1957-ben Pestre került nagykunsági gyerekként meglepett, hogy a húgom szót nem használták, ahogy mi vidéken a nővért nem. Budapesten nem különböztették meg az idősebb és a fiatalabb lánytestvért. A mi vidékünkön a néném idősebb nőismerősökre is használatos volt, az öcsém pidig fiatalabb, vagy barátságosan lekezelt hasonló korú fiúkra, férfiakra.

Ne feledkezzünk meg arról sem a hogy a nővérnek elég széles jelentésköre van: nővér lehet ápolónő, apáca is.

Én pl. meg voltam győződve arról, hogy a testvér lehet húg, nővér, ill. öcs, báty, úgy az unokatestvér pedig lehet unokahúg, unokanővér, unokaöcs, unokabáty. Aztán felhomályosítottak, hogy az unokatestvér tök mást jelent, mint az utóbbiak. Én ennek ellenére inkább unokahúgomnak hívom a 20 éves lány unokatestvéremet, hiszen simán a lányom is lehetne.

@Sultanus Constantinus: " Aztán felhomályosítottak, hogy az unokatestvér tök mást jelent, mint az utóbbiak."

Na de miért hitted el? :)

@tenegri: Ha jól értem, az eredeti jelentésben az én unokahúgom a testvérem lánygyereke lenne, az unokatestvérem pedig valamelyik szülőm testvérének a gyereke, függetlenül attól, hogy milyen idős és milyen nemű. Csak nekem valahogy az "unokatestvér" olyan semmitmondó és távolságtartó, ezért inkább unokahúgomnak hívom. :)

@Sultanus Constantinus: Még mindig nem értem miért hitted el a "felhomályosítóknak", hogy az általad használt rendszer helytelen? Ettől még persze ugyanúgy helyes az övék is, de miért érezted úgy, hogy le kell cserélned a sajátodat (amit amúgy számtalanul használnak mások is) az övékre?

@tenegri: Tkp. csak rácsodálkoztam, hogy a nyelv működése még ennyire minimálisan sem logikus, ahogy várnánk (már ha ez történetileg tényleg igaz). De természetesen nem akartam én azon változtatni, ahogy eddig használtam.

@Sultanus Constantinus: a helyzet még kacifántosabb.

unokanővér lehet a nálad idősebb női unokatestvér, mint ahogy az unokahúg is lehet a nálad fiatalabb unokatestvér.

ugyanakkor unokahúgnak hívhatják az unokatestvéred lánygyerekét is, függetlenül attól, hogy nálad idősebb vagy fiatalabb.

és akkor még nem is beszéltünk a másod-harmad unokatestvérekről, unokanővérekrtől :-)

és ha már van unokatestvér, akkor nem logikus hogy legyen nagyszülő-testvér :-)

@Janika: már bele is zavarodtam: unokahúgnak hívhatják a testvéred lánygyerekét is... :-|, ez valóban borzasztó

@Sultanus Constantinus: Kétlem, hogy lehetne egyetlen és eredetinek minősíthető rendszert megnevezni, s még inkább, hogy érdemes lenne vmiféle ilyennek tartott rendszert feltétlenül követendőnek tartani. A TESz szerint az unoka szónak a mai jelentésén túl volt 'unokatestvér' jelentése is (13. századi adat), s a mai unoka- előtagú elnevezések (-báty, -öcs, -húg, -néne) mind erre a jelentésre alapozott nyelvújítási kifejezések (18. század).

@Atlasz: Akkoriban született a húgom, mi igenis használtuk a szót. Mások is Budapesten.

Nagybácsira, nagynénire sok helyen mondják: bátya, bátyus, néne, nénje.

Testvér gyermekére használják a kisöcsém, kishúgom szót, mintegy a nagybácsi, nagynéni negáltjaként. Ezzel megkölönböztetve az unokabáty/öccs/nővér/húgtól, ahol a lényeg, hogy ugyanannak a nagyszülőnek az unokái vagyunk. Másod-unokatestvérnél pedig a dédszülők közösek.

@Janika: @tenegri: Akkor megnyugodtam. :)

@tenegri: Én szívesen újjáéleszteném személyes szóhasználatomban a cikkben szereplő 2. korszakot (húga, nővére, nénje) a szimmetria mániám miatt az öccse-fivére-bátyja mellé (igen, én még használom a fivért, pedig az is kihalóban van), de a nővér bármilyen korú leánytestvérre használata annyira szembe megy a környezetem nyelvi konszenzusával, hogy senki nem értené meg. :(

7 Sultanus Constantinus

Kis adalék a nyalvi bonyodalmakhoz: Valamelyik fiam vetette föl még apró korában: Ha a lakodalomban a menyasszony anyja örömanya, akkor a menyasszony miért nem örömlány?

@Pasinszki: Az sem rossz :)

Bonyolítja a helyzetet, h. régebben az öcs szónak volt 'húg, fiatalabb lánytestvér' jelentése is, lásd Zrínyi Ilona egyik levelében "öcsémként" említi húgát - aki apáca volt -, Judit-Petronellát:

" Uramtól Ő Kegyelmétől { vagyis Thökölytöl } értvén, hogy innen Horvát Országban fognak valamely török rabok menni sanczokkal { sarcukkal , azaz fogságból való kiszabadulásukért fizetendő váltságdíjjal } együtt, és Kegyelmed felé leszen útjok. Nem tartván az én nemzetemhez és familiámhoz Kegyelmedet is idegennek, kívántam ezen levelem által Kegyelmedet atyafiságosan köszönteni. Istentől jó egészséget és hazánkkal együtt boldogabb állapotot kívánván Kegyelmednek az új esztendőben. Azonban Zágrádban lévő Apácák Klastromában lévén nékem is öcsém { értsd : húgom } , Kegyelmedet kérem, bizonyos embere által jártassa meg, mind azon öcsémnek s mind egyéb atyámfiainak életi állapotjokról ez illy sanczokért bejáró török rabok által tudósítani ne nehezteljen , Kegyelmed jó akaratját s atyafiúságát igen kedvesen veszem . Uram Ő Kegyelme is ajánlván Kegyelmednek atyafiságos szolgálatját, úgy én is Asszonyomnak ő Kegyelmének , Kegyelmed kedves házastársának . Ajánlom ezzel Istennek Szent oltalmába Kegyelmedet. "

( Rubicon 2014/ 2. szám 29. old. )

Egyébként gyanítható, h. az öcs szónak az eredeti értelme általánosabban volt 'fiatalabb testvér' , és csak később szűkült le a ' fiatalabb fiútestvér' jelentésre. Ezt az is erősítheti, h. a szó finnugor eredetű ( * ećɜ ), és a rokonnyelvi megfelelőiben a szónak 'a férj húga' ( udmurt ) és az obi-ugor nyelvekben 'húg' ( ill. a hanti egyes nyelvjárásaiban öcs is ) jelentése van.