Az emberi nyelvekben nagyon ritka a teljes szinonímia, vagyis az, amikor két kifejezés pontosan ugyanazokban az esetekben használatos. És ha mégis előáll ez a helyzet, akkor a beszélők általában elkezdenek eltérő értelmezéseket tulajdonítani a két kifejezésnek, mintha a nyelv természetéhez tartozna a szinonimák kerülése. Erről írtam nemrégiben azzal a faluval kapcsolatban, ahol a sünkutya és a sündisznó szó egyaránt használatos volt ugyanarra az állatra. Egyszer Deme Lászlótól olvastam egy tanulmányt arról, hogy a magyar nyelvterületen milyen változatos, területenként eltérő különbségeket éreznek az emberek az egyes szám második személyű felszólítások rövid (pl. adj) és hosszú (pl. adjál) alakja között.

Magát Szatmárinénak nevező olvasónk hasonló szinonimákkal kapcsolatban érdeklődik:

Az át és a keresztül határozók között nincs sok különbség, de gyakran felcserélhetők. Nekem egy eset jut eszembe, mikor nem csereszabatosak: átfestem a falat. Vajon van-e általános stiláris különbség a két szó használata között, amikor éppen egyenértékűnek látszanak?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Annak alapján, amit a bevezetőben írtam, aligha elképzelhető, hogy hosszabb távon az át és a keresztül használatának megoszlása teljesen egyforma maradjon. Többféle oka lehetett annak, hogy a szinonímia egyáltalán létrejött. Például lehet, hogy a két változat két különböző nyelvváltozatból származik (mint a sündisznó és a sünkutya esetében), és az is lehet, hogy a kialakulásukkor még eltérő funkciója volt a két alaknak, és a használati különbség fokozatosan elmosódott. De ha már az a helyzet, hogy nagyjából egybeesnek a használatuk körülményei, akkor várható, hogy előbb-utóbb a funkciójuk el fog térni egymástól.

Mi a helyzet az át és a keresztül esetében? Mindkettőre a 16. századból vannak az első írásos adatok, de feltételezhető, hogy az át a régebbi, mert a keresztül alakban jól felismerhető, hogy a kereszt szó képzett származéka. Az át az által közeli rokona (a 18. századig ált volt az alakja), és az adatok szerint sokáig ezek is nagyjából szinonimák voltak. Aztán az történt velük, amiről fent már szóltam: a funkciójuk eltérővé vált, és az által névutó ma már csak arra szolgál,hogy néhány személyre nem utaló igealak mellett arra utaljon, ami ragozott ige esetén alannyal van kifejezve: az önkormányzat által felvett hitelek.

Az át és a keresztül határozói elemeknek (amelyek névutóként és igekötőként is használatosak) egymástól eltérő lehetett a funkciójuk, és a különbség ma is érezhető, bár levélírónk erre nem tér ki. Az át használatakor csak a mozgás kezdőpontja és végpontja érdekes, az útvonala nem. (Amikor mozgásról beszélek, azt tágan kell értelmezni, mert a magyarban, mint minden más nyelvben, mozgásként ábrázolunk olyan változásokat is, mint pl. a hang terjedése, vagy a tulajdon, hozzáférés megváltozása.) A keresztül ezzel szemben elsősorban a mozgás útvonalát emeli ki. Például: – Hova dobjam a csikket? – Át a szomszédba. (Nem tudom elképzelni, hogy ebben a helyzetben valaki azt mondja, hogy Keresztül a szomszédba.) Vagy: – Hova mentek? – Át a túlpartra. Itt sem elképzelhető az a válasz, hogy Keresztül a túlpartra. A folyó vagy tó esetén a keresztül az útvonalra utal, arra, hogy átszeljük a vizet, míg az át olyan mozgásra, aminek a kezdőpontja az egyik part, a végpontja a másik: átdobom a követ a túlpartra, nem pedig keresztüldobom.

Át, de nem keresztül
(Forrás: Wikimedia Commons / Dwight Sipler / CC BY 2.0)

Természetesen a kezdőpont és a végpont létezése feltételezi, hogy a kettő között egy útvonal is van, ezért van az, hogy az át és a keresztül általában felcserélhető, kivéve azokat az eseteket, amikor világos különbség van a kezdőpont–végpont, illetve az útvonal között (ilyen a kő átdobása). És persze vannak olyan esetek is, amikor az át vagy a keresztül már egyáltalán nem társul a gondolkodásunkban a 'mozgás' gondolatával, nem mozgás kezdő- és végpontjára vagy útvonalára utal. Ilyen az átfest, amit olvasónk említ. Említettem, hogy a mozgás szót nagyon tágan kell értelmezni, mindenféle más változást is bele kell érteni. Az át igekötő ilyen asszociációk révén társult mindenféle változásokkal kapcsolatos igékhez (pl. átalakul, átöltözik), de ezeknek az esetében nincs értelme útvonalról beszélni, és a keresztül ilyenkor nem is alkalmazható.