Ebben a kontextusban is lehet nettó trollkodásnak tekinteni, de szerintem nem "IKEÁ-ban", hanem "IKEA-ban".

(bocs :)

@Annie: Ez az egyik olyan pont, ahol tudatosan nem követem az akadémiai helyesírást - én pl. az ELTÉ-n végeztem, nem az ELTE-n, és ezt mindig így írom.

Bizony és ÁFÁ-val, nem pedig a trottyos akadémikusok által ajánlott ÁFA-val.

@Annie: De ez nem csak akkor igaz, ha betűszóról (rövidítésről) van szó? Pl. USA-ban. Az IKEA szerintem nem rövidítés, csak nagybetűvel írják.

@Leiter Jakab: én úgy tudom, hogy a helyesírás az ELTÉ-n, ÁFÁ-val alakot írja elő. Ez az IKEA-produkció nagyon gáz. Lassan már takarítói állást sem lehet kapni angol nyelvtudás nélkül, erre multik alkalmaznak még olyan munkaerőt, akik ilyen produktumot adnak ki a kezükből. Vállalatirányítási szempontból is szégyen, szépen mutatja, hogy senki nem ellenőrizte, lektorálta. Egy valaki összecsapta nagyon foghíjas angoltudással, és mindenféle további ellenőrzés nélkül kitették. Továbbra sem értem, hogy pl. anyanyelvi beszélőt miért nem kérdeznek meg, nem hinném, hogy drágán segítene egyetlen mondatnál, ráadásul az IKEÁ-nak vannak boltjai a UK-ben is, elég lett volna odatelefonálni. Majd ha legközelebb megyek arrafelé, megnézem, hogy a helyi IKEÁ-ban ez hogy van kiírva rendes angolul. Legalább lenne eszük segítséget kérni, ha már angolul rendesen nem tudnak.

Egyébként meg erről jut eszembe, hogy a svédek angolja sem annyira flott, mint amennyire legendák keringenek róla. Az ESL-átlagnál lehet jobban tudnak, de azért az ő angoljuk sem annyira csúcs átlagban.

@El Vaquero: Ha már lemented magadnak a magyar helyesírást, akkor abban meg is nêzheted, hogy kell írni, az ELTE pont példaként szerepel.

„29. A szó végi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid, a legtöbb toldalék előtt á-ra, illetőleg é-re változik: apa, apai, de: apát, apátlan; stb. – kerge, kergeség, de: kergét, kergével, kergék; stb. Hasonlóképpen: Tompa, de: Tompát, Tompával; Ráckeve, ráckevei, de: Ráckevén, Ráckevéig; stb. – A szabály nem vonatkozik azonban a betűszók írására, például: ELTE, az ELTE-re; MTA, az MTA-t, az MTA-nak [vö. 288. a)].”

@El Vaquero: konkrétan az ELTE-n is példaként szerepel A helyesírás szabályaiban:

„

288. A mozaikszókhoz a toldalékokat olyan formában fűzzük, amilyet kiejtett hangalakjuk kíván; tehát ennek alapján vesszük tekintetbe az illeszkedés és a hasonulás szabályait, továbbá kiírjuk az esetleges előhangzót.

a) A betűszókhoz a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk, például: a BKK-nál, a MÁV-ot, az ENSZ-szel; tbc-s, tv-zik (v. tévézik), DNS-sel. A nagybetűvel írt betűszók alapalakjukat melléknévképzős formájukban is megtartják, például: ENSZ-beli, MAFC-os, TDK-s. A nagybetűvel írt tulajdonnévi betűszók végén toldalékoláskor írásban nem nyújtjuk meg az a, e, o-t, például: az MTA-nak, az ELTE-n, az ETO-hoz. [Vö. 29.]”

Ráadásul emlékeim szerint ez nem a 12. kiadás újdonsága, hanem eddig is ez volt a szabál.

@Irgun Baklav: hoppsz, erre akkor szimplán rosszul emlékeztem, még jó, hogy ez így előjön. Lehet újra átrágom a szabályzatot, mert máshol is lehetnek ilyen vakfoltok, amiről azt gondolom, hogy jól tudom, aztán mégse. Ezt a lementést viszont most jól megkaptam.

Nekem egyszerűen csak hülyén jön ki, hogy e-t írok és é-t ejtek, szerintem ilyen normálisan nem fordul elő a magyarban.

Azt csak most olvasom, hogy tényleg ez van a szabályzatban, hogy "A szó végi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid" - az a meg e nem annyiban különbözik szerintem az á-tól meg é-től, hogy ezek hosszúak...

@Leiter Jakab: A helyesírási szabályzat az a, á, e, é betűkkel foglalkozik, nem az ezeknek megfelelő hangokkal. Mint betűket, a szabályzat első néhány pontja alapján világos, hogy ezeket rövid-hosszú párokként kezeli.

„4. A magyar magánhangzókat egyjegyű betűk jelölik.

a) A rövid magánhangzók a következők: a, e, i, o, ö, u, ü.

b) A hosszú magánhangzók a következők: á, é, í, ó, ő, ú, ű.”

(...)

14. c) „A magánhangzók rövid-hosszú párjait jelölő betűk (a – á, e – é, i – í, o – ó, ö – ő, u – ú, ü – ű) betűrendbe soroláskor a kialakult szokás szerint mind a szavak elején, mind pedig a szavak belsejében azonos értékűnek számítanak.”

„e-t írok és é-t ejtek, szerintem ilyen normálisan nem fordul elő a magyarban.”

A betűszavak esetében a felismerhetőség érdekében a szóelemzés alapelve érvényesül a hangjelöléssel szemben.

„48. A magyar helyesírás a szóelemző írásmód érvényesítésével biztosítja azt, hogy a toldalékos szavakban mind a szótő, mind a toldalék, az összetett szavakban pedig minden tag világosan felismerhető legyen.”

Ha valaki életében először látja a „KÉ-re jártam”, nem tudná visszakövetkeztetni, hogy ez a Kaposvári Egyetem vagy a Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskola, jelentős lenne az információvesztés esélye. Ezért lehet a Mariann-nal is úgy írva, ahogy, noha világos, hogy csak sima hosszú n-t ejtünk benne.

@Irgun Baklav: Az ELTÉre, NASÁnak esetében viszont kicsi a félreértés esélye. Meg hát az miért baj, ha valaki pl. vécé, püré helyett véce, püre alakot használ? (Egyébként az "ELTE-re" formát asszem a 84-es kiadás hozta be, én se használom.)

@hhgygy: A trottyos akadémikusok azt ajánlják, hogy: áfával.

Az IKEA meg betűszó, az alapító nevének és születési helyének kezdőbetűiből áll össze: Ingvar Kamprad, Elmtaryd, Agunnaryd.

És persze a legfontosabb: mindenki bátran térjen el az akadémiai helyesírástól, ha azt gondolja, ezzel megkönnyíti az olvasója dolgát.

@Irgun Baklav: Szerintem az "MTA-val" nem a legszerencsésebb példa, nálam ez [emtéāval] és nem [emtéával].

Én úgy érzem, hogy az olyan betűszavaknál, amelyeknél a betűket külön ejtjük ki, az [e] > [é], [a] > [á] nem kötelező érvényű a toldalékolásnál. Vagyis ez csak akkor igaz, ha szóként olvasod ki, pl. USA-ban [usában] és nem *[usāban].

@Irgun Baklav: Köszi, az azért megvolt nekem, hogy melyik magyar magánhangzók hosszúak/rövidek; azt próbáltam mondani, hogy a megfogalmazás nekem kicsit elnagyoltnak tűnik, mert úgy olvasható, mintha azt akarná mondani, hogy az é annyiban különbözik az e-től, hogy hosszú.

Egy piszok hosszú kommentem szállt el a nyomorult billentyűzetem miatt, rohadjak meg, ha még egyszer egy ilyen hülye helyesírásos témával elszúrom az időmet, én vagyok a marha, hogy egyáltalán válaszoltam az elején.

Egyébiránt a továbbiakban tényleg csak linkelni fogom ezt, mint néhányszor már korábban már megtettem:

leiterjakab.blog.hu/2010/01/06/a_helyesirasrol

Az esetleg feltűnt valamelyik kommentelőnek, hogy a posztban pont a tábla talán legsúlyosabb félrefordítását nem említettem meg?

@Leiter Jakab: Kizárásos alapon -- elég gyenge angoltudásommal -- a "parking ticket"-re tippelnék, ugyanis a "parkoló-" szó nem szerepel a magyar szövegben.

Ami a helyesírás kérdését illeti. Nekem az a véleményem a témáról -- és ez minden weboldalra vonatkozik (kivétel a kommentekre és az olvasók által beküldött tartalmakra, vagyis amiről az oldal szerkesztője nem tehet) --, hogy a helyesírás az igényesség egyfajta mércéje. 100%-ig betartani teljesen lehetetlen, az tök igaz, egyetértek vele. Ugyanakkor ha sok olvasót szeretnék, akkor én erre ügyelek, ahogy ti is (ezt azért hangsúlyoznám, hogy ne kritikának tűnjön). Persze nyilván egy olyan blogon, mint a tietek, amely ettől függetlenül is pörög, mert népszerű a téma, ez annyira nem is lenne fontos. De pl. egy tök érdektelen blognál, mint az enyém, legalább azzal felhívhatom az olvasók figyelmét, hogy igényesen és helyesen fogalmazok. És ez nem öndicsőítés, hanem tényleg volt már arra példa, hogy valaki megjegyezte, hogy azért szereti látogatni az oldalam, mert legalább igényes (a többi hasonlóval szemben).

@Sultanus Constantinus: Az egyik legsúlyosabb félrefordítás szerintem a cashline, azt említette a cikk. Ha nem vagy angolos, nyomj rá egy google images keresést! Ha már ott vagy, a parking ticketre is, és rögtön megérted, hogy beletaláltál a másikba. A "parking ticket"-tel egyébként névelő probléma is van. Pont ezen nevettem valamelyik múlt heti cikk kapcsán, hogy a magyar névelőhasználati kérdéseken gyorsan túllendülünk, az idegen nyelvű dolgokon meg nem. Goethe nyelvét meg aztán tüzes karddal védjük a változásoktól. A blogod számomra érdekes, ne nyilatkozz így róla. :)

@Pierre Capretz: parkolójegy - Santa's bag, hahaha

@Pierre Capretz: Csakugyan! Hát, végül is eltaláltam, csak nem az indoklást nem. :D

@Mártonfi Attila: Köszönöm a javítást, nem néztem utána, hogy kisbetűvel "ajánlják" a nagyok az áfa írását. Sokan vagyunk így, az biztos.

@Sultanus Constantinus: Speciel ezt az MTA-s példát a többivel együtt én csak kimásoltam A magyar helyesírás szabályaiból; én ugyan á-val ejtem, de ha (ezek szerint) ingadozó az ejtése, az még egy (gyenge) érv amellett, hogy miért "MTA-val" legyen és ne "MTÁ-val". Mondjuk pl. a "BME-n"-t már egyaránt hallottam [bé?emén] és [bé?emēn] verzióban is.

@Leiter Jakab: @szigetva: Távol álljon tőlem, hogy bárkit kritizáljak azért, mert tudatosan eltér a hivatalos akadémiai helyesírási szabványtól. Ehhez a témához csak azért szóltam egyáltalán hozzá, mert El Vaquero az ELTÉ-n alakot úgy állította be (jóhiszemű tévedésből) mintha az lenne a hivatalos.

@Leiter Jakab: Szerintem teljesen félreértetted a mondanivalóm. Számomra is (meg az MTA számára is) tiszta, hogy az (a - á), (e - é) betűk által jelölt hangok minőségileg is különböznek egymástól, de ettől még helyesírási, betűrendbe rendezési stb. szempontból az Akh12 párokként kezeli őket, ami mondjuk nyelvtani érvekkel azért alátámasztható (pl. a különböző toldalékok előtti váltakozással). Mondjuk ezt szigetva nálam már jóval szakszerűbben kivesézte egy külön nyestes cikkben ( www.nyest.hu/hirek/hosszu-es-rovid ).

@Leiter Jakab: Most fogalmazódott meg bennem valami, amit már régebben észrevettem, nagyon örülnék, ha leírnád a véleményedet. Amikor megláttam a táblát, először a nyelvtani hibákat vettem észre. Mind gáz persze, de a megértést nem akadályozza, és akár el is lehetne nézni. A durva szemantikai hibák csak második körben tűntek fel, valahogy úgy lett beállítva az agyam, hogy a szavakat lehet töbféleképpen is használni, de a nyelvtan, hát ott pontosság kell. A kommented alapján úgy sejtem, hogy a parking ticket neked se tűnt fel elsőre. Igazam van? Te milyen sorrendben veszed észre a hibákat?

@Pierre Capretz: igen, a cashline tényleg hunglishizmus (ilyen nincs, helyette checkout, till, /cash/ register, cash desk, stb.), míg parking ticket a brit angolban alapvetően ugyan bírságcédula, de a ticketet néha használják parkolási értelemben, csak nem parking tichetként, hanem ticketként, Amerikában pedig a parking ticket is elfogadott nem büntetési értelemben. Mégse ez a legsúlyosabb hiba, hanem hogy a szóhasználaton kívül sincs se füle, se farka a szövegnek, de még arra is lusták voltak, hogy egy ingyenes spellcheckert is ráeresszenek, nem kell ahhoz feltétlenül fizetős szoftver.

Ennek ellenére most erőt vettem magamon, és a lustaságomat legyűrve megnéztem az IKEA angol nyelvű weblapját, ami automatikusan az IKEA UK-re vonatkozó információkat tartalmaz. Ott a parkolásnál azt írják, hogy „Tickets will be validated at the checkouts.” Ennyi, egy perces munka volt, a magyar IKEA erre nem volt képes. Ez Amerikában is megállja a helyét, de szerintem ott még frappánsabban írják, de nem akarom megint amerikai megfejtésekkel a kommentelőket fárasztani, gondolom az itt úgyse érdekel senkit rajtam kívül, plusz az amerikai IKEA erről nem ír semmit, de aki akar, utána tud nézni hasonló boltok weboldalain, vagy képkeresővel, hogy hogyan van ez kiírva, milyen kifejezések vannak a parkolójegyre és a pénztárra. Nyomozni kell utána, mert nem minden bolthálózatnál fizetős a parkolás, cége, városa, helyi fekvés válogatja, hogy ingyenes, érvényesíteni kell-e, fizetni kell-e érte, milyen rendszerben történik az érvényesítés. Gondolom kisebb vidéki IKEA-kban csak úgy le lehet parkolni, és semmit nem kell érvényesítgetni.

Ennek ellenére ezeket a nagy multikat nem értem. Ilyen cégek, mint a KFC, McDonald's, IKEA, Tesco, stb.. már központi szinten szabályozhatnák, előírhatnák az angol nyelvű központból, hogy ha angol nyelvű feliratokról van szó, akkor mi kerülhet ki a nem angol nyelvterületen lévő láncaikban, pont az ilyen félrefordításokat, és helyi leleményességeket elkerülendő. Egyszerűen ez irányítási kérdés, és nem csak az alkalmazottak angoltudásán múlik, legalábbis nem szabadna hagyni, hiszen amit el lehet rontani, azt Murphy törvényének analógiájára el is rontják. Egy komoly cég, szakszerű menedzsment nem hagy esélyt ilyen hibalehetőségekre.

@El Vaquero: Hát igen, ami nem befolyásolja közvetlenül az eladást vagy a cég megítélését, azzal nem nagyon foglalkoznak. Gondolom, évente talán egy ember szól, hogy hülyeség a felirat. Az is siralmas, hogy a problémamegoldó képesség mennyire hiányzik. Nyilván nem a lustaságuk miatt nem nézték meg az angol oldalt, hanem nem jutott eszükbe. Viszont neked is feltenném a kérdést, ha lehet, hogy milyen sorrendben érzékeled a hibákat? Mostanában kezdek elkeseredni, hogy a kisebb hibák (helyesírás, névelő) tűnnek fel elsőnek. Odáig meg látod el se jutottam, amit írsz, hogy az egész mondat hülyeség. Lehet, hogy az IKEA alkalmazottak is jól elbeszélgettek, hogy kell-e névelő, aztán megnyugodtak, hogy jó lesz így, amit írtak. :)

@Irgun Baklav: A "BME-n" nálam [béʲemēn]. :)

@Pierre Capretz: én először a helyesírási hibát (vagy ha nem is hiba, de mondjuk az általam megszokott amerikai helyett british spelling szerepel, akkor a szemnek szokatlanabb eltéréseket) veszem észre (ha nem leírt, akkor a kiejtésit), aztán ha a szöveget próbálom értelmezni, akkor az értelemzavaró hibákat szúrom ki, elsősorban jelentés, szóhasználat, aztán ha értelemzavaró, akkor ragozási és szórendi hibák. Ilyen névelőhibát csak akkor szúrok ki azonnal, ha értelemzavaró, amúgy ilyen apróságot csak a legutolsók között veszek észre, csak akkor, ha mélyebben elemzem a mondatot. Elsőnek, mikor ránéztem, szembe ötlött az automaticaLy, aztán a cashline, majd a validate. A parking ticket fel sem tűnt addig, míg itt valaki a kommentekben nem jelezte. A mondat persze nem teljesen értelmetlen, de ilyen rövid mondat ennyi hibát nem bír el, túl sok, túl kis helyen, ilyen szinten értékelhetetlen, látszik rajta, hogy semmit nem tanácskozott meg az írója, csak saját kútfőből írt valamit néhány másodperc alatt.

@El Vaquero: Köszönöm! Ezen agyalok mostanában, meg hogy van-e különbség, az anyanyelvi "hibafeldolgozás" és a tanult / idegen nyelvi "hibafeldolgozás" között.

@El Vaquero: Valami még eszembe jutott ezzel kapcsolatban. Ha a magyar nem az anyanyelvem lenne, szerintem azonnal fennakadtam volna a kapun, mert az sorompó. A kapu más. Sőt az érvényesítésen is, mert nem én érvényesítem, hanem egy IKEA munkatárs. Pedig ez már tényleg szőrszálhasogatás, meg műveltetőben béna is lenne. Így meg elfogadtam, hogy jó, csak az angolban kell keresni a hibát.

@Pierre Capretz: A kapu és sorompó azért annyira nem válik külön, mondhatni, hogy a funkció leírására mindkettő alkalmas, a sorompó specifikusabb, de egyfajta kapu amelyen keresztül távozol az IKEA világából a külvilágba, tehát ebbe nem kötnék bele.

@Sultanus Constantinus: Igen, akartam is írni, hogy "? ϵ {[j]; ∅; [ʔ]}"

Mondjuk az IKEA-val kapcsolatban ez nem annyira releváns, mert amíg a MTA-t meg a BME-t betűnként szoktuk kiolvasni, az IKEA-t nem.

@Irgun Baklav: Pontosan. (Én meg azt hittem, hogy a ?-lel a hangszalagzárat jelölöd, de így már minden oké. :)

@Pierre Capretz: határozottan van a kétféle feldolgozás között különbség. A nem anyanyelvnél inkább nyelvtani-helyesírási alapú, anyanyelvnél jelentésalapú, analógiás.

A gate-et jól használja az IKEA-felirat. Nem csak olyan kaput jelent, amit mi magyarok értünk kapu alatt, hanem parkolókban tényleg így hívják a sorompós kijáratot az briteknél és Észak-Amerikában is, látom itt Angliában meg az amerikai filmekben, sorozatokban, de ha akarod, képkeresővel is ellenőrizheted (parking lot gate kulcsszavakra rákeresve mondjuk). Amolyan ellenőrző-átengedőpont értelemben áll.

Ami a műveltetést illeti, ilyen hétköznapi feliratszövegben erőltetett lenne, és a szöveg nem is állítja, hogy te érvényesíted, hanem szenvedőbe teszi, és nem nevezi meg a cselekvőt. Teljesen jól használják benne, legalább vannak azért dolgok, amiket sikerült eltalálniuk. Vak tyúk is találhat rajzszöget, ahogy a dakota közmondás tartja.

@Irgun Baklav: nálam bé∅emēn, emté∅ān. Ha nagyon lezseren, hanyagul beszélek, akkor [j]-vel töltöm ki az első hiátust (a másodikat sehogy az ā előtt), egyébként semmivel, ha pedig nagyon hangsúlyosan szét akarom választani a két szótagot, akkor hangszálzárhanggal. Nekem az -én, -án végű variációk nagyon archaikusnak, arisztokratikusnak hangzanak, de ugyanez a helyzet az [x]-hanggal ejtett mechanikára is. A béemént még nem is hallottam sehol, csak az emtéánt.

@El Vaquero: A kaput meg a műveltetést arra vettem példának, hogy ha a magyart könyvből, idegen nyelvként tanultam volna, hibásnak érezném a magyar szöveget is. Két elméletem van: az egyik az, amit te is írtál, hogy a hibákat más sorrendben dolgozzuk fel. A másik az, hogy az idegen nyelvvel szemben szigorúbbak vagyunk, több dolgot minősítünk hibának. (Lehet hogy nem a konkrét cikkel kellett volna példáznom, meg szerintem hülyén is fogalmazhattam, mert más is félreértette.)

@Annie: Ez a helyesírási bizottság trollkodása... szembemenni a magyar nyelv legalapvetőbb szabályaival...

@El Vaquero: „én úgy tudom, hogy a helyesírás az ELTÉ-n, ÁFÁ-val alakot írja elő” Megint naivan (sic!!!) jóindulatú vagy a helyesírás szabályozóival szemben.

@Leiter Jakab: „Azt csak most olvasom, hogy tényleg ez van a szabályzatban, hogy "A szó végi a és e csak néhány toldalék előtt marad rövid" - az a meg e nem annyiban különbözik szerintem az á-tól meg é-től, hogy ezek hosszúak...” Ez másra vonatkozik, vö. hazai vs. hazái.

@Mártonfi Attila: „mindenki bátran térjen el az akadémiai helyesírástól, ha azt gondolja, ezzel megkönnyíti az olvasója dolgát” Remélem, elintézed, hogy ez az érettségi dolgozatok javítókulcsába is bekerüljön.

@Irgun Baklav: Szerintem az MTA stb. már toldalékolatlanul is lehet [emtéa:] és [emtéá].Mondjuk pl. a "BME-n"-t már egyaránt hallottam [bé?emén] és [bé?emēn] verzióban is.Mondjuk pl. a "BME-n"-t már egyaránt hallottam [bé?emén] és [bé?emēn] verzióban is.

@Fejes László (nyest.hu): Igen, toldalék nélkül is lehet [emtéá] vagy [emtéā]; de mindez az IKEA meg az ELTE szempontjából egyébként lényegtelen, mert ezek gyakorlatlag csak [ike(j)a], [elte] formában fordulnak elő toldalék nélkül, és [ike(j)ában], [eltére] formában toldalékkal.

@Irgun Baklav: Nem egészen érdektelen a dolog, mert azt mutatja, hogy az eleve aszimmetrikus a–á, e–é párok maguk is külőnbözőképpen viselkednek. [é]-re pl. végződhet magyar főnévi alapalak (kávé, filé), igaz, ez is módosulhat az e~é-váltakozók mintájára (nyelvjárásias véce). á-ra viszont nem, csak ha betűszó, azok közül is csak az, amit „betűzünk”, azaz nem egybeolvasunk. Ami tkp. azt jelenti, hogy egy magyar főnév végződhet alapalakban [á]-ra, maga az á.

@Fejes László (nyest.hu): Van még a burzsoá, nameg a Józsibá ☺

@Pierre Capretz: jaa, így már értem mit mondasz. Valóban, igazad van, a magyar kiírás sem precíz. Nem mi érvényesítjük a jegyet, és nekem a tegezés is kicsit bántja a szemem. Jobb lett volna, ha kicsit semlegesebben, hivatalosabban fogalmaznak, pl. A kapu a parkolójegy kasszánál történő érvényesítését követően automatikusan nyílik. Jó, persze ez a tegezés sem annyira védhetetlen, barátságosak, modernek, vevőcentrikusak próbáltak lenni, el akarták kerülni a túl hivatalos, személytelen, túl precíz, irodalmi megfogalmazást, jelezve talán azt, hogy egy modern, multinacionális áruházláncról van szó, nem egy magyar hivatalról. Egyébként meg nem is olyan egyszerű egy ilyen feliratot megfogalmazni még magyarul sem, rá kell szánni az időt, és azt sem árt, ha vannak hozzá egységes céges irányelvek.

@Fejes László (nyest.hu): Őszintén szólva én az á és az é között ilyen tekintetben olyan óriási különbséget nem látok. Amiket te és @szigetva: felsoroltatok, mind jövevény- és idegen szavak, és/vagy rövidítések (kápé, vécé, bá) -- azaz kivételek. Tény, hogy é-s végűből kicsivel több van, de nem igazán vágom, hogy ez miért lenne fontos akár helyesírási vagy nyelvtani szempontból.

@Irgun Baklav: é-s szó van ősi örökség is: lé (csak itt tudjuk, hogy a tő nem lehet le, mert az szubminimális), de van jópár, amiről nem üvölt, hogy jövevény: bódé, balhé, meghát az összes asszonynév.

Ezek azért érdekesek, mert egy -át vagy -ét végű tárgyesetű szónak az esetek nagy részében -a vagy -e végű a töve, pont itt meg nem. Ezért van, hogy az IC-t [ice]-nek mondják.

@szigetva: "Ezek azért érdekesek, mert egy -át vagy -ét végű tárgyesetű szónak az esetek nagy részében -a vagy -e végű a töve, pont itt meg nem".

Hát speciel a lénél sem mindig, mert ott "levet" a (hagyományosabb) tárgyeset, nem? Bár az tényleg érdekes, hogy ez ősi örökség, de gondolom ez is rövidült valamiből... (leβ?)

@szigetva: szerintem azok is jövevények, vagy rövidítések, vagy hangutánzó szavak. Az asszonynevek szintén nem relevánsak. Egyedül a lé tűnik igazi kivételnek, de szerintem ez is tuti rövidült valamiből, persze az etimológiához semennyire sem értek.

Az IC-t nem hallottam még ice-nek, csakis ícé-nek. Persze nem állítom, hogy nem létezik, mert nem tudom cáfolni, de nekem nagyon magyartalanul hangzik, legfeljebb csak nem magyar anyanyelvűről tudom elképzelni, hogy így mondja.

@El Vaquero: IC/ice ügyben nem tudok nyilatkozni, de a hasonló WC-t tényleg van, aki [véce]-ként mondja.

Az etimológia nekem sem erős oldalam, de szerencsére a zinternet még ehhez is ért: uralonet.nytud.hu/eintrag.cgi?id_eintrag=474 (Az mondjuk nem ☺)

@El Vaquero: "a lé [...] is tuti rövidült valamiből": természetesen ebből: le lait.

@Irgun Baklav: „Hát speciel a lénél sem mindig” De van amikor igen, összetett szavakban kifejezetten gyakori a -lét.

@El Vaquero: „Az asszonynevek szintén nem relevánsak.” Ezt bemondásra kell elhinni?

Az, hogy mi egy szó etimológiája, nem releváns abban a kérdésben, hogy itt és most mutat-e a/á, e/é váltakozást (mint a kutya, teve), vagy nem (mint a burzsoá, vécé).

@szigetva: Nemrég futottam egy lektorálási kört, amikor az összes "narancslét" kijavítottam "narancslevet"-re, de aztán jól el is bizonytalanodtam, hiszen lássuk be, magam is így mondom: vettem narancslét a boltban.

@hhgygy: Ráadásul ’pénz’ jelentésben csak a lét-et használjuk.

@szigetva: Ez ugyanaz a lé szó, ami a gyümölcslében van, vagy valami román/cigány jövevényszó (vö. lej)?

@szigetva: lehet elbeszélünk egymás mellett. Én végig az á/é-végű tövekről beszéltem, függetlenül attól, hogy mutatnak-e váltakozást, és itt szerintem számít az etimológia (idegen átvétel, rövidülés). Az asszonynevek nem értelmes, tartalmas szavak, ezért fonológiai érvelésnél sem játszanak. Ezt sajnos bemondásra el kell hinned nekem. Ennek ellenére ez a tőhangváltozás is érdekes téma, talán még érdekesebb is, pl. ezt a lé-lé, lé-levet váltakozást még sose figyeltem meg. Talán a pénz értelmű és a folyadék értelmű le fonémikusan nem ugyanazt a V-t tartalmazza, csak

… a kiejtésük esik egybe.

@Irgun Baklav: Passz.

@El Vaquero: „Az asszonynevek nem értelmes, tartalmas szavak“ pékné, királyné… Egyébként addig igaz, hogy a „Hacsek” nem értelmes szó, de a „Hacsekné”-hez már köthetünk „jelentést” (’egy Hacsek nevű férfi felesége’).

@szigetva: úgy értettem, hogy a -nének nincsen, hiszen egymagában a né nem jelent semmit, még ha a neje jelentést hozzá is tudjuk kötni. Az egy más kérdés, hogy vezetéknevek sem feltétlenül értelmes szavak, a király, kovács, nagy pont azok persze.

@El Vaquero: Hogy ne lenne a -né-nek jelentése! Az más kérdés, hogy nem szabad morf. Viszont egy csomó -é-végű főnevet lehet vele gyártani.

A busz felirata: "7A". "Melyikkel menjek?" "A hét ával".

A füzetcímkén: "I.a." vagy "1.a." "Melyikbe jársz?" "Az első ába".

De: ha jól emlékszem, az amerikai érdemjegy leírva "1/A", kimondva "'egy a"

@Lobra: Igen, van, amikor nincs nagy variáció, de pl. az "A épület" lehet [aa épület], meg [á épület] is.

A "7A"-t alanyesetben hogy mondod [hétá] vagy [hétaa]?

@El Vaquero: "egymagában a né nem jelent semmit": no né mán! ;)

@Lobra: A 7A-s buszt szerintem simán lehet hét aa-nak mondani, és én már hallottam embereket, akik az iskolai osztályt is egy aa-nak mondták. Ez pedig paralell azzal, hogy senki nem jár a nyolc ébe, csak legfeljebb a nyolc ee-be.

Ha jól tévedek, az USÁ-ban az iskolai osztályzatokban nincsenek számok, nincs 1/A, csak A-tól van F-ig (plus, minus esetleg mögötte), és azt sem a magyar ábécé szerint olvassák ki, hanem az angol szerint, de valószínű, hogy ha mi magyarok magyarul olvassuk ki, akkor inkább mondjuk az A-s érdemjegyüket á-nak, mint aa-nak.

@Pierre Capretz: Bocs, hogy csak most. Igen, ahogy írod, nekem is utólag szóltak a parking ticket miatt. (Varga György nem hatalmazott fel rá, hogy megírjam, ki volt az.)

A késlekedésem egyik oka az volt, hogy elgondolkodtam a válaszon, és nem nagyon tudtam eldönteni. Azt el tudom mondani, hogy sokszor küldtek már be olyan cikket, amit olvastam, és nem tűnt fel benne a hiba. Aztán az is sokszor volt, hogy beküldtek egyet, amit nem ismertem, és találtam benne még három hibát, amit a beküldő nem jelzett. Az is sokszor volt, ami itt is, hogy megjelenés után derül ki még hiba.

Elsőre talán mégis a betűhiba tűnik fel az embernek, nem? Az olyan triviális. Jó, nem félrefordítás. Aztán talán a nyelvtani hiba. De erre ne vegyél mérget.

@El Vaquero: „még ha a neje jelentést hozzá is tudjuk kötni” A neje nem a né, hanem a nő paradigmájába tartozik, vö. vő : feje, fő : feje stb. De Xé : Xeje párt aligha tudsz mondani.

@szigetva: A burzsoá külön érdekes, hiszen az ilyen hiátus sem jellemző a magyarra. A bá is durva, kíváncsi vagyok, Kálmán mint mondana erre analógiás megközelítésben... :)

Moderálva - kértem, hogy ilyen stílusban ne kommunikáljunk.

@Samu bácsi 65-ös sorszámú törölt? megjegyzésének folyománya:

...folytassuk, Jákob a lajtorján! A helyesírással folytatjuk. A "Nyelv és Tudomány"-hoz címzett portálon nem létezhet olyan kontextus, amelynek értelmében önös kötözködésnek minősíthető a véle való foglalatosság. Ismételten kérem fogyatkozó tisztelettel bár, legyen szíves odakorrigálni cikke első, vitatható szerkezetű, többszörösen összetett mondatának végére a gondolatfolyama részegységét eltagoló írásjelet!

Ennyit kérek, nem többet! Ugyanis egyoldalú, mimóza reakciója nyomán, de elsősorban is pszicholingvisztikai csoportom elemzésén átfutva, N.Ch.-kvóciensének ismeretében tudomásul veszem, bármi több, feltehetőleg meghaladná az Ön belátó- és egyéb képességeit.

p.s.: Ha Ön félrevonul könnyíteni magán, az üres tekercstartón pedig egy öntapadós etikett cédulát talál "moderálva" felirattal, mihez kezd?

@Samu bácsi: Tisztelt Samu bácsi!

Mély tisztelettel szeretném megkérni, hogy ne pocskondiázó stílusban fogalmazza meg észrevételeit. Ön egy pontot reklamál egészen penetráns stílusban - azaz egy elgépelésre hívja fel a figyelmet azzal, hogy a szerző értelmi képességeit kérdőjelezi meg. Ezt az aránytalanságot nyugodtan lehet annak hívni, ami: trollkodás.

Indulatának valószínűleg nem a pont az oka. Természetesen írhat nekünk levelet, megkísérelhetjük letárgyalni, mi az, ami önt bántjja. Azonban ez a stílus a kommentszekcióban nem tolerálható. Ha hibára hívja fel a figyelmünket, azt megköszönjük - ha mindezt aránytalan sértegetéssel köríti, le fogjuk tiltani a kommentelésről a portálon.

Köszönöm szépen.

Üdvözlettel:

KSz

főszerk

67@Kincse Sz. Örs:

T. Főszerk. Úr!

Engedelmével, reagálok - ha ugyan nem vagyok máris letiltva...

67-68@Kincse Sz. Örs:

T. Főszerk. Úr!

Röstellem magam. Egy ilyen pitiáner üggyel zaklatni Önt? Értelmetlen. Valami tényleg lehet a stílusomban, ha ennyire felzaklatta Leiter Jakab rovatvezető urat/hölgyet. Kérem, bocsásson meg Neki, s nekem!

Önnek kist híján igaza lehet. Az aránytalanság fent áll, csakhogy nem Önök a kárvallottjai.: Ön itt terem, leteremt, minősít, pocskondiáz - gondolom, belátja, a stílusomra tett "penetráns" jelzője kimeríti a tényállást -, letiltással fenyeget. Kritikán aluli! Ön felülmúlja a beosztottjait. Én viszont nem vagyok a beosztottja. Ki vagyok én?

Ha nem töröl, megismerhet; ha töröl, megtudja...

Üdvösséggel: Samu bácsi

@Samu bácsi: Kedves Samu úr! Engem érdekel, hogy ki ön! Ezért a fenyegetőzésért tehát önt egy hétre letiltom.

Amennyiben csak Leiter Jakab sértegetése a célja, tartalmatlan hozzászólások segítségével, most jelzem: igen, a Félrefordítások blog gazdái teljesen önjáróan fogják kipenderíteni azokat, akik az ő cikkeik alatt topikrombolnak.

Ha nem tetszik a dolog, tessék csinálni saját weblapot, blogot, és ott ön lehet a vár ura. Ha ott megjelennek ők topikot rombolni, sértegetni, szájat habozni, stb, akkor kitilthatja ön is őket onnan.

Visszaállítását emitt egy hét múlva a szerkesztoseg@nyest.hu címen kérheti.

Üdvözlettel,

stb.

@Fejes László (nyest.hu): Szereintem ez azért nem túl jó példa -- és a zavart is ez okozza --, mert történt valamikor egy jelentéshasadás is. Történetileg valóban "nő : neje", de van "nője" is, és az is egyértelmű, hogy ma a nője =/= neje. Tehát ebből a szempontból igaza van El Vaquerónak, ma inkább "-né : neje" vs. "nő : nője" a megfelelőbb szembeállítás.