A leendő mérnököket, orvosokat aszerint fogják kiválasztani, hogy milyen jó a nyelvtudásuk.

A diszlexiásoknak más más nyelvileg gyengéknek esélyük sem lesz bekerülni.Nesze neked, esélyegyenlőség.

Ha az első nyelv a német vagy az angol egyike kell, hogy legyen, és az angol nem lehet, akkor KÖTELEZŐ lesz a német, amit vajmi kevesen fognak szeretni.

A folytatásban pedig mindenki angol akar majd tanulni,k az lesz a második idegen nyelv. Tehát ez a javaslat a szándékával szemben nem bővítené, hanem éppen beszűkítené a nyelvtanulási lehetőségeket.

A nyelvi képességzavarokon túlmenve is megszüntetné az esélyegyenlőséget, mert csak az tanulhat majd tovább, akinek szerencséje volt jobb nyelvoktatást nyújtó intézménybe járni. Az én gyerekeimet ez nem fogja zavarni, mert nekik két anyanyelvet fogok adni.

Hoffman pedig jól tenné, ha nem állna elő több javaslattal, mert minden javaslata egy nagy borzalom.

Ekkora baromságot. Egyik nyelv sem könnyebb a másiknál egy felső szinten. Másrészt a nyelvtudás nem csak a nyelvtanból áll, sőt, tipikusan nem abból. Anyanyelvi beszélők sem tudják a nyelvtant. Oroszból átképzett tanárok téveszméje ez az állandó nyelvtanozás, ragozás, papíralapúság, helyesírás, mert csak ahhoz értenek, a beszédet, nyelvet nem tudják. Ráadásul a nyelvtan egy csomó könyvben le van írva példákkal, azt mindenki el tudná olvasni otthon, nyelvet viszont nem lehet egyedül, otthon, könyvből tanulni.

Mindenhol az angolt kell tudni, használható angol beszéd formájában, nem az angol nyelvtant és ragozást kell tudni. Ha a kölökre rákényszerítenek egy másik nyelvet, akkor még kevésbé fogja tudni az angolt, kevesebb ideje, energiája marad rá, így sem állnak jól angolból. Az angol tudást még német nyelvterületen is elvárják, szinte minden álláshirdetésben ott van: "Anforderungen: ... ... und gute/ausgezeichnete Englischkenntnisse".

Pont elég volt, hogy már-már kikoptak volna végre a "németesek" (=angolból bénák), erre visszahozzák kötelezőre. Szerintem a munka nélkül maradt német tanárok lobbija is áll emögött, mert már a kutya nem akart németül tanulni. Angol, mint fő nyelv mellé inkább választanak a mai fiatalok franciát, spanyolt, stb.. Németül már egy csomóan tudnak és NEM lehet vele elhelyezkedni.

A fő az, hogy Hoffmanovich Chipkeróz(s)ika kiéli a politikai elveit, a kölkök meg majd szívnak ezerrel. Tipikusan magyar húzás, semmire nem jó izmozás.

Feltételezem, h. ez a nő nem tud angolul. Mert ha tudna, akkor nem mondaná, h. az angol könnyű nyelv. Igaz, az Emil Rulez!-féle Hello Tourist szintjéig könnyen el lehet jutni, azaz a "chinglish" magyar megfelelőjéig. De az után már más a helyzet...

@siposdr: Nem azt mondta, vagy akarta mondani, hogy könnyű, hanem hogy más nyelvekkel összehasonlítva könnyebb megtanulni!

Az igeidőket leszámítva a német igenis minden szempontból sokkal bonyolultabb az angolnál, akár a szórendet, akár az alaktant nézzünk!

"az angol túl egyszerű – az államtitkárság szerint"

Következtetés: az államtitkárság nem tud jól angolul.

@Grant kapitány:

Butaság.

@Grant kapitány: Az angolban pl. van egy csomó szuppletív főnév/melléknév pár (pl. moon/lunar, Jupiter/Jovian, emperor/imperial), azt számoltad?. Ez megvolt: seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/ez-valami.html ?

@szigetva: Arról nem is beszélve, hogy a nyelvhasználat nem egyszerűen a nyelvtanból és a szókincsből áll össze. Hiába tanulja meg valaki, hogy miként képezünk absztrakt főnevet melléknévből a magyarban, azt nem fogja tudni, hogy van „valami melegséget érzett”, de nincs „valami hidegséget érzett”.

@maxval: Ne csak minősíts hanem cáfold is meg ha tudod!

@szigetva: A három az nem tűnik csomónak, a Jupiter-Jovian-ra pl. a kezdő nyelvtanulónak nyilván nincs szüksége.

Egyébként a belinkelt cikkhez annyit még, hogy kétségtelenül létezik egy bizonyos, a zavartalan kommunikációhoz szükséges bonyolultsági fok, amit minden nyelv elért. De egyes nyelvek még ezen felüli komplexitást is tartalmaznak.

@Fejes László (nyest.hu): Ezzel semmi újat nem mondtál, az angol és a német nagyjából egyforma arányban használ idiomatikus kifejezéseket, ezért ez nem számít.

@Grant kapitány: Azt láttad, hogy "pl."?

Legyünk konstruktívak.

Miért ragaszkodnak ezek ahhoz, hogy legyen egy KÖTELEZŐ nyelv, amit vajmi kevesen fognak megtanulni, a többiekkel pedig csak megutáltatják, és később, mihelyt tudnak, megszabadulnak tőle? Legyetek egy kicsit kreatívabbak, ha elsőre nem mehet a demotiváló angol, akkor miért nem lehet a spanyol, francia, orosz, vagy magyar jelnyelv, miért kell mindenáron a némethez ragaszkodni?

@Grant kapitány: Dehogynem számít! Ha használhatóan akarsz nyelvet tanulni, akkor kifejezéseket, mondatokat kell megtanulnod, nem szavakat és nyelvtani szabályokat. Az ismert szerkezetekből magad vonod el a mintákat, és ezeket kombinálva leszel képes kommunikálni – kezdetben valószínűleg elég hibásan, lásd a példát. Jól akkor fogsz tudni, amikor rengeteg bevett szerkezetet ismersz.

Egyébként ezeket nem nevezném idiomáknak, ezek nem afféle „lóg az eső lába”-szerű szerkezetek.

@Fejes László (nyest.hu): Nekem mindegy minek nevezed, arra nem válaszoltál, hogy ez minden nyelvben nagyjából egyforma mértékben van jelen, ezért nem növeli a bonyolultság fokát.

@szigetva: Nem értem mit akarsz ezzel mondani: minden nyelvben így a németben is vannak szuppletív alakok, nemcsak a melléknevek körében, hiszen azok a német főnevek is annak számítanak, amiknek a többesszáma umlauttal egészül ki, és ezek között sok olyan van, ami sokkal gyakrabban fordul elő, mint az angol szuppletív alakok nagy része.

@Szalakóta: Az államtitkárság baromságot hablatyol össze, szerintem az érdektelen téma. Eleve az angol a leghasznosabb nyelv, a legtöbb ember még egy nyelvet is csak rosszul fog megtanulni, ezért semmi értelme a második nyelv megtanulását figyelembe venni az első nyelv kiválasztásánál.

Sokkal érdekesebb, hogy mi alapján gondolják egyes nyelvészek, hogy minden nyelv pontosan egyformán komplex. Nagyon fura lenne, mert a nyelvek többé-kevésbé véletlenszerűen változnak, némely változások a magasabb, mások az alacsonyabb komplexitás irányába mutatnak, de semmilyen mechanizmus nem ismeretes, ami a kettőt kiegyenlítené. Így óhatatlanul egyes nyelvek a magasabb, mások az alacsonyabb komplexitás irányába diffundáltak az elmúlt évezredek során. Legalábbis ez lenne a naiv várakozásom, és nagyon erős bizonyítékok kellenének, hogy ez nincs így.

@Grant kapitány: Ízlés dolga. Én személy szerint egy idő után ráéreztem a német nyelvtan egy csomó finomságára (akárcsak a szláv nyelvek egy részében végzett stúdiumaim során) és attól kezdve élveztem a kivételeket, az umlautot, a szórendet stb.

@siposdr: Nem a motiváció meglétéről vagy hiányáról van szó, hanem arról, hogy a memóriára nézve mekkora többletterhelést jelent például a főnévi nemek és a hétféle főnévi többesszám megtanulása, szemben az angolban a nemek hiányával és a többesszámképzés kevés kivételtől eltekintve szabályos voltával!

@reiner Tor: Azt eddig is tudtam, hogy badarságot beszélnek, de a gimnáziumban legalább két nyelvvel kell megbirkózni, sőt a nyolc osztályosban legalább hárommal, úgyhogy lesz második idegen nyelv, amit tovább lehet vinni érettségi után.

Bár a szülők úgyis okosabbak lesznek, és azt választják, amit jónhak látnak. Aki pedig korán akarja elkezdeni az angolt, az úgyis korán el fogja kezdeni.Aki nem, az később fogja, de mindenképpen sort fog keríteni rá, úgyhogy az első körbe is be lehet tenni az angolt, majd úgyis kitalálják, hogy mi legyen a második (francia? latin? jel?)