másodlagos dolgok.

Amúgy a kisfiú azon nem tud változtatni, hogy orosznak _született_, meg azon se hogy Tatársztánban _született_, de az hogy része kíván e lenni a tatár közösségnek, az az ő döntése; én semmi rosszat nem látok benne, ha úgy dönt hogy igen. Sőt felőlem magyar is lehet, csak ne trianonozzon ;)

7 Irgun Baklav 2017. április 26. 11:56

@aphelion: "a kisfiú azon nem tud változtatni, hogy orosznak _született_"

Az Oroszországi Föderáció állampolgárának, de azt viszont baromira kétlem, hogy tényleg orosznak. Vö cikk. "egyes kommentelők szerint a magát orosznak valló anyukának is akcentusa van".

Ez nekem baromira arra utal, hogy anyuka, és így a kisfiú is, félig vagy egészen tatár, csak anyuka nem szeretné, ha a kisfiúnak tatár identitása lenne, mert azt gondolja, hogy kisebbségiként rosszabbak lennének az érvényesülési lehetőségei.

Egy etnikailag tisztán orosz, Oroszországban élő nőnek miért lenne bármilyen akcentusa? Vagy miért gondolná egy orosz, hogy kisebbségi akcentusa van, ha egyébként nincs?

8 szigetva 2017. április 26. 12:17

@Irgun Baklav: ,,Egy etnikailag tisztán orosz, Oroszországban élő nőnek miért lenne bármilyen akcentusa?'' Esetleg nem orosz anyanyelvűek között nőtt fel?

9 Sultanus Constantinus 2017. április 26. 12:21

@Irgun Baklav: Kérdés, milyen akcentussal. Szerintem minél nagyobb területen beszélnek egy nyelv, annál nagyobb lehet a nyelvjárások között a különbség, így nem biztos, hogy van értelme megkülönböztetni azt, hogy valaki külföldi akcentussal beszél-e vagy csak más nyelvjárásban. Bár nem tudom, hogy az orosz nyelvjárások között mekkora a különbség. (Pl. a spanyol esetében mondjuk egy madridinak gyakorlatilag tök mindegy, hogy valaki idegen akcentussal beszél-e spanyolul vagy csak latin-amerikai, mert neki mindkettő egyformán "külföldi"-nek hat.)

10 aphelion 2017. április 26. 12:42

@Irgun Baklav: Lehet, de igazából lényegtelen, akkor meg azon nem tud változtatni hogy félig vagy egészen tatár családba született.

11 aphelion 2017. április 26. 12:48

@Sultanus Constantinus: Latin-Amerikában én még nem is jártam, csak Andalúziában meg a Kanári-szigeteken, de a madridiak által beszélt nyelvről én az elején azt is alig ismertem fel hogy spanyol...szóval tényleg akadnak különbségek :)

12 Irgun Baklav 2017. április 26. 14:18

@Sultanus Constantinus: "nem biztos, hogy van értelme megkülönböztetni azt, hogy valaki külföldi akcentussal beszél-e vagy csak más nyelvjárásban"

Vannak nyelvjárási különbségek, de mondjuk ez azt jelenti, hogy a délorosz eljárást használó anyanyelvi beszélő pl. h-sítja a g-it, míg az erős tatár akcentusos, nem anyanyelvi beszélő nem különbözteti meg konzekvensen a lágyított (palatalizált) és kemény (nem palatalizált, esetleg velarizált) mássalhangzókat. (Erre a nőre mondjuk ez szerintem nem igaz, de lehetnek olyan kisebb jelek, amiből anyanyelviek le tudják szűrni, hogy akcentus vagy nyelvjárás.)

@szigetva: Jó, persze, de ha etnikailag orosz, és régebben még inkább az oroszt nyomták a Szovjetunióban, mint most a kisebbségi nyelvekkel szemben, akkor mégis hogy lehetne, hogy a közvetlen családi környezetében is akcentusos orosz volt? (Eltekintve az olyasmiktől, hogy mondjuk állami árvaházban nőtt fel vagy örökbe fogadták.)

13 Sultanus Constantinus 2017. április 26. 14:34

@aphelion: Én még egyik helyen sem jártam sajnos, de az iskolában latin-amerikai spanyolt tanultam, és pontosan ugyanígy voltam vele, amikor az odaérkező madridi vendégdiákokat meghallottam, hogy beszélnek. Hangzás és akcentus alapján a közép- és észak-spanyolországi spanyol simán elmenne egy tök másik nyelvnek, mint az összes többi nyelvjárás.

14 Sultanus Constantinus 2017. április 26. 14:36
15 Fejes László (nyest.hu) 2017. április 26. 15:32

@Sultanus Constantinus: „Szerintem minél nagyobb területen beszélnek egy nyelv, annál nagyobb lehet a nyelvjárások között a különbség” Ez megint azt mutatja, mennyire nem olvasod a szakirodalmat. Meg végig sem gondolod, amit írsz. A spanyol nyelvjárások közt annyival nagyobb a különbség, mint a baszk nyelvjárások között, mint amennyivel nagyobb a spanyol nyelvterület? Vajon a spanyolországi spanyolban nagyobbak a nyelvjárási különbségek, vagy dél-amerikaiban?

16 Sultanus Constantinus 2017. április 26. 15:54

@Fejes László (nyest.hu): Nem értek egyet a kritikáddal. Azt írtam, hogy "annál nagyobb LEHET a különbség", ami szerintem magától értetődő, hogy ha egy nyelvet elég nagy és egymástól távoli területeken beszélnek, hogy nagyobb különbségek alakulHATnak ki.

Alapvetően a mai kasztíliai tér el nagyon az összes többitől akcentusban. A többi között is vannak kisebb eltérések, de nem olyan durvák.

Egyébként a baszk nyelvjárások között sincs olyan nagy eltérés, mint ahogy állítják; egyetlen egy van, a franciaországi Soule-ban (baszkul Zuberoa, helyi nyelven Xiberua) beszélt változat, amit máshol már nem (vagy nagyon nehezen) értenek meg. De ez is csak kb. annyira tér el, mint a magyar köznyelvtől a csángó.

17 Irgun Baklav 2017. április 26. 17:11

@Sultanus Constantinus: Igazából, amire szerintem akár a zuberoai nyelvjárást beszélő baszkok, akár a csángók példája is rámutathat, hogy a kulcskérdés nem is annyira a nagy földrajzi távolság vagy a terület nagysága, hanem pl. a többi nyelvjárástól való izoláció (amelyet régebben okozhatott a távolság is), ill. pl. a más nyelvek (pl. a skót angol esetén a kelta, csángóknál a román) super-/substratum-hatása lehet.

(És még ezek sem magyaráznak mindent, sőt…)

18 Sultanus Constantinus 2017. április 26. 19:31

@Irgun Baklav: Igen, az eltérés okai megint egy érdekes kérdés. Kérdeztem már spanyolokat arról, hogy miért lehet az szerintük, hogy bármelyik latin-amerikai nyelvjárás akcentusa is sokkal jobban hasonlít más újlatin nyelvekéhez, mondjuk az olaszéhoz, mint a mai kasztíliai, de nem tudták megmondani.

19 El Vaquero 2017. április 26. 19:54

@Fejes László (nyest.hu): miért, ennek milyen szakirodalom mond ellent? Szerintem igaza van, minél nagyobb területen beszélik (de főleg minél több elszigeteltebb vagy távolabb eső területen), annál több nyelvjárás jön létre. Másrészt számít az idő is, ha egy földrészen később kezdenek egy adott nyelvet használni (pl. Amerikában a spanyol vagy az angol), kevésbé van idejük a nyelvváltozatoknak különbözővé fejlődni, kialakulni.

20 Fejes László (nyest.hu) 2017. április 26. 21:41

@Sultanus Constantinus: „szerintem magától értetődő, hogy ha egy nyelvet elég nagy és egymástól távoli területeken beszélnek, hogy nagyobb különbségek alakulHATnak ki”

Ja, hát ilyen alapon hivatkozhatsz a beszélők számára is: minél többen beszélik, annál nagyobb különbség alakulHAT ki. A gyakorlat azonban nem ezt mutatja, hanem azt, hogy elsősorban a kapcsolatoktól függ. Ha egy nyelv nemrégiben terjedt el nagy területen, akkor nem lesz nagy különbség (hacsak nem a korábbi, kisebb területről maradnak meg a különbségek, mert mondjuk a különböző nyelvjárásterületek beszélői nem keverednek – de ez ritkán fordul elő). Viszont kis területen is hatalmas különbségek alakulhatnak ki, és nem csak a természeti akadályoknak (hegyvonulatok, mocsarak, vizek stb.) köszönhető elszigetelődés következtében, de pl. egyszerűen azért is, mert az emberek egyszerűen nem mozognak. Az utóbbira jó példa a dán, ahol mindenki elvolt a tanyáján, nem volt keveredés, így aztán egészen különböző nyelvjárások alakultak ki.

@Irgun Baklav: Így van, így pl. a brit és az amerikai angol, legalábbis azok „irodalmibb” változata inkább közeledik egymáshoz, mintsem távolodna, a távolságtól függetlenül – mert az érintkezés erős.

@Sultanus Constantinus: „bármelyik latin-amerikai nyelvjárás akcentusa is sokkal jobban hasonlít más újlatin nyelvekéhez, mondjuk az olaszéhoz, mint a mai kasztíliai” Miért az olaszéhoz? Miért nem a portugáléhoz vagy a franciáéhoz? Miben nyilvánul meg az az általános újlatin kiejtés, amiből a kasztíliai lóg ki?

@El Vaquero: „milyen szakirodalom mond ellent?” Bármelyik, amelyik azzal foglalkozik, hogy minek köszönhetően alakul ki a nyelvváltozatok földrajzi diverzitása. Nem értem, ha szépen leírod, mi az, ami valóban befolyásolja, akkor miért nevezed logikusnak, ami ellentmond neki?

21 El Vaquero 2017. április 27. 02:13

@Fejes László (nyest.hu): azért mondom, hogy logikus, mert a terület nagysága is elszigetelő tényező. Nagyon nagy területen nem nagyon keverednek az emberek, legalábbis pl. nem a két távol eső fele között, főleg, ha még óceán is van közöttük. Nyilván az időtényező fontosabb, de a terület mérete is számít. Azt meg nem mondanám, hogy az irodalmibbnak tartott brit és amerikai angol közeledne egymáshoz. Inkább a nem irodalmi britről lehetne mondani, hogy közeledhet egyes vonatkozásokban az amerikaihoz (inkább szóhasználat, meg néhány szó fonémakiosztása), de ez megint nem a terület nagyságának mond ellent, hanem az amerikai dominancia miatt van.

A területhez még annyit tennék hozzá, hogy a mai média, internet, tömegkommunikáció, repülés miatt a terület összemegy nyelvileg, gyakrabban, hosszabban tudnak érintkezni az emberek egymással távol eső területeken is. Nagyon távolról a beszélőszámmal is korrelál, de megint csak amiatt, hogy sok száz millió beszélő nem zsúfolható be kis területre, ergo a beszélőszám rejtve magában foglalja a területi tényezőt. A dánról nem tudok mit mondani, ahhoz nem értek, szóval a nyelvjárásait sem ismerem, sem a közöttük lévő különbséget, de ha még a dán példa szembe is menne ezzel a nagyobb terület, több beszélő vonalon mért tendenciával, az nem bizonyítaná a tendencia hamisságát.

22 Sultanus Constantinus 2017. április 27. 09:37

@Fejes László (nyest.hu): Ezt így nem tudom megmondani, lehet, hogy inkább szubjektív benyomás, de kilóg. Más a dallama teljesen (azaz tkp. nincs dallama és monoton, szemben a többivel). A portugál is inkább az olasz dallamához áll közelebb. A francia szerintem csak a szóvégi hangsúlya miatt furcsa. Jó, abban igazad van, hogy ez szubjektív, inkább hallani kellene és összehasonlítani.

El Vaquero jobban ért az ilyesmihez.

23 aphelion 2017. április 27. 10:34

@El Vaquero: Dánia mellett Ausztria is jó példa, minden tartománynak van saját nyelvjárása: Weanarisch ("Wienerisch"), Burgeländisch, Niederösterreichisch, etc...Az Osztrák-Magyar monarchia másik utódállamában viszont szinte csak mutatóba vannak nyelvjárások. A különbség oka talán leginkább az lehet, hogy míg nálunk a sztenderdizációra volt igény, a nagy irodalmárok "szép magyar nyelve" volt az ideál, addig az osztrákok (pláne a második világháború után) inkább a Németországtól való elkülönülésre törekedtek, és már csak ezért se nagyon igyekeztek Hochdeutschul beszélni.

Szóval a terület nagysága meg hasonló tényezők befolyásolják, hogy mennyire _lehetséges_ az egységesedés illetve a divergencia, de a beszélőkön is múlik, hogy milyen mértékben élnek a lehetőséggel.

24 jan 2017. április 28. 09:58

A témához javaslom Philip Roth: The Conversion of the Jews című rövid és nagyon kiváló novelláját.

Itt szép betűkkel és layoutban van fenn, de regisztrálni kell:

www.theparisreview.org/fiction/4830/the-...the-jews-philip-roth

Ez meg egy nem annyira szép pdf verzió, de nem kell regisztrálni hozzá:

www.macalester.edu/religiouslife/program...versionoftheJews.pdf

25 bloggerman77 2017. május 1. 22:14

@aphelion:

Ugyan, mese.

A titok kettős: a mai Ausztria 1805-ig nem létezett. A területén önálló államok voltak, a tulajdonképpeni Ausztria csak Alsó- és Felső - Ausztria volt. Ab ovo osztrák tudat sem létezett, ők mindig németnek tartották magukat

Ezek a kis államok más-más német nyelvterületről népesedtek be, és az ott élő szubsztrátumnépesség (Krajnában, Karintiában a szlovénok, Tirolban a latinok) és az elszigeteltség miatt egymástól radikálisa eltérő nyelvjárások alakultak ki. Erre a legszebb példa a svájci német, ami egy hochdeutsch nyelvjárás, viszont a csak egynyelvű svájci németek nem értik a többi hochdeutsch nyelvjárást, annyira, hogy feliratozzák a német tv műsorokat, mintha idegen nyelvű lenne.

26 bloggerman77 2017. május 1. 22:21

Az orosz akcentushoz: az osztálytársam apja Grúziai orosz volt, és mesélte a srác, hogy az apját mindig gúnyolták Moszkvába kerülése után, hogy "buzisan" beszél oroszul - ezt a felemelő jelzőt a kaukázusiak által használt "lágy" orosz akcentus kapta...

Tehát egy születhet orosz is beszélhet akcentussal oroszul, ha olyan környezetben nő fel, ahol ilyet beszélnek.

Sőt magyar is: a horvátországi magyar kisebbség tagjai erős délszláv akcentussal beszélik a magyart.

27 Fejes László (nyest.hu) 2017. május 2. 08:49

@El Vaquero: „a terület nagysága is elszigetelő tényező” Ez egyáltalán nem igaz. Pl. vannak nomád csoportok, amelyek folyamatosan mozognak. Amíg az emberek mobilisak, addig a terület nem elszigetelő tényező.

@Sultanus Constantinus: „A francia szerintem csak a szóvégi hangsúlya miatt furcsa.” Igen? És hogy mondjuk [ö] meg [ü] van benne, az nem furcsa? A [zs] spanyol vagy olasz füllel nem furcsa?

28 aphelion 2017. május 2. 11:44

@bloggerman77: Ez is igaz, de 1805 előtt második világháború se volt ;) szóval eltérő időszakokról beszélünk. Korábban Magyarországon is voltak markánsabb nyelvjárások, de nálunk az utóbbi időben lezajlott egy egységesedés, az osztrákoknál meg nem igazán.

29 Sultanus Constantinus 2017. május 2. 14:56

@Fejes László (nyest.hu): "„a terület nagysága is elszigetelő tényező” Ez egyáltalán nem igaz. Pl. vannak nomád csoportok, amelyek folyamatosan mozognak."

Azért én kíváncsi lennék, hogy az eltérő nyelvváltozatokat beszélő romák mennyire értik meg egymást...

30 jan 2017. május 2. 22:59

@bloggerman77: "feliratozzák a német tv műsorokat, mintha idegen nyelvű lenne" - ill. talán pontosabb úgy fogalmazni, hogy a svájci német és mondjuk a bécsi német valójában két különböző nyelv (nyelvészetileg), csak éppen politikai, kulturális stb. okokból úgy alakult, hogy politikai, kulturális stb. szempontból egy nyelvnek tekintjük őket. Sajnos nem beszélek katalánul vagy spanyolul, de nekem az az érzésem, hogy a katalán és a spanyol közelebb áll egymáshoz, mint mondjuk a svájci német és a plattdeutsch.

Ill. amire még érdemes figyelni, az a Hochdeutsch szó kétfajta, gyakran összemosódó jelentése: egyrészt tudja jelenti a felnémet nyelveket (ha tetszik, nyelvjárásokat), másrészt a sztenderdizált német köznyelvet is, a kettő nyilván nem ugyanaz.

31 Irgun Baklav 2017. május 10. 23:07

@Sultanus Constantinus: „bármelyik latin-amerikai nyelvjárás akcentusa is sokkal jobban hasonlít más újlatin nyelvekéhez, mondjuk az olaszéhoz, mint a mai kasztíliai, de nem tudták megmondani.”

Ez azért szerintem kicsit túlzás. Jó, jelentős különbségek vannak a dél-amerikai spanyol és a kasztíliai között, de azért hangzásra is fel lehet ismerni, hogy ugyanarról a nyelvről van szó.

Ilyen alapon lehetne jönni azzal is, hogy bár a román eleve „szlávosabb” (hangzásra is [lásd pl. palatalizált mássalhangzók], szókészletét tekintve is) mint bármelyik más újlatin nyelv, de a máramarosi dialektusa erre még rátesz egy lapáttal azzal, hogy a palatális magánhangzók (i, e, ea) előtt a koronálisok mindenhol lágyulnak:

www.youtube.com/watch?v=rr8Ce8bShH8#t=00m25s

Erről csak hangzás alapján ki tippelne újlatin nyelvre szláv helyett?

32 Sultanus Constantinus 2017. május 11. 09:54

@Irgun Baklav: Persze, ez meglehetősen szubjektív is. És nyilván függ attól is, hogy ki mennyire gyakorlott és hány nyelvjárást hallott már. Ez kezdő-középhaladó spanyolos szerintem simán két különböző nyelvnek hallja a madridit és egy akármelyik latin-amerikai nyelvjárást, az utóbbiak között (az extrém esetek kivételével, mint a kubai, venezuelai vagy chilei) nincs akkora különbség hangzásban. Jómagam is alátámaszthatom, amikor még csak 2 éve tanultam spanyolul, minden tanárom latin-amerikait tanított, aztán majdnem hanyatt estem, amikor meghallottam, hogy a TVE-n hogy beszélnek. Külön hozzá kellett szokni.

Ezért mondom én, hogy mondjuk egy nagyon helyhez ragadt, nem túl iskolázott, falusi beszélőnek (akár latin-amerikai, akár európai), aki lehet, hogy életében nem hagyja el a saját faluját, simán hangozhat úgy a másik kontinensen beszélt nyelvjárás, mintha egy nem spanyol anyanyelvű (latin-amerikai fülnek mondjuk egy arab vagy indiai) próbálna spanoylul beszélni.

A románnál ez érthető is, mivel elég erős szláv hatás érte. Nemcsak a szókincs 14%-a szláv, hanem az alaktanban is megmutatkozik, pl. a vocativus, vagy a ne- fosztóképző.

Információ
X