Egy híres eset, spanyol-angol viszonylatban. Az amerikai, angol anyanyelvű katolikus apáca Mexikóban vesz rész egy egyházi konferencián. Az apáca szorgalmasan tanult spanyolul, jól is tudja a nyelvet, s így Mexikóban igyekszik is spanyol nyelven felszólalni a konferencián. Azonban a "hamis barát" vicces tréfát űz vele.

Úgy akarja bevezetni a beszédét, hogy megjegyzi, hogy egy kicsit össze van zavarodva, mivel spanyolul fog beszélni. Azt akarja mondani, hogy "I am a little bit embrassed", de éppen kimondja spanyolul, amikor először döbbent csend a hallgatóság reaakciója, majd nevetés tör ki. Ugyanis ő azt mondja spanyolul, hogy "estoy un poco embarazada", csak ez spanyolul NEM azt jelenti, hanem azt, hogy "kicsit terhes vagyok".

Igen híres példája (a nyelvészek körében) az arberes és albán nyelv esete. Az arberes az albán toszk nyelvjárásának származéka, Olaszországban beszélik, de teljes mértékben eltér az albántól, egyrészt sok archaikus elemet megőrzött, szókészlete átalakult és felvett újlatin és görög jövevényszavakat, és(!) a fennmaradó szavak, amelyek látszólag hasonlítanak egymásra, tulajdonképpen eltérő jelentést hordoznak, csak etimológiai gyökerük hasonló. De ilyen esetet lehet mondani a vend és szlovén nyelv esetében, ahol amit a vendek glejv-nak, vagy lejv-nak mondanak, a szlovénban is található egészen hasonló hlev szó van. A vend graj, gra alakokra a szlovénben grah, a jünecre a szlovénban junec-et találhatunk. De az első példánál a hlev istálló, a glejv viszont disznóól, a másodikban vendül babot jelöl a szó, a szlovénban borsót, a harmadikban hibrid ökör a jünec, szlovénül a junec viszont fiatal bikaborjú (tinó). Ezeknek viszont etimológiai gyökerük közös. A glejv-hlev állatok számára való épületet jelentenek, a graj-grah hüvelyes kultúrnövényt, a jünec-junec a szarvasmarhafajtákat.

@doncsecz: Kétésgtelenül ezek is hasonlóak, de itt közeli rokon nyelvek vagy nyelvjárások közötti eltérésről van szó. Ilyen van a magyarban is, pl. Erdély egy részén 'talál' jelentésben használják a kap szót, ami nyilván vezethet félreértésekhez.

"Recept: ezt a szót aztán tényleg el kéne küldeni a pokolba! Ugyanis a magyar szó mindkét jelentése félrevezet minket."

***

Úgy van!

Írtsuk ki a magyar nyelvből a 'puska' szót, mert az öswszes szláv nyelvben azt jelenti, hogy 'ágyú', és ezzel súlyosan megtéveszti a szaknyelvvizsgát tevő katonai főiskolásokat! :)

Vagy töröljük a 'bárány" szót is, mert szlovákul ez azt jelenti, hogy 'kos', és ezzel megtévesztik a szaknyelvvizsgázó agronómus-hallgatókat.

:))

Bocs, de ezzel a poszttal a szerző picit átesett a ló másik felére. Ha valakiben nincs annyi intelligencia, hogy vigyázzon az ilyen "hamis barátok" használatánál, az inkább ne tanuljon nyelveket...

@Fejes László (nyest.hu):

"pl. Erdély egy részén 'talál' jelentésben használják a kap szót"

***

A szlovákiai magyar nyelvben pl. a 'belépő' szó jelentése: papucs...

@bloggerman77: Szerény meglátásom szerint a szerző ironizált...

@bloggerman77:

"Írtsuk ki a magyar nyelvből a 'puska' szót, mert az öswszes szláv nyelvben azt jelenti, hogy 'ágyú'"

Ez nem igaz...

@doncsecz:

Egy másik szláv példa. Amikor a cseh/szlovák tévémondó azt mondja, hogy "važně diváci", azaz "kedves nézők", az összes délszláv röhög, ugyanis ez azt jelenti szerbül és bolgárul (talán szlovénül is?), hogy "fontos vademberek".

Van nekem is egy, egy kislány írta egy dél-angliai nyelviskola vasárnapi programja után: "We went to the beach and it was nice. We collected beautiful cancers".

@maxval: A "važně diváci" azt jkelenti, hogy 'komolyan, nézők', ezen a csehek is röhögnének. Olyan van, hogy "vážení diváci", de az is 'tisztelt', és nem pedig 'kedves' nézők...

@Kincse Sz. Örs: Na jó, télleg nem hamis barát, Fejes kollega, de azért aranyos.

@Kincse Sz. Örs: Az én kedvencem, amikor egy ismerősöm az orosz házi feladatában azt akarta írni, hogy "Biztos, hogy...", és ez így sikerült: "Komiszar, sto..."

De egyébként ez nem hamis barát, mert itt az egy nyelven belüli homonímia a zavaró, nem pedig két nyelv szavainak hasonlósága.

@maxval: Na igen, az angol–spanyol között vannak érdekes dolgok. Amúgy a spanyolban viszont létezik az angol pregnant is – preñada –, legfeljebb a hölgy jól szájon vág, ha ezt mondod neki, ugyanis ezt állatokra használják ('vemhes'). :)

A másik kedvencem, amikor az USA-ban élő kétnyelvűek az angol pre-order ('előrendel') hatására leírják spanyolul, hogy *pre-ordenar, ami duplán nem stimmel: egyrészt helyesen preordenar lenne, másrészt az ordenar spanyolul azt jelenti, hogy 'sorba rendez' vagy 'elrendel'.

@maxval: Hát igen, "važni divjáki" a szlovénok előtt is mondhatni igen furcsa volna. Felhívtam egyszer erre azok figyelmét, akik a mi otthoni nyelvünket a nyugati szláv nyelvekhez sorolják (de nem tudom mi okból, mert semmilyen konkrét hasonlatosságot nem mutattak, viszont épp ilyenek miatt óvakodjunk a hasonlítgatástól)

@Fejes László (nyest.hu): Igen, épp ez is egy fontos dolog a hamis barátok esetében, hogy a közeli rokon nyelvek és a nyelvek nyelvjárásai esetében is megesik az ilyesmi, ami eredményezhet a nyelvjárások és az irodalmi nyelv beszélői között kommunikációs zavart

@bloggerman77: Sajnos tényleg nem így van, legalábbis talán nem mindegyiknél. A szlovénban a puška is puska, ugyanúgy a vend pükša, püška is éppúgy ezt a jelentést hordozza. Horvátul és szerbül is puška, пушка. Az ágyú szlovénül top, vendül štük, horvátul és szerbül is top.

@Fejes László (nyest.hu):

Oké, ezek szerint a cseh-szlovák tudásom kissé felületes. Viszont a példám még jó, csak rosszul magyaráztam.

@Kincse Sz. Örs:

Ennél rosszabbat láttam egy bolgár tengerparti étterem angol menüjében, ahol az egyik fogás a "cancer" volt.

@Fejes László (nyest.hu):

Ennél csak az a jobb, amikor a fordító a következő sort nézi a szótárban és úgy fordít.

Évekkel ezelőtt egy kínai kenyérsütőgép 10-nyelvű dobozán a törökbálinti Electro Worldben a legfelső angol BAKING MACHINE felirat alatt a 7. sorban a magyar BANKAUTOMATA felirat büszkélkedett...

@El Mexicano:

Nagyon sok ilyen van, pl. az amerikai-kubaiak nyelvében.

De egy vicces eset, a magyarokkal történt magyar-spanyol viszonyban.

Fogtak egy szép nagy rákot, s úgy gondolták, hogy érdemes lenne preparálni. Hát elvitték egy ismerőshöz, akiről tudták, hogy szokott preparálni, s mondták neki, hogy preparálja. Ő mondta, hogy oké, jöjjenek holnap vacsorára. Magyarok egy kicsit csodálkoztak ugyan, hogy egy nap alatt kész lesz a preparálás, dehát bíztak az illető szaktudásában. Mentek boldogan vacsorára másnap, jó volt a vacsora, részben rák volt, majd a végén rákérdeztek, hogy akkor kifizetnék a preparálás költségét és vinnék a preparált rákot. Erre a preparáló csodálkozott: dehát az előbb ettük meg, nem vettétek észre, na és miért fizetnénetek ezért nekem???

A spanyolul nem tudóknak: a spanyol "preparar" szó ugyanis azt jelenti, hogy "elkészít", s nem azt, hogy "preparál". A "preparál" az "disectar".

@doncsecz:

Bolgárul tök ugyanaz, az ágyú az топ, a puska pedig пушка.

Az utóbbi így az egyik hamis orosz-bolgár barát. Nagyon sok ilyen van orosz-bolgár viszonylatban. Ráadásul a helyzet az, hogy minden 35 éves vagy idősebb bolgár kötelezően tanult oroszt, így méginkább biztos benne, hogy jól beszél oroszul. Valójában persze az átlagbolgár orosz beszéde eléggé vicces dolog, leginkább oroszosan ejtett bolgár szavak furcsa - sokszor nem is odavaló - orosz esetragokkal.

Jó, ezt kissé pongyolára vettem, mert az oroszban a puska = ágyú, azonban pl. a volt Lengyel-Litván Unió területén armata (lengyel), ill. garmata (ukrán, belorusz); a délszláv nyelvek top = ágyú szava pedig oszmán-török eredetű.

(Ez érdekes amúgy, hogy a törökkel kapcsolatba nem került szlovénok is egy oszmán-török szóval hívják az ágyút... szerbnél-horvátnál ez még érthető, de a szlovénban...)

Amúgy igaz az a szlavista vicc, hogy az orosz egyházi kórust kiröhögték Csehországban, mert az orosz "Háromkirályok keresik a kis Jézust" csehül azt jelenti, hogy a "Háromkirálxyok megb*sszák a kis Jézust"?

:))

Ezt szlavista egyetemistáktól hallottam anno, de nem tudom mennyire hiteles infó... :)

@bloggerman77: Majdnem. A lengyel szukać jelenti azt, hogy 'keres', a cseh megfelelője, a šukat viszont tényleg azt jelenti, hogy 'közösül', és valóban nem a legfinomabb kifejezések közé tartozik. Egyébként régebben 'tesz-vesz' jelentésben is használatos volt: "Ať bylo v zámku co bylo, on věděl ve všem rady a celý den po zámku běhal a šukal." (www.cist.cz/Pohadky/bajaja.htm)

Finnül és észtül a persze (perse) pedig "segget" jelent .

en.wiktionary.org/wiki/perse

Elképzeltem,mondjuk a finn/észt lány megkérdezné a magyar barátját:

-Szerinted szép vagyok ?

-Persze... :)

(A másik csavar a dologban az,hogy a magyar "segg" szó finnugor eredetű)

@Roland2:

Todor Zsivkov idejében nem volt szabad a bolgár sajtóban helyesen leírni az Amerikai Kommunista Párt főtitkárának a nevét. Az illető neve ugyanis Gus Hall, ami bolgár átírással Гъс Хол lenne, csak hát sajnos a bolgár гъз szó (kiejtve: гъс) azt jelenti, hogy "segg". Így vagy Г. Хоп lett vagy direkt rosszul lett leírva, mint Гес Хол.

Hasonló magyar eset. Amikor Jobba Gabi Moszkvában szerepelt, először kiírták a nevét oroszul rendesen, hogy Габи Йобба, de a második nap kicserélték a feliratokat Габи Оба névre, mert közröhej tárgya lett.

@Roland2:

De még egy. Havannában a spanyol nyelviskolában a tankönyvben volt egy olyan rész, hogy vezet a férfi, de egy éles kanyar jön, s így a felesége figyelmezteti, hogy "vigyázz, José, ott jön egy kanyar", spanyolul "cuidado, José, ahí viene una curva". Hát ilyenkor a csehek, bolgárok, szlovákok, magyarok nagy nevetésben törtek ki, a többiek meg döbbentén nézték őket, hogy miféle infantilis barmok ezek, akik egy egyszerű párbeszéden röhögésben törnek ki.

@maxval: Ez még hagyján, de a szép női testre is mondják, hogy "tiene buenas curvas" = 'jó domborulatai vannak' ;)

@maxval: Ha már szóbakerültek az elvtársak:

www.urbanlegends.hu/2010/11/huj-huj-hajra-betiltottak-oroszul-faszt-

Ferdinand Foch (ejtsd: Fos ) marsall nevét is megmosolyoghatták a korabeli magyar politikusok...

hu.wikipedia.org/wiki/Ferdinand_Foch

Úgy tudom, Párizs egyik előkelő bevásárlóutcáját is Fauche-nak hívják. :)

@doncsecz: érdekes, lengyelül viszont a puszka [e.: puska] perselyt, dobozt jelent (pl. a dobozos sör dobozát).

Hasonló hamis barát még, hogy náluk a dynia [~dünya] tököt jelent, nem dinnyét.

Trágárság tekintetében pedig mosolyt csalhat az arcunkra, amikor Lengyelországban a pincér megkérdi, hogy mit hozzon inni, coś do picia [~cos do picsa]. :)

@Pesta:

Akkor mondok egy nagyon találó bolgár viccet a magyar nyelvről.

- Как е на унгарски "пчела"?

- Беремед.

- А как е "стършел"?

- Серенеберемед.

Fordítás:

- Hogy van magyarul a "méh"?

- Beremed (= "gyűjt mézet").

- S hogy van a "darázs"?

- Szereneberemed (= "szarik, nem gyűjt mézet").

:-)

Aztán amikor megemlítettem valakinek Bulgáriában, hogy Magyarországon TÉNYLEG létezik egy Beremend nevű város, nagy vidámság lett...

@Pesta: Igen, ott valóban nem, ez egy újabb hamis barát.

www.magyarmenedek.com/products/1182/Az_angol_szokincs_magyar_szemmel

Ajánlok egy olvasnivalót, de vigyázat, csak azok olvassák, akik ilyen marhaságokon képesek röhögni, mert Varga Csaba (ál)nyelvész sok ostobaságot hord össze, miszerint a magyar ősnyelv, attól vett át minden másik nyelv szavakat és miegymást, nem pedig a magyar azokból.

@Roland2: már megint finnugor eredetűnek jelentesz ki egy olyan szót, amiben (ráadásul két) G van. Holott a finnben nincs is G hang.

Akkor legalább azt mondanád meg, hogy mely másik finnugor nyelvből lehetett erre következtetni? Vagy ha a finnből is lehetett, akkor milyen hangváltozással?

Megmondom azt is, hogy miért "kötök bele a tudományba".

Azért, mert az ilyen megállapítások a magyar nyelvhasználó MEGALÁZÁSÁT, mélységes lenézését jelentik. Semmilyen lehetősége nincs utánanézni, tehát HIGGYEN neked (nektek, nyelvészeknek) - pusztán azon az alapon, hogy kijelentitek magatokról: mi vagyunk a tudomány.

Az általatok megkövetelt tekintély elven kívül nincs lehetőség átlátni, hogy miről beszéltek. És NINCS G hang a finnben. Ha mégis van hasonló szó, akkor mondjad. Ha más, szerintetek rokonnyelvben van, akkor azt mondjad. Vagy valamit. Bármit, azon felül, hogy te vagy a "tudomány" - kötelesség hinni neked..

A héberben ugyan van egy sogeg szó... és (valóban) lehet is köze a "segg"-hez...

de ezt most nincs kedvem kifejteni, mert humorosvolna és nekem ettől a finnugornak kukorákolt szótól megint nincs jó kedvem.

@doncsecz: Mélységesen megaláz

(ENGEM IS az internetes barátját, sokezer olvasóját, kedvelőjét is) az, hogy a bármilyen elismerés nélkül meghalt Varga Csabát piszkoljátok. Ki engedte ezt meg nektek?

A magyar (finn, héber, etruszk, stb.) közös protonyelve (ami nyilván azonos azáltalatok is emlegetett európai szubsztrátnyelvvel)

VALÓBAN ŐSNYELV.

A magyar nyelv hatalmas szóbokor rendszere azt mindenesetre tökéletesen kizárja, hogy mindössze 3000 éves nyelv lehetne.

Varga Csaba nem ál-nyelvész, ami egy becsmérlő kifejezés, hanem ÖNÁLLÓAN NYELVÉSZKEDŐ MAGÁNZÓ volt.

Akinek mondjuk 3000 helyes, sőt brilliáns meglátásával szemben kb. 30 tudományosan kétségbe vonható állítása volt. Körülbelül ilyen az arány.

De még ezek is csak kétségbe vonhatók és nem OSTOBASÁGOK.

Például (de csak eleinte) azt gondolta, hogy az ősnyelvet valakinek ki kellett találnia - mivel annyira kompakt. Annyira "minden benne van".

Ez kb. olyan szembeállást jelent a tudománnyal, mint egy vallásos ember felfogása egy evolúcionistával. Minden vallásost szabad neked névszerint ostobának nevezned egy nyilvános honlapon? Nem, mert kihajítanak. Eddig érthető?

Szóval Csabát sajnos sose láttam személyesen, de négy éven át, a nagyon váratlan haláláig az internetes barátom volt.

Ha tudott volna vagy héberül, vagy arabul (vagy szanszkritól talán), mindenre rájöhetett volna, amire én és akkor ő alapozta volna meg a gyöknyelvészetet.

Én viszont ŐNÉLKÜLE, egészen biztos, hogy nem tudtam volna ennyi mindenre rájönni.

@Krizsa:

"Mélységesen megaláz (ENGEM IS az internetes barátját, sokezer olvasóját, kedvelőjét is) az, hogy a bármilyen elismerés nélkül meghalt Varga Csabát piszkoljátok. Ki engedte ezt meg nektek?"

Az Alkotmány IX. cikkelye, amit röviden csak úgy hívnak, hogy "szólásszabadság".

Csakhogy ti itt intézményes keretek között osztjátok a hivatalos nyelvészet "termékeit".

S ebben a vonatkozásban nemcsak Varga Csaba becsmérlése, hanem például a "Gyökök és gyökerek" címletű első olyan cikketek is, amibe belekukkantottam és nem hittem a szememnek is csoportos kiröhögtetés és hitelrontás - egyének ellen.

Szóval amit ti csináltok, az nem szólásszabadság.

Mert egy intézménynek nincs joga magánembereket akár egy évtizeden keresztülfolyamatosan kiröhögteni és megalázni, mint Csabát.

Vagy mint engem, még a legelején, amikor "kocsmafilozófusnak" neveztetek és senki nem tiltotta el a hozzászólót.

Egy intézménynek nincs joga csoportosan támadni mindenkit, aki a magyar nyelvet gyöknyelvnek merészeli tartani, amikor AZ IS.

S pláne még kutatni is akarja, majd a saját pénzéből, a saját maga által kiadott könyveiben közzé meri tenni az eredményeit.

Tihelyettetek tesszük ezt, amit ti mulasztotok el 150 éve. Akik bármi mást kutattok a magyar nyelv helyett - intézményesen - egy egész nemzet adófizetőinek a pénzén.

EZ VAN, gyerekek. Varga Csaba egy önállóan nyelvészkedő, nagyon sikeres író volt, akinek sokezres tábora van s ti ezeket mind, nap, mint nap, megszégyenítitek.

Intézményesen, csapatosan sértegettek minden olyan magyar nyelven beszélő embert, aki nem haljandó elfogadni azt, hogy a finnugor nyelvek a legközelebbi nyelvrokonaink. (Holott valóban nyelvrokonaink, de pont a LEGTÁVOLABBIAK:-).

S hogy neketek egész Szibérián és Ázsián végig kell utaztani - lebegtetni - a magyar nyelvet, persze hordozója, a magyarság, mint nép nélkül, abból a célból,

hogy az ugyanolyan nagy földrajzi távolságban levő déleurópai nyelvi kapcsolatokat konokul tagadni lehessen.

@Krizsa: "Csakhogy ti itt intézményes keretek között osztjátok a hivatalos nyelvészet termékeit."

Ki az a "ti"? Itt cikkek vannak, és fórumozók a világ minden tájáról. Ön valahonnan Izraelből osztja az észt, ne gondolja, hogy másoknak több közük van a Nyesthez, mint Önnek.

Amíg a cikkben nincs leírva, hogy "Varga Csaba hülye volt", addig ez nem intézményi vélemény, hanem egy fórumozó magánvéleménye, amit lefed a szólásszabadság.

Azt pedig, hogy a cikkbeli állítások Varga Csaba elméleteinek ellentmondanak, nem lehet becsmérlésnek nevezni. Ha visszaolvassa a cikkeket, látni fogja, hogy a Nyest igenis nagyon komolyan veszi az ismeretterjesztést, és csakis megalapozottan bírál. Hogy ez az alap ténylegesen igaz-e, azt persze lehet vitatni, Ön például vitatja. De ismerje fel a személyek elleni támadást és a tudományos állítások kritikáját, mert ez két különböző dolog.

@DJS: szerintem ne etesd ezt a trollt. tökéletesen felesleges elmondani neki, hogy te nem a nyest vagy: ha nem értesz vele egyet, akkor az ő egyszerű fejében te = nyest = magyar tudományos akadémia = patás erdeg. szerinte itt mindenki azért van jelen, hogy az ő "tudományos eredményeit" nyilvánosan és tevőlegesen elhallgassa. hogy miért van itt, fel nem foghatom, de egyszerűen mindenbe belepofázik, mindenhová belekommenteli a rögeszméit és fiacskájának nevezi a többieket. nem kell vele szóba állni.

@Lalika: Természetesen. De nem neki írok, hanem az összes többi olvasónak.

Az emberek a válasz hiányát sokszor a vereség jelének veszik: "nem tudott rá mit mondani". Azt akarom, hogy nyilvánvaló legyen, hogy tudnának. Nem akarom, hogy a Nyestet is úgy emlegesse valaki, mint egy helyet, ahol az amatőr nyelvtörténészek leforrázták a "finnugrász nyelvészeket". Épp elég sok ilyen vita volt már, ne kellenek újabbak.