-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„Itt csehek gyilkoltak!” elnevezéssel új ismeretterjesztő, turisztikai projekt indult útjára Csehországban. A túrák során az érdeklődők meglátogathatják azokat a helyeket, ahol a II. világháború után a csehek erőszakcselekményeket követtek el a helyi szudétanémetek ellen.
A projekt Jiří Blažek, a Cseh Tudományos Akadémia tudományos munkatársának ötlete. Blažek ugyan vegyész, de szenvedélye a történelem. Az első, ilyen témájú biciklitúrákat tavaly nyáron szervezte meg. Tekintettel a nagy érdeklődésre, idén a biciklitúrák mellett már autóval is meglátogathatóak lesznek a háború utáni erőszakcselekmények, tömeggyilkosságok színhelyei – olvasható a Lidové Noviny című konzervatív cseh napilapban, amely pénteki kiadásában foglalkozott a témával.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Bár a főszervező azt állítja, hogy a túrákat elsősorban a fiatal cseheknek szánta, nagy az érdeklődés irántuk a szomszédos Ausztriában és Németországban is, ahová a világégés után a Prága által háborús bűnösnek kikiáltott mintegy hárommillió csehszlovákiai szudétanémetet kitelepítették. Sokan közülük még élnek, de leszármazottaik is nagy érdeklődést tanúsítanak múltjuk iránt.
„Tavaly elsősorban Nyugat- és Észak-Csehországban túráztunk. Idén Dél-Csehország és Dél-Morvaország a cél” – mondta a lapnak Blažek. „Szörnyen bosszant, hogy a kitelepítéseket továbbra is úgy magyarázzák, mint egy igazságos válaszlépést, mint amit a németek megérdemeltek, holott erre az erőszakra békeidőben került sor, s mindenféle bírósági döntés nélkül” – mutat rá a 29 éves vegyész.
A túrák alatt a résztvevők megismerkednek az I. Csehszlovák Köztársaság (1918–1938) nemzetiségi politikájával is, amely Blažek szerint „mostohaként” bánt a németekkel, s ezzel ő maga is hozzájárult ahhoz, hogy a harmincas évek végén a csehszlovákiai szudétanémetek Hitler felé forduljanak. „Az iskolai történelemkönyvekben állandóan azt írják, milyen demokratikus állam voltunk. Például a németek számára kedvezőtlen nyelvtörvények viszont egyáltalán nem ezt mutatják” – fejtette ki Blažek.
A tavalyi tapasztalatok azt jelzik, hogy a túracsoportok felét csehek, másik felét pedig osztrákok és németek teszik ki. Jiří Blažek azt állítja, hogy az általa életre hívott turisztikai projekt visszhangja jó, s elítélő, negatív véleményekkel, illetve fenyegetésekkel eddig még nem találkozott. „Meglehet azért, mert kishal vagyok, akit nem igen vett észre senki” –jelentette ki.
A II. világháború után a szudétanémeteket és a magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította a korabeli csehszlovák hatalom. A szudétanémetek elleni erőszaknak cseh területen német források szerint mintegy 200–230 ezer, cseh történészek szerint pedig mintegy 25–30 ezer áldozata volt. Mintegy három millió szudétanémetet telepítettek ki Csehországból a nagyhatalmak jóváhagyásával, míg a magyarok kitelepítését a nagyhatalmak nem hagyták jóvá.