Erről az egészről a média tehet, többek között ez az oldal is. Az angolt mindenhol túlistenítik, csak arról szól minden, miközben a többi nyelv alulreprezentált, sehol sem foglalkoznak velük, a spanyolt pl. szinte megvetik (annak ellenére, hogy a kínai után a legtöbb anyanyelvi beszélővel rendelkező nyelv), és még sorolhatnám.

Éppen ezért az olyan portáloknak, amelyek elvileg a nyelvekről és tudományról szólnak, nem csak azt kellene hirdetniük, hogy az angol mennyire hasznos, hanem a kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében más nyelvekkel is kellene foglalkozniuk, legalább a világnyelvek ugyanolyan bánásmódban kellene, hogy részesüljenek (útikönyv-ismertető cikksorozatok helyett pl. egészen hasznos lenne). Ja, és nem csak az angol a világnyelv, csak sajnos ezt mára már sokan elfelejtették.

Tehát én nagyon is megértem és együtt is érzek a levélíróval, nagyon sajnálatos, hogy ez történik, és ez ellen még az a sajtóorgánum sem tesz, amelynek meglenne rá a lehetősége.

Az angol nem mindig segíthez és innen válogattam volna illusztrációkat :)

www.seenox.com/2014/05/29/40-bloodcurdling-chinese-mistranslations-e

Igen. Elég csak megnézni a gyakorikerdesek.hu oldal vonatkozó kérdéseit. Kitűnő pro/kontra listát lehet szerkeszteni az ott leírt vélemények alapján. ;)

A személyes tapasztalatom egyezik a kérdezőével, a hurrogókórusra mindig lehet számítani (nemcsak a magyarok jók ebben), éppen ezért érdemes rövidre fogni a közvéleménykutatást, és mindig szem előtt tartani az általunk elérendő célt.

Amíg 20% se az idegennyelvet értelmesen tudók aránya, addig ez a kérdés elméleti.

"Ja, és nem csak az angol a világnyelv, csak sajnos ezt mára már sokan elfelejtették."

Azért felejtették el, mert mára valóban csak az angol nevezhető világnyelvnek.

@helci: Én ezzel nagyon nem értek egyet, de nem fogunk rajta összeveszni.

@Sultanus Constantinus: A tényekben az a jó, hogy nem kell velük egyetérteni.

Német cégnél dologozok, az ügyfelekkel angolul kommunikálunk. A kínai és a német ügyféllel egyaránt.

Nemrég voltam nyaralni, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban is angolul lehetett az étteremben rendelni. Nem csak nekem, az oroszok is angolul kértek enni.

A levélíró meg tanuljon olyan nyelvet, ami jólesik, de az extrém helyzetektől eltekintve az angol hasznosabb lesz, mint a másik négy együtt.

@qsoe: Az a baj, hogy ez egy szűk látókörű felfogás. Mindenki csak Európából indul ki. Latin-Amerikában (elég nagy kontinens) vagy akár a volt Szovjetunió területén egyáltalán nem biztos, hogy az angollal tudnátok bármit is kezdeni.

Egyébként meg ha ragaszkodtok is az állításotokhoz, annak, hogy az angol lett az "egyedüli világnyelv", egyetlen oka van: egyrészt az, hogy alaktanilag rendkívül egyszerű, másrészt a szókincsének 70%-át más nyelvekből szedegeti össze, amelyek nagy része nemzetközi műveltségszó. Ezt kár is lenne tagadni, mert ezen az alapon éppúgy lehetett volna a kínai vagy akár a spanyol is a világnyelv --- csak éppen egy bonyolultabb nyelvet, amely tele van ragozással vagy éppenséggel megtanulhatatlan írásrendszert használ, nem szívesen tanulnak külföldiek.

A spanyolellenesek pl. azzal szoktak nekem jönni, hogy azért nem hasznos, mert Európában csak egy országban beszélik. Miért, az angolt hány országban beszélik Európában? Szintén csak egyben. (Most az ilyenek, hogy Írország meg Málta, ebből a szempontból teljesen elhanyagolhatóak.)

Én másképp fogalmaznám meg: angolon kívül addig ne tanuljunk nagyon nyelveket, míg az angol nem megy nagyon jól, ténylegesen nem beszéljük folyékonyan. Lehet más nyelvet tanulni, de az angol után érdemes, és sok ember kapacitását az angol is teljesen leköti, az sem megy nekik. Angoltudás nélkül ma már sehol nem lehet elhelyezkedni, sem itthon, sem külföldön, nagyon kevés, speciális munkakör van, amiben mégis, mert annyira hiányszakma, hogy nem tudnak az angoltudás mentén szűrni.

@El Vaquero: Én pedig azt mondanám, hogy mindenki tanulja azt az idegen nyelvet, amelyik a legközelebb áll hozzá és megy is neki. Akármilyen idegen nyelvet is tanul meg az ember, még mindig jobb, mintha kényszeresen csak eggyel foglalkozna (az angollal), csak mert azt hallja mindenhol, amit aztán soha nem tanul meg tökéletesen. Éppen azért kellene inkább kampányolni, hogy minél több nyelv megtanulására törekedjenek az emberek, és ne csak egyre.

@Sultanus Constantinus:

1) Nem hinném, hogy a nyelvek így versenyeznének, hogy melyikben mennyi ragozás. Sokkal inkább azért az angol a világ nyelve, mert az USÁ-ban az angol a fő nyelv. Ha a spanyolajkú országok lennének ilyen gazdagok és befolyásolnák ilyen szinten a gazdaságot, kultúrát, politikát, tudományt, technológiát, akkor a spanyol is lehetne világnyelv.

Európában pedig Németország van hasonló helyzetben, így hasznosság alapján a németet tenném a következő helyre.

Az ember nem az alapján választ nyelvet, hogy hány táblázat van a könyvben, hanem az elérhető hatás alapján. Legfőképp a munkaerőpiaci hasznosság alapján, nem úgy hogy melyiket élvezetesebb tanulni.

2) Az angol nem olyan könnyű. A ragozás mennyisége nem olyan meghatározó egy nyelv nehézségében. Angolok számára nyilván furcsa, de a legtöbb nyelvben van valamilyen ragozás. Igaz, hogy az angolosok már az első héten össze tudnak rakni néhány párszavas mondatot hibátlan nyelvtannal, de ennek nincs jelentősége az oktatási rendszeren kívül. Angolul kommunikálni, összefüggő mondatokban valami elmagyarázni, jó kiejtéssel, intonációval beszélni igenis nehéz. Erre jön még a szabálytalan helyesírás.

3) A spanyol nem olyan nagyon nehéz. Angol anyanyelvűek szerint a legkönnyebb nyelvek között van. Az újlatin anyanyelvűek számára meg nem kérdés.

Az angol előretörése a II. világháború után lendült be igazán, azóta pedig a folyamat öngerjesztő módon zajlik. Minél biztosabb lehetek benne, hogy legalábbis a művelt, tanult emberekkel tudni fogok angolul beszélni a világ bármely táján, annál inkább hajlani fogok az angol felé.

Lehet ezt tagadni szennykultúra-ellenességből vagy Amerika-ellenességből (pl. a külpolitikájuk miatt), de tény, hogy globálisan nézve messze a leghasznosabb az angoltudás. Persze, ha valahol az ember évekre letelepedik, akkor érdemes megtanulni a helyi nyelvet, hogy értse, mi történik körülötte a hétköznapokban.

Aki meg hobbiból tanul, mert szereti a nyelveket, annak meg hajrá, én is szeretek nyelveket tanulni.

@gorilla: Ettől függetlenül biztos vagyok benne, hogy az angol alaktani egyszerűségének is köszönheti, hogy ennyire elterjedt. Akkor miért nem a német lett Európában a "világnyelv"? Az igaz, hogy egy bizonyos szint felett minden nyelv ugyanolyan nehézségű, ezzel én is egyetértettem. De azokban az alapvető szituációkban, amire kell mint nemzetközi közvetítőnyelv, az angol igenis a világ talán legegyszerűbb nyelve.

"3) A spanyol nem olyan nagyon nehéz. Angol anyanyelvűek szerint a legkönnyebb nyelvek között van."

Ehhez képest egy olyan angol anyanyelvűt nem hallottam még, aki meg tudta volna normálisan tanulni legalább alapszinten. Példálózhatnék Jennifer Lopezzel, akinek már nem egy latin férje is volt, aztán egyetlen spanyol mondatot nem tud hibátlánul elmondani. Ennyit arról, hogy az angol anyanyelvűek szerint a spanyol a legkönnyebb nyelv. Ez egy nagy hülyeség.

Azt sem tartom túl szerencsésnek, hogy a sajtó és a tudomány is csak az angol nyelvű forrásokban bízik. Merem állítani, mivel néhány évig Wikipédia-szerkesztő is voltam, és néha igencsak nagy marhaságokat írnak le angolul, mert azt hiszik magukról, hogy ők értenek a legjobban mindenhez, aztán amikor jó szándékkal ki akartam valamit javítani, akkor olyan idióta kifogással lettem visszautasítva, hogy a hivatkozott forrás "nem angolul van" (és az egyetlen forrás volt, amely a témában amúgy kompetens lett volna). Az ilyen (elnézést a kifejezésért) primitív gondolkodásuk miatt nem is tudom őket sokszor komolyan venni. De az általános médiában, hírekben is rengeteg a hiba és a félrefordítás, aminek az az oka, hogy nem az eredeti forrásokból dolgoznak, hanem az angolra lefordítottból.

Tény, hogy én sem elfogulatlanul írok, lehet, hogy ha az angol lenne az a nyelv, amit jól beszélnék, akkor más lenne a véleményem. Viszont úgy érzem, hogy ezt az angolmániát és kultuszt ma már egy kicsit nagyon túlzásba viszi mindenki, miközben a többi nyelvet diszkriminálják, alsóbb rendűnek tekintik.

@Sultanus Constantinus: Irracionálisnak érzem az érvelésedet.

Miért gondolod, hogy az angolt közvetítőnyelvként "alapvető szituációkban" használják? Egy üzleti tárgyalás, diplomáciai megbeszélés, nemzetközi tudományos konferencia alapvető?

A spanyolult nem tudó angol anyanyelvűekről: Számukra nincs akkora nyomás, hogy megtanuljanak bármilyen más nyelvet, ezért kisebb eséllyel fogsz más nyelven jól tudó angol anyanyelvűt találni, mint a nem angol anyanyelvűek között.

Nem lehet-e, hogy összeesküvés helyett talán azért bízik a sajtó és a tudomány az angol nyelvű forrásokban, mert azt értik közösen? Hogy bízhatnál abban, amit nem értesz? Ha az egyik fél spanyol szövegekkel jön, a másik svéd, a harmadik meg telugu cikkeket mutogat, hogy fognak tudni vitatkozni, érvelni? Ráadásul egy angol nyelvű szöveg/könyv esetén a több szem többet lát elve miatt feltehető, hogy a szöveget többen, több felől származó emberek is olvasták, küldtek be javaslatokat stb.

A Wikipédiának ezer baja van, ez független a nyelvtől, inkább pszichológia. A magyar változatban is jelen van az elitizmus, gittrágás meg csetepatézás. Érdektelen ez a nyelvek megítélésekor.

A többi nyelv nem alsóbbrendű, csak nem olyan hasznos. Nem azért "isteníti" valaki az angolt, mert mekkora világcsodája, hogy nincs benne ragozás meg milyen eredetű a szókincse. Hanem azért, mert ezen a nyelven találja a legtöbb releváns információt. Minden tudományos, gazdasági, pénzügyi szakterület fő nyelve az angol (esetleg leszámítva mondjuk a szlavisztikát stb). Ha jól összeszedett információt keresel, angolul találod meg. Az orosz, a német és a kínai is angolul publikál, ha nemzetközi olvasóközönséget akar.

Nincsen semmi gond a spanyollal, csak nem beszélik elegen. És most nem az uruguayi autószerelőről meg a mexikói varrónőről beszélek, hanem azokról akikkel az ember a nemzetközi kapcsolattartásban kommunikálni akar, a világ minden táján.

A közvetítő használaton túl persze jelen van az úgymond Amerika-mánia is, hogy minden új, világpiacra is esélyes terméket, szolgáltatást először angolul, az amerikai piacra készítenek el, egyszerűen azért mert ott van nagy piac, vásárlóerő és vásárlási hajlandóság az újdonságok irányába. Így megszokták és elvárják, hogy minden elérhető legyen az anyanyelvükön. Ezt pedig tudat alatt is összekötjuk azzal, hogy ami modern, menő az angolul van. Zene szintúgy.

@gorilla: "Így megszokták és elvárják, hogy minden elérhető legyen az anyanyelvükön. Ezt pedig tudat alatt is összekötjuk azzal, hogy ami modern, menő az angolul van. Zene szintúgy."

És sajnos pontosan ezzel válik a többi nyelv megbélyegzetté és alulreprezentálttá, tudat alatt. Az amerikaiak azt hiszik magukról, hogy csak ők léteznek a világon, és ezt még mindenki követi is. Éppen ez ellen kellene tenni. Ha pl. én egy spanyol helyesírási vagy nyelvtani kérdésben egy spanyol akadémiai kiadványra hivatkozok, akkor annál hitelesebb forrás márpedig nincs, és ezt az amerikaiaknak is be kell nyelniük, ha mégúgy nehezükre esik is. Nem értik, mert nem angolul van? Akkor tanulják meg a spanyolt. Elvégre a világ legkönnyebb nyelve szerintük. :D

Na mindegy, tudom, hogy a véleményemmel csak az emberek 0,001 %-át képviselem, de ez nem fogja az álláspontomat megváltoztatni.

@Sultanus Constantinus: Miért gondolod, hogy a spanyol nyelvtannal kapcsolatban a spanyol akadémia a legautentikusabb? (A helyesírással kapcsolatban nyilván így van, de mint tudjuk, az nem nyelvi kérdés.) Egy nem anyanyelvi sokszor észrevesz egy nyelvben olyasmit is, ami az anyanyelvi beszélőnek nem tűnik fel. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a spanyol nyelvtan jelenségeit bárki megfigyelheti és arról releváns megállapításokat tehet. Pl a testemről is sok olyan megfigyelést tehet egy orvos, amit én nem tudok megtenni. De még orvosnak se kell lennie, a hátam közepén levő anyajegyet a feleségem sokkal autentikusabban meg tudja figyelni. A nyelv nem az anyanyelvi beszélők tulajdona. Nevetséges, amikor egy nyelvész olyan dolgokról beszél, hogy „névmásaINK”, ahelyett, hogy a „magyar névmások”.

@szigetva: Igazad van, a nyelvtan szót nem kellett volna belekevernem, alapvetően a helyesírásra gondoltam, az ominózus probléma is helyesírási jellegű volt, amiből a példát vettem.

Mindenesetre az angol Wikipédia volt az, amelyik annak idején azt is leírta (amíg én ki nem javítottam), hogy a spanyol fue ('volt') igealak az archaikus latin "fued"-ből származik, ehhez gondolom nem kell semmit hozzáfűznöm.

@Sultanus Constantinus: De a wikipédia épp arról szól, hogy vki leír valamit, aztán jön valaki más, aki jobban tudja és kijavítja. Ez a lényege. Az, hogy melyiknek van igaza, nyilván nem mindig zökkenőmentesen dől el, cserébe viszont nehéz tekintéllyel érvelni, és ez is jó dolog.

Vesd össze:tenytar.blog.hu/2014/07/03/magyarorszagon_csokken_a_sikeres_nyelvviz

A magyarok annyira elszigetelik magukat a nyelvtanulástól, hogy kár bármiféle "milyen nyelvet tanuljunk" témát feszegetni, mert még abban is bénák vagyunk, ami minimálisan szükséges. ):oP

@szigetva: Nem értek egyet. A Wikipedia egy trágya, befészkelte magát oda pár bennfentes baromarc, és ott királykodnak a nem létező hatalmukkal. Az ember veszi a fáradtságot, hogy utánanéz, belejavít, forrást csatol, erre 2 nap múlva nyom nélkül kiszerkesztik a javítást a ganéba, mert a tősgyökeres magnak nem illett az elképzelésébe. A Wikipedia csak arra jó, hogy ha valaki egy témában teljesen idióta, akkor van hol felszínesen elkezdenie az utánaolvasást, de az egész kóceráj nevetségesen komolytalan. Mondjuk az egész Internet is elég komolytalan szakmailag, de a Wikipedia aztán végképp.

@El Vaquero: Meg az sem igaz, hogy angol nyelven minden szakirodalom rendelkezésre áll: spanyol és újlatin nyelvtörténetről szinte semmi használható nincs angolul Paul M. Lloyd From Latin to Spanish c. művén kívül. Az újlatin nyelvtörténet alapműve pedig José Enrique Gargallo Gil, Maria Reina Bastardas (2007): Manual de lingüística románica. Ariel Lingüística, Barcelona. Akit érdekel a téma, feltétlenül szerezze be, mert ennél tömörebb és mégis részletes művet a nem fog találni. Sajnos spanyolul van, nem angolul. :P

@Sultanus Constantinus: hát, a spanyol és újlatin nyelvtörténetről semmilyen nyelven nincs használható irodalom. Persze azt a könyvet nem ismerem. Maguk a spanyolok sem értenek hozzá, az idióta akadémiájukkal együtt, csak a hülyeséget írogatják.

Emese cikkét túlzónak érzem. Annyi biztosan igaz, és ebben teljesen azonosulok Sultanus Constantinus-szal, hogy az angol nyelv túl van misztifikálva. Azt azonban nem tapasztalhattam, hogy bárki engem "lebeszélt" volna más nyelvek tanulásától. Másról lehet itt szó. Arról, hogy esetleg Emese munkáltatója - vagy hozzátartozója - nem örült annak, hogy bár még az angolt sem tudja igazán jól, mégis izlandiul akar tanulni.

A francophone és francophil barátaimnál is felvetődik a kérdés, de ez igazából és valójában úgy hangzik: minek kell az angolnak ennyire előre tolakodnia a nemzetközi érintkezésben, amikor arra évszázadok óta ott van a francia. És ez már inkább politika, mint nyelvoktatási/nyelvtudási kérdés: Franciaország soha nem fogja elfogadni, hogy az angol az igazi világnyelv, és hogy az amerikai szokások és ízlés ennyire eluralkodóban van. Ezért törvényekkel is akadályozzák az angol terjedését Franciaországban, bár sokan próbálnak megtanulni azért angolul ott is. (Nem tilos jól megtanulni idegen nyelven, csak nem számít hazafias cselekedetnek.)

@KATÓ ferenc: Franciaországban szakdolgozatot és doktori disszertációt csak franciául lehet írni. Ennek az az eredménye, hogy ezeket aztán senki (kötlőti túlzás) nem olvassa. Bosszankodnak is emiatt a francia kollégák.

Ha valaki cikket ír, ráadásul egy nyelvészkedve politizáló honlapra, akkor nem árt megtanulnia magyarul. Például a címben is szereplő elítél szó jelentését (az olvasót senki nem ítélte el, ő olvasott bejegyzéseket a világhálón). Egyébként is vérlázítóan pongyola és helytelen az írása, tele idegen szavakkal. Talán inkább angolul kellene írnia, az kevesebb magyart sértene (például sokan el sem olvasnák).

"mely szerint az újabb idegen nyelvek tanulása helyett nagyon haszonnal jár az angoltudás csiszolgatása."

'olyan „egzotikus” nyelven, mint az izlandit, vagy a sokakat amúgy is irritáló eszperantót,'

"Azzal azonban nem igazán találkoztunk"

Bár nem Károly mondta, de érdemes tudni: tiszta gondolat, letisztult írás.

@El Vaquero: "Persze azt a könyvet nem ismerem."

Na hát ez az...

"Maguk a spanyolok sem értenek hozzá, az idióta akadémiájukkal együtt, csak a hülyeséget írogatják."

Ezt meg honnan veszed? Gondolom onnan, hogy ezt hallod a nyelvészeinktől, akik még annyira sem értenek hozzá. Azt azért ne felejtsd el, hogy a 21. században vagyunk, és a fejlődés nem állt meg 1713-ban. Az akadémiai kiadványokat is ugyanolyan nyelvészek és nyelvtörténészek írják, mint nálunk. Tény, hogy le szoktak írni hülyeségeket, de kik nem? Egyébként Herman József "Vulgáris latin. Az újlatin nyelvek kialakulásának útja" c. könyvének bővített kiadása is spanyolul jelent meg, ami alapmű a témában, arról fordították vissza magyarra is, többek között. Ennyire nem kell lehúzni azért a spanyolokat, mert itt azt hallod mindenkitől. De pl. Magyarország egyik legelismertebb újlatinnyelv-történésze Giampaolo Salvi prof., aki nevezetesen svájci. Igaz, neki nem a spanyol, hanem az olasz és a portugál a szakterülete.

@KATÓ ferenc: "Másról lehet itt szó. Arról, hogy esetleg Emese munkáltatója - vagy hozzátartozója - nem örült annak, hogy bár még az angolt sem tudja igazán jól, mégis izlandiul akar tanulni."

1. Honnan gondolod, hogy az angolt nyelvet nem tudom? Én társalgási szinten beszélem a nyelvet. Ha be kéne lőjem az angol nyelvtudásomat a CEFR skáláján, akkor az a B2-es szint jellemezné a legjobban. Netovább én napi szinten tartom karban és bővítem a tudásomat az angol nyelvről valamilyen formában. Például angol szinkronos sorozatok nézek; ha időm engedi nézem a CNN-t/BBC-t; eredeti nyelven olvasok brit és amerikai irodalmi könyveket, etc.

2. Én a családtagjaimnak egy szót nem szóltam arról, hogy más nyelven is akarok tanulni. Nem vagyok és 8-9 éves kis suhanc, hogy minden egyes kis tüsszentésemről 10 oldalas esszét írjak a szüleimnek.

A munkáltatókról meg annyit: a munkáltatók többségének elegendő annyi, hogy számukra megfelelő szinten beszélem az angol nyelvet. A munkáltatók többségének gondolom nem releváns információ, hogy X.Y. dolgozójuk melyik kisebb-nagyobb nyelvet sajátítja el, mert egy kisvállalkozó többnyire úgy se fog mondjuk Izlandra kivinni a termékét. Minek értesítsem minden egyes elsajátított készségemről az aktuális munkáltatót? Még a végén "túlképzettnek" titulálnak és elküldenek a búsba.