"Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!" -Nem szólok!- mondta az agresszív kismalac.

érdekes cikk, az alapján egy egyesített változatot rajzoltam: varpho.deviantart.com/art/kokarda-201041523 ;)

Néhány millió ember számára a kérdés feleslegessé vált: egy [moderálva] bandának köszönhetően nem fogunk kokárdát kitűzni, míg EZEK a hatalom közelében vannak. Megútáltatták velünk. Mint ahogy magukat is...

@varpho: Köszönjük!

@Dödölle: Mi úgy gondoljuk, a kisajátítást az teszi lehetővé, hogy vannak, akik nem tűzik ki a kokárdát azért, mert mások kitűzik. Ha mindenki kitűzi, senki nem sajátíthatja ki.

A kokárda csak egy "bandához" való tartozást jelenthet: a negyvennyolcas forradalmárokéhoz.

Végre már egy normális cikk a sok "a kívülpiros az nemhelyeeees!" mellett. Száz emberből 99 felülről kezdené el sorolni a színeket, ha bármi színeset mutatnak neki, ez a "helyesen belülről kell" tipikusan olyan szabály, amit azért talál ki valaki, hogy örüljön, hogy egyedül ő tudja helyesen. Különben is ha ez ekkora kardinális kérdés a heraldikusoknak, akkor 160 éven keresztül hogyhogy nem tűnt fel nekik? Nekem legalábbis némi gyanúra ad okot, hogy a kívülzöld kokárdák akkor kezdtek el terjedni, amikor Orbán felszólította a híveit, hogy hordjanak kokárdát.

és végre valaki azt is átlátja, hogy nem az sajátít ki egy jelképet, aki használja, hanem az, aki átengedi neki. szeretem a Nyestet :)

Az "öntelt ember sapkája" – nocsak! Muszáj volt ezt ide?... hm... "értékítélet"?

A francia nyelv hány éves? A francia a volt Római Birodalom mai észak-franciaországi területein a latin nyelv helyi változatából alakult ki. Befolyással volt rá az őslakosok kelta, majd a birodalom bukása után a germán eredetű frank hódítók nyelve. Első írásos emléke a Strasbourgi eskü, amely 842-ben, ófranciául íródott és még jobban hasonlított a latinra, mint a mai franciára.

A magyar nyelv ősiségén vitatkoz(tok), de a – szerintem – magyarnál is fiatalabb héber legkevesebb 3000 éves. Tehát ezt vesszük alapul a szavak (gyökök) eredetéhez.

A KX gyök: a héber ki = hányás (ki-),

ki'akéa = krákog, köhög – ki'aká = kotkodál, lerombol, elpusztít.

A KK gyök ősi értelme tehát a kakas-tyúk durva, ismétlődő hangadása, embernél pedig megbetegedés, esetleg pusztulás.

A KCh gyök: kocháv = csillag, bogáncs (az o/u/v triász, tehát nem az "igazi" 'v' hang).

A KK gyök: kikár = körönd, kenyér, cipó. Lásd még: keksz, koksz, kókusz:-).

Itt van: köralakú.

Ja, hogy a héberféle nyelven beszélők messze voltak a magyarféle – nem is magyar, hanem az ősi kárpátnyelvtől? Miért, a franciák közelebb voltak? Mikor voltak közelebb? Szóval nix francia eredet. Mi maradt, ami biztos? Az, hogy a héber nyelv a latint és minden leszármazottját biztosan megelőzte. A kárpátnyelvet (a jégkorszakok-felmelegedések délebbre és visszavándorlásainak idején) ugyan nem előzte meg... hanem azonos volt vele.

Állítólag Katona Tamás történésztől ered "a hagyományos az helytelen" nézet, jobban mondva az ő nyilatkozatából "fejlesztették tovább". Viszont más történészek szerint nincs erre bizonyíték.

A magyar kokárdánál a zászlóprotokollból eredő rúdszabály szerint pl. szalagrózsánál: kívülre esik a piros. Ez alapján a hagyományos lenne a helyes - bár ne ez számítson, mert lassan olyan nézeteltérés kerekedik, mint a vörös és fehér pipacs esetében volt. Az olasz és francia zászló viszont függőleges sávozású, a legegyszerűbb úgy elképzelni, hogy előttünk van a zászló, meghosszabbítjuk egy körben a sávokat, így olasznál az első zöld sáv, míg franciánál az első kék sáv lesz legbelül - legalábbis a szalagrózsánál és a pántlikásnál állítólag így kellene nézni. Ezért lehet egyforma két ország kokárdája.