nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Alig változtattak a javaslatok alapján a felsőoktatási koncepción

Négyszer vizsgázhatnának, a második alkalommal pedig már más tanár, negyedszerre akár független vizsgabizottság előtt is a felsőoktatásban tanuló diákok. Az elbocsátott hallgatók viszont már nem felvételizhetnek újra az adott szakra egyik felsőoktatási intézménybe sem - fogalmaz az Edupress birtokába került felsőoktatási törvény új koncepciójának január 4-i változata.

Edupress | 2011. január 10.
|  

A kormány január 26-ai ülésén mond véleményt a koncepcióról, mely továbbra sem tárgyalja a felsőoktatási intézmények finanszírozásának pontos módját. Az eredeti koncepcióhoz ugyan több száz javaslat érkezett, második változatának legtöbb eleme az elsőben foglaltakkal megegyezik.

Nem változtak az új felsőoktatási törvény koncepciójának január 4-i változatában a felsőoktatásba jelentkezőket érintő felvételi követelmények az eredeti koncepcióhoz képest. Eszerint továbbra is egy kötelező, illetve egy szabadon választott tantárgyat kell emelt szinten teljesíteniük a leendő hallgatóknak. Ugyanakkor a felvételhez szükséges ponthatárt el nem ért jelentkezők számára a felsőoktatási intézmény önköltséges alapon előkészítő képzést, úgynevezett nulladik évet indíthat, ami legfeljebb két félév lehet – áll a mostani és az eredeti tervezetben. Továbbá egy felvételi eljárásban legfeljebb öt jelentkezés nyújtható be, ha a jelentkező nem nyert felvételt, akkor elégséges pontszám alapján átirányítható lesz más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe, akkor is, ha azt nem jelölte meg – áll változatlanul a mostani koncepcióban.

Ugyan az eredeti koncepció még nem számszerűsítette a vizsgalehetőségek számát, a január 4-ei változat már konkrét tervet vázol fel. A kormányülés számára január 26-ig véleményezhető dokumentum szerint automatikusan megszűnik a jogviszonya annak a hallgatónak, aki ugyanazon tantárgyból négy alkalommal elégtelen vizsgát tesz – olvasható az államtitkárság javaslata a tanulmányi idő elnyújtásának megakadályozására. (A korábbi javaslat nem taglalta a pontos számot). Lehetőséget teremtenének azonban arra, hogy a vizsgák során már a második javító vizsgaalkalommal más tanár előtt vizsgázhassanak a diákok, a negyedik vizsga letétele pedig – a hallgató külön kérésére – szervezett független vizsgabizottság előtt is lehetővé válna, akár más intézményben is. Szigorúan fogalmaz a tervezet az elbocsátott hallgatókkal kapcsolatban: „A felsőoktatási intézményből tanulmányi okból elbocsátott személy bármely felsőoktatási intézmény azonos szakára – amelyről elbocsátották – felvételi kérelmet nem terjeszthet elő". Kimondja a koncepció ezt annak ellenére, hogy Hoffmann Rózsa a TV2 Mokka című műsorában még elutasította a felvetést, hogy az intézményből kibukott diákok újabb felvételin nem vehetnének részt.

Nem fogadták el a HÖOK javaslatát

A hallgatói képviselet felvetését, mely a szenátusi és bizottsági képviseleti arány változatlanságát kérték, nem tudtuk elfogadni – olvasható az új felsőoktatási törvény koncepciójában. Ehelyett az oktatási tárca javaslata került bele, amely alapján a hallgatói önkormányzatok (HÖK) karonként egy-egy főt delegálhatnának a testületbe. Bekerült azonban a tervezetbe a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által is támogatott javaslat, amely szerint a hallgatói képviselet nem haladhatja meg a szenátus összlétszámának 15 százalékát abban az esetben, ha a HÖK választáson nem vett részt a hallgatók összlétszámának fele. Szintén a hallgatók javasolták azt a lehetőséget, mely az eredeti koncepcióban még nem szerepelt, hogy megszűnik a hallgatói jogviszonya annak, aki éves átlagban nem teljesíti félévenként a 15 kreditet. A HÖOK azonban ezt a vizsgalehetőségek korlátozásának alternatívájaként javasolta. A hiányosságok miatt Nagy Dávid HÖOK-elnök az eduline.hu-nak úgy fogalmazott: „az országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága sokkal átfogóbb és pontosabb képpel rendelkezik a felsőoktatásról és az oktatás egészéről, mint az államtitkárság."

Továbbra sem támogatják az alapítványi intézményeket

A támogatások tekintetében változatlanul megkülönbeztetnék az egyetemeket és a főiskolákat miközben a kutató intézmények, karok, intézetek kiemelt támogatásban részesülnének – áll az eredetihez hasonlóan az új koncepcióban. Eszerint az állami, fenntartói felelősséget megjelenítő alapfeladatok támogatása, valamint a képzési és tudományos célú normatív támogatások 70:15:15 százalék arányban oszlanak meg, és összegüket az éves költségvetési törvény rögzíti. A finanszírozás kialakításának részletes tervét azonban továbbra sem tárgyalja a koncepció. A kutató egyetemi támogatás elkülönített forrásból, a felsőoktatás éves elkülönített forrásából, a felsőoktatás éves költségvetési támogatásának három százalékának megfelelő összegben történik, a minősítéssel együtt az intézményi többlettámogatás négy éves időtartamú.
A tervezet szerint az állam évente a megelőző évben 18. életévet betöltő korosztály 45 százalékának biztosítja majd az államilag támogatott formában történő továbbtanulást, a keretszámokat pedig a költségvetési törvény állapítja meg – áll változatlanul a koncepcióban. A koncepció január 4-i változata sem változtatott továbbá azon, hogy állami támogatásban az állami és a Magyarországon államilag elismert egyházi felsőoktatási intézmények részesülnek. Az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények a kifutó évfolyamok kivételével csak állami megrendelés esetében kaphatnak költségvetési támogatást.

Pálinkás szavai megértő fülekre találtak

Ugyan a korábbi koncepcióban még az állt, hogy a pedagógusképzés osztatlan formában történik majd, finomítottak az elképzelésen. „Figyelembe vettük a többciklusú képzés, a bolognai folyamat nemzetközi gyakorlatát és a rendszer rugalmassá tételével biztosítjuk az indokolt és megalapozott képzésszerkezeti változásokat. Az osztatlan tanárképzést alapvetően a közismereti tanárképzésben tekintjük alapszerkezetnek, de itt is a rugalmas átjárhatóságot biztosítjuk a többciklusú rendszerben folyó képzésekkel. A művészeti, testnevelési és szakmai (mérnök) tanárképzésben a kialakult képzési hagyományok módosítják a képzés szerkezetét" – áll a január 4-ei dátummal ellátott javaslatban. Egybecseng az újabb vélemény Pálinkás József, az MTA elnökének szavaival, aki korábban kijelentette: „Én óvatos lennék az egyciklusú képzésekkel szemben. A bolognai képzési rendszer visszafordíthatatlan, és sok jó eleme van. Ne tüntessük ezt úgy föl, mintha valami ördögtől való dolog lenne. Ahhoz, hogy beilleszkedjünk az európai felsőoktatási rendszerbe, a bolognai struktúrában kell tanítani a hallgatókat" – fejtette ki az elnök.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 seaman50 2011. január 10. 16:13

... csak gratulálni tudok azoknak, akik az átjelentkezéses választási csalásban is részt véve hatalomba segítették a "fiúkat", ők hálából most szívatnak, így helyes ...

Információ
X