Tájékoztatásul:

A nyelvművelő kéziszótár (szerk.: Grétsy László, Kemény Gábor, TINTA Könyvkiadó, 2005) kör, Körös - Kőrös szócikkei a következők:

kör

A fővárosi beszélt nyelvben hosszú ő-vel is ejtik: [kőr], [kőrut], [kőröz] stb. Ez pongyolaság, választékos beszédben kerülendő!

A valóban hosszú ő hangzós, francia eredetű kőr szó mást jelent: a francia kártyának piros szívvel jelölt színe.

Körös - Kőrös

A folyónevekben két rövid ö-t ejtünk és írunk: Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös, Hármas-Körös. A településnevekben viszont előbb ő-t, majd ö-t: Kiskőrös, Nagykőrös, Kőröshegy. A különbség oka az eltérő eredet: a Körös szláv, a Kőrös magyar eredetű (< kőris).

@Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató:

Na pont ezek azok a butaságok, amikről a cikk szó. Hosszú ő-vel, ejtik, de a „valóban hosszú ő-s” – hát hogy nem szégyell valaki ilyet leírni? Az a valóban hosszú ő-s, amit valóban úgy ejtenek.

„A településnevekben viszont előbb ő-t, majd ö-t” - lám, ez még a normatív nyelvre sem igaz, l. Körösladány példáját a cikkben.

„A különbség oka az eltérő eredet: a Körös szláv” Ez megint egetverő butaság. Eredet alapján azt is ki lehetne jelenteni, hogy az ö is helytelen, hiszen ilyen hang a szlávban nincs.

"Eredet alapján azt is ki lehetne jelenteni, hogy az ö is helytelen, hiszen ilyen hang a szlávban nincs."

De a bolgárban - ahonnan vélhetően az elnevezés jön - ott van !

Enntyi ffságot, és ilyen agresszív leugató stílusban .... nyest.hu

@Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató:

"A folyónevekben két rövid ö-t ejtünk és írunk: Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös, Hármas-Körös."

Én speciel elég sokat járok a Körösök vidékére és elárulhatom, hogy elenyésző arányban hallottam két rövid ö-vel ejtve. Hosszúval ejtjük a folyónevet is.

Szóval mindenki írja úgy, ahogy akarja? Ha már úgy ejti, ahogy akarja, és az nem hiba? Legközelebb már írhatunk bagojt, góját is?

Hasonló gondok a helyesírás körül:

A "lessz" igét is "eggy" ssz-el írjuk, és az eggyet is egy gy-vel..

A "hodj" kérdőszót (és az "edj"-et is) pedig "gy"-vel.. A valljon miért vajon? .. És így tovább... :)

@nadivereb: Szerintem is hosszú..

@lcsaszar:

Szerintem amíg kérdéses egy-egy szó írásmódja (nincs megegyezés), addig tényleg nem "sztenderd"..

@mederi: megegyezés = ?

@mederi: A helyesírási szabályok, sztenderd megállapításához nem kell semmilyen megegyezés, még az sem számít, ha valamelyik szót a többség általában másképp írja (bár a kör nem ilyen).

A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, a Nyelvtudományi Bizottság egyetértésével terjesztette a Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya elé. Az osztály javaslatára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.

Ha bizonytalan eg szó helyesírásában, és nincs Önnél kéznél A magyar helyesírás szabályai c. kiadvány, akkor az mta online tanácsadóját ajánlom: helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/suggest

Bár sajnos ez sem száz százalékos megoldás, mert a szövegkörnyezet néha hiányzik ahhoz, hogy ítéletet tudjon mondani egy-egy szó felett.

Pl. Ha Ön arra kíváncsi, hogy "Józsinak pechje van." vagy "peche van", akkor ez a segédeszköz nem fog segíteni, mert mind a "peche", mind a "pechje" alakot helyesnek véli.

Ilyenkor nincs más hátra, mint megnézni

Ilyenkor nincs más hátra, mint megnézni A magyar helyesírás szabályai online kiadásának szabályait: mek.oszk.hu/01500/01547/01547.pdf

Hajmáskéren pultok körül

körözött egy körözött,.

Hagyma lapult kosarában, meg

egy adag körözött.

@deakt: Tévedés, ha az ъ-re gondol, az legfeljebb a magyar fülnek ö...

@mederi: „A "lessz" igét is "eggy" ssz-el írjuk, és az eggyet is egy gy-vel..” Igen, ezek valóban a helyesírás „tudománytalanságai, mint ahogy az is, hogy úgy csinál, mintha a magyarban lenne [dz] hang.

@Irgun Baklav: „Ha Ön arra kíváncsi, hogy "Józsinak pechje van." vagy "peche van", akkor ez a segédeszköz nem fog segíteni, mert mind a "peche", mind a "pechje" alakot helyesnek véli.”

Ez egyáltalán nem helyesírási kérdés.

@lcsaszar: A ly eltörlése tulajdonképpen már rég aktuális. A gólyát sokan tudják, de hogy a bója hivatalosan nem bólya, azt nem – az olyanokról, mint a muszály, már nem is szólva...

@Fejes László (nyest.hu): Az anyósom lánykori neve ráadásul Bólya.

@Fejes László (nyest.hu): Milyen kérdés lenne, ha nem helyesírási? Ezek szerint akinek pechje van az /pɛx:ɛ/-ként vagy /pɛç:ɛ/-ként ejti, akinek meg peche, az /pɛhɛ/-ként? Vagy mire gondol?

@Irgun Baklav: Szerintem igen, pontosan erre. Ezt kétféleképp lehet, sőt, szokás mondani, következésképp kétféleképp lehet helyesen leírni is.

Az is helyesen van leírva, hogy "tejföl", meg az is, hogy "tejfel".

@Irgun Baklav: Szerintem pechje [pɛxjɛ], peche [pɛxxɛ].

@Fejes László (nyest.hu):

„A "lessz" igét is "eggy" ssz-el írjuk…ez valóban a helyesírás „tudománytalansága”…”

Egyszer így „két” ssz – el” írtam le és a @zegernyei azóta is ezzel cikiz… szóval még ebben sincs igaza…?!

Pedig ezek szerint csak jó fülem van… én meg már majdnem azt hittem, hogy tévedtem… pedig csak „tudományos” – voltam. 

@Irgun Baklav: Ragozási. Az hogy az embernek barátJa van, de barát0ai, viszont kabátJa és kabátJai, az is ragozási kérdés.

„akinek meg peche, az /pɛhɛ/-ként” Ha ilyen lenne, akkor a magyar <h>-t írna, l. csehe. A [h]-t szerintem a magyarban sosem jelöli <ch> – na ez már helyesírási kérdés.

@Fejes László (nyest.hu): Nyilván én sem gondoltam, hogy a pechét bárki sima h-val ejtené. De az anarchiát, orchideát én pl. nem /x/-val ejtem, bár tudnám, szerintem ez mesterkéltnek hatna.

És nem értem, hogy ez miért helyesírási kérdés, ha a pechje nem az...

@Fejes László (nyest.hu): „ A [h]-t szerintem a magyarban sosem jelöli <ch>”: acháj, Achilleusz?

@GéKI: "Egyszer így „két” ssz – el” írtam le és a @zegernyei azóta is ezzel cikiz…"

Kedves Gékl bácsi! Állítása nettó hazugság. Nem cikizem önt a helyesírási hibái miatt. Ellenben többször jeleztem, hogy tévesztései többek mint helyesírási hibák, valamilyen betegséggel magyarázhatók, és felajánlottam, hogy magánlevélben, tapintatosan kifejtem erről a véleményemet.

Mondhatnám azt, hogy állításával szemben nem én cikizem önt, hanem általában ön cikiz engem, de ez sem igaz, mert ez meg eufemizmus lenne arra a kulturálatlanságra, amit művel. Ön az Orbán Viktor-féle kommunista trükközést követi, vagyis azzal vádolja ellenfelét, amit ön napjában többször is elkövet.

Ja meg a pszichológiát sem, bár tanultam, de a tanáraim se kemény h-val ejtették.

@szigetva: + archív, hierarchia, mechanika, monarchia stb.

@szigetva: Érdekes viszont, hogy [dox], de: [dohos], nem *[doxos], viszont [pex] és [pexes], nem *[pehhes].

@szigetva: Hát én szerintem ezeket [ch]-val ejtem, de őszintén szólva idejét sem tudom, mikor találkoztam élőszóban az acháj szóval...

@Irgun Baklav: @Sultanus Constantinus: Tényleg, lehet, hogy igazatok van. Ezeket gyakran ejtjük [h]-val, bár nem tudom, normatívék mit szólnak ehhez... mindenesetre olyanokra gondolat, amikor a <ch> a szótő végén áll...

@Sultanus Constantinus: Éppen erre.

Hogy a cikkhez is írjak valamit, ne csak a kommentekhez: a "kőrut" ejtést nem csak a Nyelvművelő kézikönyv és kéziszótár tekinti helytelenne, hanem A magyar helyesírás szabályai is ezt hozza elrettentő példának:

"A beszélt nyelvben mutatkozó ingadozásokat (pl. az „erőssen”, „szöllő” stb.), esetleg nyilvánvaló helytelenségeket (pl. a „kőrut”, „köppeny”, „ellemez” stb. ejtésmódot) helyesírásunk nem veszi figyelembe, hanem az írásgyakorlat alapján is kikristályosodott köznyelvi formákat rögzíti, hogy általánossá válásukat segítse."

Itt kicit mintha kiestek volna a szerepükből a szabályalkotók, de ebből azért látszik, hogy nem csak a tanítónéni utálja a kőrutat, hanem az MTA is.

@Fejes László (nyest.hu): "normatívékat" a h-s ejtés szerintem nem zavarja, ők is úgy tudják, hogy /x/ fonéma nincs a magyarban.

Lásd MHSz. 75. pont: "A bolyh, doh, éh, enyh, fellah, keh, moh, padisah, potroh, sah, Allah, Zilah stb. szónak minden alakjában ejteni szoktuk a h-t, és mindig írjuk is. – A ch végű szavak (pl. almanach, pech stb.) végén is mindig ejtjük a h-t."

Szó nincs olyasmiről, hogy kemény h, meg lágy, csak annyiról, hogy a szó végi ch nem néma. Nálam mondjuk a barkochba ch-ja az, de az nem szó végén van.

@szigetva: van élő ember, aki ezt tényleg [pexje]-ként ejti, azaz nincs se zöngésség szerinti, se képzéshely szerinti hasonulás (-› [ç]) benne? Nehezen hinném...

@Irgun Baklav: Sajnos a szabályzat alkotói sokszor szereptévesztésben vannak, a 298. pontban például azt szabályozzák, hogy egy levelet hogyan kell megcímezni, ami azért mégiscsak inkább a posta hatásköre lenne...

@Irgun Baklav: A helyesírási kézikönyvek ezzel nem foglalkoznak, de azért pl. a te[k]nika ejtés üldözése eléggé közismert jelenség. Ilyen alapon ar ar[h]ívumot is üldözhetik...

Negyvenplusz éve is ismertem olyat, aki pattogott a "kőrút" miatt.

Szerintem a nyelvhasználóból akkor bukik ki az alkalom szülte nyelvművelő, ha a félrehasznált alak egy másik értelmű szót idéz meg.

Egyszerűen egy agyi diszkomfortérzés, ha az első tizedmásodpercben rosszul értelmezel, és aztán magadnak kell a kontextus alapján korrigálnod.

@edmhorv: Hihető, hogy a kőrút formát halva valakinek egy piros szívvel jelölt út jut eszébe? Hihető, hogy „Azt hittem, kártyázott ez a kislány, és bejött neki minden kőr”? Hát van olyan ige, hogy lekőröz ’kártyában kőr lapokkal nyer’?

@Irgun Baklav: Hogy védjem „normatívékat”: sokak szerint a [h] és a [x] a magyarban nem áll szembe, ezért lehet mindkettőre h-ként hivatkozni. Zöngésségi hasonulást nem várunk a [xj]-ben (hisz se a [j] nem hasonít, se a [x] nem hasonul). A [ç] nekem nagyon affektáltnak tűnik, még itt is. De ezen ne vesszünk össze, a lényeg, hogy a peche nem [pɛhɛ], hanem [pɛxxɛ].

@edmhorv: „a nyelvhasználóból akkor bukik ki az alkalom szülte nyelvművelő, ha a félrehasznált alak egy másik értelmű szót idéz meg” Dehogy, a kőrut milyen másik szót idéz meg? Az olyasmit fikázzuk, amit megtanultunk fikázni. A suksüköt sokkal inkább fikázzák, mint a szukszüköt, pedig pont ugyanazt a különbséget függeszti fel mindakettő — amit egyébként minden nem [t]-végű igénél is felfüggesztünk, de ott mégsincs vele baj. Hogy mit stigmatizálnak a nyelvművelők (és útmutatásuk alapján minden fikázó kedvű nyelvtársunk), az teljesen következetlen és esetleges.

@szigetva: zöngésségi hasonulást én sem úgy gondoltam, hogy a [x] hasonul, hanem a /j/, mint a kapj szóban. Bár az igaz, hogy ezt csak mássalhangzó és szünet előtt csinálja.

Ettől függetlenül [xj]-s ejtést én még nem hallottam senkitől, de kíváncsi lennék rá, ha tényleg van ilyen.

Ami meg a szembenállást illeti, én se tudok olyan szópárról, ahol a [h]-[x] különbség jelentésmegkülönböztető szerepe lenne. Már csak ezért sem tartom valószínűnek, hogy stigmatizálják (pl. az archívum szóban @Fejes László (nyest.hu): példája szerint); de lehet, hogy egy elborult nyelvművelőtől ez is kitelik.

@szigetva: @Irgun Baklav: Szerintem inkább [pɛxʲ]-et mondunk, enyhén palatalizált [x]-val, de mégsem [ç]-vel. A [pɛç] nekem is affektáltnak tűnik.

A hosszú ő-s kőr forma is teljesen megszokott:

lásd:

Kőrösi Csoma Sándor

"Körtéfa, körtéfa, Kőrösi, kerepesi körtéfa,"

Ebben a videóban is megfigyelhető a kétféle használat

www.youtube.com/watch?v=j0188BIijDU

1:14-nél kezdődik.

ha ezt a dalszöveget hűen le szeretnénk írni, akkor szabályzat ide vagy oda így kell leírnunk: "csak kőrbe-körbe, forogj velem..."

@Irgun Baklav: „Már csak ezért sem tartom valószínűnek, hogy stigmatizálják” A stigma nem ezen múlik. Ahhoz csak annyi kell, hogy valaki kijelentse, hogy valami helytelen. Az más kérdés, hogy ilyen nüanszokat nehezebb kommunikálni a rajongótáborral, ezért nem is érdemes.

@Sultanus Constantinus: Lehet, hogy elöl képzett magánhangzók között a [x] enyhén palatalizált, de ennek én nem tulajdonítanék jelentős szerepet.

Ez pl. aligha okozhatná a "peche van" és a "pechje van" írásbeli változatok egyidejű létezését. Amiből mainstream médiában szerintem csak az utóbbi fordul elő, de ejteni még senkit nem hallottam [xj]-vel.

Az amúgy egy másik nyest-cikkben volt benne, hogy idősebbek a pechet németesen is ejtik ( www.nyest.hu/hirek/pechunk-van-a-ch-val ), meg talán néhány régi pesti slágernél lehet ilyet hallani (esetleg itt: youtu.be/9YU8XGc2poQ , bár ebben biztos azért nem vagyok).

@mederi: biztos?

lesz lészen

lett latta letti

leszek leszel lesz leszen lészen leszünk lesztek lesznek

egy : id

ᚬ : ᛅ ᚾ

egyetlen egyenetlen egyenruha egyén

.

a szlávok nem tudják kimondani h ö. a törököt is úgy mondják h terek. zárt e. mint a ti mentek, de ők möntek. mentű mondom. brkvica trpasz (törpe) trkvasz spendlík (tű) tirelem de azt ki nem mondják h sövény, föveny. az ő szájukból az olyan, mint egy káromkodás.

.

visszatérve rá meg hogy a hogy ahogynem az kwod-ból wüne jüve

az hod az egész más, az nem gané trágya gyaur gagyi gyogyesz híresenkörözött kőrözöttje

ⴲ

hogy ahogy nem ahogynem

hódolatos hódolat ahogy a hódok hódolnak (a hónak? nem, a holdnak)

@shanditiredum:38

Nyelvjárásban szokás (volt) hosszú ssz-el végigragozni a "les(s)z" igét.. (Gondolom ahol már három mássalhangzó torlódik, pl.

"lessz-tek", elkezdett halványulni a hosszú "ssz", és végül szétterjedt az egész ragozásban, kivéve az E3SZ-ben..)

Érdekes, hogy néha mennyire más közegben tudok mozogni, mint a szerzők. A sör szót még életemben nem hallottam hosszú ő-vel ejteni semmilyen alakjában, pedig mindig voltak sörözgető ismerőseim, és biztos kihallanám, mert nekem nagyon furán hangzik.

A kőröz, lekőröz viszont egész természetesnek hangzik a fülemnek.

Egyrészt lehetne azt mondani, hogy Fejes László ízig-vérig tudományos gondolkodó, aki még egy tévedést is elkezd tudományosan megmagyarázni.

Másrészt lehetne azt mondani, hogy Fejes László egy beképzelt szerző, mert ahelyett, hogy szimplán azt mondaná: "Bocsánat, tévedtünk.", elkezdi tudományosan megmagyarázni azt, amit nem kell.

Ha ezt az esetet lehetne így védeni, akkor miért nem ír mondjuk szőlő helyett szöllőt, vér helyett vírt stb., vagy miért nem használ olyan alakokat, hogy 'majd meglássuk, mi lesz belóle ...'?

@qpisti: Fejes László egy beképzelt szerző, mert ahelyett, hogy szimplán azt mondaná: "Bocsánat, tévedtünk."

Az, hogy tévedés volt, le van írva a szövegben – a szöveg ezzel kezdődik. Azt nem látom, miért kellene elnézést kérni, hiszen nem bántottunk meg ezzel senkit. (Ill. aki ilyesmin megbántódik, magára vessen.

„akkor miért nem ír mondjuk szőlő helyett szöllőt, vér helyett vírt stb., vagy miért nem használ olyan alakokat, hogy 'majd meglássuk, mi lesz belóle ...'?” Ezért: www.nyest.hu/hirek/egy-nagyon-fontos-kerdes

@Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató:

"A messzire szétszórt Csucsánál, mely falu már Erdélyben van, délre nyílik egy erdős völgy, mellyet a Kőrössel egyesülő Válje-Szekujouluj csermely öntöz."

(Erdély, 1893, 200. oldal, Pallas Nagylexikon)..

Pl. én hosszú "ő"-vel mondom ma is, hogy "Kőrös", és feltehetően spontán úgy is írom.. :)

@mederi: 44

bocsánat, javítok..

Az idézet Hunfalvy J.:Magyarország és Erdély képekben c. könyvéből van..

mek.oszk.hu/06400/06446/pdf/2resz.pdf